A 128VF 5s1p akku, a 388VF 5s2p, a 988VF pedig 5s3p akkupakk. A feszültség mindben ugyan az, az akkucellák darabszáma változik...

Nálam tönkre ment a benne lévő panel, 5 darab akkumulátor van benne, nincs ráírva hogy milyen, csak az hogy "HONGLI", ez teljesen kitölti a tokot.

Á, ķöszönöm szépen! Tehát jól sejtettem (számolgatás után) az 5 cellát.
Akkor nem kell sietnem a (nejem elől bújva) szétcsavarozással! Most nézegetem majd kicsit a képet.

Már a magyar sajtóba is kezd beszivárogni, hogy van alapja annak amit írtál.

Én csak egyszerü villamosmérnök vagyok sok évtizedes praxissal, és erre a következtetésre meg számologép sem kellett, ahhoz, hogy a megujulo energiaforrásokrol ilyen veleményt alkossak.
Hullára röhögöm magam amikor nagy politikusok ilyeneket mondanak.
( igaz, hogy innen a forumrol is eltüntettek már jo pár hozzászolást amikor ilyesmiröl volt szo. De ugyanez vonatkozik pl az E-autokra is, amig 100 km megtételéhez sok e-autoban több száz kilos akkut is magaddal kell cipelned, akkor mondja már meg egy fizikus vagy matematikus, hogy mennyivel csökkent ugyanannyi energia ( mert az csak egy van bármilyen formában) felhasználásának a hatásfoka. Ugyannyi kilométer megtételéhez a hagyományos kocsiban kb 5-10 liter üzemanyag kell ami meg 10 kg sincs).
És ilyen analiziseket teljesen felesleges külföldi forrásokbol beszerezni, mint azt a linkelt forrás teszi, hanem megkérdezni néhány hazai szakembert, aki a hálozatokban jártas vagy az a munkája.

Különbséget kell tenni az energiasűrűség és hatásfok között. A benzin előnye az energiasűrűség terén vitathatatlan. 11,9 kWh/kg (8,9 kWh/liter). A Tesla model S akkupakkjánál (580kg) ez az érték 0,178 kWh/kg.

Viszont a hatásfokkal azért lehet vitatkozni. Legyen a benzines autó átlagfogyasztása 6 liter/100 km, azaz 53,4 kWh tárolt energiából tehetünk meg 100 km-t. Az elektromos autó átlagfogyasztása legyen 20 kWh/100 km, ezzel szintén megtehetünk 100 km-t, azaz kevesebb mint fele tárol energiával lehet megtenni ugyanazt a távot azzal együtt, hogy a nehéz akkupackot cipelni kell.

Városon belül pedig még sokkal rosszabb lesz az arány az benzines hátrányára, mert annak a fogyasztása ott legalább 1,5x-óse lesz közben az elekromos meg mondjuk a kétharmada lesz:
9 liter/100 km, azaz 80,1 kWh vs. 13.3 kWh kell 100 km megtételéhez.

majkimester-rel egyetértve: a legutóbbi 741 km-t 92,7 kWh energiával autóztam, ami 12,51 kWh/100 km energiafogyasztásnak, benzinben számolva 12,51 kWh/100km / 8,9 kWh/liter = 1,4 liter/100km-nek felel meg.

Csak nem árt ha a tényeknél maradunk. Az energia nem a stekkerben van hanem a gázban, uránban vagy a köolajban van. Mire az az energia a stekkerbe jut már több mint fele elveszett ( legjobb erömüvek hatásfoka is alig jobb mint 50%), azaz amikor betöltöd az energiát az auto akkujába annak a felét már elvesztették ( mig a benzinben, dizelben majdnem minden megmarad).. Azaz az e-auto még akkor is veszteséges, ha a garázsban áll.
A legoptimálisabb számitások szerint is kb 5% rosszabbul hasznositja a rendelkezésre állo energiát az e-auto mint a dizel. (ADAC, Frauenhof Institut mérései).
Azokban az országokban ahol a nukleáris energia kerül a stekkerbe a helyzet kb 2%-al jobb, habár ötpecsétes titok fedi mindenütt a nukleáris fütöanyag árát.
De ezek mind közismert tények erröl meg vitatkozni sem igen lehet.
Söt ugye az arab országok nagy részében még villamos hálozat sincs ( a fenti okokbol) hanem helyben állitják elö az elektromos energiát,, mert a fütöanyagot olcsobb és hatékonyabb a helyi erömüvekhez szállitani mint a villamos energiát a távoli erömüvekböl.

Remélem nem toltad a kocsit, mert nekem egy vadiuj Volvoval egy akku töltésre (80kWh) alig 300 km-t sikerült mennem s már sirt töltöt keresve. Arrol nem is beszélve, hogy a gyorstöltön többet fizettem, mint 60 liter dizelért.

Valóban nem a kocsit toltam, hanem a gázpedált-menetpedált (vagy mi a neve, mert visszatáplálós fék is egyben). 1760 kg, 60 kWh LFP akku, 410 km kalkulált hatótáv (elvi 60 kWh/12,5 kWh/100 km = 480 km, de nem merítem 0 %-ra sosem). Napelemről töltöm otthon három-négy naponta kb 30 másodperc alatt: délután 15 másodperc alatt bedugom, reggel 15 másodperc alatt lehúzom a töltőt .
A néhány extra fogyasztással járó előzésnél meg nem megelőzöm a füstösöket, hanem átugrom .

Még szerencse, hogy a benzin a benzintankban terem, nem kell jelentős energia befektetés mellett kitermelni, szállítani, felforralni a lepárláshoz. De mindegy, ha beleszámolod az erőmű, szállítás, töltés hatásfokát, még mindig simán partiban van, különösen, ha a városi használatot nézed. Ha otthon napelemről tudod tölteni, akkor meg no contest.

Megjegyzem nekem nincs elektromos autóm, és nem is lesz egyhamar, de a fejlődés irányát nem tudod befolyásolni. Egyszerűen sokmindenből lehet elektromos energiát előállítani, és tárolni is relatív könnyű Hosszútávon személyautóban nem lesz más alternatíva. A benzines autó megjelenésekor sokan ugyanígy ellenezték, végül senki nem jár már lovas hintón.

Jó kis napelemed van, amelyik éjjel is tölt. Vagy nagyobb akksid van a napelemhez, mint az autónak. Persze az ára nem érdekes. Annyiból évekig tankolhatnál.

Mennyi tartalék van ezekbe a kocsiban?
Elképzelem, hogy leáll egy autó egy amerikai sivatagban. Sebaj Jockey benzinkútja itt van 3 km-re, kanna kézbe. De várjunk ez elektromos. De ez nem baj , hiszen Bobby-tól hosszabbítóban utazik már. Veszünk pár darabot.

Nem tudom, nem járok rendszeresen ilyen ipari hulladékkal. Azt a Volvot is el kellett vinnem a barátomnak haza ( jó 500 kmre). ( éjjel az uton 2x kellett töltenem s nem 5-10 percig hanem tisztességes 40 percig (75 meg 150 kW-os töltökön)) . Elég volt megint sok idöre ilyen járgánnyal kocsikázni a saját dizelkocsimhoz még hasonlitani sem lehet. Azzal 4 ora alatt simán megjártam volna az utat egy irányban és még tankolni sem kellett volna a visszautra. És röhej, ha valaki ezzel kapcsolatban haladásrol beszél.

Mintha az erömüvek az olajforrásokra lennének épitve….

Arra a "hulladék" pakurára ami a benzin és gázolaj lepárlás mellékterméke ...
Auóban, kamionban, hajóban már nem használható, de erőműben még jó lesz.

Nemrég voltam a Gagrin hőerőműben, irdatlan nagy pakura tartályok vannak.
Naívan azt hittem, hogy ha éppen elfogy a lignit, akkor legyen mivel tüzelni.
Hát nem. Azzal gyújtanak be, olyan öt óra, mire rendesen elkezde égni a tűz egy kazánban.
Ez sem egy gyors reagálású cucc.

Hát nem, ezért lett balhé Spanyolországban is, mert egy inverter szinte azonnal reagál, ezekhez a gépekhez meg idö kell, azaz pontos tervet kell késziteni mikor melyik megy milyen teljesitmennyel stb. Ezt sajnos a megujulok egyikével sem lehet megoldani, mindegy hogy napelem, szélkerék vagy tükrös erömü.

Hát az extra jo, ha a benzin stb melléktermékét meg igy is hasznositani lehet. Milyen melléktermék marad egy e-auto használatábol. Ha megszünik a foszilis auto , akkor nem fog kelleni a benzin sem és akkor nem lesz melléktermék sem ( pakura) ami csak csak rontaná az e-autozás hatásfokát, mert az ásványolajat, ugy ahogy jön, el kellene tüzelni, hogy legyen villanyenergia.

Egyrészt hosszú távon a cél a foszilis erőművek bezárása. Magyarországon ez elmúlt 20 évben kb. 15%-kal csokkentették az erőműben elégetett foszilis energiaforrások mennyiségét. Másrészt a villanyautósok nagy része (>90%), ha teheti otthon tölt, és ezekből is jelentős a direkt napelemről töltés, ott fel sem merül a foszilis energiaforrás elégetése.

Másrészt ha csak hosszú utakra mész akkor jelenleg kényelmesebb egy diesel, de normál családi használatban évent pár alkalommal, tipikusan nyaraláskor megy az ember olyan nagy távolságra, ahol menet közben meg kell állni a drága gyorstöltőnél, miközben igénybe lehet venni a mellékhelyiséget, meg lehet kajáni, meginni egy kávét, kinyújtótztatni az elgémberedett végtagokat, stb. Ezt diesel autó esetén sem árt meg.

A spanyol esetre visszatérve, vannak a forgógépes erőművek amiknél ha csökken a terhelés akkor nő a frekvencia és viszont. Az országok össze vannak kapcsolva, ott spanyol-francia viszonylatról beszélhetűnk, amely egy bizonyos frekvencia különbséget még elvisel, utánna lekapcsol az automatika.
Az egész probléma a megújuló erőművekre terelődik, mert ott nincs forgógép, nincs inercia. Valójában a megújulók jelenleg a régi hagyományos hálózathoz alkalmazkodva teremtődted, mert régen a nagy távolságra történő energiaszállítás egyetlen módja a váltakozó feszültség hagyományos transzformátorokkal való fel és le transzformálásával volt elképzelhető.

Ha csak megújulókból álló rendszerben gondolkozunk, az invertereknek nem egy ingadozó 50Hz-hez kellene alkalmazkodni, hanem lehetne szinkronizálni egy központi, fix frekvenciára, másrészt el lehetne ereszteni az 50Hz-et is, legalábbis a nagy távolságú energia szállításban és a HVDC-re koncentrálni, itt nincs 50Hz, nincs szinkronizáció. Vannak már ilyen távvezetékek, és egy már üzemel Spanyolország és Franciaország között.

Az mind igaz, csak az otthoni töltés eléggé kétes.
Nekem elég nagy a napelemtelepem ( napi 50-60 kWh tudok termelni) , de még ezzel is csak egy kis bevásárlo autot lehetne feltölteni napos idöben meg fedezni a ház napi igényét. Egy komolyabb e-autot már nem. És ilyen nap talán 100-150 van évente…. És nem lehet nagyobb méreg amikor be akarsz ülni a kocsiba és le van merülve az akku. Azt mesét meg csak városi embernek lehet eladni, hogy amig töltöd a kocsit beülsz egy kávéra. ( sok töltö közelében semmi sincs, nem kávéház és éjjel egyik sincs nyitva.
A másik dolog, hogy jelenleg nincs alternativája a foszilis üzemanyagnak, azzal még, ahogy Galfy is irta, aránylag gyorsan lehet a változo igényekre reagálni, a lapos hazánkban nincs más alternativa ( pl visszapumpálo vizeröerömü), igy ha ki akarnak kerülni egy spanyol katasztrofát, akkor gyorsan el kell felejteni az ilyen ötleteket.
A foszilis tüzelöanyagot egyszerüen lehet tárolni meg használni. Ez más jelenlegi energiaforrásra nem jellemzö. Az atomerömüvek jok a hálozat alapellátására, de azokat sem lehet csak ugy kapcsoloval elinditani vagy leállitani.

"Azt mesét meg csak városi embernek lehet eladni, hogy amig töltöd a kocsit beülsz egy kávéra." Ez jó. : -)) De vinni kell kávét termoszban és beülni az autóba, a lejátszóból pedig közben olyan teremhangú kanálzörgéses-halk beszédes-szürcsöléses háttérzajokat hallgatni - nincs lehetetlen...

Szerintem van/lenne jobb megoldás is a megujolok használatára, ha nem kötnék öket egyenesen a hálozatra, hanem a termelt energiával hajtanák a nagy gépeket ( meg mindig kisebb lenne a veszteség mint egy ilyen balhé okozta kár). Azok a forgo gépek ugyanugy viselkednének mint a foszilis-, vizi- vagy atomerömü gépei csak nem göz vagy viz hajtaná, hanem a megulok által termelt energia (Ward - Leonard rendszer) , ami lehet akár sima egyenáram is - azaz még inverter sem kellene, azaz kapnának ezek is egy inercia összetevöt és minden egyébb paraméterben azonosak lennének a hagyományos erömüvek müködésével, azaz ki lenne iktatva a jelenlegi gond és a karbantartás is egységesülne. Persze ez is némi veszteséggel jár, de még mindig kevesebb mint egy blackout és ráadásul egységes lenne a rendszer.
Itt elsösorban nem az inverterek fekvenciájával van a gond, azt lehetne akár kristálystabilitásura épiteni, de összehangolni ezernyi invertert csak szinkronizálva lehet, ami feltételezi, hogy valamennyi folyamatosan müködik, amit sajnos nem lehet garantálni. ( amugy a nagy szélkerekes parkokban már ehhez hasonlo rendszer van, ha megfigyeled, akkor bármilyen szél esetében egyformán forognak és azokban van némi inercia is.

Ismerös amikor hajnali 3kor a tök sötétben vagy 5 km-re a legközelebbi települestöl majdnem 40 percet kellett élvezni a töltö meg a termosz végtelenül unalmas társaságát.

Mennyi az átlagos idő mire feltöltődik az autó?

Attol függ milyen az auto meg milyen a töltö.

Hatalmas megkötés a meglévő hálózathoz alkalmazkodás. Házi napelemeknél inverterrel 50Hz váltót állítunk elő belőle, majd ebből a kapcsoló üzemű tápegységekben PFC segtségével egyenfeszültséget csinálunk. Két teljesen felesleges lépés.

Azárt a hajnali 3 sem feltétlen az általános használat, de legalább biztosan van szabad töltő
A kávé helyett meg egy kis szunyókállás javasolt ...

Mondjuk Bükkábrány és Visonta például nincs túl messzire egymástól és a vasúti áruszállítás is sokkal hatékonyabb, mint ha ugyanezt az energiamennyiséget N darab benzinkútra kéne széthordani kamionokkal (olyan speciálisabb megoldásokról nem is szólva, mint hogy például a Ferihegyi repteret is csővezeték köti össze a battai finomítóval). Mind a kettőnél figyelembe kell persze venni, de az erőművek esetében ezen a téren is működik a méretgazdaságosság.