Amit én tennék. Első lépés, hogy meg kéne mérni az autó fogyasztását. Még a 90-es évek végén jártam úgy, hogy beszereltem az autómba utólag egy gyári riasztót mert nem volt benne. Nem is volt semmi gond, mert szinte napi használatban volt az autóm, vagy legalábbis hetente mindenképpen mente vele. Aztán egyszer két vagy három hétig nem, és utána nem indult az autó, mert lemerült az akkum. Némi gondolkodás és méregetés után derült ki, hogy a riasztónak nagyon magas fogyasztása van és az merítette le.
A második lépés, hogy ha a fogyasztás rendben van (szakemberek szerint 40mA alatt kell lennie), akkor jöhet a töltögetés, de ezzel az a baj, hogy kell hozzá egy külön akkupakk aminek szintén ára van (többe kerül a leves mint a hús).
Azt írod, van power bankod. Két ésszerű lehetőség van szerintem, vagy gyári megoldás (230V-os inverter és arra egy mezei akkutöltő) de ennek nagy a vesztesége, vagy veszel egy olcsó kínai boost konvertert, arra egy olcsó buck konvertert aminek állítható a feszültsége és az árama is, ez utóbbi megoldásnak kisebb a vesztesége, cserébe ezek az olcsó konverterek nem a megbízhatóságukról híresek, de ha túlméretezed talán nem lesz velük baj.

Nekem Isolar SPH-3k típus van, abban is van CSO üzemmód, nekem is az van bekapcsolva, amióta üzembe helyeztem.
Nekem rá volt kapcsolva a hálózat folyamatosan, 6 hónap alatt 5 kWh fogyasztást jelzett az inverter elé rakott fogyasztásmérő. Ez kb. 1W-os fogyasztást jelent a hálózat felől.
Arra vigyáztam, hogy az akku sose merüljön 30% alá, és a kisütési feszültséget úgy állítottam be, hogy ne kelljen hálózatról töltenie. Ha "sötét" napok voltak, és már lemerülőben volt az akku, akkor a hűtőket leválasztottam a napenergiáról. Május óta 4-5 nap lehetett ilyen. Teljesen feltöltött akku (kb. 7kWh) legalább két napig tudja működtetni a hűtőket.

jelentem a 24->12v inverter csere után elmúlt a hiba, a rádió üzemel.
Köszönöm a segítséget ilyen került beszerelésre. jelenleg csak a rádió megy róla, de tervezem beszerelni a központi átalakító helyére ami a szivargyújtót is ellátja ( 1 db 12v 1 db 24v szokott lenni kamionokba). ( legnagyobb problémám most hogy nem találom a helyét )

Ez már itt off, ha jól gondolom, de szerintetek ez a 10A elég ide ? a gyári is annyi, csak gondolom az jobb minőségű lehetett amíg működött.

Egy kis infó annak aki az enyémhez hasonló invertert használ, a nagyobbak nem tudom milyenek. Most már egy éve megy, egészen eddig nem mertem rajta használni azt az opciót ami (most jöttem rá) a tökéletes. Eddig az OSO (only solar) módban használtam, mondom ne töltögessen nekem a hálózatból ha éppen nem süt a nap, mert hát akkor mi értelme van a napelemnek. Ez egy olyan inverter aminek 23W körül van üresen a saját fogyasztása, és ezt kizárólag az akkuból veszi, a hálózatból nem vesz fel egy deka áramot sem. Ennél fogva, az OSO beállítással el lehet jutni odáig ha napokon át nem süt a nap, hogy addig merül az akkupakk amíg lekapcsol az inverter és leáll a rendszer, mert a bypass mód alatt sem tölti a hálózatból az akkut, ráadásul a bypass mód nem csak azért nem jó mert a hálózatból fogyasztunk, hanem azért sem, mert ha ilyenkor áramszünet van (és van) akkor nincs szünetmentes áramforrás.
Most kipróbáltam a CSO (solar first) üzemmódot, azt hittem, hogy ez úgy működik, hogy bármikor ha nincs napsütés akkor elkezd a hálózatról is tölteni. Hát nem! Akárki írta ennek a szoftverét az nagyon jól írta meg, mert éjszaka is csak akkor tölt hálózatról, hogy ha már az akkufesz közelíti az bypass-ba kapcsolási értéket, azaz így sem tölt a hálózatból csak éppen annyit, hogy az akkut olyan szinten tartsa, hogy működjön a konverter és ne kapcsoljon bypass-ba, azaz mindig legyen szünetmentesem ha elmenne egy percre az áram. Gratula a kis kínai mérnöknek, vagy annak aki ezt az üzemmódot ilyen jól kitalálta.

1. Milyen ágdaráló?
2. A képek alapján az az inverter legfeljebb csúcsban tudja a 4000 W-ot (ha tudja).
3. A 2000-2500 W-os ágdaráló indításkor kérhet 7-8 kW-ot. Ha vastagabb ágat kap el, akkor is felmehet ehhez közeli értékre. Legalább 6000-8000 W-os inverter kell hozzá.

Sziasztok! Segítségre volna szükségem. Van egy ilyen: https://www.youtube.com/watch?v=mdcpF_G549U&t=43s
inverterem, annyi különbséggel hogy 24 voltos. Ágdarálót működtettem vele, ( amit már több alkalommal tettem), egy idő után leállt az inverter. Ezt már második alkalommal csinálja, de nem tudom miért. 24 voltot 4 db 80 Ah akkuval és napelemről kapja, és a hibajelenség a következő. Bekapcsolom, szépen feláll, mutatja a primer, szekunder feszültséget, ha elkezdem terhelni kb 13 amper felvételig működik, ekkor már bekapcsolja a ventiket is, tovább terhelve a primer fesz megmarad, a szekunder eltűnik, de nem áll ki túlterhelés hibára, bár a piros led néha felvillan, és a terhelés megszűnésével újra vissza áll a feszültség. Van benne 2 kis sárga doboz, amit relének nézek, az egyik a ventiket kapcsolja a másik valószínű a túlterhelésre dolgozna, úgy látom mintha belül ívet húzna. Mint írtam egyszer már ezt csinálta, kibontottam műszerrel mérve minden félvezető hibátlan volt, összerakva újra működött, most nem. Ha tudnátok segíteni, esetleg kapcsolási rajzzal az jó lenne.

Sziasztok!

Körülbelül 1,5 éve vettem ezt a fajta szinuszos inverter (Green Cell 1000W), autóba aksikat tölteni.
Szerencsére párszor kellet csak használni viszont az utolsó használat után már nem indult el(Makita kis aksi töltő ment rola).

A belső 50A biztositék kiégett, kicserélés után viszont azonnal ismét elfüstől.

Szeretnék kérni egy kis segítséget a hiba feltáráshoz, hogy és hol kezdjem el?

Köszönöm.

Szakaszos üzemben jóval nagyobb teljesítmény préselhető át egy trafón mint folyamatosan. Szakaszosan minősül az is, ha véges kapacitású akkuról kell 230V/50Hz-et csinálni. Ilyen esetben mire túlmelegedne a trafó, lemerült az akku.
Nálam is volt egy 24V-ról működő inverter, ez a szomszéd településen a helyi TV stúdiót látta el energiával áramkimaradás esetén. Ezen fel volt tüntetve egy táblán hogy 3,5kW folyamatos, valamint 12kW max 10 perc. Ebben két hasonló méretű trafó volt, mint amit említettél. Pontosabban két párhuzamos inverter. Ezek szerint egyenként 1,75kW folyamatos, vagy 6kW 10 percig. Az akku kapacitás nem volt limitálva.

Kaptam tesztelni egy őskövület brutál nehéz 24V/230V szinuszinvertert.
A trafójáról semmit nem tudok, csak a vaskeresztmetszetet tudtam lemérni, meg ugye az inverter 24 voltos.
Az inverter tökéletesen működik, de aki megbízott a teszteléssel, piacra szeretné dobni és kellenének valami paraméterek az árképzéshez.

Adattáblája nincs, a nyákon van egy név, meg egy számsor.
A gyártóra guglizva annyit tudtam meg hogy a cucc 2005-ben készülhetett, és a cég már nem létezik. Vagyis de létezik de sem elérhetősége, se weboldala nincs. Csak cégjegyzékben találtam róluk infót.

A nyák felirata:
Powerter KFT
Budapest
Dacmod2.pcb
2005.04.13.

Valahogy ki kéne deríteni, mit is tudhat névlegesen.

Granpa köszi, én 1,5-1,8kW-ra saccoltam, akkor nem lőttem nagyon mellé.

Ha wifis az inverter akkor pc dessmonitor. Ez a böngészőbe kell beirni. Androidra smartess program

Üdv!

Nagyközönség véleménye szerint, mire használható egy ilyen vagy hasonló gazdaságos kínai tablet?
Ér ez ennyit, ha nem játékos fan vagyok, csak néha tartalomfogyasztásra yt videók nézésére közben BT hangátvitelre használnám a minihifi közt? Amikor meg épp nem erre, futtatható rajta osztott képernyőn eWeLink és SmartLife alkalmazások? Vagy mondjuk napelem inverter alkalmazás mondjuk WachPower vagy hasonló, bár nem tudom annak létezik e androidos verziója.

Sodronyt acélból se használj. Talajba a legtutibb a rozsdamentes (V4A) anyag, de ez hatszoros áron van, a kompromisszum az a tűzihorganyzott dolgokkal, hogy nem lesz olyan magas élettartamú mint az utóbbi, csak kb. 30-40 év, illetve ha nem a ház alatt lett letéve, akkor "bármikor ellenőrizhető és szükség esetén (fel)javítható", csak pár haver, ásó és elegendő sör kell hozzá...
Ha megsérül a felületvédelem a sodronyon, akkor a szálak sokkal előbb szétrohadnak. Az Rd8 ill. Rd10 horg. acél között nincs olyan nagy árkülönbség, ezért az utóbbit használd, minél vastagabb, annál lassabban rohad el, egy kis birkózással pedig behajtogathatod ahova kell. Előbb utóbb rozsdás lesz és elfog fogyni a keresztmetszet, de azért tud viszonylag alacsony ellenállást az élettartama végéig, mivel a rozsda porózus és jó villamos kontaktust biztosít a talajjal.
Amikor leütöttétek a csövet, akkor az oldalirányú mozgás miatt összetömörödhet a talaj és nem biztosít jó érintkezést a teljes felületén. Az öntözés kicsit segíthet még a talaj alakulásában, de nem fog tizedére csökkenni az ellenállás. A hosszútávú öntözés is hiábavaló, mivel 15-20% talajnedvesség felett már a vezetőképessége sem változik drasztikusan.

A toldható rúdra nincs ráhegesztve az ostor, ha elhúzod a köracélt a rúd mellett, akkor a megfelelő keresztmetszethez való összekötőkkel tudsz jó csatlakozást csinálni, majd korrózióvédő szalaggal jól betekerheted. Ahol feljössz a talajból ott húzz rá a talajátmenetnél egy méteres gyantás zsugorcsövet, vagy használj PVC bevonatú köracélt, mert a talajátmenetnél fog a leggyorsabban rozsdásodni. A toldható rudakhoz kapni kőtörő csúcsot, azzal talán még mélyebbre juttok.

Ha le van betonozva minden, akkor egy kb. 40x40cm-es lyukban talán le tudod verni a háznál és a házfalig el tudod vezetni a köracélt a járda felső rétegében ha 2cm szélesen felvágod flexszel és kivésed.

A 10 ohm előírás elsősorban a TNC rendszer hibája miatt szükséges, ha megszakad a betápnál a PEN vezető, akkor a háztartásban a fogyasztókba folyó fázisáram visszajön a nullán a fő földelőkapocsig és ezen a helyi földelésen keresztül folyik a földbe. Ha magas az ellenállás, akkor alacsony áram is veszélyes feszültségre emeli, pl. 180 ohmon 1A 180V-ot jelent, és egy mosógép vagy villanytűzhely nem egy ampert fog felvenni. Azért veszélyes, mivel a védőföldelő-hálózatodnak kellene lennie a 0 potenciálnak, de így a teljes rendszeredben megemelkedik a virtuális 0-hoz, padlóhoz képest a potenciál, a fő-földelőkapocsról pedig visszajut a PE vezetőkön keresztül minden fémtesthez. Ha pedig így ér az áramütés, akkor az ÁVK is hatástalan marad, mert az az áram átmegy az ÁVK-n, visszamegy a nullán, majd az ÁVK-t megkerülve jön a PE vezetőn.
Ha tényleg nem sikerül sokkal alacsonyabbra levinni a földelési ellenállást, akkor lehet gondolkodni más biztonsági megoldáson elsősorban PEN szakadás esetére. Például egy betápot kapcsoló mágneskapcsolón, ami fázisaszimmetriára, feszcsökkenésre kiold. Ki lehet védeni a potenciálemelkedést 100%-ban is, de ahhoz egy 20m távolságra lévő, független, 0 referencia földelő kellene. Jó eséllyel PEN szakadásnál elegendő lesz az aszimmetria is a kikapcsoláshoz, feltéve hogy van bármi minimális fogyasztód, ami éppen üzemel.
Bonyolultabb megoldás egy olyan speciális "áramvédő" beépítése, amire külső áramváltók csatlakoztathatóak és bevonható az érzékelésbe a PE is.

Napelemnél, töltőnél nem a háztartást védő, mérőnél elhelyezett ÁVK-ra vonatkozik a B típusú előírás, hanem elsősorban az ilyen típusú eszköz csatlakoztatásánál kell beépíteni. Ha az inverter is tartalmaz beépítettet, akkor nem feltétlenül szükséges külső és a háztartásra továbbra is maradhat "A" típus. Igaz, hogy a töltőd közvetlenül az óránál van, de van benne egy beépített B típusú védelem, szerintem emiatt felesleges tenni még egy ugyanolyat fedővédelemnek a hálózatra. "AC" típust egyedül a bojlernek használj, a mai sok kapcsolóüzemű cucc, telefontöltők, PC, "inverteres" klímák, hűtők miatt az alap az "A" típus lett.

A direkt hajtás inverterrel nagyon nem új technológia... Itt egy szélerőmű katalógus kb. 2007-ből, és már akkor a direkt hajtás+szinkron gép+IGBT-s inverter konfiguráció általánosan elérhető volt... A direkt hajtású szélerőművek ráadásul picit halkabbak, ugyanis a hajtómű zajával nem kell számolni.

A mai korszerű szélerőműveknél már a közvetlen hajtás az általános, állandómágneses szinkron géppel, illetve inverterrel. Pontosan a karbantartásigény csökkentése miatt léptek ebbe az irányba a gyártók. Az inverter miatt a hálózati szinkronizáció szintén megoldott és ma már tud reagálni a frekvencia esésre is, és a határain belül besegít a hálózat stabilizálásában (virtual inertia).
Némi infó az alábbi linkeken:
https://www.enercon.de/en/wind-turbines/technology
https://www.enercon.de/en/wind-turbines/features
https://cdn.prod.website-files.com/64c38ca9b1a2e59bd5b7d64a/66570b1...EN.pdf

A mágnesek és az inverterekhez szükséges félvezetők elérhetősége valóban probléma lehet, viszont az európai hálózatban a szélerőműves kapacitás bővülése továbbra sem állt meg, 2023-ban már az atomerőművek után a szélerőművek termelték a legtöbb energiát az EU-ban.

(Kezdetben az aszinkron generátorok alkalmazása is gyakori volt, a későbbi egységeknél már nagyobb rugalmasságot biztosító csúszógyűrűs (tekercselt forgórészű) aszinkron generátorokkal. Az aszinkron generátorok tulajdonságai miatt a szinkronizálás nem jelent problémát, viszont a fent említett állandómágneses szinkron gépek ma már komoly versenytársai lettek: https://www.windtech-international.com/windtech-future/is-using-dfi...nology )

Nem szóltam hozzá inkább csak figyeltem a fejleményeket. Eddig bizony nagyon tetszik a dolog és lehet hogy másolom. Esetleg lehet tudni hogy mennyi is volt a vízbe betett energia ami fűtésre lett használva? Jelenleg kicsivel kisebb a rendszerem de bővíteni kell sajnos(2,9kw ami 4.5kw bővítek). Most fele annyi a napelem mint amikor én vettem. Sdm630 létszükségletű a rendszerben? Jelenleg is le van kapcsolva a hálózat és amúgy sem visszatáplálós az inverter. Bár a leírás szerint nem az lesz vagy

Sziasztok.
Megtisztelő, hogy értékeli valaki amit „eszkabáltam”.
Csak ajánlani tudom, tavasszal kb 2 hónapig ebből fűtöttem szűkösen.
Miből áll, vázlatosan: SDM630 (ami nem olcsó)+ ESP32 (arduinoval) + MCP4728 + analóg jellel vezérelhető triak + 3 x 1KW-os ellenállás + 1000 liter puffer.
Sokan feltették a kérdést, hogy minek annyi meleg víz nyáron, hát egyszerű - „a mosógép nem csuklik a meleg víztől”.
Az SDM630 közvetlen a villamos fogyasztásmérő és az inverter közé van bekötve, csak a pillanatnyi áram „irányt” méri, import vagy export.
Időhiány miatt sajnos még nem teljes a szerelés, nincs integrálva még a hőmérő és a meleg víz bojler sincs bekötve (pedig jól fogott volna a nyáron, majd jövőre), de mindemellett szerintem jól működik. 38-39 -szer olvassa az SDM630 -at percenként és nem vettem észre, hogy a villamos fogyasztásmérő esetleg mérné azt a kevés hibát amikor hirtelen valami nagyobb fogyasztó elindul és az 1500-1600 milli-sec idő alatt a hálózatból fogyasztok.
Apropó, nem vagyok ász a mikrokontrollerek programozásába, emiatt jól jönne ha valaki tökéletesítené (optimizálná maximum sebességre) az arduino kódomat.

Szia
Most már látom az inverter után akarsz terhelni a felesleggel,"andyka"-nak van hasonló működő szerkezete,egy analóg jellel vezérelhető triakkal működik,(máj 21 és jun 9)-én írt erről.

Fordítva ülsz a lovon.
Bekapcsolva a terhelő ellenállás rákapcsolódik ugyan az áramkörre, de csak annyit tud kivenni, ami megtermelődik.
Emiatt ez a megoldás így nem is igazán jó, hiszen vagy nem tudja teljesíteni az inverter, vagy valahonnan veszi a hiányzó energiát. Hálózat felől, vagy akkuból (ha van). Éppen ennek az optimalizálására taktikáznak a DC áram PWM kapcsolgatásával.

Szia!
Bocs a megkésett válaszért...
Szóval az én elképzelésem is az, hogy az inverter után veszem el a teljesítményt. Ez jelenleg egy kicsi(3kW) szigetinverter. Mérem a 230V-os oldala felől a befolyó áramot, majd a vezérlés ezt igyekszik nulla közelében tartani a fűtőbetétek teljesítményszabályzásával, így annyi energiát használ amit az inverteren lévő panelek aktuálisan szolgáltatnak.
Nálam a ház fűtése 3db klímával megoldott, jól működik, a fenti megoldásnak csupán annyi értelme lenne, hogy a radiátorokban legyen némi langyos víz, az közelebb áll a megszokott komfortérzethez a család szerint.
A tavalyi fűtés szezonban ezt már lepróbáltam, 28-30°C-os radiátorhőmérséklet mellett mindenki elégedett volt
A villanykazán lassan elkészül, a fűtőpatronok kapcsolgatására kell megoldást keresnem/építenem.
A jelenlegi elképzelésem:
inverter 230V=> egyenirányítás=> pwm kapcsolófokozat
A pwm kapcsolófokozatban nem vagyok még biztos, hogy milyen mosfet, vagy IGBT, milyen meghajtással legyen ami stabilan elkapcsolgat 1,5-2kW teljesítményt? A controller inkább egy ESP mint arduinó a WIFI miatt.

A napelemes rendszer áramvédőire megint egy másik szabvány tartozik, ami a korábbi listában nem volt benne:
MSZ HD 60364-7-712:2016 - Napelemes PV rendszerek
712.530.3.101. Áram-védőkapcsolók
Ha a napelemes váltakozó áramú tápáramkör védelmére RCD-t használnak, az RCD az EN 62423-nak vagy az EN 60947-2-nek megfelelően B típusú legyen, kivéve, ha:
- az inverter a váltakozó áramú oldal és az egyenáramú oldal között egyszerű elválasztást biztosít, vagy
- a berendezés egy transzformátor különálló tekercseivel egyszerű elválasztást biztosít az inverter és az RCD között, vagy
- az inverterhez nincs szükség B típusú RCD használatára a gyártó nyilatkozata alapján.

Az áramszolgáltatónak van egy checklist-je, amiben nincs benne az áramvédő. Ellenőrzik a túlfeszvédelmet, az inverter típusát, a beállítási értékeket a hálózatvédelemhez, a szigetüzem elleni védelmet.
A tervező felelőssége, hogy a terven megfelelő eszközök szerepeljenek, ezen kívül a biztonságosság vizsgálata sem a szolgáltató emberének feladata, hanem maximum az érintésvédelmi (villamos biztonsági) felülvizsgálati jegyzőkönyvet kérheti el. De ez is változó, EON területen régóta kérik, ELMŰ-nél meg nem, most nem tudom hogy van.

A mérnöki kamarai útmutató mindenképpen ajánlja áramvédő beépítését az AC oldalra, az alapján ez legalább "A" típusú. Viszont ha nincs legalább egy egyszerű elválasztás az inverterben az AC és DC oldala között (a legtöbben nincs, mert DC-DC konvertert és egy IGBT hidat tartalmaz), akkor a fenti napelemes szabvány szerint "B" típusúnak kell lennie.

A legtöbb inverterbe nincs elválasztás, ezért az a legjobb ha igazolhatóan az inverter AC oldalán van már beépítve és ez megfelel a követelményeknek. Akkor nem kell külső áramvédő, pláne nem a B típus, ami igazán zsebbenyúlós 120-200 ezer forint.
Ha nincs beépített, akkor is először a gyártói ajánlásokat kell elolvasni, mivel a szabvány értelmében ha a gyártó megelégszik az "A" típussal, akkor nem szükséges a legdrágább típus. Viszont sokszor van, hogy a 30mA túl kevés és inkább 100-300mA-est ajánlanak.

A SolarEdge inverterekben pl. "többfokozatú van" beépített RCD van, egy 30mA-es kioldás a hibaáram gyors megjelenésekor a személyvédelemhez és egy 300mA-es kioldású a tűzmegelőzéshez, ha a szigetelés lassan megy tönkre és fokozatosan növekszik meg a hibaáram.

Még pár rész az inverterekhez:
712.537.2.101. Az inverter karbantartásának és cseréjének biztosítása céljából az invertert LEVÁLASZTÓESZKÖZZEL kell ellátni, mind az egyenáramú oldalon, mind a váltakozó áramú oldalon.
712.537.2.2.101. Az inverter egyenáramú oldalán leválasztásra megfelelő MEGSZAKÍTÓT vagy szakaszolókapcsolót kell alkalmazni.


Az ÁVK előírásainál az a logika, hogy a legveszélyesebb áramkörök, illetve azok legyenek védve egy másodlagos érzékenyebb eszközzel, ahol a közvetlen érintés sokkal inkább előfordulhat: falból kiálló dugaljakból elvezetett mindenféle fogyasztó, kétes villamos eszköz, elszakadó kábel, az izzófoglalatban turkáló laikus...

Ahogy a szabvány is fogalmaz: "kiegészítő védelem", azaz az ÁVK ebben az esetben egy másodlagos fedővédelem. Alapvetően a hálózat minden része, a főelosztó, a betápkábelek mind védve vannak érintésvédelmileg is, amit az olvadók vagy kismegszakítók úgy biztosítanak, hogy a TN rendszerben a hurokimpedancia elegendően kicsi ahhoz, hogy amikor a fázisvezető a testhez, azaz a PE vezetőhöz hozzáér, akkor az érinthető testeken ez az állapot csak nagyon korlátozott ideig áll fenn, mert a táplálásnak önműködően ki kell kapcsolnia. Ez elosztóáramköröknél 5s, végáramköröknél 0,4s, vagyis egy testzárlatos vasalónál, vagy mosógépnél, és a melléképületed alelosztójánál is (ha fém lenne) ki kell oldania a sorban az egyik kismegszakítónak, jellemzően a fogyasztóhoz/hibához legközelebb lévőnek.

A karakterisztikák, kioldási szorzók miatt azonban a valóságban ez ohmos nagyságrendű hurokimpedanciát követel meg, amibe beletartozik a 300m-re az utca végén lévő trafóig oda-vissza vezető kábel is, a háztartáson belüli siralmas állapotokról, aluvezetékekről, elrohadó kötésekről, 20m-es hosszabbítókról nem is beszélve. A 30mA-es ÁVK-val kiegészített hálózatrész ehhez képest sokkal biztosabb védelmet ad, az áramkör több mint 7000ohm lehet és nem kellenek több tíz, száz amperos zárlati/hibaáramok, hanem egy szigetelési hiba is kiválthatja a működést.

Növelheti az üzembiztonságot, ha külön van a melléképületben, külön van egy a lakás általános hálózatának, külön van egy a kültéri dolgoknak (egy oldalfali IP55-68 védett lámpához még nem feltétlenül) de mondjuk járda/kandeláber világítási áramkörénél megfontolnám, hogy ne vigyen magával mindent, valamint ha maximális biztonság kell, akkor a vizes helyiség is kaphat külön egyet, akár egy érzékenyebb 10mA-es típust. A fentieket pedig ki lehet alakítani "párhuzamosan", vagyis nem kell koordináció, ami az áramvédőnél a szelektív/késleltetett típusok alkalmazásával lehetséges. Így csak a pénztárca szab határt, egy átlagos családi házban simán előfordulhat 3db a normál betápon, 1db a vezérelten/bojleren és továbbiak a melléképületekben, valamint megfontolandóak a napelemnél és elektromos töltőnél.

Egy másik inverter által termelt AC egy részét akarom "elrakni" estére. Az erről csak világítás, meg max hűtőszekrény menne akkuról, amikor nem süt a nap.
Nekem az a fura ennél a gyártónál, hogy semmilyen adat nincs arról, hogy valójában ki és hol gyártja kínán belül. Sok rosszat is olvastam róluk külföldi fórumokon, bár nálam eddig semmi meghibásodás nem volt. Viszont az önfogyasztását soknak tartom, ráadásul hiába kapcsol le, sikerült mélykisütésbe vinnie a szerencsére csak kísérletezésre szánt ólomakkumat. Igaz, én aliról vettem jóval olcsóbban, mint amennyiért a forgalmazó adja, így elképzelhető, hogy egy kevésbé jól sikerült darabok egyike.

Sziasztok!
Adott egy Easun SMH II inverter, mely RS-232 csatlakozóval rendelkezik. A kérdés az, hogy megvalósítható-e valahogy, hogy fokozatmentesen (vagy ha nem, akkor lépcsősen) tudjam vezérelni a töltési teljesítményt? Most nem mint napelem invertert, hanem mint hálózatról működő töltőt szeretném használni.

Sziasztok,

A feleségem egyszer úgy odarottyantott a kazánnak, hogy majdnem felrobbant. Ebből kifolyólag összedobtam (bocsi a kupiért) egy egyszerű bár undirító kinézetű kapcsolást, ami az inverter 12V-os akksijáról megy és egy LM35DT-vel folyamatosan figyeli a kazántest hőmérsékletét. A működése egyszerű: Be kell állítani egy küszöb hőmérsékletet, ami fölött eszement sípolásba kezd a cucc (105dB 1m távolságból). Amíg el nem éri a hőmérséklet ezt a küszöb szintet, addig világít a zöld LED, jelezve, hogy minden rendben. Amint átlépi a hőmérséklet a küszöbszintet sípol, valamint elalszik a zöld LED és világít a piros. A sípolást szüneteltetni lehet egy előre beállított ideig egy nyomógomb megnyomásával, de a piros LED továbbra is világít. Az áramkörnek a hiszterézise állítható. Jelen esetben 2°C-ot állítottam be hiszterézisnek, valamint (felső) küszöbhőmérsékletnek (teszt céljából) 50°C-ot, alsónak így 48°C adódik. A jelzés mind addig tart, amíg a hőmérséklet nem megy le az alsó küszöbszint alá. Ha a hőmérséklet hamarabb lecsökken mint a nyomógomb által okozott némítás, akkor a piros és a zöld LED egyszerre világít, jelezve, hogy rendben van a hőmérséklet, de a hangjelzés némítva van, amint letelik a némítási idő a piros LED elalszik. Ha véletlenül nem csökken le a hőmérséklet a némítási idő alatt, akkor a cucc újra sípol és újra meg kell nyomni a gombot.
A kapcsolás lelke egy dupla CMOS RRIO műveleti erősítő. Mindkét erősítővel hiszterézises komparátort alakítottam ki. Az egyik a hőmérsékletet figyeli, a másik a némítási késltetést hozza létre, itt NFET-es pozitív visszacsatolást alkalmaztam, hogy a visszacsatolás ne terhelje az időzítésre használt RC hálózatot. A késleltetés 3τ idejű. ami egy 1M ellenállás és 100µF kondenzátorral pontosan 5 perces időt állít be. A cucc már két telet üzemelt hiba nélkül és sajnos vagy nem sajnos jelzett is!


A feleségemnek annyira nem jön be ez a cucc (csúnya), ezért idén új eszközt készítek, ami már NYÁK-ra készül és az általa is kért extrákat tartalmazza.
Ha minden jól megy ezeket fogja tudni: Akkumulátor feszültség monitorozása, USB-C redundáns tápegység, áramlásmérés, kazán hőmérséklet mérés, keringetőszivattyú vezérlés, LCD kijelző, GSM modul.
A GSM modullal azt tervezem, hogy a hangjelzéstől számított 30mp-en belül nem érünk a kazánhoz, akkor telefonál. Bár az elég gáz lesz ha már a kazán hív fel... xD

Szia
Azt nem írtad honnan veszed le a felesleges napelem teljesítményt,van itt egy kollégánk jól működő rendszere,aki az inverter után veszi el és DC szabályzott SSR a beavatkozás.Én inkább közvetlen a napelemről,így nem megy át az invertereken az évi 6-8000 kWh felesleg.Ezért csináltam egy ideiglenes kísérletet miként hat ez az inverterre,egy IGBT kapcsol egy meghajtóján keresztül a PWM jellel,egyik oldalon trafós,másik oldalon optós leválasztással.Régebben valami őrült kitalálta,hogy az inverterből kihagyják a trafót,így a fázis bárhol megjelenhet,azóta nekem mindenhol optók lapítanak. A közvetlen villamos fűtés nekem nem szimpatikus,ez télen nem fog menni,most egy 7 m3-es fázisváltós hőmennyiség tárolón dolgozom arduinós vezérléssel,ez a kísérlet ennek része.Ezt nem tudjuk itt kifejteni,emiatt egyszer elhajtottak innen,erre új topikot kell nyitni, rövidesen tízezrek kerülnek ki a szaldóból és szembesülnek vele,"ingyen" adják a villanyukat vagy kezdenek valamit vele.
Az első kép a provizor IGBT vezérlés.

Szia!
Ez azért a 200 000Ft-s kérdés (igy elsőre?---vagy a megoldása... )
Ha 1 fázisról van szó.....
Tehát elsőre --az se mindegy , hogy 1500W vagy 2000W Ehhez is lehet venni szinuszos invertert --de a 3000W feklettiekből válogatnék. Mert az inditó áramfelvétel miatt (3x1500......3x2000W ) bele kellene férnie az inverter max. csúcsteljesitményébe.

A második variáció ; bármilyen sima 3000W inverter--s némi barkácsolás (1-3 nap ?)Mert vannak szinuszositó áramkörök ---csak éppen el kell találni a jó munkapontot!

Ha 3 fázisú? még nem próbáltam .
A frekiváltó is akkor jó ha DC sines ...

Egy másik kérdés ---Hány kWp napelemről van szó? Mert nem túl jó ötlet a napi termelést 10' szivattyúzással elhasználni.?

Szóval nem ez a legjobb/legegyszerűbb.---hanam egy DC-s szivattyú kis teljesitménnyel, hordóval.

Az 1.5kW az még nem nagy teljesítmény, az simán elmegy 1 fázisról is (nekünk is 1,5kW-os 1 fázisú szivattyúnk van) és ugyan még nem próbáltam (de majd ki fogom) de szerintem a szivattyú is simán elmegy az 1 fázisú inverteremről, eleve fel vannak erre készítve (rövid időre a névleges teljesítményénél sokkal többet is kibír). Hűtő volt rajta 4db is egyszerre, ott is nagy áramot vesz fel a kompresszor induláskor, és ez csak egy kis inverter de bírta.
A nagy áramlökések ellen meg némi plusz ellenállással is lehet védekezni, esetemben a szivattyúhoz 3x1-es kábel megy ki.

Az inverter transzformátorban van egy primér és egy bázis tekercs, a bázis a vékonyabbik, ha azt lekötöd nem tud elindulni az önrezgés így normális hogy nem fogyaszt, a pár tized ohm ellenállás az normális mert csak egy pár menet bázis van az inverter transzformátorban.

Lap alján, GYIK.

Kipróbáltam közvetlenül a napelemről a bojler fűtést.IGBT-vel kapcsolja a 1.5 Kw-os bojlert egy PWM jellel,amit egy limit(most 1.6 kW,de lehet nulla is) és a ház pillanatnyi terheléséből állítok elő.Fél 12-kor kapcsolódik be a PWM,látszik a limit az alján ami egyenes.Ahogy nő a napelem termelés a PWM többet kapcsol a bojlerre.Azután 12-től kb 1.5 órát közvetlenül van a bojler a napelemre kötve.Az inverter simán úgy érzékeli,mintha gyengébben sütne a nap és az MPPT-je bizonyára ennek megfelelően követi.

Szia!
Még? akkutöltő, BMS,230V inverter , 12V , 5V átalakitók.