Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Légyszives, belinkelnéd a kapcsolási rajzot ide mégegyszer.
Köszönöm szépen
Ezt szépen elmagyaráztad. Ezt a tápforrást csináltam érettségi feladatnak. Azóta is gondolkodtam a szabályozás működési elvén. Ez a kapcsolási rajz nekem nagyon keszekusza.Minden mindennel összevan kötve.
Erről kellett volna vagy 20 oldal dokumentációt írni. Ha ezt tudtam volna, amit te most leírtál, hát meg is lett volna. Igy csak 10 oldal lett. Ezzel a válasszal nekem is segítettél... Mindig szerez tapasztalatokat az ember. Nekem nagyon jól működik, már semmi probléma nincs vele. Az áteresztő tranyót ajánlott nagyobbra cserélni... Nekem először 2N3055 volt, de izmosabbra cseréltem... Nem emlékszek milyenre, valami BDXXX, TO-03 tokozású.
Neked majd az alkatrész listát is közzé teszem, ha kell.Illetve van is egy leírásom pdf-ben, de csak cseh nyelven.
Gondolom azért, mert már egyszer kapott választ a kérdező, Te meg még egyszer válaszoltál.
Igen, de a 2 hozzászólás között van némi tartalmi különbség.
Hello!
Természetesen így van, de azért nagy pontosságra ne számíts, az alapáramok és az R5 értéke miatt. üdv! proli007
Végül is az ok, mert ott nekem nem is kell nagy pontosság, csak, h kilegyen jelezve mégis. A fontos az kimenő fesz és áram értéke.No meg ha kész a műszer meg a szoftver is, akkor kompenzáló potival belehet lőni, hogy pontos legyen.
Ahogy ígértem, közzéteszem a leírást, igaz, hogy cseh, de benne van az alkatrész lista.
Ha úgy döntenél, hogy ezt építed meg, sok sikert kívánok. Az alábbi linkről letölthetitek. Letöltés
Teljesen jogos, nem bökte ki a szemem!
Köszi!
Kérésedre mégegyszer felrakom a sémát. A bemenő fesz más fesz is lehet ugyanúgy a tranyók is !
köszönöm szépen
Sziasztok!
Megépítettem az Alkotó-s labortáp 2.7.1 változatát, de csak egy DC 24V/2.7A-es motor vezérléséhez alkalmazva. Tökéletesen szabályoz mindkét funkciója, és elsőre elindult a beüzemelése során. (Ez egy asztali kis fúrógép motorjához kellett. Semmit nem változtattam a kapcsoláson, ám az áramkorlát beállítás itt nagyon fontos lett, mert gyakran akkor szállt el tranzisztor a korábbi vezérlőben, amikor az átfúrás pillanatában nagy áram folyt, vagyis ”megállt” a motor). Nagyon megtetszett ez a fajta felépítés, ezért megépítem a szimmetrikus, mérőműszeres változatát is hamarosan. Talán a motorvezérlőként dolgozó változaton még a hűtést kellene növelnem, mert tapasztalatom alapján gyorsan melegszenek a tranzisztorok a motor fokozott terhelésénél, és nem elegendő az általam felszerelt felület mérete. A bemenő teljesítményt, (AC 26.5V/6A), 160VA-es transzformátor biztosítja. Köszönet az Akotó(k)-nak.  Néhány felvétel a tápegység beültetéséről, majd a beüzemeléséről is.
Végre van foto is a lebegős labortáp paneljáról. Ezen csak az elektónika trfója van de még nincsenek benne az icék.
Korábban volt itt szó a kimondottan labortápegységekhez készült PIC-es panelmérőmről.
Nagyon igyekeztem úgy megtervezni a műszert, hogy a lehető legtöbb igényt kielégítse. A választható automatikus méréshatár-váltással próbáltam egyrészről profibbá, másrészről (ezen funkció elhagyásával) olcsóbbá tenni. Habár az olcsóság kárára egy kb 800Ft-os referencia és 6db drága helitrimmer került a panelra, viszont ezen kompromisszumra mondjuk kénytelen voltam a precizitás miatt. Az áramkör ugyan SMD alkatrészeket tartalmaz 10mil-es sávokkal és ráadásul lábközti átvezetésekkel, hab a tortán hogy még kétoldalas is. Viszont két hónapnyi LCD TV javítás után az SO-8, SO-28 tokos IC-k és a 1206-os ellenállások a 0201-es társaikhoz képest nekem már tényleg óriásiak. Lehet hogy az a gond hogy a panelmérő elsősorban hétszegmenses LED kijelzőkhöz van kitalálva és az LCD-s üzemmód csak egy apróbb kompromisszummal működik. Lehet hogy egyszerűen csak túl bonyolult lenne az áramkör, bár tényleg minden a PIC belsejében történik, csak az van külön a panelon ami nagyon muszáj volt. No igen, az is lehet hogy maga a PIC megléte a probléma... Na mindegy nem találgatok tovább: Arra kérem az erre látogatókat hogy akik megnézték a PIC-es panelmérőmről szóló CIKKET vagy VIDEÓT, írják meg akár ide, hogy mi az ami nem tetszik nekik benne! Ugyanis én azt gondoltam hogy majd nagyon sokan után fogják építeni, azonban egy nap híján két hónap alatt eddig csupán hárman tették ezt meg. Nagyon kíváncsi vagyok hogy mi tartja vissza az embereket, hogy a következő projektemnél akkor ne ebbe az irányba induljak el.
Nos, én a saját szemszgemből le tudom írni mi az ok. Szerintem kicsit túl van bonyolítva, és már túl univerzális (ami nem baj, de tovább bonyolítja a dolgokat). Pl. ha egy meglevő táp deprez müszerét akarom kiváltani akkor egy sokkal szerényebb tudású - de egyszerüen megépíthető műszer lenne a cél.
Pl. megépítettem a HE-es LCM3 műszert és nagyon megtetszettek az LCD kijelzők. Tehát én olyan panelműszert építenék ami kifejezetten LCD-hez készült. Nem kell méréshatárváltás sem (más panelmérők sem tudják) - és a nyákon se foglaljon helyet ez a rész. A lehető legkevesebb trimmer legyen benne, nem akarok sokat állítgatni, egyszer behitelesítem az árammérést, és a feszmérést (egy-egy trimmerrel) és kész. Nem kell drága referencia sem, nem tudom a picnek van-e belkső ami használható, de akár az olcsó TL431 is megteszi, egy gyári panelmüszert azzal is simán "lepipálna" ugyanakkor olcsó. Nullázni sem akarom a műszert - oldja meg a PIc szoftveresen a nullázást ha már programozható... A relék helyett talán lehetne FET-et kapcsolónak haszálni - olcsóbb, és talán jobb is. Ezen felül nekem túl sok az SMD benne, nehezebben építhető meg, és nehezebb az esetleges hibakeresés benne. Magyarul: - valami olcsó "light"-os verzió kellene, extrák nélkül, - olcsó alkatrészekkel, akár a ponotsságot érintő kompromisszum árán is. (a deprez műszernél akkor is jobb lenne, és talán az ICL 71xxx-nél is) - egyszerü panellel, lehetőleg SMd nélkül, vagy minimális SMD alkatrész felhasználással. - minimális beállítási szükséglettel (csak a hitelesítésre kelljen trimmer semmi másra), - a (heli)trimmernek legyen nagy átfogása, hogy mindenféle sönthöz be lehessen állítani. - egyszerü legyen a különféle LCD-k csatlakoztatása! - Nem univerzális nyálkkal !! Hanem pl. többféle nyák verzióval a különféle LCD kiosztásokhoz (nics olyn sokféle, a nyák többi része meg úgysem sokat változna). - Nem lehet kettőstáp nélkül megoldani? Némelyik panelmérővel is ez okoz nehézséget.
Hello!
Na, ezért nem tettem volna fel ezt a kérdést sohasem. Miért nem tetszik a BMW-m? Mert nem Trabant..! üdv! proli007
Köszönöm az észrevételeket, ilyeneket vártam!
- Az a baj hogyha extrák nélküli "light"-os verziót tervezek, ráadásul háttérbe helyezem a pontosságot és a precizitást, akkor az már nem én vagyok.  Mindig igyekszem arra, hogy minél több lapáttal tegyek rá a hobbisták közt keringő hasonló kapcsolásokra.- A trimmerek számát lehet csökkenteni; az offset-állítókat ugyanis el lehet hagyni ha a PIC inicializáláskor 1-1 BS170-el rövidrezárja az OPA-k bemeneteit... - A többféle nyáknak nem nagyon vagyok híve. Egy projekthez egy nyákterv szokott tartozni. De gondolkodom a dolgon... - Kettőstáp nélkül bármennyire is szeretnénk, nem lehet megoldani. Egy invertáló OPA mindenképp kell, ehhez viszont negatív tápfeszültség is szükséges. Persze megerőszakolhatjuk és adhatunk neki csak +5V-ot amiből egy áramkör a panelon előállít -5V-ot, de attól az még továbbra is kettős tápról fog működni.  - Ha egy 2x16-os LCD mögé akarunk betuszkolni ennyi alkatrészt, ott már igencsak szükséges az SMD. Nem értem miért rettegnek tőle ennyien, szerintem sokkal-sokkal jobbak mint a furatszerelt alkatrászek. Kisebb helyen elfér, nem kell fúrni a nyákot, nem kell az élesztéskor forgatni a panelt...
Nos, Te kérdezted, hogy mi az oka! Attól, hogy leírod miért nem csinálod így, még semmi sem változik, és ez független attól, hogy igazad van-e vagy sem.
Proli007 trabi vs. BMW-s hasonlatára utalva: több oka lehet amikor inkább a trabi kell, és nem csak az ára miatt, bár az is fontos. De a BMW-vel nem szivesen szállítanál mondjuk cementet, vagy jó karcolós szögesdrótot és talán tetőcsomagtartót se szivesen tennél fel, hogy a hullámpalát tudd szállítani rajta. (Ugye? )Az elektróra visszatérve: tisztában vagyok vele, hogy jobb az eredeti áramkör, csak éppen nem nekem - azért nem, mert nekem mások a szempontjaim, és történetesen nekem jóval igénytelenebb cucc felelne meg a céljaimhoz. Nem muszály megindokolni miért csinálod másképp, sőt nem is kell másképp csinálnod, én csak azt írtam le, hogy milyen az amit utánépítenék, és mik a szempontjaim. Más: szerintem ha az opamp tud neg. tápon-on levő bemenettel is stabilan működni, akkor invertálni is lehet vele szimpla tápfesszel, hiszen a kimenete pozitiv lesz, és negatív bemenet esetén az opamp inv. bemenete virtuális nullán lesz. Tehát ez nem állja meg a helyét: "Egy invertáló OPA mindenképp kell, ehhez viszont negatív tápfeszültség is szükséges." Csak megfelelő tipust kell választani. Nem is kell túl preciz tipus csak tudjon a teljes táp tartományban dolgozni. Az offset sem probléma, hiszen a szoftver akár percenként is nullázhat, akár észrevétlenül a mérések között. A nyákkal kapcsolatban pedig: ahogy a Te nyáktervezési tempódat nézem, seperc alatt meglenne az a többféle verzió és ahol van választása a "vevőnek" ott szivesebben vásárol. Pl. sokan szeretik a csoki-vanilia gépi fagyit - de ha valai csak vaniliát venne, mert a másikat nem szereti akkor inkább nem vesz, hacsak.....Amúgy nem mondtam, hogy tuszkoljuk be az LCD mögé, bár klassz lenne, de az sem tragédia ha nagyobb. Viszont jó lenne ha simán tüskesorral, ill. tuskesor csatival lehetne összekötni az LCD-vel, teljesen vezetékezés nélkül - ezért is lenne jó a többféle nyák verzió.
Na jó, eldöntöttem:
Lesz egy PIC-es panelmérő II. projekt kizárólag 2x16-os LCD-hez. A HEStore, Lomex, Elektrokontha és a Chipcad kínálatát böngészve arra jutottam hogy ez a legelterjettebben kapható LCD "tokozás": Bővebben: Link A PIC-es panelmérő II. panelját úgy tervezem meg, hogy pont ugyan akkora legyen mint az LCD modul nyákja és így pont mögé lesz szerelhető 4db 5mm-es távtartóval. Viszont így csak majdnemhogy a fele helyem van, ezért teljesen biztos hogy az SMD-t nem tudom elhagyni. Sőt, szerintem a két REED relétől is megszabadulok a helyhiány miatt, így ez sajnos méréshatárt sem fog tudni váltani. Mivel a PIC-es panelmérő jelenlegi verziója lekezeli az LCD modult is, így nem túl sokat kell módosítanom a programjában. Ennek hála hamar készen lesz ez a PIC-es panelmérő II. Ha minden jól megy akkor ez már kap egy kvarcot is, így gyorsabban jár majd a PIC és az analóg vonalkijelzés gyorsabban fog frissülni, így sokkal jobb lesz. A profi referenciaforrást nagyon nem szeretném elhagyni... Majd kitalálok valamit... Idézet: „Tehát ez nem állja meg a helyét: "Egy invertáló OPA mindenképp kell, ehhez viszont negatív tápfeszültség is szükséges." Csak megfelelő tipust kell választani. Nem is kell túl preciz tipus csak tudjon a teljes táp tartományban dolgozni.” El lehetne tolni szándékosan az offsetet féltápra. De ettől szerény véleményem szerint egyel távolabb kerülne az áramkör a klasszikus értelemben vett "műszer" megnevezéstől. Az offset-eltolást beállító ellenállások hőfokfüggése stb... Na nem baj, majd pár másodpercenként újrakalibrál aztán csókolom.  Az megint más kérdés hogy találni kellene olyan OPA-t aminek a bemenete táptól tápig vezérelhető és még az offsete és a dritje is kicsi, plusz még kapni is lehessen és olcsó is legyen. Nem baj, találok én ilyet.  Szerk.: Egye fene... Lesz TL431 referenciának a maga 50ppm-ével, de akkor a PIC mérni fogja a hőmérsékletet is és visszakompenzál. A precizitásból nem adok!
Lenne egy kérdésem EZZEL a táp kapcsolással összefüggésben. Nem követtem, hogy végülis ki tervezte, így a kérdés bárkihez szólhat, de főleg a terverőjéhez.
Szóval úgy tudom az LM324 tud dolgozni negatív tápon levő bemenettel is, ha a referencia másképp lenne megoldva (Pl. egy TL431-el - szeretem ezt kis referenciát használni) akkor elvileg elhagyható lenne a negatív feszt. előállító rész nem? Azonfelül a TL431 talán stabilabb is lenne mint a jelenlegi ref. megoldás nem? A másik az áramhatár jelzésével kapcsolatos: a lerdet maghajtó opamp + bemenetén egy osztó van jelenleg, nem lenne egyszerübb-jobb, ha ez a bemenet a 12-es lábra (vagy D1 anódjára lenne) kötve (persze soros 1k-val)? Így mindíg pont akkor jelezne ha az áramfigyelő opamp lefelé húzza a feszültséget (tehát a éppen dióda nyitni kezdene). Tudom csak egy ellenállás spórolás, de talán jobb is lenne. Szóval jó az ötlet? És ha igen akkor miért nem ? Agyalok egy ilyen tápon, de így első ránézésre ezek a módosítások jutottak eszembe, a felszabaduló harmadik opampot meg még kitalálom mire lehetne használni Vagy az áramhatárt is másképp jelezném (van még pár ötletem), és akkor egy sima 8 lábú dual opamp-al is mehetne a táp. Várom a vélemyényeket.
Egy szóval nem mondtam, hogy el kellene tolni féltápra az offsetet! Maradnának a bemenetek simán a nullán!
Van olyan opamp ami simán dolgozik 0V bemenet esetén: még a sima LM324 is ilyen, csak ide felesleges lenne 4-es opamp... Egyébklént meg nem értem miért baj ha sürübben kalibrálja magát az áramkör - ha a felhasználó nem veszi észre, akkor a trimmeres megoldásnál sokal jobb, hiszen azt esetleg után kell állítani valamikor (pl. a trimmernek mint mechanikus eszköznek is vannak betegségei) Persze lehet ezen poénkodni, hogy másodpercenként kalibrál, de én erre azt mondom, hogy : "na és?" ha a végeredmény jó akkor megéri, hiszen egy drága opamp helyett egy olcsóval is elérjük amit szeretnénk. Szóval nem viccből, és nem is kötöszködésből írtam a dolgokat, hanem mert így is gondolom, és mert építő jellegű megoldásnak gondoltam. Ugyanis szoftveresen ki lehetne váltani drága alkatrészeket olcsóra... Ez igenis szempont, főleg ha egy eleve viszonylag erős PIC dolgozik az áramkörben... Idézet: „Egy szóval nem mondtam, hogy el kellene tolni féltápra az offsetet!” Tudom, ez már az én fejemből pattant ki. Idézet: „Egyébklént meg nem értem miért baj ha sürübben kalibrálja magát az áramkör” Semmi, nem is mondtam ezt. Sőt, jobban belegondolva kifejezetten jó. Idézet: „nem is kötöszködésből írtam a dolgokat, hanem mert így is gondolom, és mert építő jellegű megoldásnak gondoltam” Tudom és nem is vettem egyáltalán kötözködésnek. Valóban építő jellegűek, köszönöm mégegyszer!
SMD kérdéssel kapcsolatos off-okat töröltem, maradjunk a témánál, ha kérhetem.
Szia!
Nekem azért nem tetszik a panelmérőd, mert ahhoz, hogy egy labortápba kerüljön, túlságosan el van bonyolítva a pontosság miatt, ami az árában is jelentkezik. Feleslegesnek tartom, hogy egy panel legyen annyira univerzális, hogy ugyanaz tudja a LED kijelzős megjelenítést és az LCD-st is. Nem szimpatikus a derékszöges elrendezés sem, lehetett volna szendvics szerűen is. De ha már ezt az elrendezést választottad, akkor a hamlin relék helyett tehettél volna valami egyszerű, miniatűr relét, ami csökkentette volna a költségét a panelmérődnek, viszont megmaradt volna a méréshatárváltás. Amit én készítek panelmérőt, nem lesz ilyen pontos, mint most a mostani verziójú PIC-es mérőd. Nem is tartom fontosnak, hogy mV pontossággal be tudjam állítani a kimeneti feszültséget. Ha teszek be méréshatárváltást, az csak az árammérő részbe fogom tenni, ha valamit áramgenerátoros üzemmódban akarok járatni, azt meg tudjam tenni pontosan. Amit csak lehet, szoftverből valósítok meg, mert nem akarok nagy panelt készíteni. Egyedüli hátrányát a panelmérőmnek azt érzem, hogy mennyire lehet majd esztétikusan beépíteni, de erre is fogok megoldást találni. szerk.: Ezt, hogy derékszögben vannak a panelek, nem tudom honnan szedtem, ezért elnézést kérek!  Ettől függetlenül elfért volna a miniatűr relé is... 
A 2-es képen látszik, hogy a Graetz híd alatt kifúrtad a nyákot. Az szerintem úgy nem lesz jó, mert úgy elvékonyítottad a vezetősávot, hogy bármikor szét éghet.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
