Helló!
Nem kapcsolási rajzot keresek, hanem tervezéshez ötleteket. Szóval innen van az elgondolás: en.wikipedia.org/wiki/Anemometer. Google a témában nem nagyon barátom, nagy nehezen sikerült valahol megtalálni, hogy a wolfram szál hőmérsékleti ellenállsi állandója vagy mije 4.5E-3, az ellenállás hőmérsékletfüggésére is van képlet, ez se bonyolult. A kérdés az, hogy alapból egy wolfram szálnak mekkora az ellenállása, egyáltalán honnan szerzek olyat (kiveszem egy villanyégőből, gondolom), mekkora áram kell bele, hogy jól felmelegedjen, de ne annyira, hogy mellette megsüsse az ic-t, milyen képlettel számolom ki a mért ellenállásból a szél sebességét. Egyáltalán csinált már ilyet valaki, mennyire lesz ez pontos?

Üdv!
Mi fizkém laborban gázok diffúziójának vizsgálatakor használtunk ellenállás mérésén alapuló detektort. Egy csőben konstans térfogatárammal áramló vivőgázba hidrogéngázt injektáltunk, ami kis moláris tömege miatt mozgékonyabb, így nagyobb a diffúziós koefficiense mint a többi gázé, így időegység alatt többször ütköznek a molekulák a fűtőszállal, jobban lehűtve azt. Ha sebesség mérésére akarod használni, akkor mindenképpen kalibrálnod kell, tehát méréssel meg kell határozni az összetartozó szélsebesség-ellenállás értékeket. Egyszerűen számolással nem tudsz pontos sebességet meghatározni. Ezen kívül fontos, hogy mindig azonosak legyenek az áramlás paraméterei, tehát azonos irányból fújja a szél a fűtőszálat. Ez megoldható ha a szél irányába mutató, a szél által forgatható szerkezetre szereled.

A wolfram hőfoktényezője 0,0046 1/celziusz.
A képletet azt mondtad, hogy tudod, tehát adottnak veszem. Le kell mérni a 20 fokos ellenállást, mivel nincsen olyan jó multimétered elmondom hogy kell. Feszültségosztóval és egy akksival előállítasz egy kvázi "szabályozható tápegységet" és méred az áthaladó áramot és a szálon eső feszültséget. Méghozzá úgy, hogy nagyon kevés áram haladjon át a szálon, ha 230V-os izzót használsz, úgy kb 10 voltnál biztos ne legyen több, a szál legyen hideg, és véletlenül se világítson.. Ezután ábrázolod a feszültség-áramerősség grafikonon, és meghatározod az ellenállását. Lehetne elvileg 1 mérésből is, de úgy biztos nem lesz pontos. Az árammérőt 1 méréshatárban használd. Ezzel megvan a 20 fokos ellenállás, szerintem nem sokkal magassabb hőmérsékleten kell mérni a szelet, hiszen búra nélkül elégne a szál. Valószínű, hogy kiszámolod a 100 fokos ellenállását, rákapcsolsz akkora feszültséget, Kihelyezed a szélbe és méred az áramot. Aztán már csak be kell kalibrálni különböző szélerősségekkel, ezt már neked kell megoldanod.
Sok sikert.

sziasztok!
A benzinbefecskendezős gépkocsiknál is használják(ill.használták) ezt a módszert légtömeg mérésére. Lehet hogy tudna a szélsebesség tartományában is működni egy ilyen "mérőcső".
Ki kellene próbálni...

Az autóknál az izzószál platinaszál.
És nem olcsó!!!
De tszabo hozzászólása alapján elvileg bármilyen anyag jó csak a kalibrált hőmérsékleten stabil legyen Ne oxidáljon és ne égjen el.
Még ilyen mérési módot használnak a gázérzékelőkben is a platina szál állandóan izzik és ha megváltozik a gáz összetétele akkor az ellenállása is változik.
Elég érzékeny müszerek mert külön kell minden egyes mérőfelyet nullázni.

Véletlen épp a minap szedtem szét egy izzót, tunsgram kiégett 25w-os, mert vízlencsét akartam csinálni a búrájából. Elvileg működött, bár kevés volt az egy pontba fókuszált fény, szóval semmit nem csinált. Utólag elgondolva egy 12cm átmérőjű üveggömb kell egy papír meggyújtásához, ugyanis ekkorák a meteorológiai "napmérők" is. Visszatérve a te kérdésedre, Kiszedtem belőle a wolfram szálat. Hát megfogtam, és a kezemben 1000 darabra morzsolódott szét. Szóval valami nagy teljesítményűvel próbálkozz, és lehet hogy ami még nem égett ki az jobb lesz.

Ilyen elven működő szélsebesség mérők voltak a MH-ből már kivont T-55AM harckocsik tűzvezető rendszeréhez. Ha a google-ban rákeresel lehet, hogy képet is találsz róla. A torony hátsó részén, annak tetején egy függőlegesen álló hengeres oszlop legtetejjén volt a műszer. Körülötte a paláston egy védőburkalot volt, amit használatkor le kellett húzni, hogy a levegő át tudjon áramolni. (Na azt nem tudom, hogy a szélirányt hogyan mérték) Gondolom, ha már kivonták a hk-t, a rajta lévő cuccok sem titkosak.

Az ,,,izzószálas,,, anemométerekkel csak egy gond van :
az átáramló levegő hömérséklete,az ugyanis állandoan változik.Ebböl adodoan valamilyen hökompenzálást is kekllene,,,mellékelni,,, hozzá,ami ugyan csak komplikálná a dolgot.Ezért szerintem még mindig a ,,,propelleres,,, anemométerek mellett teszem le a voksot.Itt még megjegyezném hogy az izzo szálat rendszerit hő mérésre,illetve hőkompenzálásra szokták használni nagyon sok féle készűlékben.