Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Inverteres hegesztőtrafó
 
Témaindító: Gabi, idő: Aug 12, 2005
Lapozás: OK   516 / 516
(#) Klorid válasza Ge Lee hozzászólására (») Csü, 14:18 /
 
Szerintem meg nem véletlenül találták ki a szabványt. Kipróbáltam pár éve, hogy műterhelést tettem a szekunder körbe hogy letörjem az ívfeszültséget. Műterhelés nélkül 23V ívfeszülségnél 75-80A-t mértem, tökéletesen beolvadt. 230A-es gép csutkára tekerve, 2-es pálca (aminek max 80A kellene) lakatfogóval 95-100A-t mértem, ívfeszültség 18-19V körül volt 23V helyett. Nem terült szét az ömledék csak felrakódott és nem olvadt be rendesen és nagyon könnyen megszakadt az ív. Én ezt taknyolásnak hívom. Te hívhatod hegesztésnek is. Az ívre jutó teljesítmény kb. ugyan annyi volt mégis hatalmas különbség volt. Valószínű hogy ezért mondják a hegesztők hogy "ez a gép jól hegeszt, ez meg sz..ul"
(#) erbe válasza Klorid hozzászólására (») Csü, 15:22 /
 
Ez is tény, amit leírsz. Megfelelő pálca választásával lehet faragni az ívfeszültségből. Jó bevonat csodákra képes. Tapasztalatból írom, hogy van pálca, aminek a 2,5-ös rutilos változata hasonló más gyártmányú pálcákra ~10 A-t ráver. Könnyebben fog ívet és 80 helyett 70 A-rel ugyanazt produkálja. Vagy ha másik oldalról nézzük, az egyik pálca 80 A-nél taknyol, ez a jobbik tökéletes varratot képez és szép hangú ívvel dolgozik.
Ha valaki kíváncsi a márkára, megírom mail-ben, nem akarok megrovást.
(#) galga válasza Ge Lee hozzászólására (») Csü, 16:54 /
 
Ez a módszer alkalmazható más készülékkel is? Van egy készülékem ami jó, csak az ívfogás nehéz, arra alkalmazva is hatásos volna? 48 volt jön ki belőlle.
(#) pipi válasza galga hozzászólására (») Csü, 17:55 /
 
AC vagy DC a cuccod? A fenti rajz DC-s.
(#) galga válasza Ge Lee hozzászólására (») Csü, 18:00 /
 
Annyit szeretnék kérdezni, hogy egy szekunderes greatz hidas egyenirányítónál alkalmazható ez az általad tervezett fesznövelő eljárás? 48 volt a szekunder és nehezen fog ívet de utánna pirít. Vagy esetleg mit javasolnál?
(#) galga válasza pipi hozzászólására (») Csü, 18:21 /
 
DC jön ki belőlle(greatz van)
(#) GPeti1977 válasza galga hozzászólására (») Csü, 18:35 /
 
Ez sem új dolog, úgy tudom már régóta ismert a módszer és 50Hz -es transzformátorral is alkalmazható, természetesen egyenirányítóval.
(#) Ge Lee válasza galga hozzászólására (») Csü, 18:51 /
 
Nem én terveztem, én csak átvettem. Annál nem, ugyanis azoknál az elrendezéseknél (nem ellenütemű hanem csak együtemű) a teljes kitöltési tényező is csak 49% körül van. Csúcsegyenirányítással ugyan meglenne a duplája, azaz 96V körül, de terheléssel ugyanúgy visszaesne a felére, vagyis az ívfogáson nem segítene.
Szoktak hozzá építeni egy kisebb áramú és nagyobb feszültségű tápegységet, amit becsatolnak a kimenetre.
Az ívgyújtást úgy tudod könnyebbé tenni, hogy elfelejted a kopogtatást, és a pálca húzogatásával fogsz ívet. Megdöntöd az elektródát kifele (ha jobb kezes vagy akkor jobbra), és apró húzó mozdulatokat végzel szintén kifele, mintha egy ceruza végével össze akarnád firkálni (satírozni) az anyagot. Sokkal könnyebb lesz ívet fogni, és soha nem fog leragadni.
(#) galga válasza Ge Lee hozzászólására (») Csü, 20:46 /
 
Köszi a választ! A publikált UKT tápod elkészítésén is fáradozom. Nagyon jó a leírás és minden tiszteletem a leírásért, hogy egy hozzám hasonló amatőrnek is érthető! Annyit szeretnék kérdezni, hogy mit javasolsz megszakítani, hogy a co2-höz szakaszos üzem megvalósítható legyen?
Én nagyon sok plazma tv-t javítottam és a tápfeszcsökkenés következtében az elégtelen kivezérlés következtében szétrottyant a véghibrid. Ez többnyire néhány kondi kiszáradása okozta, cserélni nagyon durva volt ezeket a hibrideket. Ha elveszem a tápot a meghajtóról a vége nem fossa össze magát?
Következő: »»   516 / 516
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu