Nálunk nem kő van, de helyenként olyan az agyag, hogy évekig áztathatnám a 30 cm-hez.

Beton.

Mi nekünk úgy tanították, hogy kalapács, víz, kézi erő. Igaz erre nem olyan a talaj, mint a korábbi képeken.

Szia!

Azota ezt is fejlesztették? (a kézi erő.... )

https://www.youtube.com/watch?v=xaFPHJ9IkNY

Szia!

Felénk minden ilyen munkánál készül a földelés is --köracél . laposvas mellé-- csak az Rf max. 10 OHM --nem biztos , hogy teljesül.

Igen, így más.
Kicsit maradi, de én még a mai napig emlékszem, minden szondára, amit levertünk.
Meg a fagyvédelemre kinti szonda esetén, arra mindig ügyelni.

Komolyan kérdezem.
Az kinek mit jelent, hogy a fagyvédelemre ügyelni.?

Hivatalosan az a hossz vehető figyelembe, ami a fagyhatár alá ment.
Tehát ha 2,5m-es földelőrúd lett előírva, ahhoz illik legalább 3m-es toldhatóval készülni ha egy kis gödörből ütöd le.
A boltban kapható 1,5m-es a ráhegesztett "ostorral" a vicc kategória.

Köszönöm!
Egyébként erről mi a véleményed?

Min. kb. 80 cm mélyén kellene leültetni.

Ilyen már most is érvényben van. De kicsit bonyolultabb a helyzet, több szabvány van ami földelőkre vonatkozik de nem minden esetben ugyanazokat kell alkalmazni.

Úgy tudom röviden úgy van, hogy ami az épület területe alatt közvetlenül a földben van az rozsdamentes acélból kell legyen (nem V2A, csakis V4A), mert később nem hozzáférhető és nem javítható, ezekre vonatkozik az MSZ 18014-es szabvány.
A teljesen a betonalapban lévők, a cölöp- és pilléralapba tett, a pillérekben vezetett levezető, a sávalapban lévő, meg az épületen belüli szerelőbetonba tett potenciálkiegyenlítő háló lehet horganyzott, mert azokat a beton bázikus hatása védi.

Ami meg az épület mellé kerül azokra az MSZ EN 60364-5-54-es szabvány vonatkozik, ami megenged talajba fektetve is horganyzott földelőt. Itt B-típusú keretföldelő vagy földelőrúd az lehet horganyzott, mert ennél lehetőség van az utólagos feltárásra és helyreállítható ha mérés után bizonyított az állapotromlása.


Tudtommal ilyen nincs konkrétan meghatározva és nem is nagyon lehet, mert a szabvány inkább a mechanikai szempontok és tartósság alapján minimális méreteket szab meg. Ahogy azt sem mondhatják, hogy vezetéköszekötésre csak wagó használható. Laposacél esetén a vastagság, ha nem tömör hanem csak egy cső, akkor is van a falvastagságra minimális követelmény, lásd a csatolt táblázatot. Külön megad keresztprofilra minimális keresztmetszetet és a lapvastagságra 3mm-ert.

Kevésbé fontos a földdel érintkező felület ha ellenállásérték is elő van irányozva, mint a 10ohm vagy 2. Az Rd10 acélnak sem valami nagy a körkörös felülete, mégis lehet belőle keretföldelőt csinálni. Addig bővíted, vagy ütsz le újabb földelőrudakat, amíg megfelelő értéket nem lehet mérni.


Rúdnál már a leütésnél sérül a horganyréteg az éles kövek miatt. A talajkémhatástól függően előbb-utóbb szétrohad, megeszi a rozsda a vasat. Ezért fontos a rendszeres ellenőrzés, valamint mint mindennél, a földelőrendszernél is eljön az idő a felújításra.
Ugyanakkor a rozsda porózussá teszi és igen jó földelési ellenállást hoz létre, vagyis amíg rohad de megvan a fémes kapcsolat a földelővezetővel, addig úgy mérhető, mintha minden újszerű lenne.

De más a szabvány és más a gyakorlat is. Villámvédelmi levezetőnél minimum 2,5m-es rúd a követelmény, a DEHN/németek gyakorlati ajánlása meg 9m-es.

Nem kell spórolni vele. A fagyhatár minimum 0,5-0,7m. Azért is előnyös a toldható, mert 5m függőleges és 2db 2,5m-es nem egyenértékű. Minél közelebb vannak egymáshoz a rudak, annál kevésbé érvényesül az ellenállás replusz. Két földelőrúd között legalább egy hosszúságával megegyező távolságot kell elhagyni.

Mezei földelésekre, az épület kontúrján kívüliekre:
MSZ EN 60364-5-54

Villámvédelmi földelőkre:
MSZ EN 62305-3

Alapozásföldelők (az épület kontúrja alattiakra vonatkozik!):
MSZ 18014

Szia!

Egy talajcsavar miért ad jobb földelési értéket , mint egy rúd földelő ?(csavar 70cm , a rud 2,5m )


A felületben nem hiszek , hisz sokszor tapasztaltam , hogy 2" cső (3m-es) és 2m2 lemezföldelő kb. ugyanazt az értéket adja.

Köszi.

Olyan értelemben nem számít, hogy ha adott egy 10mm-es köracél, akkor mivel helyettesíthető hogy nagyságrendekkel nagyobb felületet adjon? Néhányszoros növekmény amire érdemes költeni. A lemezt elásni szerintem függőlegesen kellene. Vízszintesen a felső felülete már nem olyan hatékony az áram szétosztásában, az alja sem fog olyan jól érintkezni a talajjal a zárványok miatt. Finomszemcsés föld kellene alá vagy iszap.

2,5m Rd10 acél: ~0,079 m2
2,5m D16mm földelőrúd: ~0,13 m2
Talajcsavar: ~0,17-0,21 m2

Szóval egy talajcsavarnak legalább másfélszer nagyobb a felülete, mint egy földelőrúdnak, ráadásul a rúd az ütéstől oldalra kihajlik és ellöki magától a földet, leverés után közvetlenül nem érintkezik a felülete 100%-ban a talajjal.
A talajcsavar meg belehúzza magát, folyamatosan beleszorul a maga köré tömörített földbe a kúpos kialakítás miatt.
Gondolom emiatt mérhető vele általában jobb eredmény.

A talajcsavarról feltennél egy képet? Még nem ismerem.Amikor még nem volt kötelező a horganyzott földelő(70-es évek),6m hosszú 16-20mm átmérőjű földelőrudat nyomtunk le 2-3 vödör vízzel és még most is jó az értéke.6,40 OHM közötti az enyém is.

Szia!
ilyenek --értelem szerűen az 50cm-t meghaladó jön szóba.

Köszönöm. Gondolom 2db.összecsavarozott után méred a földelési ellenállást és ha szükséges még rátoldasz? Agyagtalajban mennyiből jön ki kb. egy1,5mes földelő telepítése? A fúrógép teljesítménye kb.1,1kW vagy nagyobb? Köszönöm a képeket.

Az nem fúrógép, hanem csak ahhoz hasonló szerkezet, nyomatéksokszorozóval felvértezve. Igazábol talajcsavar telepítésére szolgáló masina. Kézzel is megoldható: YouTube,

Szia!

Hát --kissé másképpen ; A 1,5-3m eseket szoktam egy csoportba bekötni. Mert nem mindegyik toldható. De ha ennyi van a helyszinen mindig kijön a 10 OHM alatti érték .

Viszont érdekes 4-6db 6-10 OHM közötti párhuzamosan ,nem megy 4 OHM alá!

Igen kell az a nagyobb teljesitmény--- HILTI TE 52--
Ezek amugyis odakerülnek , tehát elég bekötni . Ennek az árát igy nem tudom megmondani.
Ha magában kell vhol egy földelést csinálnom, akkor a bolti 2-3m-es horganyzott ból.
A Boltos nem tudja kihagyni ; az 50-70cm-est viszik , mert ugyanúgy nézki felülről !
A "preciziós méréssel " meg jó az is! (egy 230V-s izzó világit? )

A második jobb kép --annyi csavar van lerakva.Csak be kell kötni?

Ne vegyél rá mérget hogy hivatalosan használható földeléshez.

Először teljesítenie kell a szabványi minimumokat, csőként figyelembe véve min 25mm átmérő, min 2mm falvastagság és legalább 45um vastag horgany bevonat.

Teljesítménynyilatkozatot mint építésipari termék tudsz hozzá adni, nem villamosipari termék.

Talán mint természetes földelő alkalmazható.

Szia!
Jó néhány Tervező -eleve ezzel számol, hogy jó.(nem a saját ötletem volt )
A méretek ból csak a horganyzást nem tudom.
Egy elég gyakori ;

https://talajcsavar.hu/termekek/talajcsavar-m-szeria-2

Ha túl közel teszed egymáshoz, akkor sosem a darabszámmal fog osztódni az eredő ellenállás.

Az MSZ 18014 szabvány értelmében a talajcsavar egy olyan földelő lenne, ami az épület kontúrja alatt a talajjal érintkezik és biztosan nem cserélhető, emiatt ha alkalmazzuk a szabványt akkor csak V4A anyagból lehetne. Csakhogy nem kötelező alkalmazni ezt a szabványt.

Azt írod,hogy 4-6db. esetén nem megy 4OHM alá! Ha felül össze vannak kötve a földelők,akkor egyszerű számítással (10 OHM egyedi értékkel számolva) a következő értékek jönnek ki.
4db. 10 OHM-os földelő esetén 2,5 OHM eredő, 6db. esetén pedig 1,67 OHM eredő érték jön ki.
Valószínű,hogy a földelők toldása miatt, a toldás helyén nincs fémes érintkezés, azért nem jön ki a számítotthoz közeli érték.

Pont ez a lényeg, hogy jellemzően nem számítható egyszerű párhuzamos kapcsolásként, a földelők egymásra hatása miatt.
SKY által feltöltött grafikon azt mutatja, hogy a földelő hosszának legalább 10-szeresének kellene lenni a közöttük lévő távolságnak ahhoz, hogy egyszerű párhuzamos kapcsolás szerint számolhassunk.

Köszi a grafikont.Néhány számítást elvégeztem, és a következő számított földelési ellenállási értékek jöttek ki (10 OHM-os értékkel számolva).
2db. 3m-es mélyföldelő 5m. távolságra p:1,7 5,88 OHM.
5db. 3m-es mélyföldelő 6m. távolságra p:4 2,5 OHM.
Megnéztem még a régi MSZ 274/3-1981 szabvány K3-as táblázatát, melyben 5m-es rúdföldelőre,közepesen nedves vagy humuszos agyagtalajban 15-20 OHM-os értéket adtak meg.
Nyilván a keretföldelő és a földelőháló az igazi. De ezeket PV erőművek esetén alkalmazzák? Gondolom?