Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Villanyszerelés
 
Témaindító: kumpl, idő: Júl 16, 2008
Témakörök:
  1. A témában tilos, a villamosenergia termelésének, elosztásának, nagyipari alkalmazásának kitárgyalása! A mélyreható szakmai kérdések, magyarázatok kitárgyalása: Szakmai.
Lapozás: OK   513 / 513
(#) jlazar hozzászólása Szo, 9:00 /
 
Részemről lezártam a témát, elfogadható, valós fizikai magyarázat nem érkezett.
(#) sámli válasza jlazar hozzászólására (») Szo, 9:03 /
 
Így igaz. A gyártónak kell adott esetben igazolnia, hogy a forrasztások megfelelnek a feltételnek. Amennyiben ez egy minősített gyártmány, a felülvizsgáló nem is foglalkozik a gyártmányon belül alkalmazott megoldásokkal. Amennyiben egyedi gyártmányról van szó, bizony igazolni kell a megfelelőséget.
(#) jlazar válasza sámli hozzászólására (») Szo, 11:56 /
 
Így van. És itt lép be a a csavart rögzítésbe a mellébeszélés.
Ha egy forrasztás megfelel az egyik helyen, akkor a forrasztásnak a másik helyen is meg kéne felelni. A megfelelőségi igazolás csak egy papír, nem az adott forrasztásról szól, hanem a technológia követéséről, amit pontosan ugyanúgy elő lehet írni a felvázolt esetben is, a végrehajtás minősége ugyanúgy a szakin múlik, ami láthatóan az egyik esetben elfogadott, a másik esetben nem. Ez az egész a Wago lobbierejéről, és a munka lerövidítéséről szól, nem arról, hogy a csavart kötés nem alkalmas.
(#) Skori hozzászólása Szo, 12:16 /
 
Régebben itthon alkalmaztam olyan kötéseket, hogy egy érvéghüvelybe két oldalról beletoltam a (sodrott) vezetékeket, és összepréseltem, majd az egészet át is forrasztottam, és végül zsugorcsővel szigeteltem. Biztos vagyok benne, hogy belátható időn belül nem fog ez a kötés meghibásodni, de vajon szabályos vagy nem ?
(#) elektroncso válasza Skori hozzászólására (») Szo, 12:33 /
 
Szerintem nincs vele gond. Létezik amúgy ilyen préselhető toldóhüvely direkt ilyen feladatokra, de nem jó hozzá a hagyományos érvéghüvelyhez való présfogó.
Sőt létezik olyan fajta is, aminek a szigetelése hő hatására még rá is zsugorodik a drótra. Bővebben: Link
A hozzászólás módosítva: Szo, 12:35
(#) hegman válasza jlazar hozzászólására (») Szo, 12:44 /
 
Ez az egész arról szól, hogy te nem tudsz egy adott kivitelezés során minden egyes kötésről mérést és megfelelőségi tanúsítványt kiállítani. Mert egyébként hogy igazolod, hogy a kötésed az áramkör névleges áramára megfelelő? Ez egy családi háznál is majdnem százas nagyságrend lenne, amit mérni kellene és bizonylatolni.
Általánosságban ne nevezzük WAGO-nak mert a WAGON-kívül kb. min. 20 gyártó gyárt valamilyen típusú vezeték összekötőt, tehát nem egy cég lobbijáról beszélünk.
Ezek a cégek kitalálták ezt a kötési módot, amit bevizsgáltak, több ország szakhatóságánál engedélyeztettek, ezt a szakhatóságok ellenőrizték. És innentől a kötésért a megfelelő technológia alkalmazása mellett nem te felelsz.
Például ha a vezetéket te gyártanád, akkor neked kellene a bevizsgálást elvégezni és igazolni az előírások szerinti anyagminőséget, szigetelés vizsgálatot stb. Így megveszed a boltban a vezetéket a forgalmazó vagy a gyártó ad megfelelőségi tanúsítványt és ezért nem te felelsz a vezetékért. Csak a helyes alkalmazásért (pl. 16A-re nem illik 1,5mm2-est tenni).
Másrészt tapasztalataim szerint a vezeték összekötő ára pl. sok esetben eltörpül a vezeték árához képest. 600-800m vezeték egy mai házba simán beleugrik. ez 30-50eft ezt kb. 5-8eft-nyi vezeték összekötővel lerendezem. A forrasztás egy vezetékösszekötőnél jóval több ideig tart főleg ha az előkészületeit is nézem.
Idézet:
„MSZ HD 60364-5-54:2012
543.3. A védővezetők villamos folytonossága
543.3.1. A védővezetőket megfelelő módon védeni kell a mechanikai sérüléssel, vegyi vagy elektrokémiai károsodással, valamint az elektrodinamikus és termodinamikus erőkkel szemben.
A védővezetők közötti vagy a védővezető és más szerkezetek közötti összes csatlakozás (pi. csavaros csatlakozás, bilincses csatlakozás) biztosítson tartós villamos folytonosságot és megfelelő mechanikai szilárdságot, valamint védelmet.
A kötéseket nem szabad forrasztással készíteni.”

Tehát itt a szabvány egyértelműen tiltja a védővezető forrasztott kötését. Gyanítom a többi vezetőre is megtalálható valahol ez a tiltás.
Azaz egy dobozban nem életszerű, hogy a védővezetőre raksz vezeték összekötőt a többit forrasztod.
(#) kowi hozzászólása Szo, 12:52 /
 
Forrasztás tiltott a kiolvadás miatt egy esetlegesen hibásan megválasztott biztosító miatt. Írta valaki hogy wago-is elfüstölne ez így nem igaz mert 100A-os tesztnek teszik ki a 25A-os wagot ami 2,5mm2 et fogad tehát a vezeték előbb ég el. A másik előnye hogy megfelelő nyomatékkal szorít a lemez bármi baj van te nem vagy hibás ha összetekered vagy forrasztod akkor már te "lehetsz" Hibás. ÉV mérésnél legtöbb helyen manapság csak Fi relé oldási ideje illetve áramát mérjük illetve a kézzel érinthető burkolatot. Persze hogy nem bontjuk meg amire garancia illetve szakszervíz van. Végzünk hőkamerás vizsgálatokat sok féle kötést láttam melegedni Wago-t még soha. Ha pedig egy panel van egy szekrénybe például (PLC kiegészítés egyébb egyedi elektronika) és 230V hálózati fesz. van rajta az sok mindennek meg kell feleljen mi végig jártuk nem egyszer. Hosszú lett... Én személyes tapasztalatom a Wago-nál nincs jobb kötés jelenleg. Wago
(#) sámli válasza kowi hozzászólására (») Szo, 14:28 /
 
Ezt melyik szabványban olvastad? Valahol már kiveséztük egyszer, kizárólag a védővezetőre van egyértelmű tiltás. Egyebekben egyetértünk.
(#) Bakman válasza elektroncso hozzászólására (») Szo, 15:49 /
 
Szigetelt saruhoz való présszerszám kell hozzá, vele kétszer megnyomni, mindkét végéről.
(#) elektroncso válasza Bakman hozzászólására (») Szo, 15:59 /
 
Tudom.
Dolgoztam már ilyennel. Arra viszont, hogy az az áttetsző hőre zsugorodik múltkor egy katalóg lapozgatása közben jöttem rá.
(#) habazutty válasza Frankye hozzászólására (») Szo, 21:18 /
 
"Azért gyík, hogy szenvedjík"

Béka - Ákosmesék...


Mintha eltűnt volna egy oldal...
A hozzászólás módosítva: Szo, 21:19
(#) elektroncso válasza habazutty hozzászólására (») Szo, 21:21 /
 
Mintha 11 évet ugortál volna az időben.
(#) jlazar válasza hegman hozzászólására (») Vas, 9:44 /
 
Ez jól hangzik. Ez valóban így működik, hogy a szaki munkáján múlik a minőség.
Pont ezért írtam, hogy egy panel kézi forrasztásánál pontosan ugyanígy a szaki munkáján múlik a minőség, mégse kell utána minden forrasztásról bevizsgálási jegyzőkönyvet készíteni, hanem el van könyvelve, hogy Pista jól forraszt, oszt jónapot.
Ezért magyarázkodás minden, valódi fizikai indokot még egyet sem hoztatok fel és mint azt is írtam, ha valami tisztességesen meg van csinálva akkor az jó, és a Wago vagy a többi 20 is lehet ugyanolyan rossz ha a mérési jegyzőkönyvei ellenére Józsi egy átmulatott éjszaka után másnap nem tekeri rá rendesen a drótvégre.
Egy csokiba hiába teszel érvéghüvelyt, ha utána nincs megfelelő erővel meghúzva. A végtelenségig lehetne sorolni, valami miatt az összecsavart drót mumus, ez az egész erről szól.
De tudok ennél szebb példát is, gázművek előírja az érintésvédelmi vizsgálatot a kazánhoz. Az u.n. szakember jött, 12 ezer forintért és a kötelezően beszerzendő aláírásáért cserébe összeföldelte a csöveket. 18-as csövön sikerült a kötelező jelleggel alkalmazandó kivételezett és nagytudású szakembernek 22-es csőre való bilincseket szerelni. Elment, leszedtem a tövig meghúzott, mégis a csövön lazán csúszkáló bilincset és felraktam olyat ami oda való. A koma előírás szerint bevizsgált, jegyzőkönyves eszközöket, alkatrészeket használva veszélyeztette az életemet.
De még ennél is szebb volt a zöld-sárgára kötött fázis amit a "szakember" után találtam egy házban.

Röviden összefoglalva, ebben az esetben nem a technológia rossz, hanem az ember aki alkalmazza és hibásan szerel.
(#) jlazar válasza kowi hozzászólására (») Vas, 9:50 /
 
Az ón kiolvadásához kell vagy 200 fok. Mire azt eléri már az egész hálózat füstöl.

Amúgy van statisztika arról, hogy hány ház égett le a csavart vezetékek miatt, és hány más problémák miatt? Tartok tőle, a "más probléma" magasan vezetne.
(#) szamóca válasza jlazar hozzászólására (») Vas, 11:14 /
 
Ha számodra megfelelő, sőt jobbnak vélt a forrasztásos huzalcsavarás, akkor használd azt. Nincs tiltva, csak nem ajánlott. Az ebből fakadó esetleges következmények, téged terhelnek. Szerintem felesleges a további ez irányú szócséplés.
A hozzászólás módosítva: Vas, 11:15
(#) hegman válasza jlazar hozzászólására (») Vas, 12:15 / 1
 
Nem „Pista forraszt jól” hanem az adott cégnek meg van a megfelelő technológiája, amit alkalmaz a Pista és ezáltal a technológia és a jó személyi feltételek együttes alkalmazása miatt sikerül az adott készülék paneljét legyártani. Ezáltal a gyártó kiadhatja a tanúsítványát az adott panelre mely a megfelelő helyen beépíthető.

Másrész villamos energia elosztási rendszerekben nem nagyon láttam még forrasztható csatlakozási pontot.
A villamos készülékeket sem véletlenül gyártják csavaros vagy szorítós bekötésekkel. Minden készülék csavaros kötésénél megadják milyen vezetéktípushoz való és mekkora meghúzási nyomaték biztosítja a megfelelő villamos kontaktust. És ezt, mint berendezés gyártó minden esetben ellenőrizni is kell!
Azaz vezeték típus, keresztmetszet és nyomaték. Ez az esetek 99% elegendő.
Forrasztásnál:
Keresztmetszet, vezeték típus, folyasztószer anyaga, forraszanyag, forrasztási hőmérséklet, környezet hőmérséklete, érszigetelés tartósan megengedhető túlmelegedése stb. Ez nagyrész technológia amit ha Pistabá ügyes és jó napja van akkor megfelelő egyensúlyban alkalmazva jó lesz a kötés.

De fordítsuk meg a kérdést. Te hogyan tudod igazolni, hogy az adott forrasztásod 2 – 3 – 4 vezeték összekötése esetén a dobozban tudja a hálózat névleges áramát túlmelegedés nélkül megbízhatóan vezetni? És ezt megbízhatóan egyenletes minőségben több tucatszor egy házban elkövetni. Vagy a szabvány által meghatározott i2*t túláram hatására létrejövő túlmelegedést és esetleg dinamikus hatást, elviseli károsodás nélkül (nem a sokáig fennálló pl. 200A-es terhelésre gondolok, hanem egy egyszerű zárlatra ahol a kismegszakító azonnal leold vagy egy egyszerű 1,1In ami akár 30 percig is fennállhat). Arról nem is beszélve, hogy mivel szigeteled ezután a kötést? Csak megjegyzem legjobb tudomásom szerint a szigetelő szalag nem hivatalos azaz nem szabványos szigetelő elem. Zsugorcső? Akkor már a vezeték összekötő árát rég túlhaladtad.
Az hogy becsszóra jól megcsináltam, az sajnos nem elég.
A hálózat névleges áramát az elejétől a végéig nem csak a kismegszakító, vezeték keresztmetszet határozza meg, hanem a kötés is. A forrasztott kötésnek mennyi a névleges árama?
De visszatérve a kötés bizonylatolására. Igazolást a kötésedről, mint egyedi (nem szabványos) megoldást egy villamos tűznél a tüzet kivizsgáló hatóság (tűzoltó vagy halálesetnél ügyészség) kérhet.

A vezeték összekötő gyártók a termékeiket bevizsgálták a fenti problémakörre.

Tehát ha én, mint ügyfél felkínálják nekem, hogy okosba lehet forrasztani vagy választhatom a vezeték összekötőt akkor az én választásom egyértelmű.
Egyértelmű fizikai magyarázatot nem fogsz rá kapni, mivel nem fizikai alapjai vannak ennek a tiltásnak, hanem az emberi tényező minimalizálására való törekvés áll mögötte. Mivel a leggondosabb forrasztásnál is lehetséges olyan helyzet, hogy az ón nem futja be az összecsavart szálak közötti helyet ezáltal nem megfelelő a forrasztás.
Az emberi tényező nem lehet kizárni, de ahol lehet minimalizálni ezt meg kell tenni. Lásd be, hogy könnyebb rosszul forrasztani egy kötést, mint vezeték összekötővel elrontani.
A hozzászólás módosítva: Vas, 12:16
(#) zsoltkis100 hozzászólása Vas, 12:28 /
 
Sziasztok!

Vettem egy wiro kábelbehúzót, nagyon megtetszett. Érdeklődnék hogy van e valakinek tapasztalat róla? kell e figyelnem valamire használat közben, esetleges hibák?
innen rendeltem www.wiro.hu a 3,8 mm vastag fém szálasat rendeltem. Valaki használt már ilyet, valóban olyan jó a fej ahogy írják?
(#) pucuka válasza hegman hozzászólására (») Vas, 13:14 /
 
Idézet:
„Egyértelmű fizikai magyarázatot nem fogsz rá kapni, mivel nem fizikai alapjai vannak ennek a tiltásnak”

De, vannak fizikai alapjai (is). A (lágy)forrasztásnál használt anyagok mindegyikének rosszabbak a vezetési tulajdonságai, mint a réznek. Extra nagy áramok esetén a nagyobb hő, a nagyobb ellenálláson keletkezik, ami pont a forraszanyag ellenállása. Ráadásul ennek az anyagnak az olvadáspontja is alacsonyabb mint a rézé. Még ha kitűnően, hibátlanul is van forrasztva, akkor is tűzveszélyes lehet.
Ezért jobb a (hideg)hegesztés, mert ott nincs közbenső anyag.
(#) mugab válasza pucuka hozzászólására (») Vas, 23:58 /
 
Már megint megy a gittrágás ugyan, de én is beszállok D
A forrasztásnál ugyanis ha csak 1cm hosszban van forrasztva, akkor is nagyobb a keresztmetszete és ezáltal kisebb a fajlagos ellenállása az átmenetnél mint a vezeték keresztmetszetében- bárhol.
Tehát a hő nem itt fog keletkezni, olyan hálózatot meg nem tervezünk aminél a vezeték 200 fokos lehet...
További jó gittrágást
(#) kadarist válasza pucuka hozzászólására (») 0:39 /
 
A szabvány a szakszerűtlenül (nem kellően átötvözött, korrozív folyasztószerrel) elkészített lágyforrasz ellen ágál és itt szó sincs a vezetőképesség problematikájáról. Mert a Wago-n meg az egyéb szerelvényeken van megfelelőségi jelölés, de Pista mester forrasztásán nincs ilyen. Hozzáteszem, hogy kismillió kötést készítettem el összesodrással, amiket visszahajtottam és leszigszalagoztam. Panasz nincs rá és ha tehettem volna még le is forrasztom. Persze régen alu volt, amit nem lehetett forrasztani.
(#) feri53 hozzászólása 5:28 /
 
Az ónos forrasztásnál mi a helyzet az ónpestisben szenvedő rézzel.
Következő: »»   513 / 513
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Frissek
2017. Feb, 27. Hé
5:46:35
Jelenleg 94 fő olvassa az oldalt
Online tagok:
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu