Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Nagyfeszültség sorkimenő trafóval
 
Témaindító: (Felhasználó 1306), idő: Márc 1, 2006
Témakörök:
Lapozás: OK   81 / 97
(#) Collector válasza wtc hozzászólására (») Okt 13, 2011 / 1
 
Fele akkora tápfeszültségről lehet csak használni, oda van írva a rajzra, hogy miért, szóval IRF540-et nem célszerű beletenni.
(#) wtc válasza Collector hozzászólására (») Okt 14, 2011 /
 
Köszi a válaszotokat!
Szerintem akkor szerzek hozzávaló FET-et, még annyit kérdeznék, hogyha 30V körüli fesszel hajtom, illetve egy monitor sorkimenőjét használom, akkor megkkora teljesítményre számíthatok, azért kérdem hogy milyen trafót szerezzek hozzá.
Köszi!
(#) vargalaszlo0405 hozzászólása Okt 19, 2011 /
 
Üdv!

Én is kísérletezem nagyfesszel a család legnagyobb örömére, és lenne egy ötletem amiről ki szeretném kérni a véleményeteket. Jelenleg egy zvs-t újítottam a 3055-ös fűtőgépem helyett régi sorkimenő trafóval, remekül szuperál de szívesen fokoznám még a hatást. Arra gondoltam, nem lehetne-e ezekből kettőt egybe építen? Mármint a trafókból. Az u alakú ferrit magoknak az alja lapos és ha H, (vagyis inkább 8) alakban összeraknám ( az eredeti szorító pánt helyett hajtok egy hosszabbat) elférne rajta 4 szekunder. A primer meg mehetne középre a "vízszintes" illesztésre... A szekundereket meg sorba lehetne kötni. Persze nem tudom mennyire rontja a mágneses vezetést a rés...Ha volt már ilyen felvetés akkor bocsi, de még nem volt időm az egészet végigolvasni
(#) _BiG_ válasza vargalaszlo0405 hozzászólására (») Okt 20, 2011 /
 
Volt ilyen felvetés, nem is jó. Én is kötöttem már sorba két sorkimenőt, sőt, a vas is össze volt fogva, ha nem is azon az oldalon, ahol gondoltad, de közös primerrel. Az egyik át is ütött hamar .
(#) alfa007 válasza vargalaszlo0405 hozzászólására (») Okt 20, 2011 /
 
Halli én már kötöttem szekundereket sorba.
Ha lehet, próbálj valami ilyesmit össze rakni. ZVS-el kb. 300W átlag teljesítménnyel szokott menni.
(#) wtc hozzászólása Okt 21, 2011 /
 
Sziasztok!
Sima zvs kapcsolásban, monitor trafót használva, az 5+5 tekercs az milyen méretű, és szerkezetű huzalból célszerű csinálni nagyobb fesz elérése érdekében?
Sodrott szigetlet 1-es vagy sima réz 1-es? vagy esetleg nagyobb?
Köszi előre is!
(#) alfa007 válasza wtc hozzászólására (») Okt 21, 2011 /
 
Én a PC táp vezetékeket preferálom.
(#) vargalaszlo0405 hozzászólása Okt 25, 2011 /
 
Üdv!

Összeraktam egy jó kis ZVS- kapcsolást. Gondoltam, felteszek róla pár képet, ha sikerül, a nyáktervet is hátha valakinek jól jön. (remekül működik, ha lehet, arról is készül kép) Ja, annyi zsiványság van a dologban, hogy a 400 V os gyors diódákat a tervben nagyméretű ellenállásokkal rajzoltam mert az tűnt elég nagynak a meglévő alkatrészhez. A méretezéssel a feteknél is gondban voltam ezért nem szabvány alkatrésszel oldottam meg, de így pont passzol minden.
(#) wtc hozzászólása Nov 9, 2011 /
 
Sziasztok!
Működő sima zvs kapcsolásomon véletlenül rossz helyre érintettem a tápfeszt, ami miatt elromlott, méghozzá nagyon melegszik az egyik FET illetve a folytótekercs, vezeték, most kicseréltem a melegedő FET-et de ugyanúgy melegszik, kérdésem mi romolhatott el?
A diódák telán vagy mindegyik fetnek lőttek?
Köszi előre is!
(#) Hodinka válasza wtc hozzászólására (») Nov 10, 2011 / 1
 
Szia!
Egy multiméterrel valószínüleg választ kaphatsz a kérdéseidre,de körülbelül az egyik FET mehetett tönkre,mégpedig pont az amelyik épp nem melegszik,erre pedig úgy következtethetsz,hogy ha például az S-D csatorna egyszer átütött,akkor a FET belső ellenállása annyira lecsökken,hogy végül nem diszipálódik rajta több jelentős mennyiségű áram,így nem is melegszik tovább...
(#) vargalaszlo0405 hozzászólása Nov 14, 2011 /
 
Üdv!

Van egy kis gond a kapcsolásommal. (előző oldalra tettem fel) Szépen stabilan működik, de a 740nF/400V os kondi fokozatosan melegszik sőt idővel határozottan forrósodik. Sajnos amúgy sem tiszta számomra, hogy a kapacitás értéke a primer tekercsen hogyan befolyásolja a működést. Légyszi valaki magyarázza el, mert szeretném hosszabb ideig folyamatosan üzemeltetni ha lehet.

Másik kérdés: Megfelelő alkatrészekkel elvileg lehetne olyan zvs-t építeni ami egyenirányított hálózati feszültségről üzemel saját méretezésű szekunderrel?
(#) wtc válasza Hodinka hozzászólására (») Nov 14, 2011 /
 
Köszi a válaszod!
Megtaláltam a 3 FET közül melyik 2-ő a jó, és működik, is , még annyi lenne a kérdésem hogy ez a nagy "forrósodás" árthatott a FET-eknek? Ezt úgy értem hogy lehet hogy most kisebb az ív, vagy valamivel rosszabb lett a kapcsolás?
Köszi előre is!
(#) Hodinka válasza wtc hozzászólására (») Nov 22, 2011 /
 
Idézet:
„...a nagy "forrósodás" árthatott a FET-eknek? Ezt úgy értem hogy lehet hogy most kisebb az ív, vagy valamivel rosszabb lett a kapcsolás?”

Nemhinném,egy FET vagy jó,vagy nem,szerintem inkább a trafóval lesz valami gond...
Bocs a kései válaszért,sajnos mostanában ritkán vagyok gép előtt.
(#) Hodinka válasza vargalaszlo0405 hozzászólására (») Nov 22, 2011 /
 
Idézet:
„a 740nF/400V os kondi fokozatosan melegszik”

A primerköri kondi túlnyomórészt a primertekercsben létrejövő nagyfeszültségű tüskék miatt szokott melegedni túlzottan,ezért kell minél nagyobb fesztűrésűt használni,de a folyamatos üzemeltetéshez én inkább már kondibankot ajánlanék.
Idézet:
„Megfelelő alkatrészekkel elvileg lehetne olyan zvs-t építeni ami egyenirányított hálózati feszültségről üzemel saját méretezésű szekunderrel?”

Ha az eredeti kapcsoláson valamelyest módosítasz,akkor elméletileg lehetséges ez is...
(#) mislen74 hozzászólása Nov 26, 2011 /
 
Sziasztok!
Kis segítséget kérnék!
Nagyfeszt szeretnék előálítani egy VT-026-os sorkimenő trafóval!
Mivel van néhány kivezetése,hogyan kössem be hogy müködjön???
Ha valaki tud küldjön egy bekötési rajzot!
köszönöm!
(#) vargalaszlo0405 válasza Hodinka hozzászólására (») Nov 27, 2011 /
 
Köszönöm!

Bevált amit mondtál, meg közben olvasgattam egy kicsit és végre azt is sejtem, hogy a primer kondi hogy befolyásolja a frekit meg a teljesítményt. A másik dologgal kapcsolatban:
mit kellene módosítani? Egyenlőre csak elméleti síkon érdekel, de ha működne nem kellene az a kb. 8kg os trafó ami most a kellő teljesítményt produkálja. (próbáltam pc tápot, de a trafó jobban bevált)
(#) _BiG_ válasza Hodinka hozzászólására (») Nov 28, 2011 /
 
Idézet:
„A primerköri kondi túlnyomórészt a primertekercsben létrejövő nagyfeszültségű tüskék miatt szokott melegedni túlzottan,”

A feszültség nem melegít, hanem a nagyfrekvenciás, több amperes áram annál inkább. A kondenzátor veszteségi tényezőjét (tg ?) itt már számításba kell venni. Kis tg ?-jú kondi kell, vagy inkább kondibank, mint mondád
(#) Hodinka válasza vargalaszlo0405 hozzászólására (») Nov 29, 2011 /
 
Idézet:
„mit kellene módosítani?”

Elsősorban meg kellene határozni az alkatrészek megfelelő paramétereit az adott tápfeszültséghez,továbbá szükség lenne még két ellenállásra is a visszacsatoló dódákkal sorosan,valamint növelni kellene a trafó primertekercsének menetszámán is...
Viszont ha így szeretnél belőle kihozni egy kapcsolóüzemű tápot,akkor arra mondjuk van egyszerűbb alternatíva is,például egy IR2153 -as FET meghajtó,párosítva egy félhíddal...
(#) Hodinka válasza _BiG_ hozzászólására (») Nov 29, 2011 /
 
Köszönöm a pontosítást. Azonban lássuk be,hogy ha a fesz nem lenne jelen,áram sem folyhatna,és attól hogy a nagyfeszülségű ellenimpulzusokat hoztam fel mint a kondenzátor melegedésének egyik kiváltó okát,még nem utaltam arra,hogy ilyenkor nem folyik rajta áram.
(#) vargalaszlo0405 válasza Hodinka hozzászólására (») Nov 29, 2011 /
 
Üdv!

Először is újfent köszi! A megfelelő paraméterek meghatározása asszem menni fog (ha jól gondolom egy jobb katalógusból ki lehet keresni), meg a tekercsméretezés is... de megvallom őszintén a másik verzió amit javasoltál jobban érdekelne, viszont ez így ilyen tömören meghaladja a képességeimet. Ha időd engedi adnál valami egyszerű rajzot, hogy elvben mégis hogyan nézne ki ez a meghajtó?
(#) _BiG_ válasza Hodinka hozzászólására (») Nov 29, 2011 /
 
Hát, azért célszerű pontosan fogalmazni. A nagyfesz ellenimpulzus csak a feszültségtűrést teszi próbára. Az áram az, ami melegít, az terheli a fegyverzetet, meg a bevezetéseket. Ohmikus veszteségről is szó van ám. És ez a veszteség az áram négyzetével arányos.
Nagyobb kondiba tovább és nagyobb áram folyik, ergo a veszteség is nagyobb lesz, azaz ugyanolyan típusú, de nagyobb kapacitású jobban melegszik, még ha a kialakuló csúcsfeszültség - pontosan a nagyobb kapacitás miatt - kisebb marad.

Na, ezért nem mindegy
(#) Hodinka válasza vargalaszlo0405 hozzászólására (») Nov 30, 2011 /
 
Idézet:
„Ha időd engedi adnál valami egyszerű rajzot, hogy elvben mégis hogyan nézne ki ez a meghajtó?”

Oké,nem gond.Pont van erről egy leírás itt a H.E.-n is,Bővebben: Link
De ha még egy kicsit szétnézel,a googlén is találhatsz halomnyi információt erről.
(#) Hodinka válasza _BiG_ hozzászólására (») Nov 30, 2011 /
 
Rendben van tanár úr,remélem azért intőt nem kapok. :szomoru1:
(#) Collector válasza _BiG_ hozzászólására (») Nov 30, 2011 /
 
Idézet:
„A feszültség nem melegít”

Már hogy a fenébe ne melegítene. P=U^2/R. Q=U^2/X
Ha úgy változtatunk egy reaktanciát vagy ellenállást, hogy rajta konstans maradjon az áram, de nőjön a rajta eső feszültség az ugyan úgy melegíti. 1mA-el nagyobb disszipációt is el lehet érni, mint 100A-el.
(#) _BiG_ válasza Collector hozzászólására (») Nov 30, 2011 /
 
Okés, tölts föl egy kondit jó nagy feszre (de még ne üssön át), majd rakj rá egy hőmérőt
Egy óra múlva izzik, vagy hideg?
(#) Collector válasza _BiG_ hozzászólására (») Nov 30, 2011 /
 
Egy nyílegyenes szupravezetőben folyik 200A egyenáram. Melegíti ez az áram vagy sem?
A teljesítmény (és a disszipáció) továbbra is egy szorzat, nem pedig áram vagy feszültség.
(#) _BiG_ válasza Collector hozzászólására (») Dec 1, 2011 /
 
Háát, a szupravezető kicsit más kategória, mivel nem elektromos vezetés a klasszikus értelemben, mert nem elektronok vesznek részt benne.
De valóban, a szorzat az szorzat, viszont áram nélkül a feszültség nem csinál semmi meleget.

Egyébként nem véletlen, hogy az energiaátvitelt a távvezetékekben nagyfeszültségen végzik, mert ugyanazt a teljesítményt átvihetnék más feszültség-áram aránnyal, a szorzat ugyanaz lenne, de ha az áram nagyobb, a feszültség kisebb, akkor a veszteség is nagyobb...
(#) Collector válasza _BiG_ hozzászólására (») Dec 1, 2011 /
 
Lehetne a keresztmetszetet is növelni, csak az már inkább mechanikus/gazdasági problémákba ütközne.
(#) _BiG_ válasza Collector hozzászólására (») Dec 1, 2011 /
 
A skin effektus miatt nem is érdemes korlátlanul tenni, a fajlagos ellenállás csökkentésének ez határt szab.

Anno, amikor dúlt a nagy áramháború Tesla és Edison között, Edison pont ezért vesztett: nem tudott kis veszteséggel nagy távolságra továbbítani energiát, mert kis feszültségen tette. Nem a DC volt a fő gond.
Manapság nagytávolságú energiatovábbításnál megint előbukkant a DC metódus. De szintén nagyfeszültségen - amit Edison elutasított. Most már a technika fejlődésével kiküszöbölhető egy csomó nehézség, bár az igaz, hogy kicsit drágább.

Viszont jópár előnye van bizonyos esetekben és ezek az előnyök már kifizetődővé teszik: nincs hosszkorlátozás a távvezetékre, mint az AC esetében (a váltóáram hullámterjedési mizériái miatt), és zárt kábelben is közel ugyanakkora veszteséggel továbbítható a DC, mint légvezetéken - a dielektrikum ohmos ellenállása a kérdés itt, míg az AC-nál bejön a kapacitív veszteség.
És a különböző országok távvezetékei minden további nélkül összeköthetők, csak a feszültséget kell illeszteni, míg az AC-nál a frekvencián felül a fázisszöget is.
És nem kell fázisjavításról sem gondoskodni DC esetén.
Nem jelentkezik az effektív érték miatti teljesítménycsökkenés a csúcsfeszültség- és -áramterhelés megmaradása mellett, mint a szinuszjel esetében.

De ez csak nagy feszültségen, kis áram mellett használható (ugyanakkora teljesítmény mellett) hatékonyan, mint gazdasági, mint technikai szempontból.
(#) karpi hozzászólása Dec 9, 2011 /
 
Ma reggel veletlenul rabukkantam a fonokom PC-jeben a kapcsolasi rajzra amit elveszetnek hittem.
A ket izzo a fogyasztassal mind jobban vilagit majd tul nagy terheles eseten lekapcsol az elektyronikus biztositek .Ilyenkor kikapcsolom majd ujra inditom.
A halozati trafobol lehet a kimenofeszultseget allitani .
Következő: »»   81 / 97
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem