Sziasztok!
Én is USB-s szkópot keresek, s még jobb ha AVR csücsül benne.. Van valamerre egy ilyen terv?

Köszi!

Sziasztok!
Tudnátok segíteni, hogy hogy működik a bemeneten lévő műveleti erősítőknél a nullpont eltolás?
Köszönöm előre is.

Az sokfelekeppen mukodhet. Pontosan milyen kapcsolasra gondolsz?
Leginkabb ugy mukodik, hogy az OPA negativ visszacsatolasanak az 'also' tagja nem a foldre megy, hanem valamekkora feszultsegre. Oszcilloszkopoknal altalaban ide vezetik az offset feszultseget, amit egy potmeter vagy egy D/A konverter szolgaltat.

Köszönöm. Konkréten egy 32bites mikrovezérlő ADC-jére szeretnék -5V és +5V közötti jelet vezetni, de Proteus-szal szimulálva nem akar összejönni a nullpont eltolás. Valószínűleg rossz helyre kötök valamit.

Valaki esetleg tudna segíteni, hogy mit kötöttem rosszul? Az utolsó fokozat feladata lenne a nullpont eltolása, de változatlan jel jön ki belőle..

Nem hiszem, hogy valtozatlan jel jon ki belole. -1.8V-ra kell eltolnia a bejovo jelet.
Igazabol eleg egy fokozat is a feladat megoldasara. Ezert jo a minusz benebetre vinni mindent, mert szepen osszegzi a jeleket, es nem szolnak egymasba. A minusz bemenet egy virtualis foldpont. Ha az U2 minusz bemenetere raviszed a -15V tapot egy megfelelo ellenallason keresztul, akkor alaphelyzetben 1.65V-on lesz a kimenet. Viszont az altalad beirt 10k/3.6k parral a +/-5 voltos bemeno jelet 0 - 3.6V tartomanyba fogja attenni. Ezert inkabb, ha R3=10k, akkor R2=3.3k-t tennek, es az 1.65V alapallashoz 7.5k-t kell tenni a minusz bemenet es a -15V koze. Ezekkel az ertekekkel a +/-5V-ot 0-3.3V tartomanyba teszi at.

Köszönöm szépen a segítséget, már képben vagyok. Valóban nem változatlan jel jött ki az előbbi kapcsolásban sem, csak rosszul mértem. Viszont most a Te javaslatod szerint csináltam meg, bár 7,5k helyett nekem 30k jött ki. Ez így már alkalmas lesz az ADC felé továbbítani a jelet, vagy szükséges még valami?

A 30k a jo ertek, csak elszamoltam magam. Ha valodi ADC-t akarsz vele meghajtani, akkor annyi meg mindenkeppen javasolt, hogy limitald be az ADC-re juto feszultseget. Ez egy biztonsagi dolog arra az esetre, ha valami miatt az OPA kimenete elmenne magasabb ertekre. A 15V nem igazan tesz jot az ADC-nek. Erre a legegyszerubb megoldas egy soros ellenallas az OPA kimenete es az ADC koze, es ket alacsony nyitofeszultsegu dioda a fold es a 3.3V fele. Az egyik katodja a 3.3V-on, anodja az ADC bemeneten. A masik dioda katodja az ADC-n, anodja a foldon. (szoktak a ket dioda helyett 1 zenert alkalmazni, de annak a nyitofeszultsege sokat szorhat, jobb a ket dioda.) Az ellenallas erteke a vedelem szempontjabol minel nagyobb, annal jobb, de ennek hatart szab az ADC bemenete (adatlap altalaban megadja, hogy mi a maximalis meghajto impedancia) es a jel frekvenciaja. 1-2 kOhm altalaban jo, de van ahol 4k7 esetleg 10k meg megfelelo. Alacsony nyitofeszultsegu dioda pl. BAT48 vagy BAT46.

Köszönöm, figyelni fogok ezekre. Egy 32bites PIC belső ADC-jére menne majd a jel.
Biztos jövök még majd pár kérdéssel, miközben folyamatosan olvasom az elejétől a topicot.
Üdv!

Sziasztok.

Olyan megoldást keresek, ami fft-vel kb 10mhz sávszélességet real time be tudna olvasni (dspic-el).
Van egy hozzászólás:
Build-a-dsPIC-Oscilloscope-and-Spectrum-Analyzer-.pdf
Ahol van egy megoldás fft-re, de nekem picit nagyobb sávszélesség kellene.

Ötlet, hol nézzek utána?
Esetleg valaki épített már ilyet?

Köszönöm!

Külső A/D + FPGA + SRAM/DRAM, esetleg lehet valami izmosabb, DMA-zni tudó, elég belső SRAM-mal felszerelt mikrokontrollert nézni (mondjuk egy Cortex M3 vagy M4), akkor elég lehet mellé egy külső A/D.
Hogy a dsPIC ehhez elég jó-e, azt nem tudom.

A dsPIC-hez még fog kelleni külső A/D + FPGA + SRAM/DRAM amint _vl_írta. A dsPIC memória címzéshez kb.3MS/s sebességig elég. A gyakorlatban ez kb.50-100kHz jelek méréséhez elegendő. Nekem folyamatban van egy hasonló, de CPLD-vel. (12,5MS/s) A 4. verzió készült el belőle és még most is sok a probléma vele. (tápellátás, huzal vezetés, mintavételi zajok)

Sziasztok!
Még mindig a tervezés fázisában vagyok. Eddig egy pic32mx320f064h volt a kiválasztott pic, de letettem róla a tokozása miatt. Inkább egy DIL tokozású mikrovezérlőre építkeznék, viszont ezekből csak 28 lábúakat találtam. Egy KS0108-as GLCD-re történne a kirajzolás, így nem tudom, hogy elegendő-e a 28 láb. Egy teljesen egyszerű szkóp lenne a cél, semmi extrával, a mérendő frekvencia annyi, amit elbír a belső ADC. Így elsőre ezt találtam: PIC32MX250f128BB.

Szia!
Szerintem ne a tokozás legyen a mérvadó. Én korábban ebből dsPIC33FJ64GS608-I/PT vettem 3db-ot hátha kedvet kapok hozzá. Nem PIC32 de 10bit mellett 4MSPS a mintavételi sebessége. Talán a PIC32-sek között is vannak gyorsabb A/D-vel rendelkezőek.
A lábszámmal úgy vagyok, minél több annál jobb

24FJxxGCxxx 10MSPS A/D -vel...

Ez még jobb választás lehet. Ráadásul 12bit mellett hozza ezt a sebességet.

Sziasztok!
Köszönöm a válaszokat mindenkinek. A tokozás csak annyiban befolyásol, hogy olyan legyen, amivel otthoni környezetben is tudok dolgozni. A tqfp 64 az nem ilyen...
Hp41C:
Az említett mikrovezérlő nagyon jónak tűnik, főleg a gyors A/D miatt, de mindenképpen PIC32-vel kell dolgoznom, ez adva van. Ezért gondoltam a PIC32MX250F128B-re.

Sziasztok!
Megint jönnék egy kis segítséget kérni. Mostanra elkészült a kapcsolási rajz, de mivel első mikrovezérlős tervem, biztos van benne hiba. Leginkább az LCD, és a PIC bekötése bizonytalan számomra.
Egy nyomógomb van bekötve, ezzel majd a kijelzőre rajzolt periódusok számát szeretném változtatni. Ezen kívül lehet még valamire feltétlen szükség? Csak +/- 5V-os tartományban mérne azon a frekvencián, amit a PIC ADC-je elbír.

A nyomógombbal tennék párhuzamosan kondit pergésmentesítésre.
Ellenőrizted a pic lcd-re menő lábait hogy bemenetként 5V kompatibilisek? Már ha olvasni is kell az LCD-t... Az LCD bemenetnek elég lesz a kb 3V körüli vezérlés?
Én inkább 3V-os LCD-t választanék.
Az LCD D0...D7 bitjeit valamelyik port alsó bitjeire kötném mondjuk b0...b7 persze sorrendben, különben jót lehet mazsolázni mire összevadászod a 8 bitet.
A programozólábakat meg b10/11-re.

Alig van 5V-tűrő lába ezeknek a 32MX-eknek.

Olyat nehéz venni (ergó drága). Sokkal olcsóbb odarakni pár szintillesztő IC-t (egy 74AHCT244 vagy 245-öt a csak kimeneteknek, egy 74AHC245 + egy 74AHCT245-öt sorbakötve meg az adatlábaknak). A három IC max. 150 Ft, ha nem kell visszaolvasni, akkor ráadásul csak két IC kell.

Sziasztok!
Mekkora hiba, és hogy elkerülte a figyelmem. A szintillesztő IC-vel történő megoldás jól hangzik, valószínűleg ez mellett döntök.
A lábak párosítását a nyákterv befolyásolta, így jött ki egyszerűbbre a pályatervezés. A programozást MikroC-ben tervezem, így talán nem jelent nagy gondot, hogy nem sorban van. (Ez csak feltételezés, szóljatok, ha nem így van)
Az LCD lábak olvasásán nem gondolkodtam, erre mikor lehet szükség?
Köszönöm mindkettőtöknek, sokat segítettetek.

A labak sorbarakasa azert fontos, mert amikor egy byte-ot ki kell irni a kijelzore, akkor nem mindegy, hogy egyszeruen kiirod, vagy elotte rendezgetni kell a biteket, esetleg maszkolgatni, ilyesmi. Lehet ugyeskedni tablazattal, ezzel-azzal, de akkor sem egeszseges. Ugyanis a kijelzore igen gyorsan kell irni. Bar, ha belegondolok.... A kijelzo buszsebessegehez kepest egy 80MHz-es pic32-nek nem okoz gondot egy-ket plusz utasitas.
A kijelzot akkor kell olvasni, amikor a BUSY bitet olvasod, hogy lehet-e irni bele. Tokeletesen meg lehet elni nelkule.
Viszont a rajzon a +/- 12V foldje es a tobbi fold nincs osszekotve. Legalabbis en nem latom.

Köszönöm Neked is a segítséget.
Próbálom akkor átrendezni a kijelző bekötését. Jól gondolom, ha nem kívánok visszaolvasni, akkor a kijelző R/W lábát le is lehet földelni?!
A rajzon nem látszik, de a vezeték nevének megadásával az Eagle összeköti. Kicsit zavaró lehet, így javítom ezt is.
A Pic azon lábait, amik programozásra vannak használva, simán ráköthetem az LCD-re is, vagy kell valami kiegészítő elem?

Kicsit utánajártam a PIC és az LCD feszültségkülönbségéből adódó problémának, és a mikroelektronika oldalán azt találtam, hogy ez az adatlábaknál nem jelent problémát, az egyik fejlesztőpaneljükön közvetlen vannak összekötve. Gondolom csak visszaolvasásnál szükséges, hogy a PIC lábai 5V toleránsak legyenek. Javítsatok ki, ha rosszul értelmeztem valamit.

Igen.

Azok a labak is sima I/O labak. De erdemes megfontolni, hogy ha azokat a labakat a kijelzohoz hasznalod, akkor nem tudod debuggolni a sw-edet.

Fuggetlenul a tapfeszultsegtol, az osszekotendo alkatreszeknel tobb dolgot kell nezni, es ezekbol derul ki, hogy ossze lehet-e oket kotni vagy nem.

1) Kimenet max. feszultseg -> bemeneten elviselt max. fesz. Ha utobbi kisebb az elsonel, utobbi alkatresz tonkremehet.

2) Kimenet garantalt min. fesz H-ban -> bemenet min. fesz a H szint eleresehez

Ez neha meg 5V-os IC-knel sem megfelelo, mert egyes chipek csak 2.4V-ot garantalnak a kimenetukon, es sok MOS IC minimum 0.7*Vcc feszultseget tekint csak H szintnek. Tehat a meghajto csak 2.4V-ot garantal, de a vevo 3.5V folott tekinti H-nak. Sok adatlap a minimum kimeneti feszultseget csak egy bizonyos terhelo aram mellett adja meg (pl. 4mA), de azt nem adjak meg, hogy egyetlen MOS bemenetnyi terhelessel mekkora feszultseg lesz a kimeneten. Ez szivas, mert akkor nincs meg az adat a tervezeshez. De abban biztos lehetsz, hogy egy 3.3 voltrol jaratott IC-bol semmikeppen nem jon ki 3.5V.

3) ugyanez a procedura az L szintekre, bar ott kevesebb a gond. De nem elhanyagolhato ez a kerdes, amikor bemeneteket diodakon keresztul huznak le L szintre (pl. billentyuzet matrix, ahol minden nyomogombbal sorban van egy Si dioda). Ilyenkor a meghajto labakon garantal max. feszultseg L szintnel es a bemeneten elvart maximum kozott elofordul, hogy csak 2-300 millivolt kulonbseg (margin) van, es ezt egy dioda el is viszi. Pl. LSTTL szabvany szerint a egy kimenet L szintben 0.4V lehet maximum, mig a bemenetek 0.8V alatti feszultseget erzekelnek L szintnek. Van 400mV kulonbseg a ketto kozott. Ez tobb, mint jo. De ha van kozben egy Si dioda, akkor annak a 650mV nyitofeszultsege hozzaadodik a kimenethez, es rossz esetben a bemeneten mar csak 1.05V-ig fog lemenni a feszultseg, ami nem eleg az L szinthez.

Tehat, amit az egeszbol ki akarok hozni, hogy meg kell nezni az adalapokat, es az ott leirtakbol kitalalni, hogy mi a jo.

Köszönöm, tanulságok válasz

A kijelző adatlapjából úgy tűnik, hogy az RST lábon kívül az összes lábnál 2V kell a H szinthez. A PIC adatlapjában találtam, hogy az 5V toleráns lábakat lehet Open-Drain lábként konfigurálni, pont ilyen céllal, így csak egy 5V-ra húzó ellenállásra van szükség.

Ennel az open drain meghajtasnal egyre erdemes figyelni, hogy a felhuzo ellenallas es a terheles kapacitasa mekkora felfutasi idot eredmenyez. 100ns-os nagysagrendu idok is kijonnek neha. Ez egy LED-nel nem szamit, de egy kijelzo adatbusznal vagy egy viszonylag nagyobb frekvenciaval (PWM) meghajtott FET-nel mar okozhat meglepeteseket. De a te esetedben ezzel nem kell foglalkozni, mert a 3.3V biztosan eleg az LCD-nek, siman lehet TP kimenettel hajtani.

Itt a kijelző adatlapjának ide vonatkozó része: KS0108 Voltage levels. Ebből gondoltam, hogy az RST lábnak nem elég a 3,3V, viszont már láttam másik kapcsolást, ahol valóban közvetlen volt rákötve.
Akkor hagyatkozok inkább a tapasztalatokra, hagyom ezt az open drain-t, ha még ráadásul nem is túl megbízható vele kijelzőt meghajtani.
Köszönöm a segítséget.

Marpedig, ha az adatlapban szereplo RSTB az az altalad emlitett RST, akkor nem eleg neki. Eleg egyertelmu: 0.7*Vdd. Az 3.5 volt. A resethez teljesen jo az OpenDrain meg egy 3.3k, mert ott felengeded a resetet es varsz 1-2 us-ot. Egyszer kell megcsnalni, nincs jelentosege. A tobbi labat meg hajtod rendesen totem pole kimenettel. Aztan nem ritka az olyan, hogy valamit specifikacion kivul hasznalnak es megis mukodik. Lehet, hogy csak hidegben mukodik, de lehet, hogy mindig jo lesz. Gyerekjatekba lehet igy tervezni, de auto- es orvosielektronikaba meg atomeromube, repulogepbe nem.

Gondolom, hogy az RSTB az a reset lábat akarja jelenteni.
Igazából csak egy ellenállás többletet jelent, úgyhogy csinálok neki helyet, és ha nem elég a TP kimenet, akkor beteszem

Úraim, ki tudna segiteni a STM32F3discovery űgyében.
Előre kőszőnet.