Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » MIG/MAG/Co2 hegesztő készülékek házilag
Témaindító: electorkalandor, idő: Feb 19, 2009
Témakörök:
Először is kösz a segítséget! Ez ugyanaz amit én is fontolgatok. Véleményed szerint ez a szabályzó tartja a beállított értéket hegesztés közben is ?
Örülök hogy neked bejött! Én már vagy négy félét próbáltam, többek között PIC-est is, decsak 20 - 50% között bírtak szabályozni. Ha 50%-nál följebb állítottam nagyobb volt az áramfelvétel üresjáratban mintha vastag pálcával hegesztettem volna. A szakik szerint ez egy kész atombomba a biztosítók mezején az egyenáramú komponensek miatt amit a tirisztorok juttatnak a trafóba, nem beszélve arról, hogy a tirisztorok akkor is nyitva vannak ha nem folyik áram rajtuk. Ebbe már sokaknak beletört a bicskájuk!
Nekem meg ez a kapcsolás nem ment, ami neked (ez a Fronius féle). Egyszerű izzós terheléssel sem szabályzott megfelelően, fogalmam sincs miért. Akkoriban még nem volt szkópom amivel megnézegessem a jelalakokat, azóta meg sem időm sem energiám nem volt kísérletezgetni vele. A másikat meg hegesztésnél nem próbáltam, majd egyszer ez is az is ki lesz próbálva és talán mérési eredmények is születnek majd...... De az még a jövő zenéje.
Nem tudom egy jól működő szabályzó ,hogy viselkedik. Bővebben: Link Nálam ezt produkálta,műterhelésként, 2kW -os főzőlappal terhelve .Próbák során, söntszabályzós hegesztő traf. is szabályoztam vele ,gond az volt hogy ennek már alapból kicsi az üresjárati feszültsége 40 V körüli,így leszabályozva már elég nehéz volt vele ívet fogni.
A hozzászólás módosítva: Dec 30, 2014
Sziasztok! Meg mondom őszintén, hogy nem olvastam végig mind a 157 oldalt. Én is gondolkodok CO-ba viszont minél egyszerűbb és olcsóbb megoldást keresek mivel 1-2 alkalommal és nagyon vékony lemezek hegesztésére kellene. Szóval inkább hobbi célra. Van is egy elképzelésem bár azt nem tudom mennyire lehet életképes. szóval az elképzelés: van egy régi viszont nagyon jól működő Herta 100-asom. Ehhez készítenék egy "kiegészítőt" ami tartalmazná az egyenirányítást a tolómotort...stb. Várom a véleményeket és köszönöm!
Mi az a nagyon vékony lemez?
0,6-1,5mm között. a 1,5mm a maximum.
Idézet: „Meg mondom őszintén, hogy nem olvastam végig mind a 157 oldalt.” Na ez volt az első hiba. Nem ok nélkül mondogatjuk mindig, hogy érdemes végigolvasni. A hetra nem alkalmas CO-hoz. CO-hoz lapos ívkarakterisztikájú transzformátor szükséges (Szoros csatolású tekercselése van). Ezzel szemben a Hetrának eső karakterisztikájú a transzformátora (laza csatolású a tekercselése). Lapos jelleggörbe: üresjárásban és ívfogás után is nagyjából egyforma a kapocsfeszültsége a transzformátornak csak néhány volt különbség van közötte. Eső jelleggörbe: üresjárásban magasabb a kapocsfeszültség mint ívfogás után kb. 20-30V-os különbség van transzformátoros gépeknél (inverteres hegesztőknél ez sokkal nagyobb lehet). Ezért áttekercselés nélkül nem lesz alkalmas a hetra trafója co-hegesztésre. Remélem nem voltam túl szájbarágós, de sokszor fel lett már hozva ez a dolog és rengetegszer le lett írva a válasz is. A hozzászólás módosítva: Dec 30, 2014
1mm-nél vékonyabb lemezek esetén bajban leszel. Összepöttyözni (tipikusan karosszérialakatos meló) tökéletesen megfelel, de egyenletes varratot csinálni már igen nehéz lesz. Ide már szvsz AWI való, ha folyamatos és szép varratot akarsz 1mm alatt. És abból is a paraméterezhető fajta.
Hát igen a főzőlap stabil ohmos fogyasztó. Kíváncsi lennék ha egy bármilyen trafó primerjét szabályoznád!
Az a gondom, hogy nehéz rátalálnom AccessDenied néven futó beszámolásra. Talán te ebben tudnál segíteni? Volna még egy kérésem ha nem vagyok nagyon a terhedre. Az általad is megépített szekunder oldali szabályzóhoz csak csonka nyáktervet találtam itt a fórumon, ugyanis nincs benne a BS170- nes. Te talán tudnál küldeni egy komplettet is? Amely alapján megépítetted. Nagyon lekötelezne.
Csak sejtem, hogy melyik szabályzóra gondolsz (gondolom a Fronius cég által tervezettre). Én megépítettem azt is, de nekem nem szabályzott. Nekem olyan nyáktervem van amiben benne van a bs170, de van itt olyan akinek bs170-nélkül is működött, meg azzal is.
Sikeresen a lengyelek által tervezett kapcsolást építettem meg, abból csinálta AccessDenied a szakdogáját, jópár méréssel. Véleményem szerint keresd meg privátban hátha megosztja a belőle az információkat. Nyáktervek ügyében pedig keress meg privátban, mert minden fent van itt a topicban is, csak nincs kedvem újra feltenni és linkelgetni, hamarabb megtalálom a gépemen. A hozzászólás módosítva: Dec 30, 2014
0,6-0,8-as lemezt 0,8-as huzallal kevert gázzal gyönyörűen lehet hegeszteni. Igaz, nem karosszéria jellegű munka. A két lemez élben szembe állítva, két oldalról leszorítva, hogy tartása és hőelvonása legyen. Nem pöttyözés, hanem 5-6 cm-es folyamatos húzások kis pihenőkkel, hogy legyen ideje hűlni. Jóformán nem kell köszörülni. Sarokvarratok előre megpöttyentve, ott nem sok esély van rögzítésre és hőelvonásra, de a helyzetből adódóan majdnem folyamatosan lehet hegeszteni átlyukadás és deformáció nélkül.
Ha ennyire szűk tartomány megfelelne, egy 12V-os, 1000-1500 VA-es normál trafó fokozatok nélkül is megfelelne, csak a huzalelőtolást kellene állítgatni. Az egyenirányítás utáni fojtón is ki lehetne alakítani azt a 2-3 fokozatot, amit váltogathatnál.
![]()
Van 1 trafóm azt hogy hány VA-es azt nem tudom.. viszont eléggé vastag kábelből van a sec oldal tekercse.. Igaz elég gyenge minőség de csatoltam 1 képet. amit tudok, hogy a sec oldal üresjárati feszültsége 21V (Úgy, hogy a primer oldal 2 végén van a 220V. A csapolásokkal még nem mertem kísérletezni.
Ha a vasmag belső keresztmetszetét (ami a csévében benne van) meg tudod mérni, akkor itt van részletes leírás, hogyan lehet nagyjából meghatározni a transzformátor teljesítményét.
Bővebben: Link A leírás alapján csak azt tudod kiszámolni, hogy az adott magból mekkora a maximális kivehető teljesítmény, a gyártó nem biztos, hogy így méretezte, de nagyjából meg tudod saccolni a teljesítményét. A pakettvastagságot meg tudod mérni kívül is. A lemezek szélességét ami a csévében van kicsit nehezebb lesz megmérni. A cséve tetejénél néha kilátszik egy kicsit a középső lemez (az E alak középső szára) ott próbáld megmérni. A leírásban ott a lényeg, hogy mihez kell ez a két adat.
Én is kevert gázzal próbáltam, szintén 0.8-as huzallal, de 1mm alatt folyamatos varrat nekem már nem ment (illetve volt minden, csak esztétikus nem). Ott már csak pöttyözni tudtam. Mondjuk a hőelvonás érdekes lehet valóban, tény, hogy azt nem biztosítottam. AWI-val szó nélkül megy, mert sokkal finomabban állítható a hőbevitel, pláne impulzus módban.
Még itt van pár kép. Amit érdekesnek találok, hogy a tekercsek vassal vannak "kitámasztva"
Mérni még nem tudtam, de tovább nézegettem a trafó tekercselését. 3 különböző tekercsre lehet osztani a tekercseket. Van a SEC ami a vastag lapos huzalból van. van a PRI Ami 2 tekercsre osztható.. kívül van összekötve egy 3-as csavarral a két tekercs. a vékonyabbik huzalból ami talán 1,5-es van egy tekercs a SEC menetei alatt meg van egy tekercs a SEC tekercs fölött. Remélem érthetően le tudtam írni
![]()
Dehogy kitámasztva, azért van benne hogy a két tekercs között kisebb legyen a csatolás, így áramgenerátor jellege lesz ami pálcás ív hegesztéshez vagy akkumulátor töltéshez jó például.
Az rendben van, de akkor miért folytatódik a PRIMER tekercselése a SEC oldal tekercselése alatt?
Sikerült utána járnom a dolgoknak.. Hát ebből se lesz hegesztő
![]()
Nem baj, ha nincs otthon réz meg vas akkor érdemes inverterest készíteni, csak a réztekercs árából megvan az egész vagy még olcsóbb; én is azt tettem a nagyot meg eladtam mert nem volt kihasználva. Igaz CO ra még nincs kiforrott barkács kapcsolás bár ez enyém jól működik saját tervezés. Érdemes kiindulni itt a fórumon látható teljes hidas hegesztő kapcsolásból csak más áttétel kell.
Üdv.
Mint fentebb írtam ,próbáltam ezt a kapcsolást hegesztő trafóval is.Nem szoktam olyan dolgokat állítani,amit nem próbáltam ki! Csak videót nem készítettem .Most ezt szeretném pótolni.Félreértés ne essék ,Én nem szeretnélek Téged,vagy bárkit , meggyőzni a kapcsolás jóvoltáról.Valamint ahhoz se tudok érdemben hozzászólni,hogy milyen egyenáramú komponenseket juttat a trafóba ,mivel ilyen méréseket nem végeztem. A Süsüs pezsgős üveg jelzi,(hogy fojt az alkohol rendesen ![]()
Amint már fentebb megírtam "örülök hogy neked bejött" én négy fajta primer oldali szabályzót teszteltem le, ráadásul szakmabeli emberek készítették, és elhiheted, hogy zsebbe nyúlós volt a kísérlet. Elegem volt az egészből, és arra döntöttem magam készítek egy szabályzót, de ezúttal a szekunder körben. Nem szakmám az elektronika, ugyanis csak egy villanyszerelő vagyok, de de már régóta foglalkozok a tanulással és gyakorlással az elektronikában. Az első szabályzót én építettem egy meglévő terv alapján, a másik hármat megbíztam egyedi elektronikával foglalkozó személyeket, de szinte mindegyiknél az általam sorolt problémák jelentkeztek. Ez elég régen történt, azóta már másképpen állok a dolgokhoz. A trafómat annak idején magam készítettem, ez egy mag típusú trafó két primer és két szekunder tekercsből áll, az esőjelleg betartására törekedtem úgy is helyeztem el a tekercseket. Nagyon szépen muzsikál, de csak három primer oldali leágazást hagytam a teljesítmény beállításához. Valamivel nagyobbacska mint a tied, 50-nes vasmagon 3,5 rézhuzal a primer és 2*4,8 - as párhuzamosan tekert réz a szekunder. A szekunder feszültség üresjáratban 48V Hegesztés közben leesik 24-26 voltra, de mégis sok ahhoz, hogy vékonyabb zártszelvényeket folyamatosan varrni tudjak. A szekundert 60V -ig tekertem de az 48V szoktam használni. Annak idején mikor elkészült sin vas darabolással is tesztelgettem, vitte mint kés a vajat anélkül, hogy leverje a 16 bisztit, vagy valami langyosodott volna. Mindezt azért közlöm veled (veletek) hogy ti is megértsétek miért ragaszkodom egy szekunder köri szabályzóhoz, ugyanis egy ilyen trafónak szerintem nem a méhtelepen kellene végeznie.
Értem Én,csak nem szeretem ,ha emberek dolgokra azt mondják,hogy" használhatatlan" ,mielőtt még kipróbálták volna. Ha ennyire szekunder oldalról szeretnél szabályozni az " Awi vagy Tig " oldalon találsz egy Pulzed Tig néven futó kapcsolást, ezzel készítettem egy Tig-et.Ezzel a kapcsolással szépen lehet szabályozni is,a szekunder oldalról .Pulzálás teljesen leállítható a potméterek állígatásával,de szerintem kicsit jobban át kell nézni melyik Ic (NE 555) felelős a pulzálásért és orvosolható.De így megépítve is szabályoz szépen .Ha érdekel a dolog készítek egy videót róla ,persze pálcával történne a hegesztés.
Szerintem azt a fronius dolgot el kéne felejteni, van itt hazai tirisztor vezérlő ami teszi a dolgát kis gépekben sikerrel(Pulsmig), és 300ft-ból rekonstruálható. Annyira túl van misztifikálva már egy tirisztoros féligvezérelt greatz híd, hogy az már fájdalmas....
Kösz a segítséget, de egy dolgot tisztázzunk! Szóval a pulzálás az valószínű hogy egyszerű okból is fakadhat, ugyanis a lüktető egyenáramot nincs értelme hegesztésnek előállítani, hacsak nincs egy simító a kimeneten. Kondival nem megoldható, mert a tirisztorok sosem kapcsolnának ki.
Félreérted ,a nevében is szerepel hogy "Pulzed" azaz Awi-hoz készült kapcsolás ami képes pulzálni a beállított értékek között ,de mint írtam a pulzálás teljesen leállítható. Természetesen van fojtó a kimeneten ,Tig -hez legalább a főtrafó méretének fele dukál, akkora méretű fojtót javasolnak.Persze ,hogy kondenzátorokkal nem lehet megoldani a símítást tirisztorok esetén,vagy csak Én még ilyen kapcsolással nem találkoztam.De fojtó a pálcás gépbe is kell .
Szerintem egy a titka az egésznek! Egy minősített hegesztő aki fércel 25-30 évig gáztartályokat röntgen alá a feje felett, annak igazán nem lehet sok újat mondani, mert levarr egy kazánt úgy, csuklóból, hogy abban nincs hiba meg reve meg pikkely se. Ismerek olyat is aki egy kutyaólra felfogatott ablaktörlőmotoros huzaltolóval 24v-os akkuról kihegesztett egy IFÁ-t egy tanyán, a huzaldob egy 150-es szegre volt felütve egy fára, szódáspalackal. Nem minden a "hardwer".....
|
Bejelentkezés
Hirdetés |