A gerjesztés olyan mint a nyomás. A 10 bár az 10 bár akármekkora is a felület, de az erő, amit kifejt már nagyon is eltérő ha egy 1 cm2-en hat a 10 bár, vagy mondjuk ennek 100 szorosán.

Amellett hogy a hozzászólásod mindenféle szakmaiságot nélkülöz, olyan elgondolás alapján akkor az 1,8 kVA-es hiperszil trafóm simán le kellene hogy nyomkodja az automatát, mégsem teszi. Pedig ennél van bőven vaskeresztmetszet is (23cm²), alacsony primer ellenállás is (0,3ohm), és még túl is van rendesen gerjesztve (1,86T).

Nem én találtam ki, de ennek hiszek inkább:

Ne higgy neki, hiszen hiába írtam le, reflektáltak rá hogy az nem úgy van...

Remélem ezzel a hozzászólással nem váltok ki vitát...

Egy trafó teljesítményét adott feszültségen hogyan lehet lemérni? Ha nem ismert a teljesítménye, és a vezető amivel az adott feszültségű tekercs készült? Gondolom kiindulásnak kell a nyugalmi feszültség.

Sorba kötsz vele egy árammérőt,és leterheled,ahol jelentősen esik a szekunder feszültség,valamint melegszik a "fánk" még az előtt összeszorzod a kapott feszültséget az árammal.És meg is van a w.Teljesítmény ellenállásaid gondolom vannak.De hallottam olyat is hogy vasalót kötöttek utána vagy bojler fűtőbetétet.

Igen, illene levernie mondjuk egy 10-16 A-es kismegszakítót bekapcsoláskor, vagy legalább a bekapcsolások egy részében.

Volt már a témában. Mi az a "nyugalmi feszültség"?Ha a dropra gondoltál: sec. rövidre zárva, primer feszültség az üzemi áram eléréséig (teljesítmény) emelve. Ehhez kellene persze tudni a teljesítményt. Az üres-járási áram (terheletlen sec.) valamelyest irányt mutat, kb. 7-12%-a teljes terhelésnek. Terheléses vizsgálattal állapítható meg a teljesítmény. Addig kell fokozatosan növelni a sec. terhelést, míg a primer áramban hirtelen emelkedés nem következik be, ill. hirtelen esni kezd a sec. fesz. Ez alatt ~10%-al van a névleges teljesítmény. Ez akkor igaz, ha nem melegszik ~40-50 C° fölé a külső hőmérséklete a vizsgálat (terhelés) közben. Lehet rosszul, vagy speciálisan méretezett a trafó.

Nekem a 600va beag trafó is verdesi a 25B karakterisztikás fő kismegszakítót.A mellékrelék (Fönnmaradnak).Úgyhogy ha egy C 25 karakterisztikás lene fönn az 1kw ig nem biztos hogy megszólalna.Itt a feltett relé is lényeges ami a villanyóránál van...C set üzemi körülményekre méreteznek általában.

Tanulmányozásra ajánlom.
Mágneses jellemzők

Köszi.. megpróbálom továbbítani a szerzőnek..

Elsősorban emiatt idéztem:

A négyszögletes hiszterézisgörbe keménymágneses anyagokra jellemző. Ilyenekből készülnek az állandómágnesek, az adatrögzítő anyagok. Trafónak nem alkalmasak, kivéve bizonyos impulzustrafó célokra. Ott is egyszerűbb megfejelni egy mágnessel (elektronsugárcső eltérítés technika). Látod, az a pici kis maradó mágnesesség is okozhat gondokat. Egy keménymágneses anyag ilyen alkalmazásnál minden második bekapcsolásnál leverné az automatát. 50 % esély. Leszámítva a nullátmenetes bekapcsolást.

Sziasztok van egy 2Kw leválasztó toroid trafóm,220/110V lehet belőle csinálni 2x60vAc? Persze tekeréssel
Alkalmas lenne rá?

Egy ekkora teljesítményű toroid szekunderét még úgy sem kutyafüle kézzel tekerni, ha több párhuzamosan fogott vékonyabb huzalból csinálod, mert 3 kéz is kevés hozzá. Amit megpróbálnék a helyedben - feltéve hogy nem ragaszkodsz a 2x60V-hoz hanem elég a 2x55V is - , hogy megnézném a szekundert hogy hány sor van egymáson, néhány menetet pluszban rátekerve ki lehet számolni. Aztán ha nincs túl mélyen akkor megkeresném a szekunder közepét és kivezetném. Ehhez kell a műszer végére egy tű, amivel át tudod bökni a huzal zománcrétegét, és meg tudod keresni pontosan azt a menetet ahol a szekunder közepe van. A felette lévő réteg(ek)et természetesen ott el kell csípni, majd a művelet befejeztével összeforrasztani.
Nem egyszerű a feladat, és a végeredmény sem lesz szép, de még mindig könnyebb mint az egész szekundert kézzel újratekerni. Csináltam már ilyet vagy 15 évvel ezelőtt, és azóta is működik a trafó.
De csinálhatsz rá teljesen új szekundert is, ha a kellő keresztmetszetben rá tudod tekerni és feszíteni a huzalt.

Köszönöm pont ez járt a fejemben a közepet megtalálni 2x55vAc is elég

Sziasztok kérdezném ha tekerek fel egy szekundert melyik a jobb drót? A példa kedvéért 2mm vagy 2x1mm? köszönöm

Szia!
Ha kiszámolod, a 2 mm átmérőjű drótnak 2x akkora a keresztmetszete, mint 2x 1 mm-es drótoké. Ránézésre is... nyiván 2x akkora ampert is bír ki.

Ugy gondoltam hogy párhuzamosan tekerve a 2x1mm minden kivezetésre

Én is..- rajzold le a nagy kört ( 2mm ), ha képileg is látni akarod és abba 2 kicsit ( 2 x 1 mm ), ami éppen belefér és rögtön kiderül, mi esne le.
A kérdésed nem azt volt, hogy könnyebb-e tekerni vagy sem.

Persze nem a könnyüség volt a kérdés tárgya.De megértettem,olvastam hogy ez is járható út lenne a több vékonyabb rézhuzallal,de sejtettem hogy a vastagabb átmérő az jobb. De trafó ügyben gyenge vagyok azért kérdeztem. És köszi

Valamint matek ügyben is. Dupla átmérő=négyszeres keresztmetszet. Könnyebb 4 vékonyabbal tekerni, mint egy vastaggal.

Meg kevesebb a térigény is, a 4 vékonyabb huzal kisebb teret igényel mint ugyanolyan keresztmetszetü vastag huzal.

Ezt azért majd próbáld is ki.. - ha "négyzetben" tekered, akkor is csak egyenlő, különben meg vagy szélesebb, vagy magasabb.
Rakjál bele egy 2 egységnyi átmérőjű körbe 4 db 1 egységnyit és nézd a befoglaló méreteket..

Az átmérő meg a keresztmetszet az nem ugyanaz. A vastagabb az meg relatív, mert ugyan a rézhuzalon lévő manapság használatos poliészter-imid és poliamid-imid bevonat mechanikai szempontból elég strapabíró, de nem a végtelenségig. Ha csinálgattál esetleg SMPS trafókat akkor ismerős lehet a dolog, hogy szinte késsel is alig lehet a huzalról lekaparni a lakkot.
Viszont minél kisebb rádiuszra hajtod meg, annál nagyobb az esélye hogy ott idővel sérülni fog a lakkréteg. Ilyenkor sajnálom hogy nem fényképeztem le olyan szétbontott trafókat, amiket több mint 40 évvel ezelőtt készítettek, és amiken jól látszik amiről beszélek. Nagyon sok helyen a hajlításokban egyszerűen kettétört a lakkréteg a huzalon, mert ugye az évek során szárad, és veszít a rugalmasságából. Ha az ember ezzel a plusz néhány dologgal tisztában van, akkor tudja hogy hogyan készítsen olyan trafót - akár házilag is - ami örökös.
Végül ha megnézed egy nagyobb teljesítményű toroid szekunderét akkor láthatod, hogy a nagyobb keresztmetszetet nem vastag huzalból, hanem több, párhuzamosan tekert vékonyabb huzalból alakítják ki.

Igazad van matematikailag, csak a vékonyabb huzalt sokkal könnyebb "szorosra" tekerni, mint a vastagot, ezért fér könnyebben a trafoba.

Elég sok trafot tekertünk a cégnél - sok amerikait ahol "lapos" drotot használtak, amit mifelénk lehetetlen volt beszerezni igy maradt a 3-4 szál ugyanabba a térbe.

Ez így igaz... könnyebb hajlítani.

A helyfoglalás elvi és valós értéke szerintem is eltérhet. De kiindulásnak az ideális elvi lehetőséget lerajzoltam, mert kíváncsi voltam az eredményre.
Ez alapján alig van különbség. Szigetelés nélkül erre, szigetelve arra billen a mérleg. Az ábra szemléletes, rámutat a különbözőségre/azonosságra.

Mint irtuk matematikailag valoban nincs ( ill. nem sok) a valoságban ez a nem sok rengeteg, föleg ha >3-4mm^2-s huzal keresztmetszet kell. Probáld ki!!!!
Arrol nem is beszélve, hogy a toroid magra kin szenvedés vastag huzalt szépen feltekerni.

Kiválló toroid takaró-t lehet belőle varázsolni.

Sziasztok mennyit érhet ez a toroid? Leválasztó 220/110V 13.5kg. a súlya.
Erősitőhöz gondoltam,megkeresve a közepet és mivel 220v-os nálunk meg 235-240v van gondolom 2x60Ac kijön belőle.