A tda2822 alapból eléggé zajos. Ezzel már nem lehet mit kezdeni. De mivel az érzékeny fülest amúgy is erősen meg tudja hajtani, megpróbálhatod a kimeneti jelet csökkenteni. Ezzel a zaj is csillapodik. A két ellenállás értéke nem kritikus, +/- 50% eltérés sem okoz semmi gondot.

Ha leírod mi a célod ezzel a kis izével, lehet optimalizálni.

A cél a csend elérése ha nem kell hallani semmit. Ezen viszont sistergés van olyankor is.
Közben elékészültem egy másik panellel is és mondhatom, hogy ugyan az az eredmény. Igaz ezen már tudtam némi változtatást eszközölni az ic cseréjével.
Az eredetileg tervezett LM1458-at még nem próbáltam ki, de a LM358 és a Tl072, Tl082-t már teszteltem. Sistergés van, de talán a 072 a jobb.
A kimenetnél az ellenállások minden kapcsolásban működek? Mennyit veszítek a hangokból?

A kimeneti osztó a végfok IC zaja ellen segít, de ezzel együtt a kimenő teljesítmény is csökken. Tehát nem tudod bömböltetni. Én a felhasználási területről érdeklődtem. Az hogy ne sustorogjon az érthető. De az is tény, hogy fizikailag nem lehet zajtalan erősítőt gyártani. Ha a felhasználási terület ismert, akkor lehet optimalizálni. Például ha csak emberi beszéd erősítése a cél, lehet korlátozni a sávszélességet. Ha egy bizonyos szint alatti hang nem érdekel minket, használható zajzár. Így amikor érdemleges felerősíteni való nincs, a zajzár némít. Gitártechnikában is alkalmazunk zajzárat, ami nagy erősítésnél, nagy torzításnál használható. Nyilvánvaló, hogy ilyenkor zörög, búg az erősítő minden húr érintésére. Jól beállított treshold értékkel csak akkor ordít, ha kell. Ha nem pengetünk, csendben van.

Oké, értem. A beszédhang és madárhang a cél. Ezek szerint akkor nagyon sok sávra kell szűrőt készítenem. Esetleg zajzár,ami működéképes nincs véletlen kéznél? 9 V-ról működő.

Tehát az a bizonyos szuperfül. Akkor pedig a hangminőség is fontos. Én is akartam csinálni régen, akkor még sokat túráztam. Szerettem hallgatni az erdő hangját. Gondolom akkor sztereóba illik gyártani, és lehetőleg ne sokat egyen 9V-ról. Most nem tudok rajzolni, mert munkahelyen vagyok, de majd otthonról kreálok valamit. Végfoknak sem kell ilyen érdekes végerősítő IC, mert párhuzamos 5532-vel megoldható. Mág a zaja is jóval kisebb. Az elektret mikrofon előfeszítése is inkább áramgenerátoros kell legyen a jobb zajviszony miatt. Amit olvastam régen erről a szuperfülről, azt is tartalmazta, hogy a mikrofon érzékenységét érdemes növelni parabola fókuszába helyezve. Akár 20 dB érzékenységnövelés is elérhető így. Mondjuk ezzel irányított lesz ha nem gond. Parabola helyett megfelel 20cm körüli átmérőjű gömbhéj, amit kosárlabdára formázott meglágyított kemény fóliából lehet gyártani.

Próbáltam előerősítőt gyártani több, kevesebb sikerrel és azt a mikrofon helyére bekötni, de nem hozta a kívánt hatást. Nem kell sztereo elég a mono is. Ha minden igaz ma megérkezik a hestorból többfajta piezo és kondenzátor mikrofon, lesz mit tesztelni. Áramgenerátoros mikrofon előfeszítéses rajzot nem is láttam, keresgélés közben. Köszi előre is.

Csak így tudtam rajzolni, mert a szimulátorban nincs mikrofon.

Itt is parabolával tuningolnak:parabola

Távolsági hangérzékeléshez az elektret marad. A piezó nem tudom mire képes. Testhang mikrofonnak viszont tökéletes.

Egy tesztet azért végezz el a mostani áramkörrel. Állítsd be úgy a hangerőt, hogy halld azt amit szeretnél, majd ehhez képest teljesen letekert hangerővel is hallgasd az erősítőt. Ha a zaj a hangerő állásától függően alig változik, akkor ez a végfok zajos, nem használható, likvidálni kell. Ha letekert hangerővel eltűnik, vagy jelentősen csökken a zaj, akkor nagy részben a mikrofon és az előfok a felelős.

Ismét tekerd fel a hangerőt üzemi állásba, és figyelj a zajra. Hangerő maradjon ott ahol van, kapcsold ki, majd a mikrofon előfeszítő ellenállást kösd le a tápfeszről, és forraszd a földhöz. Így a bemeneti impedancia közelítőleg marad, de a mikrofon már nem termel zajt. Megint bekapcs, és hallgatózik. Most nincs hasznos hang, csak zaj. Ha ez a zaj sokkal kisebb mint üzemelő mikrofonnal, akkor ennyit tud a mikrofon kapszula, ő a felelős. Vagy venni kell jobbat, vagy parabolázni kell. Ha ellenben megmarad a zaj, vagy csak picit csökken, akkor az előfok a gyenge láncszem, az nem felel meg.

A mikrofon saját zajától kb. 10-20 dB-el alacsonyabbra kell építeni az erősítőt, hogy a lehető legtöbbet ki lehessen hozni belőle. Ettől jobb értékre csak akkor érdemes törekedni, ha az nem kerül sokkal több pénzbe. Mert akkor azt a pénzt inkább egy jobb mikrofonra kell költeni. Mert hiába a szuper előfok, ha zajos a mikrofon. Amit rajzoltam, az is valamivel kisebb zajú mint ha csak egy sima ellenállás lenne. Sok apró lépés a cél felé.

Ide az NE5532 műveleti jobb választás, mert ebben az áramköri környezetben jóval kisebb a zaja mint a TL-nek, az LM1458-tól meg klasszissal jobb. Az ára meg nagyon alacsony.

Kicseréltem a TL072-t egy MC4558-ra. Zongorázni lehet a különbséget, ahogy szokták mondani.
A tesztet megcsináltam, de csak a feltekerős verziót, mert itt forrasztani nem tudok épp melóban vagyok. Ezek alapján az előfok és a mikrofon lehet a ludas. Sajnos csak 4-5 fajta mikrofon van kéznél így a próbák száma igen korlátozott.
Jelen állás szerint a szomszéd szobában a falon lévő óra járását hallom kb 30% hangerőn a faltól fél méterre. Még szerencse, hogy nem digitális

Ha már sikerül annyira lemenni a zajjal amennyire lehet, akkor érdemes foglalkozni az úgymond hangprocesszor résszel. Ez tartalmazhat sávszűrőt, hogy a nemkívánatos tartományt ki lehessen szűrni, zajzárat, meg akár AGC áramkört is. Mikrofonok közül nekem a telefonokba, vagy hedszetekbe rakott pici volt a legrosszabb. Volt itthon Unitra magnóból kitermelt jó másfél centi átmérőjű darab, na az érzékeny is volt, meg kicsi is volt a zaja. Valószínű itt a membránátmérő mérete a lényeges.

Akkor szerintem a sávszűrőt próbálom első körben. Találtam egyszerű kapcsolásokat, melyiket érdemes próbálni?

A képen látható invertáló bekötés zaj szempontjából jelentősen rosszabb neminvertálónál. Mondjuk egy elektret mikrofonnak saját magának is jelentős a zaja, így az előerősítő zajának csökkentése egy határon túl már alig segít.

Érdemes kipróbálni, hogy a bemenetet AC szempontból rövidre zárva csökken-e a zaj. Ha jelentősen csökken, akkor a mikrofon a ludas, és nem érdemes tovább javítani az áramkört, de ha nem sokat csökken, akkor még az előerősítő zaja dominál, amin lehet javítani.

Igen, a nagyobb membránátmérő alapvetően segít a jó jel/zaj viszony elérésében. Még egy trükköt alkalmaznak zajra optimalizált kondenzátor stúdiómikrofonoknál, azt, hogy a membránt nem csillapítják annyira, hogy lineáris legyen az átvitele, hanem szándékosan hagyják rezonálni magas hangokra, aztán az előerősítőben a felerősített jelet kompenzálják ellentétes rezonanciával. Sajnos kis eséllyel lehet ilyen mikrofont találni az olcsó, elektret mikrofonok között.

Az a "Parametric" jobb, rövid vezetékezés a potencióméterekhez, mert egyébként gerjedhet (mindegyik kapcsolás).

Üdv!

A mikrofonról azért jó lenne tudni melyiket válasszam.
A paraméterek nem sokat mondanak csak mint valós számot tudom értelmezni. A nagy szám a jobb vagy a kicsi esetemben.

Átviteli sáv 50...16000Hz
Jel/zaj viszony 60dB
Érzékenység -52dB
Érzékenység tolerancia ±3dB

Az érzékenység "mérőszáma" minél kisebb legyen, mert az azt jelenti, hogy nagyobb kimenőjelet ad le a mikrofon.
(Ha jól tudom, akkor a -40dB kb. 1mV-os jelnagyságot takar, de ez függ az impedanciájától, a lezárástól, meg egyebektől. A -52dB nagyjából 200uV-nak felel meg, az bizony igen kicsi jelszint.)

Üdv!

Ha a membrán átmérő lényeges akkor párhuzamosan kötök 4-5 mikrofont növelve az átmérőt.
Mondjuk nincs egyforma mik. csak vagy 2 db.

A -52 dB egy marhaság, önmagában értelmezhetetlen. Lehetne pl. -52 dBV (@1Pa), vagy -52 dBm (@1Pa), de utóbbihoz még egy impedancia is kellene hogy értelmezhető legyen. -52 dBV az 2,5 mV. Ez 20 uPa-os hangnyomáson (ez a hallásküszöb 1 kHz-en) 0,05 uV, ami már garantáltan eltűnik a zajban, tehát egy ilyen mikrofon kevésbé szelektív mint a fül. Nem nagyon sokkal, de azért kevésbé.

Az érzékenységhez hasonlóan a jel/zaj viszonyhoz is meg kellene adniuk egy hangnyomás szintet. Ha pl. ez is 1 Pa, akkor a jel/zaj viszonyból és érzékenységből kiszámítható a mikrofon abszolút zajszintje: 2,5 mV/1000= 2,5 uV. (a /1000 a 60 dB-ből jön). Ez egy szokásos érték elektret mikrofonokra.

A nagyobb érzékenység a jobb (pl. -52 az nagyobb mint -60!)

De ha jó az előerősítőd, akkor nem az érzékenységet érdemes nézni, hanem a jel/zaj viszonyt, csak vigyázva hogy azonos nyomáson legyenek specifikálva!

Mikrofonok egymás mellé helyezésével az a baj, hogy nyalábolni fognak, illetve parabola tükör esetén kilógnak a fókuszból. Előbbi nem feltétlenül baj, ha úgyis irányított mikrofont szeretnél...

Viszont párhuzamos kötés csak akkor javít a jel/zaj viszonyon, ha az előerősítő extra kis feszültségzajú (pl. AD797).

Ha jól tévedek 2 darab miki -3dB, 4 darab -6dB, 8 darab -9dB javulást eredményezhet. Tehát csodákat ettől sem szabad várni. Az alapból kétszeres membránfelület nem egyenértékű két darab kisebb membránnal.

Eddig ezt nem tudtam. Végül is elektro-akusztikus átalakító, mint a hangsugárzó. Egy zenekari vagy PA sugárzó se a linearitásáról híres.

Azért egy ilyen mikrofon+előfok párost nem kis munka összehangolni. Így nem csoda az irgalmatlan ár.

A hőmérséklet mennyire befolyásolja az elektret mikrofon zaját? Van-e értelme esetleg hűtéssel segíteni? Bár egy Peltier táplálása sem egyszerű ha elemről kell üzemelni.

A panelt elkészítettem már csak a forrasztás hiányzik"parametric". A kérdés az, hogy az előerősítő után kell bekötni vagy a végfok után?
Ebben az esetben át kell vágnom a panelon a fóliát, de hol?

Valahogy így gondoltam.

Ebben a három sávosban is van hangerő szabályzó, azzal indul. Mindenféle magyarázkodás nélkül a következő lenne a sorrend. Mikrofon előerősítő, a hangerő a hangszínszabikkal, fő hangerő, végfok.

De kissé át kellene tervezni, ugyanis a háromsávos a kettős tápfesszel üzemel, a mikierősítő és a végfok pedig egyszeres táppal.

Hogy miért is kell két hangerő poti amikor elég egy is? Elméletben ha minden fokozat tökéletesen zajtalan és nincs az alacsony tápfeszültség miatti határolódás, akkor elég egy ponton állítani a jelszintet. Gyakorlatban a kis bemeneti jelet lehetőleg egy lépésben olyan szintre kell erősíteni, hogy az a további fokozatokban már elég nagy legyen, hogy ne vesszen el a zajban. Nem titok, hogy minél bonyolultabb egy műveleti erősítő visszacsatoló hálózata, annál zajosabb. Viszont nem növelhető a jelszint attól nagyobbra, amit a tápfeszültség megenged, mert akkor erős torzítás a következmény. Egy szabványos jelszintnél előre be lehet állítani minden fokozat erősítését, de most ez nem működik, mert semmilyen szabvány nem magyarázza meg a madárnak, hogy hány milivoltot kell csipognia a mikrofonba.

Ha a hangszín fokozat előtt van a hangerő poti, akkor letekert hangerő állásnál is jelentős zaj maradhat. Ha a hangszín fokozat után, akkor meg torzításba vezérelheti a madárka a fokozatot, annak ellenére, hogy levettük kicsire a hangerőt.

Van erre egy szabvány, ehhez képest adja meg a jelszintet dB-ben a mikrofon érzékenységeként.

Üdv!

Ez, nem valószínű, hogy így van, legfeljebb egy hangkeverő mikrofonjeleit összegezve lehet nagyobb a jelszint, az egy mikrofonhoz képest.

Üdv!

Ma elkezdtem jobban belemerülni a rajzba és azt látom, hogy U1:B van csak a képen. Ez eddig fel sem tünt. Hová lett az U1:A? Ha van benne két háromszög is miért csak egyet használ a rajz?
A másik az erősítés nagysága nem az R3 és a R2 osztásával jön ki?Akkor miért nem 100K-s az R3? Lehet hülye kérdések, de hátha nem.

Ahogy Pafi is említette, nem a jel nagysága a lényeges, hanem a jel/zaj viszony. Két mikrofon párhuzamosan (mindenféle keverő nélkül) söntöli egymást, tehát felére csökkentené a kimeneti jelet. Viszont mind a kettőre ugyanúgy rácsipog a madár, ezért mind a kettő ad le feszültséget. A kimenő jel tehát ugyanakkora lesz, mint egy mikrofonnal. Nyilvánvaló, mert a csipogás azonos fázisban van. De a mikrofonok zajai már csak részben azonos fázisúak, mert az eloszlás véletlenszerű, ami azt eredményezi (erről majd valaki más matematikai levezetést is írhat), hogy a két mikrofon együttes zaja csak 0,707 szerese az egy mikrofonénak. Ez 3 dB-es jel/zaj viszony javulás.

Nálam a fiókban többnyire duál műveleti erősítők vannak. A szerző is arra gondolhatott, hogy abból több lehet. a másikat nem használja. De ha már említetted, mutasd már meg a nyáktervet, mert a nem használt felet illik szabályosan kötni valahova. Lebegő lábakkal akár még zajkeltő is lehet.

Hogy miért ekkora az R3, nem tudom. Nagyobb értéknél túl nagy lehet az erősítés. Ha egy 100kohmos trimmert teszel helyette, akkor akár be is állíthatod a jó értéket.

Forrasztottam + 220 k ellenállást a 10 K-ra, határozottan jobb lett. Van üres hely csak nem tudom melyiket használjam.

A C2 kondit lejjebb teszem és a helyére kerül a U1:A kimenete átötéssel.
Valahogy így nézegettem, lehet nem jó felé gondolkozom.