Szia ! Amit mellékelt rajzot, kicsit módosítottam. Az az kérdezni szeretném hogy az adott kötés mellett hány voltok mérhetőek. Csináltam egy "Moricka-rajzot", hogy szemlééltessem hogy is értem. Ugye üresjárati 27V ra lenne akkor szükségem és -5V ra, ha minusz 12 azt sem bánom, onnan az már csak egy stabilizátor. Ez a minusz ág elég ha pár 100 mA, normális nyákot szeretnék neki készíteni, és nem szeretném később faricskálni hogy rossz kimenetet egyenirányitottam ezért kérdezősködöm ennyit.(Na meg így tanulok belőle)

Ez így kb. +36V és -15V.

Az elején mintha azt írtad volna hogy 24 és -5V-ra van szükséged. Ez esetben a graetznek az alsó ágát is az alsó "5B"-re kell kötni, és nem a "12B"-re. De ha a 26-27V sem sok, akkor két diódát megspórolva graetz sem kell, hanem kétutasan a "12B"-kre teszed a trafó közepéhez képest, tehát a "koca" lesz a nulla vagy negatív, vagy viszonyítási pontja a feszültségeknek.

Köszönöm szépen! Kibővitettem még egy bemeneti LC taggal, és a kimenetre is tettem soros induktivitást. Idővel elkészül a nyákja is. Nemsoká rendelem le az alkatrészeket, fejleményekkel jelentkezem.

Kellemes "faricskálást"!

Sziasztok. Szeretnék egy kapcsolóüzemű 12V-os autó akkumulátortöltőt készíteni. Van áteresztő tranzisztoros, tirisztoros több is, csepptöltő otthon, ilyen még nincs. Úgy gondoltam, hogy mikrokontrollerrel pwm-el szabályoznám a töltőáramot. Ehhez kellene egy "teljesítmény" táp, ami bírja a nagy áramú rángatást. Megfelelne erre egy skori vagy lorylaci féle féle rezonáns tápmegoldás áramilag jól túlméretezve, vagy felejtsem is el ilyen alkalmazásra?
De ha valaki tud valamilyen rendesen dokumentált jól működő megoldást (google barátommal én nem találtam pár órai kutakodás után), azt is szívesen fogadnám.

Szia!

A hsz.-od végére reagálok csak, mert az előzőekkel még nincs tapasztalatom. A két cikk egy lehetséges megoldást kínál, hátránya a mély-kisütött akkumulátornál nem indul a töltés. A saját példányomat 3-4 éve használom gond nélkül, DTK 200W-osból készült. A töltőáram nálam 2,3 - 7A között állítható.

Az elsőnek linkelt (Link: AT-s PC táp átalakítása szimmetrikus feszültségű labortápnak) cikkből elég jól meg lehet érteni a PC tápok működését és az átalakítás menetét.
A másik (Link: Akkumulátortöltő kiegészítés kapcsolóüzemű tápegységekhez) cikk már nem teljesen idetartozik, de jelen esetben szorosan összefügg.

Szia!

Elsődlegesen van egy robosztus aludobozom. (cca. 240*80*50mm-es külső mérettel, ami az első linkeden szereplő pc táp átalakítást már ki is lőtte), amibe bele szeretnék építeni egy használható akkutöltőt, hogy ne kelljen a kocsiba cipelnem a mostani nagydarab szerkezeteket. Ennek a hálózati trafójának a "kiváltása lenne" az elsődleges feladatom. Csináltam már több rezonáns tápot is de azokat csak olyan max 80W-ig használtam, és bőségesen felülméreteztem, mint a ferritet, mint a félvezetőket. Csak most arra lennék kiváncsi, hogy melyik házilag kivitelezhető kapcsolóüzemű táptopológia tolerálná a mondjuk impulzusszerűen meginduló tizenhuszonvalahány ampereket, anélkül, hogy elszállna mint a győzelmi zászló. Sajnos a gyakorlati és elméleti tudásom messze nincs olyan szinten, hogy, ezt önállóan megoldjam-mondjam, ezért kértem itt véleményezést és segítséget.
A második cikket már néztem, de elsődlegesen nem pont arról szól, amit szeretnék. (A töltő vezérlése még csak ötletelés szintjén fordult meg a fejemben.
Azért nagyon köszönöm a linkeket, mert átnézem őket, hátha tudok belőlük hasznosítani valamit..

Mihez kell a nagy áram, szulfátlanító funkciót szeretnél ? Illetve hol akarsz szabályozni a primer vagy szekunder oldalon ? Mekkora akkut akarsz tölteni ?

Pl az inverteres hegesztők "two way forward" (mint az UKT a cikkek között) vagy teljes híd topológiájával igen nagy áramok is elérhetőek, azonban egy "sima" 45-60Ah akku töltéséhez egy flyback is elég lehet ha nem gyorstölteni szeretnél.

Ebben nem tudok segíteni.
Az akkumulátor töltése alapesetben folyamatosan csökkenő árammal történik (ahogy töltődik, egyre kevesebb áramot vesz fel), impulzus üzem csepptöltéshez (relatív kis áram) és szulfáttalanító módban kell (nagy áramú impulzusok), de ezt biztosan tudod, azért írom le mégis, mert ha impulzus üzemet is akarsz, a fellépő áramigényt le tudja-e követni a táptopológia?
Például egy modell szervó igen rövid idő alatt áll be egy adott pozícióba, ráadásul az intelligensekben van védelem, ha nincs elég áram - elindul majd visszaáll alaphelyzetbe. Akkumulátorról és trafós, pufferelt táplálással teszi a dolgát, kapcsolóüzemű tápegységről viszont már nem mindig.

-Az akku amikkel számolok alapból: 12V 40-60Ah-ás modell lenne elsődlegesen (családi 1.2-1.5-ös benzinesek). Sajnos a mostani autózási szokásaim (városi pár kilométeres utak) nem tesznek jót az akkunak. Nyáron elég havonta tölteni, de télen akár 7-10 naponként is kell. Maga ez a töltés nem igényel olyan maximum 4A-t (legalább is a tirisztoros töltőn ennyit szoktam max beállítani és ezt is csökkenteni pár óra múlva), de "érzetre" ez korrektebb töltést ad, mint a sima áteresztő tranzisztoros töltő. (Az is tud vagy 5A-t) Mindegyik természetesen lekapcsol 14.4V-nál. Ezért gondoltam első körben arra hogy smps-el előállítok olyan 14-20V-ot és ezt egy teljesítmény fettel kapcsolgatom rá pwm kitöltési tényezőt állítva az átlagáramot szabályozva az akkumulátorra.(kvázi tirisztoros töltőt szimulálva). Aztán majd egy mikrokontroller kezeli a dolgokat (feszültség és áramfigyelés, szabályzás, stb.) a választott üzemmódnak megfelelően.
-Csináltam Macit is (az UKT csak hegesztőinverter "elődje"), de az igényeimnek igen durva lenne.
-Sajnos ha nem is gyorstöltés, de azért egy olyan 6-8A-es töltés nem ártana, ha véletlenül lemerül rendesen, de azért nincs egy nap a töltésre.

A céljaidnak egy átalakított PC táp is megfelel, az mögé már kötni sem kell semmit, mert be tudod rajta állítani a kívánt feszültséget és áramot. De jó lehet a rezonáns táp is, akár a Laci minirezo-ja is. Igazán strapabíró tápot vagy árammódú szabályozással kell építeni, vagy el kell látni több lépcsős védelemmel. Nem baj ha lassítva van az áramváltozás meredeksége, ezután van még egy időzítővel ellátott rövidzár védelem (az időzítő azért kell hogy ne a szokványos kikapcsol-visszakapcsol módon működjön, mert azt a kapcsolóelemek nem fogják tolerálni hosszú távon, hanem tudjanak némi időt (nx100ms) kikapcsolva maradni). Végül kell egy másik időzítő ami figyeli a tartós zárlatot, és egy adott idő elteltével végleg lekapcsolja a tápot, így egy percekig vagy órákig tartó rövidzár sem tehet benne kárt. Ilyen rajzot még senki nem tett fel ide, egy darabig én sem fogok, mert idő hiányában kb. százhuszonnyolcad rangú dolog most nekem egy ilyennek az építése és publikálása.

Köszönöm a válaszod, és nem is gondoltam arra, hogy megcsináld helyettem. Most anyagokra várok a futó terveimhez és így van egy kis "szabadidőm", ezért tértem vissza ehhez a "régi ötletemhez". Akkor első körben tervezek egy dobozméretnek megfelelő tápot lorylaci minirezonánsához és azzal megindítom a próbákat.

Sziasztok!

Mint ahogy nem oly rég "Davidd" fórumtárs ismét felhozta mint régi téma.
ATX táp trafó felhasználása.
Már én is jó párszor kiakartam próbálni..... de még mindig valami végett elmaradt.
Most már tényleg nekiállok, mert van egy jó pár tápom itthon amit nem sajnálok szétszedni!
Na most rajzoltam egy felállást, és ezt szeretném megkérdezni.
Közbe a neten sok rajzot néztem, ezekből jött össze ez is.

A lényeg!!!!
Ahova 2 érték közötti számot írtam, oda mi lenne az opcionális?
Ezzel a felállással így működhet?
Egyszerre 2 trafót is elbír a meghajtás? Ok csatolókondival ellátva trafónként (Ccs)!

És még1 dolog!
Nézzük, hogy 300,350,400w-os táp....
+Egyéb márkák.
Mindegyik pont ugyan úgy van megtekerve (elkészítve) általában?
Mert ha jól tudom, akkor egyik táp sincs 100%-ban kihajtva, és ránézésre 100%-ban hasonlítanak a trafók egymásra.

ja és IR2153 vagy IR2151???

Egyéb jó szándékú tippeket szívesen elfogadok

Igaz én IRFP450-et használnék, mert csak ez van itthon!
De szerintem ez jobb is!
500A
14A
RDS(on): 0,4ohm

Csak legyen, ami meghajtja, mert egy szál ir2153 nem igazán tudja. Én inkább a gate meghajtáson spórolnék, nem a FET-en.

Ha egy az egyben a PC táp bontott alkatrészeit akarod használni akkor megfelel az elrendezés. De nekem szimpatikusabb (meg ésszerűbb is) ami rögtön ott van a 2153 adatlapjának első oldalán javaslatként. Nem kell 2 soros pufferkondi hanem csak 1db dupla feszültségű, amivel helyet spórolhatsz a nyákon. Aztán a trafóval soros fóliakondi értékét ha hozzáigazítod freki függvényében a trafó szórásához (kb. 4,5uH) akkor mindjárt rezonáns tápod van. Nem mellesleg tudsz alulra tenni egy soros söntöt, amin tudod a primer áramot figyelni. A szórást növelheted soros induktivitással (ha esetleg a már itt kitárgyalt diódás korlátozást szeretnél). A soros induktivitás ugyan több helyet foglal mintha a trafót készítenéd nagyobb szórásúra, de ezen a hátrányán kívül csak előnye van. Nem kell trafót bontani és tekerni, a trafó nem lesz szórótrafó, nem lesznek kósza örvényáramok körülötte, és tetszőleges értékű szórást készíthetsz így. Hogy 2151 vagy 2153 az pedig egyértelmű, ott van pirossal kiemelve a 2151 adatlapjának elején ajánlásként. Az IC kimeneti árama pedig bikázható 2-2db tranyóval, arra is találsz példát a topikban, vagy a cikkek között.

Ha egy átlag PC trafóval működő félhidas tápegységet nem 320, hanem 400V egyenfeszültségről üzemelne, nem lenne sok az a vasnak? Mintha már lett volna szó róla, hogy erősen optimalizált a kivitel, így sem frekiben, sem gerjesztésben nem nagyon van benne tartalék. Van egy különálló aktív PFC-m, így kínálkozik a lehetőség nagyobb kimeneti feszültség előállítására.

Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy normális dolog-e egy kapcsolóüzemű tápegységben, hogy az elkók melegszenek? Elég forrók tudnak lenni, kézzel már nem tudom megérinteni őket, olyan 50°C-osak lehetnek. Vadi új Low-ESR elkókat tettem bele ebbe a tápegységbe, és kicsit furcsállom, hogy melegek az elkók. Amúgy rendben, és hibátlanul működik a készülék, feszültségek megvannak. Mitől van ez? Jól van ez így?

Hello! Nincs jól. Egy elkó ha 60°C fok felett van, a napjai meg vannak számlálva. Lehet fordított polaritással kötötted be, az ellenőrizni kell. Meg hogy nem valami más "fűtőmű" melegíti-e.

A vasnak a tekercsre jutó feszültség-idő terület lehet sok (trafóméretezés). Ha kisebb a kitöltés, vagy adott kitöltés mellett nagyobb a frekvencia akkor nem sok. Ha a PC táp trafóját nézzük, akkor az eredeti frekvencia dupláján használva már hídkapcsolásban is használható.
Mivel adott tápban a menetszámon kívül nem tudunk konkrét értékeket (freki, vaskeresztmetszet) így erre nem lehet határozott igennel vagy nemmel válaszolni, de a használandó paraméterekre lett a trafó tervezve. Frekiben biztos hogy van a magban tartalék, mert a legvacakabb is megy az általában használt 50-60 kHz akár négyszeresén is. A régebben gyártottakban általában TDK PC40 anyagú mag van, az jobb az M2TNC-től, és utóbbi is lazán megy 200 kHz-en.
Nagyobb kimeneti feszültséget inkább feszültségkétszerező egyenirányítással csinálj, vagy szokták még az 5V-os párhuzamos tekercsek végeit szétbontani és sorba kötni.

Azt lenne jó tudni hogy előtte, azaz a régi kondikkal is melegedett-e ennyire. A melegedés az adott szintig normális, mert hát a folyó áram feszültséget ejt a belső ellenállásán. Ennyire meleg elvileg nem lehetne, kézzel még simán meg kellene tudnod fogni. Lehet hogy nem is low ESR az a low ESR.

Köszönöm. Most alapból két darab ATX trafóval áll szándékom táplálni egy sztereó véget (2X52V), de ezt szerettem volna növelni kicsit. Eredetileg normál toroidos tápot csináltam hozzá, az viszont 2X70V-os. Most viszont szereztem egy 1 egység magas dobozt, amiben egy switch lakozott korábban. Ebbe simán elfér a két kapcsolóüzemű vég, meg jól is néz ki, csak a toroid trafó nem fér bele, mert vastagabb két centivel. Ezért a táp váltás. Most egy csintalan tákolt dobozban van, és nagyon csúnya.

Ha a trafó lábán szét tudnád bontani a párhuzamosan kötött eredetileg 5V-os tekercseket és sorba kötnéd az eredetileg 12V-ossal, akkor feszültségkétszerező egyenirányítással 2x76V-od lenne egy trafóval is, de az meg már kicsit sok. De a 3db 5V-os ha sorba lenne kötve akkor azzal 2x72V-od ( (3x12V)x2 ) lenne.

Köszi mindkettőtöknek a választ. Elvileg Low-ESR kondit vettem a Lomexban, ezt az arany zöld Yageo, vagy Teapo típust. Ezért furcsa nekem is hogy melegszik ez a kondi. A régit majd vissza tudom tenni, megnézem, hogy azzal milyen. Bár egy elég régi készülékről van szó, 1994-ben készült. Nem voltak kifolyva a kondik, de a kora miatt érdemes volna cserélni őket. Amúgy kültéren ment a készülék, -20°C-tól +60-70°C-ig üzemelt hiba nélkül. Gondoltam emiatt érdemes volna kondit frissíteni benne.

Az 5 V-os szálak szétbontása nem gond, olyat már csináltam. Két trafóra gondoltam, a két tápfélnek egyet-egyet. A 2X72V az korrekt.
Köszönöm.

Csak a frekvenciától függ, hogy jól működne-e. Az önrezgő tápot anno kipróbáltuk 600V-ról is, sokat ugyan nem járattuk, de jól működött, és nem is akart kinyiffanni. Ha a táp többi részének nem probléma a DC400V, és a frekvenciát is jól választod meg, akkor a trafó is bírni fogja.

A feszültség / frekvencia hányados megtartása miatt 70-80 kHz működés esetén akkor nem várható komoly probléma.

Itt porosodik a fiókban 2db STW20NM50 fet meg egy IR21531, már nagyon dolgozni akarnak.

Gondolom érdemes tenne a nyákon lehetőséget hagyni egy esetleges "bikázó" komplementer fokozat beültetésére, valamint másik trafó befogadására.

Sziasztok!

Az alábbi linken található kapcsolással rendelkezem. Jelenleg ebben a kapcsolásban egy toroid transzformátor üzemel.

Bővebben: Link



Az alábbi sorok a cikkből vannak idézve. Jelenleg az én esetemben toroidnál ez hogy működik?

Azért is érdemes tranzisztorokat betenni az IR és a FET-ek közé, mert akkor nem az IR fog disszipálni, hanem a tranzisztorok, és 4db tranzisztor nagyobb felületen tudja elosztani a hőt. Az meg legyen egy kedvező hozadéka a dolognak, hogy egyúttal erősebb lesz a FET meghajtása is. Korábban betettem a fórumba egy kapcsolási rajzot, hogy az IR-t egy TNY255-el táplálom, ez igen jól bevált a gyakorlatban, mert már 24V-ról elindul, így az élesztést biztonságosan, akár egy törpefeszültségű tápról is el lehet kezdeni. Ráadásul nem kell "segéd tekercs" a főtrafóra, meg source követő segédtáp sem az indításhoz, és a TNY255-nek még a hatásfoka is egész jó.