Ezt hogy érted?

Felénk biztos, de arra is úgy kellene, hogy legyen. Néz meg egy épület villamos tervét. Az van benne, hogy mivel az 50Vos érintési feszültség eléréséhez szükséges kis ellenállású földelés létesítése nem kivitelezhető, ezért az érintésvédelem FID relével történik.
Tehát 25A-es főbiztosító esetén 50V/25A=2Ohm a legnagyobb megengedett értéke a földelésnek. Ezt meg lehet valósítani, új építésű háznál igen is 2Ohm alatt lett a hivatalosan mért földelési érték, viszont ennek ellenére be van építve a FID.
Ha 4Ohm lenne a földelés értéke, akkor a biztosító leoldásához szükséges feszültség 4*25=100V lenne, és leoldásig ezt a feszültséget lehet érinteni a készülék fém házán.
(Felénk földelik a nullát az utcai hálózaton, de az N csak. A PE az épület saját földeléséről indul és nincs PEN sín. Hogy mindenhol-e a könyéken azt nem tudom, lehet van ahol PEN-ként használják az utcai hálózatot)

Emlékeim szerint a hatályon kívül helyezett szabványok külön foglalkoztak a helyi nullázás létesítésének feltételeivel.

Ezeknek fuss neki még egyszer, immár a Shift (nagybetű-váltó) használatával!

Igen. Csakhogy az pont ellenkezőleg szólt, mint ahogy a veszélyt is ellenkezőleg látták. Azon gondolatmenet alapján te akkor csinálhatsz TT-t, ha a TN körzet összes fogyasztóját felkeresed, és ellenőrzöd, hogy a nullázás belső feltételei teljesülnek-e náluk. Magyarul az arról szólt, hogy TT körzetben egyedül csinálhatsz TN-t - bizonyos feltételek teljesülése mellett. Mert a veszély a TN fogyasztókra leselkedik, nem pedig fordítva.

Ez így igaz. Valószínűleg félreértettem a hozzászólásod.

Valóban ketten voltak, az adminisztrációt ( fotó, dok. mobil nyomtatása) hölgy végezte.

Életvédelmi szigetelési előírások megszegése.

Jó cikk

Nekem az tetszik benne a legjobban, hogy a gagyi töltő trafója előírásszerűen van megtekerve (az alapján ami látszik belőle), az eredetié meg nem. Minden más csak blabla, mert nagyfeszültségű szigetelésvizsgálatot egyik tápon sem csináltak. Az meg teljesen nyilvánvaló, hogy az olcsóbba kevesebb alkatrészt tesznek...

Gondolkoztatásra késztetett. Ez már önmagában is megér egy lájkot

A múltkor belinkelt valaki egy cikket, hogy egy iPhone töltő 5V-os kábele okozott áramütést. Akkor sokan megmosolyogták a cikket. Az általad belinkelt cikket nézve viszont kezd összeállni a kép.

Naná, hiszen az USB kábel semmilyen kapcsolatban nem lehetne a hálózattal, az 5V nem egy veszélyes feszültség. Elektromos cigi töltőjénél láttam olyat, ami még a hamis iPhone töltőt is alaposan alulmúlja.

Ez szerintem szabványosan talán 16mm2 AL vagy 10mm2 réz vezetővel beviszed a házba a fázist meg a PEN-t ott megcsinálod az EPH-t aztán mehet minden a maga útján. Tudtommal a 6mm2 vezeték nem alkalmas PEN-nek. Anyagilag is olcsóbb lehet két nagyobb keresztmetszetű vezeték, mint három kisebb.
Másik kérdés ami felmerült: az ideiglenes mérőben hozzá férsz a FI előtti pontokhoz? ( vagy nincs is benne?)

Sziasztok!
Lehet-e egy háromfázisú mérőórát "visszafelé" pörgetni rossz bekötéssel? Két kollégám szerint igen (egyik szerint rossz fázissorrenddel, másik szerint a bejövő-elmenő felcserélésével), szerintem meg nem lehet.
Váltóáramról van szó, akárhogy is nézem, nincs iránya. A fázissorend meg: valószínűleg áramváltó van a mérőórában, mechanikusan vagy elektronikusan "egyenirányítva", tehát ez sem befolyásolhatja a forgásirányt. Harmadik szempont: miért is készítene olyan szerkezetet valaki, amiben ennyire egyszerű lenne a csalás?

Lehet. Éppen ezért plombálják le bekötés után.

Digitalis mérők egy része úgy van paraméterezve, hogy bármelyik irányból folyik az áram, egy irányba számol. Ott ahol nagyobb áramokról van szó (ipari), külső áramváltó alkalmazásakor, ha nem stimmelnek a vektorábra irányok, akkor tud ellenkező irányba számolni.

Elektromechanikus óránál, vagy oda-vissza számláló (visszatáplálást is mérő) digitálisnál nem lehet tetszőleges a bekötés iránya. Ugyanis az áram és a feszültség fázisviszonyán múlik a forgás/számlálás iránya.
Elektromechanikusnál van egy feszültségtekercs és egy áramtekercs. Ha bármelyik bekötését megfordítod a másikhoz képest, akkor megfordul a tárcsa forgásiránya. Akkor is ez a helyzet áll elő, ha az áram irányát megfordítod az áramtekercsen: ezt a jelenséget használják ki a "lopótök" nevezetű eszközzel is. Ez ellen jók a kilincsműves órák.


Van annak iránya, csak váltakozik Ha nem önállóan szemléled, hanem az adott pillanatban jelen lévő feszültség polaritásához viszonyítod, akkor már nagyon is számít az irány.

Szia!
a nagy cégek egyike se csinál szigetelés vizsgálatot.
Helyette; HI-POT v HVT van egy operátorral ( régemn sm volt )
Ez abból áll ; a 230v csatlakozó /dugó összekötve 1 pont a kisfesz oldal csatlakozó összekötve 2 pont . A kettő közé 1500---2500V DC ráengedve , ha birja 10-30 sec ig megfelelő.
A szabványok szerint jobb mint az 1000V -s szig mérés .
A gyárban semmi gond vele , de 2-3 év után a csoda se tudja!
bár a telefonokat sem kell 1 év után használni , mert a fejlődés.................!

Szia!
nem az alkatrész kevesebb.........a minősége , meg az üzemi fesz. kisebb az ára meg..?
Amugy ; ha 100 000db -s szériában egy dugasztáp kb 150Ft . a jobbik meg max 300 Ft.
ezen már érdemes spórolni !1 hónap -3 hónap 1 év alatt a gyártó akár az induló ár 1/4 ért is hajlandó szállitani.

Amit leírtál az ugyanúgy szigetelésvizsgálat... Trafó semmilyen gyárból nem kerülhet(ne) úgy ki hogy nem végzik el rajta. Elvileg még innét se, de azt ember meg nem mondja hogy ezekkel mi történik mire piacra kerülnek. A trafókban ugyanúgy benne kell lenni annak a 6mm körüli védőtávolságnak a primer-szekunder között, ezért is kacagtam jót a cikken, mert az Apple agyondicsért trafójából hiányzik, és ezen a hibán az sem változtat ha éppen 28 rétegű szigeteléssel ellátott dróttal tekerték. A kínaiak egyébként a PC tápok trafóit szuperül megcsinálják, de ezek az olcsó töltők konkrétan életveszélyesek, már maga a trafó is. Lemértem egyet, sacc/kb. 1,5mm kúszóút volt a primer szekunder között, közte semmi. Ha oda befolyik valami, vagy bepárásodik akkor csak a huzalok lakkrétege szigetel a primer szekunder között.
Az 1kV-os mérés valóban semmire sem jó, nem is írtam sehol ilyet, trafókhoz minimum a duplája kell. Hagyományos (prespánnal szigetelt) trafónál mértem olyat, hogy 1kV-on még volt 130Mohm ellenállás a két tekercs között (már ez is borzasztóan kevés), aztán 2,5kV-on meg már átvezetett. Az SMPS vagy a toroid trafókhoz használt poliészter vagy poliimid fólia sokkal jobb szigetelő, nem is öregszik, de utóbbinál pl. vigyázni kell az apró, szemmel alig észrevehető szennyeződésekre vagy felületi hibákra. Ezek a fóliák 1 rétegben is szigetelnek kb. 6kV-ig, egészen addig, amíg egy ilyen kis tűhegynyi pöcök (sorja akármi) be nem szorul valahova, és meg nem vékonyítja kissé az anyagot. Ilyen tesztet is csináltam, 2,5kV-on még 500Gohm felett volt az ellenállása, aztán 5kV-on meg a pöcöknél átvezetett.
Az olcsó tucatszigetelésvizsgálókkal ilyesmit nem lehet mérni, mert nem tudnak 0,5 vagy 1kV-nál magasabb feszültséget, és a legjobb esetben is 2Gohm a méréshatáruk vége.
Kell majd mennem nemsokára huzalért az egyik tekercselőhöz, megkérdem majd tőle hogy nála hogy megy ez a teszt az újratekert villanymotorok és trafók esetén, de nála nem láttam mást csak egy régi 3-6kV-os állítható átütésvizsgálót, ami vagy az RFT WIP6 vagy az Elkis Q90 már nem emlékszem.

Szia!
Ha már a szigetelésvizsgálóknál tartunk: az Elkis SW12 használható még hobbi célra? Műhely felszámolásból kaptam egyet.

Köszönöm a válaszokat mindenkinek!
Azt hittem, a plombálás azért van, hogy ne tudd átkötni az órát, plusz életvédelem.
Ma is tanultam valamit, köszi!

Az már jó, 3kV és 10Gohm. Ilyesmit kerestem én is régebben de nem találtam. Aztán nekiálltam építeni egyet, amikor már félig kész volt akkor inkább vettem egy gyárit. Mondjuk nekem annál az Elkis-nél sem tetszik hogy 10 gigaohm a vége, amikor olyan szigetelést akarok mérni vele aminek 1 Teraohm körüli ellenállása van. A jobbakban olyan mérőerősítő van ami már 500V-os mérőfeszültséggel is tud 500 gigaohmig mérni, nem csak 1-2 gigaohm-ig, de ezeknek az ára már 6 számjegyű összeg.

Üdv! Ahogy llax írta, meg lehet. A be- ill. elmenő felcserélésével. A feszültségtekercs a nulla és a fázis között van, az áramtekercs a be- ill. elmenő között. Természetesen a háromfázisúban mindegyikből három van. A feszültségtekerccsel nem tudsz variálni, az áramtekercset lehet megfordítani. ( úgy kell elképzelni, mint egy egyfázisú villanymotort, fő, ill segédfázistekerccsel, bármelyiket megfordítod, irányt vált)

Bár szokás volt ugye ezt gátló mechanikai megoldást (visszaforgást) gátló beleépíteni...

Hát az "újabbakban" volt, ezeken rajta is van a jele, de a régi 30-40 évesekben nem. Nekem is még DE4 vagy DH4 van fenn. Igaz ezek egyfázisúak, de ezekben sincs.

Középiskolás koromban laborméréseknél volt fogyasztásmérő hitelesítés. Az pedig elég rég volt ('60 évek eleje), és azok a fogyasztásmérők sem forogtak visszafelé.
Szerintem azért visszafejlődés nem volt.
A 3~ mérők sem forognak visszafelé, csak ott a probléma, ha az egyik fázis áramtekercsét fordítva kötöd, akkor az azon a fázison történt fogyasztás kivonódik a többiből. A mechanikai konstrukció olyan, hogy nem tud visszafelé forogni.

Tudtommal létezik olyan különleges eset, mikor a jól bekötött 3 fázisú mechanikus mérő képes visszafelé forogni. Ezért is rakták bele a mechanikai blokkolót.

Tudtommal van benne egy patkó alakú mágnes. Ez egy örvényáramú fék Ennek az elhelyezése gátolja a visszafelé forgást, ennek állítgatásával lehet hitelesíteni is. Olyan, mint egy aszinkron motorban az egyenáramú fék, csak a fogyasztásmérőben aszimetrikusan van elhelyezve.