Nem tudom, olyat nem láttam még belülről.

Ami nekem van toroid én használtam egy kis ideig, vadonat új cuccos, de végül mentesült a feladatköréből.

Az lehet, hogy a látszat ezt mutatja, de mivel minden egyes transzformátor egyedi, ezért az árszabás is az. A 300VA-es hőkapcsolós, lágyított 240V-os, egyedi feszültség értékekkel rendelkező toroidért éppen annyit fogok fizetni, mint amit te beszúrtál TME árat (+/_ néhány száz ft).
A lomexnél ugyanez számomra nem megfelelő fesz értékekkel, 230V, ki tudja biztosíték vagy hőkapcsolósan 14100ft. +2000ft szállítási költség.

Egyébként igazad van, nem érdemes visszatekerni a régi toroidra a használt huzalt, ha pl szoci gyártmány, vagy hazai akkor pláne nem, mivel az megsérülhet.
Na meg aztán gyenge műanyag szigetelésű, vagy repedezett 1-Z-s albán huzal, akkor végképp kuka.
Viszont vannak kivételek, a jó minőségű japán, Taiwani, hálózati trafók, vagy 1-2német gyártó példánya, ahol dupla szigetelésű, un, 2-z-s zománc-huzalt használnak,,na ezek 15-20év után is újratekerhetőek.
Aztán ha megvan a kívánt szekunder érték, jöhet egy réteges lakkozás, akril.sprayvel, és kész.
A hőbiztis klixonos, trafó javítások, nekem mindig összejöttek, elmúlt 30 évben, trafótekercselésben is spec.jártas vagyok, szakmámból adódóan.
A a 2-z-s, Cu-z, tekercselőtől szerzem be 2000ft/kg.árban, áfa-nélkül, 0,12-0,20-0,25-0,35-0,46mm 1-1,6mm, ig minden van, de nem nagy tétel a szigetelő papír sem.
nem kell boltokba szaladgálni, rendelgetni, feleslegesen.

Amennyire tudom, ma már gyártani sem gyártanak 1z-s huzalt, hacsak a kínai nem csinál magának, de miért tenné. Nem azért nem lehet visszatenni hanem a mechanikai behatások, a hajlítgatás miatt. A vasmag vagy a cséve nem kerek hanem szögletes, hogy feszes legyen a sor ahhoz erővel kell ráhajlítani a huzalt, aminek a nyoma ott fog maradni a huzalban, így azt nem szabad már újra felhasználni. A rezet nem érdekli, de a 2 rétegű lakk akármilyen rugalmas is legyen azért az csak lakk (idővel öregszik is), aminek szigetelnie kell, a mechanikai behatások ellenére is.
Ugye, egy mezei trafót sem úgy teker az ember, hogy ráhányja a huzalt aztán lesz ami lesz, hanem valamilyen szinten soronként szigeteli, vagy lakkozza, hogy megakadályozza a két sor egymáson történő elmozdulását. Na a toroidnál ezzel nem foglalkoznak, pedig kellene, ráadásul annál akár nagyobb feszültségkülönbség is lehet két egymáson lévő menet között mint mondjuk egy EI trafó két sora között. Ezen segít az impregnálás. Ha az nincs, na akkor jön az az 50%, hogy vagy jó lesz a toroid még 20 év múlva is, vagy menetzárlatos lesz akár 2-3 éven belül.

Olyan hegesztőtrafót kellett újratekernem, ahol a 3-as átmérőjű primer huzal lett menetzárlatos, mivel elhagyták belőle a soronkénti szigetelést. Na hol? Hát természetesen a legalsó és a felette lévő sor között, össze is hegedt a két menet egymáson. Tehát az egész primer úgy ahogy volt ment a kukába, akarom mondani a színesfém átvevőhöz. Pedig azt gondolná az ember, hogy a legalsó sorok vannak a legmasszívabban, azoknál a legkisebb az esély arra, hogy megmozduljon a huzal, hiszen a felette lévők is szorítják. Aztán a fizika máshogy gondolta.

Én spec. Hv.trafókat tekercseltem az elmúlt 10évben, ETD-39, ETD-29, porvasmag, Epcos csévetest, prim.32T, szek:1600T, utóbbi 0,12Cu-z soronkénti szigeteléssel, epoxi-gyantával, rétegelve,
Csak a gyengébbek kedvéért, 1réteg, sorszigetelés +epoxival 0,3-0,35mm, átütési szilárdság, pedig 2KV-2,5KV,imp.
Kisebb nagyobb adaptertrafókat tekertem át, passzosan egymás mellé, tucatnyit el is adtam belőle, az ózonizátorok mellé, anno, nem tudok róla hogy 1db. leégett volna bármikor.
Ma már inkább kapcsolóüzemű dugasztápot használok, ez praktikusabb, könnyű,megbízható-rövidzár ellen védett egyszerűen változtatható a kívánt kimeneti dc. feszültség értéke.
Maradt még pár példány toroid trafóm, amelyek 2x26V-osak, erősítőhöz készültek, de mivel manapság nem építget senki, megmaradt a szekrényben.

A toroidok néha ilyenek belül.. elrettentésül egy olasz gyártmány.
Valamikor cserébe kaptam újonnan és pár hetet ment csak félgőzzel.

Sziasztok!

Ti melyik trafót választanátok ehhez az első képen láthatóhoz hasonló, egy ceruzaelemes gázgyújtó kapcsoláshoz? Az enyém annyiban tér el, hogy a tirisztor gate-jén feszosztó ellenállások vannak, tehát kényelmesen variálhatom a kisütőfeszültséget egészen a 470nF-os fóliakondi feszültségtűrése alá, Saccoló méréseim alapján általában 70-200V feszültség közé lövik be a kisütőfeszültséget gyárilag.

Egy már 8 éves márkás gázgyújtóban is ilyen gyújtótrafót találtam, de semmilyen típusjelölést nem találtam rajta sajnos, egyedüli támpontként csak a kinézete (negyedik képen látható) árulta el, hogy a gyártó (amire csak véletlenül akadtam rá) ez lehet, ami az adatlapokon szerepel.

Mivel az ideális kimeneti feszültséget nem tudom, sem mérni, legfeljebb becsülni az ívkisülés hosszából, ezért a menetarányokkal sem tudok számolni. Úgy vélem többé-kevésbé mindegyik trafó jó lehetne, de vajon melyik lenne a legmegfelelőbb a célra? Maga a gyártó sem tudja sajnos megmondani, hiába vázoltam neki fel a helyzetet, legalább annyit tudhatott volna, hogy melyik cég vásárol tőle, vagy a múltban vásárolt elemes gázgyújtókhoz nagy tételben ilyen trafókat.

Egyébként ezek a műgyantával kitöltött tekercsek úgy vélem hibátlanok, nincs ívhúzás belül, jól vannak szigetelve átütés ellen, nem hiszem hogy volna alternatívájuk a saját készítést leszámítva.

A képekről kigyűjtöttem az információkat, lefele kerekítve kiszámoltam a hiányzó arányokat:
arány_______primer______szekunder______mag
1:65________??????______?????????
144:1_______0,4x28______0,05x4050
150:1_______0,4x30______0,05x4500
190:1_______0,45x22_____0,07x4200
200:1_______0,4x16______0,05x3200____R6x15
200:1_______0,4x16______0,05x3200____R8x18,5

Véleményem szerint az 1:65 áttételű eszköz igényli a legnagyobb töltésmennyiséget a kondenzátorból. Ezt kivéve bármelyik kifogástalanul működhet, hiszen alapvetően a blocking oszcillátorral előállított 100...200V feszültséggel töltik a kondenzátort.
A kapcsolási rajz - nyilván visszarajzolt - így működésképtelen, hiszen a záróirányú 4148 sosem fogja begyújtani a tirisztort. (A hasonló üvegtokban nyilvánvalóan zener dióda lakott, csak nem mérték ki a feszültségét, ami a 100...200V-os tartományban lehet.)

Értem, köszi!

Sziasztok! Segítségre volna szükségem, venni akarok egy SU magos hipersil trafót, aminek az eladó szerint 230 voltra van tekerve a primer tekercse. A trafó két csévetestes, kétszer 30 volt szekunderes, kb. 160 VA-es. Viszont a a trafó a 70-es évekből való, vagyis valószínűleg inkább 220 volt lehet. A kérdésem az volna, hogyan lehetne megmérni mennyire is van tekerve a primer.

Szia!
Sokat ne foglalkozz vele, mérjél nyugalmi áramot. Ha 0.1-0.15 amper alatt van, semmi gond...

OK. Köszönöm a gyors választ.

220V-os lesz a primerje, de mostani hálózati feszültség 230V-ot adsz rá, akkor sem vesz fel 100-140mA-nál többet, ez max. 30W, üresjáratban.. Multival gyorsan meg tudod mérni..

Sziasztok!

Kicsit komolytalan lesz a kérdésem.
Kínából jött picike gagyi nagyfeszültségű trafó Bővebben: Link közepén van a szekunder, csak a fele van műgyantába mártva, ezért nem tökéletes.
Mivel tudnám az átütését megszüntetni anélkül, hogy műgyantát vásárolnék?
Kísérletezhetek technokollal, pillanatragasztóval hogyha nem oldja a huzal lakkrétegét, esetleg meleg ragasztóval, bár azzal van némi tapasztalatom: eddig nem túlzottan jött be átütésmentesítésre.

Kétkomponensű parkettalakk.

Abból csak valamilyen egykomponensű akad, más nincs.

Urethan spray, Plastik 70 spray
2 komponensű műgyanta - tubusos kiszerelésben van kicsi mennyiségben is.

A technokolt meg a különféle ragasztókat felejtsd el, ide igazából szigetelő gyanta kellene. Tehát még csak nem is műgyanta, hanem kifejezetten szigetelő gyanta. Vannak szigetelő lakkok is, mint pl. a Plastik 70, de ekkora feszültségre már az sem ajánlott, tapasztalatból mondom. Tehetsz vele egy próbát, nem drága egy flakon, de arra ügyelj hogy alaposan szárítsd meg a lakkot, ez több napot is igénybe fog venni, sőt az sem baj ha mondjuk 50-60 fokos kemencébe teszed órákra.
Én jártam úgy vele, mivel 10-15 perc után már száraznak tűnt, hogy 2-3 óra után rákapcsoltam a nagyfeszt, úgy át húzott a lakk anyagában mint a pinty.

Még jó lehet az FBS is...

AC-43, zotek.hu

Az jó pénz egyszeri, pár cm3 igényre.
De ma már semmi nem olcsó.

Sajnos igen. Nem nagyon van kisebb kiszerelésben. Legalábbis én még nem találtam. Utólagos szigetelésre mással én nem nagyon próbálkoznék.

Ilyenem van természetesen, ha a Kolléga erre jár, szívesen adok neki egy stampedlivel...

Egy stampedlivel ablonczy nekem is van, ha én közelebb lennék, jelezz.

1,5V-ról a kondenzátort akár 400V-ra töltő kis transzformátort szerintetek milyen néven, közelítő specifikációval keressem?

Minek 400 V, a rajzon 100 van. Szerintem egyszerűbb, ha tekersz egyet. Csengőreduktorból simán lehet. Vagy akár trafós dugasztápból.

Terheletlenül kb. feltranszformál a csillagos égig, feszültségosztóval már kevésbé.
Úgy gondolom, hogy nyilván túlméretezendő a kimeneti feszültség, hogy a kondenzátort akkor is feltölthesse a beállított kisütőfeszültségre, ha már merül az elem.
Ezt a simán lehet dolgot nem értem, inkább veszek huzalt, nem éri meg nekem a fáradságot a tekergetés (már ha lenne miről), mert hogy eleve mire tekerjem rá? Ez egy olyan méretű trafó ami bezsugorozva elmenne kis elektrolit kondenzátornak is.

A Ret.hu-ról, robotron elektronikától sokféle trafó magot tudsz rendelni, aztán lehet kalkulálni, és megtekercselni, a huzal ára nem nagy kihívás.
tekercselő szívesen ad amilyen kell, de csévetestet azt vinned kell, amire áttekeri a cuccot.

Én régebben eporapidot használtam, hosszú éveken át, ma már csak uverapid létezik, de ugyan az az összetétele, a nagyfesztrafók sorszigeteléséhez, valamint a bakelit táv tartókhoz is ezt használom, epoxigyanta alapú kb. 8 éve dolgozok vele.
átütési szilárdsága 9-10KV/mm.