Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Padlófűtés vezérlés
 
Témaindító: Hegede, idő: Dec 8, 2008
Témakörök:
Lapozás: OK   78 / 79
(#) nemeth81 hozzászólása Jan 28, 2019 /
 
Üdvözletem a fórumozóknak!

Segítséget szeretnék kérni a padlófűtésem beállításához, amit már egy ideje próbálok abszolúte laikusként optimalizálni.
Lehet, hogy hosszú lesz az írásom, előre is sorry.

Adott egy 2 szintes lakás, alsó szint kb. 45nm padlófűtés, felső szint 3 helyiség radiátorral. 2 termosztát (alul, felül), puffertartály a melegvíznek napkollektorral, illetve egy buderus gb042-22 kazán a felső szinten elhelyezve. Az egész renszer 9 éve épült, de mivel a padlófűtés sosem úgy működött, ahogy szerettem volna az alábbi változások történtek azóta.
15 cellás hőcserélő cseréje nagyobbra, majd legutóbb teljes kiiktatása. Most 1 körös a rendszer.
Korabbi grundfos alpha energiatakarekos zsivattyú cseréje, nagyobb teljesítményűre.
Átfolyásmérők szerelése az osztóba.
Most ott tartok, hogy kb. kár volt az egész többletkiadás, ugyanis továbbra sem működik rendesen. A szivattyú csak az áramfogyasztásban lett jobb. Az átfolyásmérő alapján, akár 1 körösre, akár a hőcserélős 2 körös verzióval 3as fokozaton max 3l/perc tud menni a padlóba. 1 es fokozaton kb 1l.
Amióta a hőcserélő kiiktatásra került, a kazánból egy idő után elveszik a nyomás, 0,5 bar körül megáll. Gyanúm a nyomáskiegyenlítő tartályok nem szakszerű beállítása. A kazánét nem néztem, a hideg ágon lévő tartályból már teljesen elment a levegő, de ezt próbáltam leeengedés után visszapótolni. Fel is ment a nyomás a kazánban 1bar ra de kb 1 hét után ujra vissza esik. Van egy masik kiegyenlítő is a padlo osztóhoz kötve.
Az előremenő vizet a kazánban kb 50c fok ra állítom, a padlóét csak gagyi kínai csőre szerelhető hőmérővel tudom mérni, így kb 40 - 45C fok. A 3 utas keverőszelepet elzártam, így nincs extra ráhűtés. Levegő bizonyára van a rendszerben, de sem a radiátorokon, sem a padló automata szelepeken nem jön ki több. A szivattyúnál is légtelenítettem, így az halk járás kozben, viszont az áramlásmérők plexi részének fele van csak víz alatt,a többi részben levegő szorult, de az istenért nem tudom kihajtatni.

Több kérdésem is lenne.
Jobb megoldás e az eredeti 2 körös hőcserélős megoldás?
Fontolgatom, hogy újra hőcserélő, plusz energiatak. szivattyút kellene visszaépíteni?
Alacsony fokozaton, de viszonylag sokat menne. Kicsit aggaszt az oxidálódás, szinte kóla színű víz a radiátorokban.

Hogy lehetne hatékonyan beszabályozni, akár az egy körös, akár a 2 körös verziót?
Mennyire legyenek nyitva a radiátorok pl.
Miért esik a nyomás a jelenlegi verzióban?
Mekkra nyomás kellene a kiegyenlítő tartályokban?
Alapvető probléma, hogy a fenti szobákat vagy túlfűtöm, vagy az alsó szint nem elég meleg. Nem túl jó a padló hőérzete. Hőcserélő nélkül ez javult, de esik a nyomás.

Köszönöm előre is az építő hozzászólásokat.
Csatolok képet.

Imi
(#) gulyi88 válasza nemeth81 hozzászólására (») Jan 29, 2019 / 1
 
Egy hidraulikai kapcsrajzot csinálhattál volta a rendszerről, vagy legalább a képre beírhatnád, hogy melyik csövön mi érkezik, megy el..
Nagyon véznák a csövek a padló főkörben (ezért (is) lehet kevés a tömegáram).
A padló csövek oxidén diffúzió mentesek? Ha nem akkor kellene vissza egy hőcserélő, ami elválasztja a padló oxigéndús vizét a radiátoros pufferes részektől, amik vasból vannak és elrohadhatnak.
A hozzászólás módosítva: Jan 29, 2019
(#) nemeth81 válasza gulyi88 hozzászólására (») Jan 29, 2019 /
 
köszi, megpróbálom a képeket feliratozni este!
(#) nemeth81 válasza nemeth81 hozzászólására (») Jan 29, 2019 /
 
próbáltam laikusként feliratozni...
(#) VIM válasza nemeth81 hozzászólására (») Jan 29, 2019 / 1
 
Szia! Az én esetem valami hasonló volt annak idején, hogy nem úgy működött a rendszer ahogy tőle elvárható lett volna. ITT volt róla szó és itt az eredeti felállás látható ami több helyen is hibádzik. A csövek keresztmetszetei nem megfelelőek ami a nálad megépített padlóköri résznél is szembetűnő. A hőcserélős megoldás mindenképpen előnyösebb mint az egykörös. A lemezes hőcserélő csatlakozó hollandereinél is szembetűnő a nem megfelelő keresztmetszettel való csatlakozás, mert egyformák a hollanderek de a primer és szekunder oldali hőcserélő átmérők térfogatáram szempontjából nagyon fontosak. Bármilyen keresztmetszet szűkület a hőcserélő bemeneti csatlakozóinál jelentős teljesítmény vesztéssel jár.
Kissé kuszáltnak tűnik ez a keverőszelepes kialakítás és nem értem, hogy a szivattyú nyomott oldalán van a padlóköri tágulási tartály. Persze én csak egy műkedvelő vagyok és nem szakember de az átalakított rendszerem az itt kapott útbaigazítások alapján tökéletesen működik és csak az átmérőkre kellett odafigyelni.
(#) nemeth81 válasza VIM hozzászólására (») Jan 29, 2019 /
 
Szia! Nagyon köszönöm, utánaolvasok a topicodnak! Sajnos úgy tűnik igazi hozzáértő kivitelezte a rendszert. Évek óta a téli szezon előtt hívok valakit aki véleményezi, bizva abban, hogy nah majd kihúzzuk a rendszer méregfogát, de valójában csak költök rá, és rosszabb lesz evről-évre. Persze ha az egész konstrukció el van szabva, akkor várhatom a csodát. Amúgy a padlócsövek hagyományosnak tűnnek, szóval nem hinném h. oxidáció ellen kezelve van, emiatt is vissza fogom tenni a hőcserélőt. Nah de, ha jól értem az egész rendszert át kellene csövezni egészen a kazánig?

Köszi!
(#) VIM válasza nemeth81 hozzászólására (») Jan 29, 2019 / 1
 
Nem gondolnám, hogy egészen a kazánig probléma volna a keresztmetszetekkel de a padlókörnek kellene a 22mm átmérő a térfogatáram miatt. A hőcserélő remélhetőleg jól volt csatlakoztatva, gondolok itt a kis keresztmetszetű oldal a primer (kazánköri oldal) és a nagyobb a szekunder (padlóköri). A hőcserélő ellenáramú bekötése az ahogy le lehet követni a csövezést az úgy látszik, hogy megvan. A nagyobb hőcserélő előnyösebb, mármint a 15 lemezes az talán 15kW lehetett de a kazán teljesítményével közel azonos értékűvel jobb lesz a hatásfoka a rendszernek. Ott alul látszik is egy cca. 30 tagos darab. Az volt beépítve?
(#) nemeth81 hozzászólása Jan 29, 2019 /
 
Igen, mármint eredetileg 15 cellás, amit néhány éve cseréltem 30as ra. 7 végén visszakötöm. Illetve most, hogy írtad az alacsony átfolyóáramot azon agyaltam, vajon mire gondolt a költő a tervezéskor. Valószínűleg arra, hogy az energiatakarékos szivattyúval, a kis hőcserélővel, illetve a 2 termosztátos szabályozással, illetve a radiátor körök folytásával, szinte kb. fél-egy napot is mehet a padlókör egyszer majdcsak átmelegszik alapon. Szóval fent túlfűt, de folytsuk, alul meg had menjen egyszer majdcsak meleg lesz. Ezzel nem is lenne gond, ha müködött volna, de anno mielőtt nekiláttam egyes elemeket piszkálni, 30C nál nem tudtam nagyobb előremenőt mérni a pf. ben.
(#) Doky586 válasza nemeth81 hozzászólására (») Jan 29, 2019 / 1
 
Idézet:
„Évek óta a téli szezon előtt hívok valakit aki véleményezi...”

Gondolom mindig egy éppen munkára vágyó szakit hívsz. Szerintem sose lesz olyan amelyik azt mondaná hogy 'ezen nincs munka, minden tökéletes rajta, így nincs mit dolgoznom rajta..'
(#) nemeth81 válasza Doky586 hozzászólására (») Jan 30, 2019 /
 
Igen, jogos, abszulute igazad van. Amúgy ezzel nem is lenne gond, ha összeállna a rendszer. Nyilván kicsit el is túlzom a dolgot, de eddig ami volt: iszapolás, átmosás, keringető csere, hőcserélő csere, hőcserélő kiiktatás, túlnyomás szelep csere. Most ami még talonban van a keverő szelep, kiegyenlítő tartályok
Viszont cserébe ami van: fent a hálóban szauna, lefele menet az alsó szintre meg a lépcsőházban szinte kabátot kell venni
Szóval nem állt ez még össze!
(#) gulyi88 válasza nemeth81 hozzászólására (») Jan 30, 2019 /
 
Idézet:
„puffertartály a melegvíznek napkollektorral”

Ez most használati melegvíz tároló vagy fűtési melegvíz tároló?
Ha fűtési, akkor kazán telefűti a tárolót és onnan hordja el külön szivattyúkkal a padló meg a radiátoros kör?
(#) nemeth81 válasza gulyi88 hozzászólására (») Jan 30, 2019 /
 
szia! használati melegvíz tároló csak.
(#) gulyi88 válasza nemeth81 hozzászólására (») Jan 30, 2019 / 1
 
Akkor van egy kazán saját szivattyúval, van egy radiátoros kör saját szivattyúval és van egy padló kör saját szivattyúval? Hidrováltó van-e ami hidraulikailag elválasztja a kazánt a többi körtől.
(#) nemeth81 válasza gulyi88 hozzászólására (») Jan 30, 2019 /
 
kazánban van szivattyú, igen - ez intézi a radiátoros kört. + a padlóhoz van külön.
váltó nincs, csak hőcserélő volt, így külön volt a padló és radiátor kör, de azóta már ez is közösítve lett, és a hőcserélő kiiktatásra került. (ezt korábbi javaslatok alapján tervezem visszaépíteni a 7végén)
(#) balaamester válasza nemeth81 hozzászólására (») Jan 30, 2019 / 1
 
A jó megoldás: Kazán a saját szivattyújával egy hidrováltóba dolgozik, annak kimenetéről szivattyú a radiátoros körnek és egy másik szivattyú ugyanonnan a pf körnek. Egyik kazán sem szereti, ha egy másik szivattyúval meghúzzák az általa keringetett vizet. A hidrováltó megszünteti a különböző fűtéskörök közvetlen ráhatását. És persze a padlónak is és radiátorkörnek is külön-külön termosztát kell, ami a hozzájuk tartozó szivattyút kapcsolja.
(#) szucs_g válasza nemeth81 hozzászólására (») Jan 31, 2019 / 1
 
Amíg be. nn volt a hőcserélő leválasztotta a kört, most a padló szivattyúja rángatja a kazánét, ezért esik a nyomás. A Danfoss cégnek van egy jó leírása ilyen kombinált rendszerekhez, érdemes ránézni.

Bővebben: Komb. rendszer
(#) szucs_g válasza balaamester hozzászólására (») Jan 31, 2019 / 1
 
Vagy puffer. Lehet az 200 l bojler is.
(#) balaamester válasza szucs_g hozzászólására (») Jan 31, 2019 / 1
 
Lehet az is, de abban az esetben kétkígyós tartály kell, ha még HMV-t is akarunk vételezni.
(#) balaamester válasza szucs_g hozzászólására (») Jan 31, 2019 / 1
 
Nálunk is a Danfoss-hoz hasonló rendszer van megépítve és kifogástalanul működik. Persze van hozzá egy jól kitalált vezérlés is a padlófűtéshez.
(#) nemeth81 válasza szucs_g hozzászólására (») Jan 31, 2019 /
 
Nagyon köszönöm az eddigi segítségetek! Holnap visszateszem a hőcserélőt és meglátom. Max onnan folytatom, hogy nem elég az előremenő, plusz behangolni a vezérlést.
(#) VIM válasza nemeth81 hozzászólására (») Feb 1, 2019 / 1
 
Volt ITT egy okfejtés erről a hőcserélő alkalmazásról és annak bekötési megoldása, radiátor és padlófűtési köröknél. Nálad egy V135B van beépítve T100R érzékelővel. A padlóköri tágulási tartályt nem értem, hogy miért van a szivattyú elé kötve.
(#) JZoli válasza VIM hozzászólására (») Feb 1, 2019 / 1
 
Ezzel a megoldással az a baj, ha a radiátoros helyiségekben elég a fűtés akkor a padlófűtés sem megy.
(#) nemeth81 válasza VIM hozzászólására (») Feb 1, 2019 /
 
Köszi! Most visszatettem a hőcserélőt, megnézem igy is esik e a nyomás.
(#) nemeth81 válasza JZoli hozzászólására (») Feb 1, 2019 /
 
Ez valóban igaz. Mi van ha a radiátoros termosztátot kikapcsolom?
(#) VIM válasza JZoli hozzászólására (») Feb 1, 2019 /
 
A radiátoros helyiségben úgy kell beállítani a radiátor teljesítményét, hogy a hővesztés arányban álljon a leadott teljesítménnyel és a termosztát az folyamatosan tudja a kazánt vezérelni a lángmodulációval. Ezt két pont vezérlésű termosztát kapcsolgatással nem nagyon lehet megvalósítani, hacsak nem lehet annak hiszterézisét optimális értékre állítani a sűrű ki-be kapcsolgatások tekintetében. Eddig is csak nagyon kis részletét lehet tudni az egésznek és nehéz olyat mondani megoldásként ami biztosan eredményre vezet. Én nem vagyok szerelő se szaki de hőcserélő párti az igen. Az okokat már szakemberek említették. A kivitelezésnél szokott ez a dolog megbukni, mint ahogyan nálam is történt. Nem volt szándékos a szerelő részéről de nyilván nem tudta, hogy a lényeg a részletekben rejlik. A fórumtársnak is először egy 15kW-os hőcserélőt raktak be, majd egy 30kW-os követte DE, hogy ez se működjön az már több mint sok. Pedig ott van a kutya elásva a szemünk előtt a keresztmetszetekben. Ki kell számolni, hogy nem megfelelő csőátmérőt alkalmazva hány négyzetmilliméter vesztést lehet okozni és az hány kW vesztést jelent az adott esetben. A padlókörben háromnegyedes (22mm-s) csövek kellenek ahhoz, hogy a megfelelő tömegáram elérhető legyen a szivattyújával. Ha lecsökken az átmérő ott megnő a víz sebessége, a nyomásokról nem is beszélve és nem lesz kielégítő a hőközlés a hőcserélőben.
(#) VIM válasza nemeth81 hozzászólására (») Feb 1, 2019 /
 
A radiátoros túlfűtés ellen termofejes szelepek kellenének ha nincs a radiátorokon, így azok a rajtuk beállított értéken lezárnának ill. leszabályoznának. A kazán mindaddig működne amíg a szobatermosztát ki nem kapcsolna és a kazán ezáltal leállna, mert szerintem egy termosztát működtetné határozottan a kazánt. A padlófűtési szinten bárhová teszi az ember a termosztátot az nem fog megfelelően működtetni, mert nagy a hiszterézis a felületen. A padlófűtési helyiségeket kellene előnyben részesíteni a radiátorosokkal szemben. Ez alatt azt értem, hogy addig kell a padlófűtési hőmérsékletet szinten tartani amíg a kedvező hőmérséklet ki nem alakul azon a 45nm felszínen, ezzel egy időben a radiátorok visszatérőjét addig fojtani amíg ebből már túlfűtés nem keletkezik. A padló felületének lennie kell akkora hőtehetetlenségének, hogy áthidalja a radiátoros helyiségben a termosztát hiszterézisét. A padlófűtési szivattyúnak nem kellene folyamatosan mennie, mert annak túlkeringésből eredő elhűlés lesz a vége. Annak kellene egy csőtermosztát ami lekapcsolná egy adott szekunder köri hőmérséklet alatt, mikor már nem vihető be ill. nem vehető le a hőcserélőről átmenetileg több teljesítmény a rendszerbe a szivattyúval.
(#) Mate78 válasza VIM hozzászólására (») Feb 1, 2019 /
 
Az a termofejes keverőszelep a rajzon az a kapillárcsöves fajta ugye? Azért van rajta a kapillárcső mert azzal pontosabban tudja tartani a hőmérsékletet?Nekem ESBE VTA372 (20-43°C, nem kapillárcsöves) van beépítve a padlófűtéshez, de az a bajom vele, hogy 70 fokos vízből kb.43 fokosat kever, ez oké, de ha csak 45-50 fokos a melegoldal, akkor meg csak 35 fokost, ezáltal sokkal lassabb az amúgy is lassú padlófűtés.Érdemes cserélnem ilyen kapillárcsövesre, hogy stabilabb legyen a kevert víz hőfoka?

köszönöm,
(#) VIM válasza Mate78 hozzászólására (») Feb 1, 2019 /
 
Annyira nem ismerem ezeket a keverő szelepeket de ITT volt róla szó, hogy a szelepek átbocsátó képessége hogyan alakul a sorozatok között és a padlófűtésnek mekkora KVS értékű szelep volna ideális. Ez nem azt jelenti, hogy nálad cserélni kellene szelepet de azt nem ártana figyelembe venni, hogy egy adott érték alá menve a padlóköri szivattyút le kellene kapcsolni, hogy a rendszer visszatérője ami lényegesen hidegebb az ne okozzon visszahűlést. Talán a padló kör lassúsága azért lehet, hogy a szeleptől olyan, mert nem megfelelő a tömegáram értéke.
(#) gulyi88 válasza VIM hozzászólására (») Feb 1, 2019 /
 
Ha már úgyis van hőcserélő, akkor annak a "primer" oldalán is lehet beavatkozni, a szekunder oldalán meg simán csak a szivattyú és az osztógyűjtők lennének (hirtelen nem találom, hogy
a hőcserélők milyen KVS értékkel bírnak, kellene 4-6 körül legyen). Szóval a szekunder üzemállapota innentől: megy vagy nemmegy.
A primer oldalán viszont tömegáram szabályozással kell megvalósítani az átvitt teljesítmény változtatásást (vagy a kazán előremenő válzotztatásával, ha lehetséges).
Radiátorokra thermofej kell, hogy ne fűtsenek túl. Viszont ha ezek lezárnak, akkor egyedül a hőcserélőn át keringhet majd a víz. A tömegáram szabályozás lehetne pl osztó kapcsolás, de szerintem egy egyszerű fojtó megoldás (1utú thermoszelep kapillárcsővel a padló előremenő osztón) is jó lehet (a kazán majd hozzámodulál, ha meg nemtud akkor kapcsolgat).
A kazán a két termosztát vagy kapcsolatával előállított közösített vezérlőjel vezérli.
Ileltve még ami most feltűnt, hogy ha a padló nem kell menjen, akkor az 1utú teljesen kinyit és "ellopja" a radiátoros köröktől a tömegáramot, ezt meg lehetne oldani egy mágneszeleppel, amit akkor nyitja magát, ha a padló szivattyúja megy, amúgy meg lezárja a hőcserélő primerét
A hozzászólás módosítva: Feb 1, 2019

primer.jpg
    
(#) VIM válasza gulyi88 hozzászólására (») Feb 1, 2019 /
 
Végül is a meglévő gépészeti elemeket próbálnám azon az elgondoláson tovább vinni ami kivitelezve volt, mert abból kell dolgozni ami van és használható, ha már egyszer így alakult. Nyilván nagy mértékben beleszólnak az anyagiak is amikor megépítenek egy rendszert, hogy milyen alkatelemeket alkalmaznak a megépítéshez de két egyforma fűtési megoldást nem igen lehetne találni. Ahány ház annyi szokás.
Amit nekem építettek rendszert az primer oldali szabályozású csak kihagyták belőle azt a szabályzó szelepet amitől jól működött volna már a kezdetektől fogva. Bővebben: Link Az ötlet maga az jó volt ami így nézett ki annak idején és EZ hiányzott belőle legfőképp.
A lényegre visszatérve, szerintem a mostani esetnél is a hőcserélőnél vannak a problémák, mert ha a kettőt együtt alkalmazták már akkoriban, miért nem primer oldalira kötötték és miért keverőszelepesre a szekundert? Első nekifutásra kicsi volt az első hőcserélő, a második pedig nem hozott számottevő javulást, pedig majdnem duplája a teljesítménye. Az első hőcserélő teljesítménye valóban kicsi volt még a 45nm-hez is a nagyobbik pedig ugyan azzal a szűkített bekötéssel nem sokkal tudhatott többet mint az elődje.
Következő: »»   78 / 79
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu