Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » DC-DC konverter
 
Témaindító: Placi84, idő: Nov 10, 2005
Témakörök:
Lapozás: OK   119 / 121
(#) ferci válasza malak hozzászólására (») Szept 12, 2019 / 1
 
Szia!

A minimum az lenne, ha egy közelképet feltennél róla, ne kelljen keresgélni sötétben a neten.
Ha dc-dc adapter, akkor elképzelhető, hogy 2 drót a táp ( 12 V és test ) és a 2 maradék a ledekhez mehet.
Ha nincs írás és nem lehet megbontani belső képért, akkor ahonnan vetted, csak van egy blokkvázlat a 4 drót pozíciójáról.
(#) malak válasza ferci hozzászólására (») Szept 12, 2019 /
 
Szia!
Hiába tennèk fel kèpet egy kis doboz az egèsz ami total ki van öntve ès nem szètszedhető.2 kabelkoteg jön ki belelőle ami 4 4 eres abbol azt már megállapitottam hogy a zöld szinu az atszalad rajta vagyis bekotes nelkul sincs szakadás.Arra gondolok hogy az lehet a test.Amugy arra gondoltam hogyha pld csak egy sima tekercs van benne ami kimerheto akkor az ellenallas meretebol megtudhatom hogy melyik fele a 12 volt es melyik a 3 volt?
(#) Kovidivi válasza malak hozzászólására (») Szept 12, 2019 /
 
Én inkább megkeresném a neten a bekötését. Pl. ahol vetted, legalább a típusának ott kell lennie.
(#) ferci válasza malak hozzászólására (») Szept 12, 2019 /
 
Nem biztos, hogy hiába tennél fel képet..- hátha van itt olyasvalaki, aki már bekötött ugyanilyent és tudna segíteni. Nehéz?
(#) malak válasza ferci hozzászólására (») Szept 13, 2019 /
 
Szia!
Nos itt a kep az adapterrol.Ahol vettem ott semmi leiras nincs rola mert feltetelezik a gyari allapotot.
(#) Kovidivi hozzászólása Nov 15, 2019 /
 
Sziasztok.
Egy akkumulátor merítő készüléket tervezek, ahol a bemenő feszültséget egy buck-boost konverter segítségével teljesítmény ellenállásokra kapcsolnám, a konvertert pedig Arduino nano-val szabályoznám. A működése hasonló, mint amit ImaxB6 töltő is csinál, csak ő 12V-ből állít elő 4-24V-ot, maximálisan 60W-tal.

A buck-boost konverter paraméterei a következők lennének: 3-16V bemenő feszültségből állítanék elő 0-30V-ot, 200-400W maximális teljesítménnyel, maximális áram valahol 15-40A között lenne (alacsonyabb bemenő feszültségnél nagyobb bemenő áram engedélyezett, tesztelni kell, hogy mekkora áramot bírnak el az alkatrészek, induktivitás mekkora maximális áramra lehet még olcsón beszerezni, stb.). A szerkezetnek lesz külső 12V-os tápja, szóval nem a bemenő feszültségből kell mindent előállítanom.
A kimeneti oldalon teljesítmény ellenállások lennének, ha 200W-tal és 30V-tal számolok, akkor az 4,5 Ohm-ot igényel, úgyhogy ebben az esetben ez lenne a kimeneten. Az ellenállásokon az elfűtött teljesítmény szabályozható lenne, tehát 0W-tól 200W-ig bármilyen érték beállítható.

Bővebben: Link Itt nagyon szépen el van magyarázva a működése.

Ami viszont számomra még nem teljesen tiszta, amikor buck módból boost módba átkapcsolok, az pontosan hogyan történik? Tehát elkezdem a buck rész kitöltési tényezőjét szép lassan emelni, közben tudok mérni mindent, tudom, mennyit fűtenek az ellenállások. Emelem 100%-ig, ekkor a FET mindig be van kapcsolva, a betáp a soros induktivitáson keresztül jut az ellenállásokra, mintha az induktivitás ott sem lenne.
Ilyenkor csak szépen elkezdem elkezdem emelni a boost FET kitöltési tényezőjét? Ilyen egyszerű lenne?

Ha telítődik az induktivitás, azt tudom valahogy érzékelni? Mondjuk emelem a kitöltési tényezőt, és nem növekszik az ellenálláson a feszültség (tehát nem folyik több áram sem)?

Ide már korrekt FET meghajtást kell készíteni, az biztos.
Köszi.
(#) Bakman válasza Kovidivi hozzászólására (») Nov 15, 2019 / 1
 
Bocsánat a kérdésért, de ennek mi értelme? Nem lenne jobb egy áramgenerátoros üzemmódú valamit (lásd műterhelés) az akkura kötni?
(#) Kovidivi válasza Bakman hozzászólására (») Nov 15, 2019 /
 
Egy félvezetőre gondolsz igaz?
A legnagyobb különbség egy félvezető és egy 100W-os ellenállás között az az, hogy a félvezető réteghőmérsékletét jó lenne 100fokC alatt tartani, ami kb. 80fokC hűtőborda hőmérsékletet jelent, ez 20fokC-os szobahőmérséklettel számolva 60fokC különbség.
A 100W-os alumínium tokozású teljesítmény ellenállás felületi hőmérséklete 150fokC is lehet (200fokC a maximális ajánlott), ami szobahőmérséklettel számolva 130fokC különbség.
Ergo sokkal kevesebb légszállítással, sokkal kisebb súllyal és felülettel, sokkal több hőt tud leadni. Senki sem akar 1kg-os hűtőbordát cipelni 4db 8cm-es ventivel, ha ugyanez megoldható szinte tenyérnyi méretben, olcsóbban, kevesebb súllyal.
A már elkészült akkumulátor tesztelőm szeretném tovább fejleszteni. Képzeld el a csatolt képen található műszert, csak hűtőborda nélkül, kisebb a vastagságban, hűtőborda helyén pedig a dobozon belül 4db teljesítmény ellenállással, amire egy venti fújja a levegőt, oldalt pedig áramlik ki a 70-80fokC-os levegő.
A maximális teljesítmény is minimum duplázódna, tehát nagyobb árammal tudok dolgozni, és az akkumulátorok is gyorsabban mérhetőek, vagy a tárolási feszültségre (storage voltage) hozhatóak.

A képen látható borda 100W-nyi hőt tud leadni a környezetének. Én pedig 200-300-400W-tal szeretnék dolgozni, tehát 2x-3x-4x ekkora borda kellene. Nem kifizetődő alumíniumba rakni a pénzt, ha olcsóbb megoldás is van.
A hozzászólás módosítva: Nov 15, 2019
(#) Kovidivi válasza Kovidivi hozzászólására (») Nov 19, 2019 /
 
Sziasztok.
Találtam egy egyszerűbb kapcsolást, inverted buck-boost konverter néven: Bővebben: Inverting buck-boost. Csak egy db. FET kell bele, a kimeneten a feszültség invertálva lesz a bemenethez képest, ami számomra egyáltalán nem zavaró, mivel ott fixen teljesítmény ellenállások lesznek.
Van esetleg valami hátránya a szokványos buck-boost konverterhez képest, amiről tudnom kellene? Bővebben: Hagyományos buck-boost
Köszönöm.
A hozzászólás módosítva: Nov 19, 2019
(#) Kovidivi válasza Kovidivi hozzászólására (») Nov 19, 2019 /
 
Pl. Ha 17V-ból 40V-ot készítek, akkor a FET-nek minimum 57V-ot kell kibírnia, plusz az esetleges csúcsok? Tehát egy 100V-os FET talán jó választás lenne?
(#) latyakosa válasza Kovidivi hozzászólására (») Nov 19, 2019 /
 
(#) Kovidivi válasza latyakosa hozzászólására (») Nov 20, 2019 /
 
Köszi a dokumentumot, átolvasom!
(#) cimopata válasza Kovidivi hozzászólására (») Nov 22, 2019 /
 
És 2-3-400W ellenállást hogyan raksz össze? Annak is hely kell nem is kevés. Ventivel hűtve sem fog a névleges teljesítménynél sokkal többet leadni.
(#) Kovidivi válasza cimopata hozzászólására (») Nov 22, 2019 /
 
Azt írták a többiek, hogy ezek az alu házas ellenállások, a 100W névleges teljesítményt csak hűtőbordára szerelve tudják leadni. Én ezeket az ellenállásokat sima nyákra rögzíteném (alattuk 5mm légrés), és 80mmx80mm-es venti fújja rá a friss levegőt, ami körül tudja járni, majd két irányban távozik.
Meglátjuk, mennyit bírnak, 4db 100W-ost használva csak 200W lenne a cél, de ha 300W is menni fog, az csak annál jobb!
Nézd meg ezt a videót, 2S lipo 40A-rel merítve, kb. 300W. Az ellenállások 150fokC-osak, vagy melegebbek: Bővebben: Link
Van még pár, 3S lipot 30/40A-rel merítenek (350-500W), a keresőszavak: "junsi discharge resistor bank".
Fogok olyan tesztet is csinálni, mikor csak 1db ellenállást fogok melegíteni, mondjuk 100W-tal, ventivel fújva, hosszú ideig. Kíváncsi vagyok, tönkremegy-e, vagy bírja. Esetleg venti nélkül 20W/50W/100W csupaszon? Egy videót is megérne akár, mennyi idő után, és hogyan megy tönkre.
A hozzászólás módosítva: Nov 22, 2019
(#) cimopata válasza Kovidivi hozzászólására (») Nov 22, 2019 /
 
Adatlap:Bővebben: Link

2. oldal középső ábra mutatja. A max hőfok 220 fok.
Éredekes mert ha midnegyik ugyan abból az anyagből készül akkor a voalaknak 0W-nál 1 pontba kellene összefutniuk. Na midnegy a lényeg ha megnzed a 100W-osat akkor ha a belső szál eléri 220 fokot akkor 0W a megengedett teljesítmény. Tehát 220C a max hőfok.
100W-nál 120C bordahőmérsékletet jelez tehát a Rjc=1C/W.

Továbbá írja ha nem bordán an akkor 50%-ot tud. Ha nagyon fújatod akkor lehet elmegy 75%-ig. Csak tipp. Mindenesetre akkor is kb 130C a max ami lehet a bordán.

Más.
Olyasmire nem gondoltál hogy gondolom ez Li-ion akkuk nagy mennyiségben való mérésére szolgálna, és mivel itt tényleg a gyorsaság a lényeg esetleg azt megcsinálni hogy mivel a kb 90-10% közt végig lineáris a feszültségcsökkenés a töltöttséghez képest akkor egy nagy pontoságú veszmérővel mérni a cellafeszt => meríteni 1 percig => merítás leáll megint mérni feszültséget és a dU/dC (cellafeszültség csökkenése, 1 perc alatt kivett töltés) arányából jó közelítéssel számolni a kapacitást.
Ez a gyakorlatban lehet akár sokkal gyorsabb is ahogy beleteszed az akkut a mérési pontosság végtelenről kezd rohamosan javulni ahogy telnek a parcek másodpercenként megáll egy pillanatra mérsz számolsz, utána megint merít 1mp-ig közben folyamatosan számolsz. A kapacitás mérésnek a hibája a percek teltével exponenciálisan csökkenne. 5% -os pontossághoz szrintem nem kellene sokat mérni max pár percig.
Gondolom neked sem fontos 1mAh pontossággal megmérni egy 2000mAh-s sok értelme nemhiszem hogy van ismerni potosan a kapacitást.

Ez azért jó mert akár kísérlet képp is csinálhatsz pár próbát a régi hardvereddel hogy ez mennyire életképes.
Nem tudom sikerült e érthetően leírnom mire gondolok.
A hozzászólás módosítva: Nov 22, 2019
(#) cimopata hozzászólása Nov 22, 2019 /
 
Ugye ez a pár perces mérés azért volna jó mert nem kellene 100%ról 0% meríteni hanem elégendő csak 5-10%-ot merteni és mivel közel lineáris a dolgo így elég pontosan megmondható.
Tehát kicsit pontatlanabb a végső mérés de cserébe 10x gyorsabb.
(#) Atis57 válasza cimopata hozzászólására (») Nov 23, 2019 /
 
Szia!
Ezek az ellenállások akkor 100W-s ak ha hatalmas hűtőfelületen vannak !
Tehát 2db ellenállást 100Cm2 nagyobb hűtőbordára rakni ,s azt ventillátorral hűteni.
Ezen ellenállásokat ha olajfürdőbe merited ,akkor akár 300W-t rátehetsz !-mig az olaj fel nem melegszik!
Sok helyen láttam gépkocsi izzókat terhelésnek ---kisebb az áramváltozás! kb 25% max.
A video csak neked kell ....mások már tudják ,hogyan/mikor megy tönkre.!

Az a bizonyos linearitás nekem nem látszik a lenti görbék alapján.
Ráadásul a kisütőáram fügvényében én tudok mérni 200mAh de 1900mAh is ugyanazon a cellán!
De a 3Ah cella -hány Ah -s? --hány óras kisütés? hány Amper mellett ? 100 mérés --és 80 féle érték?
Tehát nem 5% ról beszélünk ---hanem rossz ! vagy használható ?
De lehet elgondolni ilyet is .
Targonca /gépkocsi akkuknál látom .....hogy ilyen sebtiben rámérünk , mondunk egy számot
0,1 és 1000 között ? kb erre jó.
Sajnos egymás után 2-4 X végig mérve lehetne megmondani ----jó?
A hozzászólás módosítva: Nov 23, 2019
(#) cimopata válasza Atis57 hozzászólására (») Nov 23, 2019 /
 
Ezeknek a diagrammoknak semmi köze ahhoz amiről én beszélek.
Ez első nem is li-ion. A második meg a li-ion kapacitás-élettartam görbéje.Ezt tök más.

Erről beszélek:
Bővebben: Link
Jobb alső diagram.
A hozzászólás módosítva: Nov 23, 2019
(#) cimopata válasza Atis57 hozzászólására (») Nov 23, 2019 /
 
Nem nekem kellenek az ellenállások, de azért válaszolok.
Tudom a névleges P csak bordán értelmezhető. De adatlap szerint borda nélkül 50%. Az adatlap szerint, nem szerintem. Amúgy én is használok műterhelést alacsony feszen simán egy befőttes üvegbe vízbe van merítve 5W-os darabja 50W-100W-on hajtva. Majdnem mint ledobta már a kerámiát magáról de már 4-5 őve mennek. Rövid ideig kellene max akkkor füstöltem el 1-2-t amikor elpárolgott a víz én meg elfelejtettem utántölteni. Amire kellenek arra bőven jó
A hozzászólás módosítva: Nov 23, 2019
(#) Kovidivi válasza cimopata hozzászólására (») Nov 23, 2019 /
 
Szia.
Értem mire gondolsz.
Végülis megoldható lenne a tippelés, de szerintem túl nagy lenne a szórás, a hiba.
Ha pl. nagy árammal merítesz, amikor a cellában hő is keletkezik, akkor a belső ellenállás is csökkenni fog, tehát a kapocsfeszültség lassabban fog csökkenni, mint ha alacsonyabb árammal mérek.
És ez csak Lipo/Li-ion cellánál használható, másnál nem. Az a legrosszabb ebben a mérésben, ha megmérjük a saccolóval a kapacitást, majd ténylegesen is, és nagy lesz a kettő között a különbség. Akkor csalódott lesz az ember.
Nemrég láttam egy videót, ahol lipo akksikat merítettek különböző hőmérsékleteken, 30A-rel. Ott aztán nem volt semmi linearitás, még 20fokC-os akksinál sem. A legelső szakaszban a 4.2V-os cellafeszültség rohamosan csökken, majd kezd egyenes lenni, viszont a 30A miatt elkezd melegedni az akksi (mondjuk 30-35fokC-ra), ami miatt a belső ellenállás csökken, tehát a feszültség csökkenés kezd kisebb lenni, majd onnan kisebb hepehupákkal lineárisan csökken.
(#) Kovidivi válasza cimopata hozzászólására (») Nov 23, 2019 /
 
Ezt Atis57-nek is írom.
Le kell tesztelni, mennyit bírnak az ellenállások, felesleges előre tippelni. Sokmindentől függ, pl. hogy a venti mennyi levegőt szállít, vagy hogy a levegő az egész ellenállást körüljárja, vagy csak átsuhan a legnagyobb keresztmetszeten.
400W-nyi ellenállástól 200W-ot várok el, de ha 150W lesz, hát annyi lesz.
A hozzászólás módosítva: Nov 23, 2019
(#) pipi válasza Kovidivi hozzászólására (») Nov 23, 2019 /
 
Pici bordákat biztos lehet rá rakni(mint a chipset hűtők), nem súly, nem nagy térfogat igény, és biztos sokat számít hőleadás szempontból, lehet akár 2-3szoros a felület
(#) cimopata válasza Kovidivi hozzászólására (») Nov 23, 2019 /
 
Akkor te sem érted mire gondolok.
Mint írtam feszültséget akkor mérünk amikor nincs terheőáram. Két teljesen különböző mérési állapot. 1. szakaszabn csak merítesz az időt méred és az áramot a kettőt pedig integrálod és kapod belőle a kapacitást. Utána 2. szakaszban terhelést lekapcsolod 0mA-re és tisztán feszültséget mérsz. Így a belső ellenállás teljesen lényegtelen mennyi lehet akár egy vadi új vagy egy régi már leromlott cella is aminek nagy az ellenállása mivel nincs terhelőáram így 0V a dropfeszültség.
Ez a két szakasz közt váltogatsz.
Merítés 999msec.
Mérés 1msec.
A hozzászólás módosítva: Nov 23, 2019
(#) Kovidivi válasza cimopata hozzászólására (») Nov 23, 2019 /
 
Akkor mégiscsak jól értettem. Csak hogy a linearitás az a merítési áram nagyságától függ, ami meg a kapacitástól. Hogyan akarsz pl. egy ilyen akksiból kapacitást tippelni? Bővebben: Link A legviccesebb, amikor a legnagyobb árammal terhelve a kapocsfeszültség a terhelés hatására kicsit növekszik. Ilyenkor negatív kapacitást tippelnél? Nem tartom használhatónak az ötletet.
Vagy pl. a cella ha teljesen fel van töltve, majd beterheled, először nagyon gyorsan ejti a cellafeszültséget, majd stabilizálodik... Hogyan akarod ezt a részt értékelni,
vagy egyáltalán meghatározni, hogy most éppen milyen szakaszában találod az akksit? Bővebben: Link
A hozzászólás módosítva: Nov 23, 2019
(#) madzagos hozzászólása Nov 24, 2019 /
 
Üdv tudnátok ajánlani valamilyen step up konvertert ami 12 voltból tudna 250 volt 60mA-t csinálni. Nixie órához kellene.
Segítségeteket előre is köszönöm.
A hozzászólás módosítva: Nov 24, 2019

ZM568.jpg
    
(#) pipi válasza madzagos hozzászólására (») Nov 24, 2019 /
 
(#) madzagos válasza pipi hozzászólására (») Nov 24, 2019 /
 
Köszönöm!
Kapcsolási rajzra volna szükségem nem modulra. Nem akarok venni, hanem építenék egyet.
(#) granpa válasza madzagos hozzászólására (») Nov 24, 2019 /
 
A téma képei közt találsz ilyet (hasonlót), értelemszerűen átalakítod. Ha nem megy, "Skori" oldalát keresd meg.
(#) pucuka válasza madzagos hozzászólására (») Nov 24, 2019 /
 
Építs blocking oszcillátort. Egyszerű, mint egy faék, ha a trafó ferritmagjára mégegy szekundert tekersz, az áttétellel be tudod állítani a feszültséget, amit egyenirányítasz.
Bővebben: Link
Bővebben: Link
(#) pipi válasza pipi hozzászólására (») Nov 24, 2019 /
 
Akkor a google képkeresőbe
Bővebben: Link
Már több helyen láttam, 555 rugdos egy feten keresztül induktivitást...
Vagy MC34063 Bővebben: Link
Következő: »»   119 / 121
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu