Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kimenő transzformátor méretezése
 
Témaindító: 021, idő: Júl 28, 2008
Témakörök:
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Lapozás: OK   34 / 41
(#) deklinacio hozzászólása Márc 19, 2020
Remélem nem off, amit írok, de csak ide tudom írni. Az idézett cikkben szereplő HB erősitő kimenőtrafójáról van aki azt hiszi, hogy kettős feladatot lát el: fázis fordítót, és impedancia illesztőt. Aki ezt hiszi, az nem ért az elektronikához, inkább pinpongozzon. Ugyanis a HB kimenőtrafójának semmi köze a fázisfordításhoz. Amit egyesek annak hisznek, az NFB. Fel kell tudni ismerni, hogy a fázisfordítást az első két trióda végzi, ami egy alapkapcsolás. De ha ez nem megy, hát nem megy. A kimenő trafó bekötése úgy van megválasztva, hogy a róla visszavezetett jel ellentétes fázisú a megfelelő trióda katódján lévő vezérlőfeszültséggel. Ennyit illene tudni még a griffmadár árnyékában is.
(#) deklinacio hozzászólása Márc 19, 2020
"Ne áruljunk zsákba macskát, piacszerzés a cél. Én is kaptam ajánlatot 28ezer/db trafóra.
Nyilván még jó páran magánlevelezésben."

Ezzel szemben az igazság az, hogy Orbán József megkérdezte, hogy mennyiért tekernék neki kimenőt, én meg válaszoltam a konkrét kérdésre, amit levélben tett fel: "
Hali!
Ezt építeném meg, vannak jó végcsöveim, meg a többi is.
https://kepkuldes.com/image/hnTezH
Egy pár kimenő mennyi lenne."
Tehát még rajzot is küldött. Gondolom ha valakit kérdeznek, akkor a kúltúr emberek válaszolnak. Sajnos ki vagyunk téve szélhámosoknak is.
(#) deklinacio hozzászólása Márc 20, 2020
Sokan hiányolják a cikkemben lévő erősítő kimenőtrafójának a rajzát, s ezen rágódnak. Azoknak leírom összefoglalva a dolog lényegét:
1, A kimenő minden alapadata benne van a cikkben,
2, A kimenő vas, huzal, induktivitás, és egyéb adatai megtalálhatóak a fentebb közzétett méretezési táblában.
3, Ez a topic egy kimenőtrafós topic. Aki ide ír, az mindenki tud kiváló kimenőt, nálam sokkal jobbat készíteni. Mint írják, és a kritikákban megfogalmazódik.
4, van olyan, aki iparszerűen készíti a kimenőtranszformátorokat. Lásd (Appme LTD) Appme KFT termékeit a linkelt fotókon. Neki biztosan van műhelyrajza egy EL84-hez méretezett kimenőhöz.
5, Visszaolvasva a topicot, szerintem van is fent műhelyrajz. Nem lapoztam most vissza, de emlékszem láttam EI105-ös magra tervezett kimenőt Orbán Józseftől publikálva. Szerintem ő is tud ilyet tekerni.
6, Ha valaki nem akar magyar kimenőt, az választhat a Lundhal, Sowter, Inda cégektől is megfelelő kimenő transzformátort.
7, Az erősítő bár egyszerűnek látszik első ránézésre, van aki szerint "középszerű". Aki ezt írta, az nem tud rajzot olvasni. Ennek ellenére meglehetősen bonyolult kapcsolástechnikával állunk szemben. Hasonlítsuk csak össze nagy tiszteletű gurunkTunerman úr hálózatitrafós erősítőjével. Éppen ez a bonyolult technika teszi lehetővé gyengébb kimenő használatát. Ez azt jelenti, hogy a tekercselésben kevesebb gyakorlattal rendelkezők is bátran készíthetnek hozzá kimenőt.

Továbbá igaz, hogy az erősítő másképp fog szólni mint az eredeti, ha más által tekert kimenőt alkalmazunk, de ez igaz az ellenállásokra, kondenzátorokra, csövekre is.

A fentiekből az következik, hogy azok a rosszindulatú, negatív értelmű beszólások, amik arra vonatkoznak, hogy a cikket üzletszerzésből, anygi haszonszerzésből tettem fel, enyhén szólva is otrombák.
Cikkemmel éppen az ellenkezőjét kívántam elérni. Jelesül azt, hogy kezdő, kevés gyakorlattal rendelkező erősítő építőknek olyan megoldást mutassak be, amit el tudnak készíteni, s ha elkészítették akkor egy nagyon jó minőségű, a HiFi erősítőkön túlmutató produktum tulajdonosaivá válljanak. Ne kelljen nekik tápcsőből, hálózatiból kiépített kimenőtrafóval, vagy lerobban rádióból kitermelt paneljait újra építve erősítőt építeniük, hanem itthon beszerezhető olcsó alkatrészekkel megvalósítsák álmukat.
(#) deklinacio hozzászólása Márc 26, 2020
Megint tekertem egy trafót a szomszédomnak, aki mozigépész volt, s onnan mentett meg magának erősítőt a rendszerváltáskori eredeti tőkefelhalmozáskor. Úgy gondolta, leporolja, felújítja. A lényeg az, hogy EL34-es cső van benne. Azt mondta, felássa a kertem, ha tekerek neki valami jó kis kimenőt hozzá. Pontosabban nem is ez a lényeg, hanem az az új mérési metódus, program, eszköz, amit használni fogok ezentúl többek közt a kimenőtranszformátorokhoz. Ez a mérőrendszer teljesen számítógépre épül, 20MHz átviteli sávval működik, és mindent tartalmaz, amit egy mérőrendszerrel érdemes mérni. Főleg erősítőkhöz találták ki, de azért trafókkat is tudok vele mérni. A mérések ezáltal gyorsak lesznek, és egymáshoz hasonlíthatóak. Persze készítenem kell még egy dobozt tele csatlakozóval, relével, meg egyebekkel, hogy még egyszerűbb legyen a kezelése a rendszernek. A mérésekhez két programot használok. Ezt majd ennél a trafónál is látni fogjátok. Először is itt az átviteli diagram, és a fázis diagram, amit Bode diagramnak is nevezenek. Az átviteli diagramból egyből kettőt teszek fel. A későbbiekben majd kiderül, hogy jó-e ez, mert a "jóképességű NET népe" majd poénkodni fog úgy, hogy azt sem tudják mi a mérés. Először is egy normál, 100kHz-ig tartó mérést teszek fel. Tulajdonképpen ez a mérés egy jó átvitelű kimenőtrafót mutat, aminek az átvitele egészen 100kHz-ig mentes mindenfajta hibától. Persze ez nem mindig így van, egy SE trafó például nem ilyen szép a magastartományban.
Lássuk a medvét:
(#) deklinacio hozzászólása Márc 26, 2020
A második mérés sávszélessége 500kHz. Lehetne 1MHz is, de annak már nem sok értelme van. Szóval az 500-as görbén már látunk olyat is, amit eddig kézzel méregettem: A kimenő trafó rezonancia pontját, illetve pontjait. A fotón jól látható, hogy ez a rezó kb 300kHz-n van, ami a 20kHz-s szükséges átvitelnek pont a 15-szöröse. Az biztos, hogy a hallható tartományban ez nem sok vizet zavar majd, viszont egy másik mérést befolyásol, amit majd ott tárgyalok ki. Tehát itt az 500kHz-s görbe:
(#) jani1987 válasza deklinacio hozzászólására (») Márc 26, 2020
És itt jön az a rész, hogy a trafó anyag állandónak vehető vagy a milyensége hatással van az eredményre?
(#) deklinacio hozzászólása Márc 26, 2020
Az egész mérőprogram 2 programból áll. A másikkal mérem a fázist, tartalmaz spektrum analizátort 20MHz-ig, és szkópot 30MHz-ig. Először is a fázisgörbét mutatom be, ami nem igazán különbözik az eddig bemutatott görbéktől. Mindenesetre az látszik, hogy ez a konkrét trafó kiváló fázisátvitellel rendelkezik a mainstream frekvenciákon, ami 100Hz és 10k között található. A jó fázisátvitel a szinezetlen hangzású kimenő transzformátor ismérve. Ezzel a programmal tudok Nyquist diagrammot is felvenni, de az a közhasználatban nem terjedt el, mert nehezen értelmezhető annak, aki nem tanult róla. Szóval itt van az EL34-es kimenőtrafó fázis-frekvencia görbéje:
(#) deklinacio hozzászólása Márc 26, 2020
A kimenőtrafók méréseinek publikálása természetesen magával vonja a trafók négyszögjel átvitelének bemutatását is. Egy volt ismerősöm egyszer azt mondta, fölösleges a négyszögjelek vizsgálata, hiszen a zene nem tartalmaz ilyen jeleket. Ez utóbbi igaz is, de a mondat eleje a hozzá nem értésről árulkodik. Ezen kedves ismerősöm természetesen nem is közöl ilyen méréseket, sőt semmilyet sem, aminek az oka az, hogy az általa tuningolt, vagy ne adj Isten készített kütyük ily módon való mérése értékelhetetlenül rossz eredményt mutatna... A négyszögjeles átvitelből sok mindenre lehet következtetni, többek között az impulzus átvitelre, illetve a hangfrekvenciás sáv feletti viselkedésre is. Mérőkészülékem a papírja szerint alkalmas 30MHz-ig működni oszcilloszkópként, természetesen digitális módon. Az EL34-hez tekert kimenőt így is megvizsgáltam. De! Először is elkell mondanom, hogy ennek a szkópnak a jele a computer képernyőn sokkal informatívabb, mint egy sima oszcilloszkóp ábrái. Mi több azt is elkell mondanom, hogy ami egy normál szkópon kis "szöszmösznek" látszik, az itt határozottan látható. Ez például igaz a 10k-s négyszögjelen megjelenő trafórezonanciákra is. Gondolom nem árulok el titkot, ha azt mondom, hogy így vizsgálva egy kimenőtrafót, akkor értelmet kap az a tény, hogy a trafórezonanciáknak miért kell minnél távolabb, és minnél kisebb amplitúdóval létezniük. Persze ez nem sikerül minden kimenő esetében optimálisra. Rendkívül függ a trafó felépítésétől, ami függ a primer menetszám nagyságától, ami pedig függ az Ra, vagy az Raa értéktől. Viszont olyan, hogy rezópont nincs, az nem létezik. Lássuk a négyszögjel fotókat erről a kiváló kimenőtranszformátorról az új többek között szkópot is tartalmazó program tolmácsolásában:
(#) deklinacio hozzászólása Márc 26, 2020
Hozzá teszem még, hogy az ilyen mérések után a következő erősítőnk kimenőtrafójának méretezése már sokkal könnyebb, a trafó elektromos paraméterei javulni fognak, és a műszaki tartalom is magasabb szintre lép.
(#) szsrobert válasza deklinacio hozzászólására (») Márc 26, 2020
Elektronikus zenekben es magasabb frekvenciakon boven akad negyszogjel. Magas freki dusitasakor is elojonnek, de attol lesz szep hangja. Vagy marad fazekba dugott, fedovel fedett Sokolradio.
A hozzászólás módosítva: Márc 26, 2020
(#) deklinacio válasza szsrobert hozzászólására (») Márc 26, 2020
Igazad van, csak van egy baj velem: Az elektronikus "zene" nekem nem zene. Szóval a szintetizátor meg a számítógép lehet egy momentum pl egy M. Olfield zenében, de ne az legyen a fő. Amúgy meg a négyszögjel felbontható végtelen sok színuszra. De ezen nehogy vitatkozzunk. Főleg most, hogy egy hete már csak palacsintát, vagy pizzát eszek, mert csak az fér be az ajtóm alatt, ami a vírus miatt van rám zárva.
A hozzászólás módosítva: Márc 26, 2020
(#) TAttila77 válasza deklinacio hozzászólására (») Márc 26, 2020
Elharaom a tököm a piactéren, ha tényleg nem jösz ki a hátz ajtaján az udvarra kicsit is. Akkor hogy mész pl. ki a műhelyedbe??? Vagy az egyben van építve a házaddal??
(#) deklinacio válasza TAttila77 hozzászólására (») Márc 27, 2020
Igen.
(#) fery45 hozzászólása Márc 27, 2020
Tisztelt Valamennyien! Akik tekercseltek.
Én az elmúlt évtizedek alatt, mint szervizes valamennyi EAG,BEAG, Wermóna, Leani, Marshal és egyéb erősítők kimenő és hálózati trafóit tekercselten. Azt hiszem, hogy bőven van ilyen irányú tapasztalatom. Ezekben az erősítőkben a vasmag mágneses tulajdonságaival soha se foglalkoztunk. A régi zárlatos tekercs legombolyítása után újat tekercseltük a gyári adatokkal az ottani elrendezésben. Kisipari erősítő építésnél válogattam a vasanyagból. Hiszterézis görbét vettem fel. A jó minőség érdekében erre szükség volt.A trafó méretezése a régi RÁDÓTECHNIKÁ-ban, Évkönyvekben a Rádióamatőr füzetei sorozat 63. számában (Amit a rádióalkatrészekről tudni kell IV./Hangfrekvenciás és kimenő transzformátorok/)részletesen le van írva. Itt műhelyrajzok is vannak kimenők tekercseiről.
Az ellen ütemű végfokok trafóit kétféle módon tekercselik, gyárilag is. Az egyik szerint a két primer tekercseket egymás fölé, közéje a szekundereket. A másik szerint kétaknás csévére bifilárisan tekercselik a két primer tekercset. Az én méréseim szerint az utóbbi bifilárisan tekercselt szimmetrikusabb és jobb minőségű. Az első, egymás fölé tekercseltben a felső tekercs hosszabb huzalú a nagyobb átmérő miatt, ezért asszimmetrikus a trafó és a hang freki is. Én a két primer tekercsre anódtól-anódig néhány voltos váltófeszt kapcsoltam, és mértem a szekunderben keletkező váltófeszt. A bifiláris tekercselésűeknél nagyságrenddel kisebb feszültségeket mértem a szerunder tekercsen. Milli voltos értékek voltak. (5-15 mV)
A hangminőség vonatkozásában a Marshal 30 cm kosárátmérőjű hangszóróival az erősítő csak 12 kHz-ig a hangszóró csak 5 kHz-ig tudott. Hasonlók a Leani, Regent, Wermona és társaik. Ezekért vannak oda a popzenészek! Az orvosi hallásvizsgálat csak 8 kHz-ig mér! Az URH adás csak 16 kHz-ig ad. A CD és számítógép minőségéről hallgatnak a szakemberek. (A Rádiótechnikában egy cikkíró szóvá tette a gépek frekisávját, és azt állította, hogy a modern gépe csak 7 kHz-t tud.) 40 éves kortól milyen a magas hangok hallása? Ezek után érdemes beszélni a sok tíz kiló Hz-s átvitelről?
Tisztelettel:H.F.
(#) jani1987 hozzászólása Márc 27, 2020
Arra szeretnék rákérdezni, hogy készül az osztott tekercselés? A cséve szárad és megpróbálkozom a kimenő készítéssel. Egy jó darabig rá fogok érn ezzel foglalkozni.
(#) granpa válasza jani1987 hozzászólására (») Márc 27, 2020
A téma képei közt vagy egy tucat ábra van. Kezdd az egyszerűbbel (3-5 osztás), aztán, ha már "érzed a ritmust", lehet bonyolítani (kétkamrás és egyebek). A méretezést megtalálod a csöves erősítő építése téma rajzai közt. És számolni, számolni: mi fér el, hogy fér el, hogy ne bontsd vissza 10×.
A hozzászólás módosítva: Márc 27, 2020
(#) jani1987 válasza granpa hozzászólására (») Márc 27, 2020
Nem a réteg rend a gond hanem nem tudom elképzelni hogyan kell tekerni például 3 sor primert és két sor szekundert. A sima táp trafóval még elboldogulok de ilyet még nem láttam. Nem sok mindenre lesz elég az a kemény 2x3,6cm2.
(#) granpa válasza jani1987 hozzászólására (») Márc 27, 2020
A sárga nyílra kattintva ott a magyarázat is a h.sz-ban. Mi 2×3.6 cm2? Vasmag, ablak?
(#) jani1987 válasza granpa hozzászólására (») Márc 27, 2020
Vasmag kereszt metszet. Mutattam neked a börzén az M magot.
(#) pucuka válasza fery45 hozzászólására (») Márc 27, 2020
Idézet:
„Ezek után érdemes beszélni a sok tíz kiló Hz-s átvitelről?”

Eléggé el nem ítélendő módon érdemes. Sajnos lehet, hogy a vizsgálatok szerint csökkent ugyan a hallás a felső tartományokban, és pl. egyáltalán nem hallod a mondjuk 18 kHz feletti hangokat, attól még a hangképben benne vannak. A vizsgálatok szerint úgy 30 kHz ig kéne átvinni a tartományt, ez kb a 15 kHz -es jel első harmonikusa, mert bár ugyan nem hallod, de a különbséget érezni lehet. (egyszer volt szerencsém távközlési laborban egy állítható szűrővel szórakozni, és tapasztalható volt a felső határfrekvencia tologatásának hatása az állítólag nem hallható tartományban is)
A másik ok a fázismenet. Ha a felső sávkorlát viszonylag alacsonyan van, akkor az már befolyásolja a fázismenetet, ami legkevésbé sem fog hasonlítani az elvárt egyenletes fázismenetre. Ez pedig a dinamikus, sok harmonikust tartalmazó zenék minőségét rontja.
Az ilyen okok miatt kedvelik a régebbi adathordozókat, ahol a a felső határfrekvencia nem hirtelen vágással ér véget. Egyértelműen a fázistorzításnak, fázismenetnek igen nagy jelentősége van, de szerintem erről csak kevesen tudnak, többen is csak sejtik.
Az egyenetlen fázismenetnek még az is a negatív hatása, hogy kisebb nagyobb belső intermoduláció keletkezik. Ez sem egy pozitívum a minőségre nézve.
(#) Ge Lee válasza jani1987 hozzászólására (») Márc 27, 2020
Mit nem tudsz elképzelni? Nem sort kell tekerni hanem réteget. Az se mindegy SE vagy PP, az SE ugye jóval egyszerűbb. Először méretezni kell, majd az adott menetszámot el kell osztani annyi fele, amennyiből kijön mondjuk 4 optimális osztás (vagy 3 vagy 5 vagy akármennyi). A 4 az azt jelenti, hogy ha mondjuk 1000 menet a primer, akkor ez 4 felé osztva 4x250 menet lesz. Ezek közé tekered be a szekundert. A 4 közé ugye értelem szerűen 3 szekunder osztás fér be, de kell egy alá meg fölé is, azaz 5 szekunder osztásod lesz. Ha ezek párhuzamosan kapcsolódnak, akkor mind az 5 réteg ugyanannyi menet, majd végül ugye a 2x5db vég össze van kötve.
PP esetén meg lehet variálni mint kutya a b.....t, persze akad aki kicsit sem variálja, simán kettéosztja a primereket jólvanazúgy alapon. Szólni az is fog.
Kiindulásnak jó a TK782/A kimenő szerkezeti felépítése, az én fülemnek az AE211 volt az egyetlen olyan csöves PP ami miatt egyáltalán a csöves világba keveredtem. Pedig hallottam elég sok csövest életemben, annál elvileg "jobbakat" is.
Egy SE hangját nagyon jól lehet variálni a kimenő milyenségével, szinte olyan hangzást csalogathatsz elő belőle amilyet csak akarsz, egy elég széles skálán.
És olyankor jön el az az állapot, hogy az az erősítő már nem a fülednek fog zenélni ahogy az összes addigi tette, hanem a lelkednek.
A hozzászólás módosítva: Márc 27, 2020
(#) pucuka válasza jani1987 hozzászólására (») Márc 27, 2020
Ezért bonyolult a kimenő tervezése. Nem csak a menetszámok kiszámolásából áll, hanem a rendelkezésre álló ablakméret kihasználásából is.
Elég sok követelményt kéne kielégíteni, ezért kényelmesebb egy a szükségesnél nagyobb méretű vas használata. előny, hogy kisebb a vas mágnesezettsége, ami a trafó torzítását csökkenti, nagyobb az ablak keresztmetszet, több a lehetőség a tekercsek optimális elhelyezésére. (ezen okok miatt szeretik jobban a kimenőkhöz az M magokat, mert kellemesebb, az ablakméret, jobban kihasználható)Arra is ügyelni kéne, hogy olyan vastagságú huzalt használjunk, amivel teljes sorok készíthetők. A tekercs osztásokkal elérhető az önkapacitás csökkentése, a csatolási tényező optimalizálása, és nem utolsó sorban a tekercsek ellenállásainak minél jobb szimetrializálása. Mindez nem kevés számítást, próbálkozást igényel.
Ezek azért csak akkjor jönnek számításba, ha az ember tényleg tisztességes munkát akar csinálni.
Egyéb viszonyokban megfelelhetnek egyszerűsítések, az is azért szólni fog.
pl. primer vadtekercselés, szekunder a tetejére.
(#) jani1987 válasza Ge Lee hozzászólására (») Márc 27, 2020
Korábban jeleztem, hogy SE üzemmódra tervezek. Azért ilyen kicsi az átmérő mert nincs több anyagom. Kerestem fórumon belül de sehol semmi. Ez is vas telepről lett mentve. A táp trafó olyan 260V körül van nem emlékszem pontosan. Nem ház bontót akarok építeni hanem amit kényelmesen lehet hallgatni. Az 5.1-nek mindig behalt a mélye ezért döntöttem egy minimál alkatrészes berendezés mellett.
(#) Ge Lee válasza jani1987 hozzászólására (») Márc 27, 2020
Akkor a legelső lépés, hogy kiszámolod mekkora primer menetszám kellene, és hogy az el fog-e férni egyáltalán a csévében. De ez így nem jó, jobb az, hogy kiszámolod hogy mennyi az a maximális menetszám ami egyáltalán belefér a csévébe a szigetelésekkel együtt, adott huzalból.
Mert annál többet ugye nem fogsz tudni belepréselni. Utána jön a szekunder az illesztésből, majd hogy ez az egész hogyan, hány osztással férne rá a csévére ésszerűen. Az igazi az, ha nincsenek darab sorok, tehát azt is ki kell számolni, hogy hány menet fér el egy sorban. Meg kell mérni a huzalt, mert az ugye a lakk miatt vastagabb, van valahol egy táblázat hogy adott 2Z-s huzal mennyivel vastagabb a névleges átmérőjénél.
(#) pucuka válasza jani1987 hozzászólására (») Márc 27, 2020
Hol vannak az EBL -hez tekert trafóid?
Szerzel csöves TV -ből, rádióból kimenőt, szétbontod (nem árt leszámolni a meneteket) és újratekered.
A hozzászólás módosítva: Márc 27, 2020
(#) TAttila77 válasza fery45 hozzászólására (») Márc 27, 2020
Nagyon jó dolgokat írtál. Mindannyiunk nevében köszönjük.
Nagyon szeretném, ha nem sértődnél meg, de ki kell javítsalak most. Addig rendben van, hogy a kor előre haladtával egyik-másikunknak romolhat a hallása pár dB-t. Aki olyan körűlmények közt él, dolgozik, ahol magas a zajkszint,(60dB felett) azoknak jócskán sokat romlik a hallásuk. Azt kell mondjam, a hallásvizsgálat terén nem jót írtál. Egy éve sem, hogy az egyik helyi üzemorvosnak, aki mellesleg a magyar orvosi kamara alelnöke, javítottam a hallásvizsgáló készülékét. /Kölcsönadta egyik koléganőjének, aki elejtette és kimúlt/ Miután sikeresen megjavítottam nem kevés idő alatt, megmértem miként is működik. Tölem tudjad személyesen, hogy HÚSZ, azaz 20kHz-en is /ez a határ/ mér különböző bekalibrált dB szinteken. Annak idején azt mondták az orvosok nekem hallásvizsgálaton, hogy szuper kiváló a hallásom, vigyázzak rá nagyon. naí itt volt az alkalom, hogy magamon teszteltem, még most is meghallom a 20kH-et. /ahoz figyelni kell és csend kell, hogy legyen/ A 19-18kHz-t már simán bárhol. Ennyit erről. Örűlök neki, hogy még mindíg kiváló a hallásom.

Mégegyszer. Nem szeretnék vitát indítani, ne sétrődj meg ezen. Üdv. Jó hétvégét mindenkinek.
A hozzászólás módosítva: Márc 27, 2020
(#) jani1987 válasza pucuka hozzászólására (») Márc 27, 2020
Minden trafó meg va. DE. SE módba bármelyik jó. Viszont én sztereó rendszert szeretnék. Nincs köztük két egyforma. Na de számolgattam kicsit nehogy a lustaság vádja érjen. A mag méret 3,6cm2. Az induktivitás 8,93H. Alsó frekvencia 80Hz. Anód áram: 34,78mA. Átmérő (2,5A/mm2): 0,15mm. Ablak méret: 9,12cm2. Primer menet: 5855,87. Soronként 373 menet. Réteg szám 15,68. Huzal hely foglalása: 1,03cm2. Áttétel: 28,87. Szekunder menet szám: 202,8. Huzal vastagság: még nincs kész.
A Magyari féle könyv alapján számolva.
Ra: 5k. Hangszóró: 6 Ohm.
A hozzászólás módosítva: Márc 27, 2020
(#) pucuka válasza jani1987 hozzászólására (») Márc 27, 2020
Na látod megy ez. Ha van két egyforma vasad, már jól is van.
A huzal áramsűrűsége csak az alsó határ, használhatsz vastagabbat (kisebb áramsűrűség) ha elfér.
Olvasgasd csak ebben a karanténos időkben, minden benne van, amire szükséged lehet.
A hozzászólás módosítva: Márc 27, 2020
(#) jani1987 válasza pucuka hozzászólására (») Márc 27, 2020
Kaptam Kálmántól vékonyat vegyesen de aggódom amiatt, hogy elég lesz e akár csak egy oldalra is.
(#) jani1987 válasza jani1987 hozzászólására (») Márc 27, 2020
Ha nem vagyok biztos a hosszában max kihúzom a 100 méteres pályán (Gaflyék tudják hol van) És rámérek a szalagossal ami plusz 50m.
Következő: »»   34 / 41
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem