Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » JLH erősítő
Lapozás: OK   208 / 216
(#) Ge Lee válasza Alkotó hozzászólására (») Nov 20, 2021 1 /
 
Valahogy így gondoltad?
Idézet:

Megkérlek, ne butítsd ilyen maflaságokkal a fórum olvasóit.”
Meg így?
Idézet:
„És végül nagyon fontos szempont a tiédhez hasonló megalapozatlan kijelentések elbizonytalanító hatása.”
(#) Suba53 válasza Ge Lee hozzászólására (») Nov 20, 2021 /
 
Ezt mikor állítottam? Nem azt mondtam, hogy minden paraméterében egyforma a két huzal, hanem azt, hogy mindkét huzallal, az azokból fakadó áramsűrűségekkel, veszteségekkel együtt tudja mindkét trafó az elvárt 160VA teljesítményt szolgáltatni. Gondolod, hogy a világ összes trafó készítő cége ( Van pár ezer biztosan ) tizedesjegy pontossággal ugyanazokat a huzalokat használja?
(#) Ódenka válasza compozit hozzászólására (») Nov 20, 2021 /
 
Idézet:
„"...üresjárási árama alapján csak a gerjesztés 50-60W! "

Mit jelent, hogy a gerjesztés 50...60W?”

Úgy igaz, ahogy írtad, ez a látszólagos teljesítmény felvétel.
Inkább azt gondolom lényegesnek, hogy egy jobban méretezett trafónál ez sokkal kisebb is lehetett volna...Én követtem a gyári adatot, mert csak újratekertem normálisan kivitelezve. Egyébként idézve egy szakirodalmat, szintén benne van az is, amennyiben a transzformátor Graetzre, pufferre dolgozik, a kívánt leadott teljesítményhez 1.24x primer teljesítmény tartozik. Ez egy átlagos amatőrnek már elégséges lehet egy jó kivitelezéshez.
(#) compozit válasza Ódenka hozzászólására (») Nov 20, 2021 /
 
Igen, lehetett volna, de nem lett... Mindennek oka van és ez a legritkább esetben jelenti jót...

Hát az, hogy 1,24 az csak egy átlag. Ugye, a graetz folyási szöge ( ilyen kifejezés nincs a mérnöki stílusban, de ha már valaki ezt kitalálta, mindenki tudja miről van szó, stb, akkor használjuk ) nem mindegy az effektív áram miatt, ez pedig a végén levő kondi kapacitásától ( is ) függ.

Ez a dolog elég körülményesen számolható, de erre nagyon jó a szimulátor.

Egyébként, még azt is kitalálták, hogy több szekunderes trafóknál ( nem csúcsegyenirányításnál ) hogy alakulnak a teljesítményviszonyok az egyes tekercseken. Ezt típusteljesítménynek nevezik, de ez már tényleg nem az amatőr szint. Akit érdekel, az szerezze be Marti Sándor: Erősáramú elektronika c. könyvét. Szóval, van miből tanulni...

Sajnos, itt csak a vitatkozás folyik, de legalább régóta magas szinten.
(#) Ódenka válasza compozit hozzászólására (») Nov 20, 2021 /
 
Még jutott eszembe, hogy az adott (600VA) trafónál az üresjárati és a terhelt viszonyokon nem segítene-e egy jól méretezett párhuzamos kondenzátor?
A hálózati zavarok felszívásához rendelt RC snubberkört nem számolva ehhez a lehetőséghez.
(#) Suba53 válasza compozit hozzászólására (») Nov 20, 2021 /
 
Marti...... Ő tanította nekünk az erősáramú elektronikát.
Úgy rajzolta a táblára a három fázisú szinusz jeleket, mint egy grafikus művész.
Nekünk év elején készíteni kellett egy szinusz sablont, mert olyan irdatlan mennyiségű szinusz ábrát kellett rajzolni a füzetünkbe, hogy csak azzal lehetett követni az iramot.
Milliónyi áramirányító, vezérelt tirisztoros, triakos kapcsolások. Ötösre vizsgáztam nála, de végül is megszerettette az erősáramot is.
A digitális technikát pedig Zalotay Péter tanította. Most a halottak napja körül voltam kint édesapám nyughelyénél a Gellért kápolnában. Sétáltam hátul az urna falnál, és az egyik urna fülkére ragasztva nézett rám szeretett tanárom.
A hozzászólás módosítva: Nov 20, 2021
(#) mikldesign hozzászólása Nov 20, 2021 / 1
 
Tisztelt Urak!
Régi igazság, aki szelet vet, az vihart arat. Nekem volt/van egy problémám az erősítőmmel kapcsolatban, amiről kisült, hogy trafó probléma. Álmomban nem gondoltam, hogy kiéhezett elektronvadászok kirántott pákával rontanak egymásra, és követelik egymás vérét. Már félve teszem fel a kérdést, hogy amikor ujra tekercseltetem a trafóm, mit mondjak a szakembernek, milyen paramétereket adjak meg, hogy ne ezen a toroidon tudjam a karácsonyi halászlét főzni a Csendes éj dallamai mellett. Vagyis azt akarom, arra van szükségem, hogy amikor bekapcsolom a végfokot, annak trafója ne melegedjen, még akkor sem, ha egy évig nem kapcsolom azt ki. A trafót, amit vettem, orig új, boltbol való, és AC24Voltot adott le. Amikor egyenbe rángattam a feszültségét, és rákötöttem a két végfokot, akkor a betáp 30.5Volt a műszerem tanusága szerint. A nyugalmi áram oldalanként 1.3 A volt. A trafóm elméletben 200Wattos toroid, de ebben az üzemmódban mint emlitettem, melegedett. Nem kicsit, nagyon. Ennek lett áldozata. Nem akarok másik nagyobb toroidot. Ezt akarom megtekertetni úgy, hogy ne melegedjen. Nem kérek cosinus fiket, meg egyéb bölcsességeket, mert azt sem értem, miről beszéltek. Mit mondjak a szakembernek?
(#) Suba53 válasza mikldesign hozzászólására (») Nov 20, 2021 / 1
 
Ha igazán szakember, akkor elég neki elmondanod ezeket, és tudni fogja mit csináljon.
(#) compozit válasza Ódenka hozzászólására (») Nov 20, 2021 /
 
Ha a hálózat felé menő felharmónikusok csökkentésére gondolsz ( a csúcsegyenirányító miatt ), akkor egy sima kondi nem segít. Az a kondi egy kapacitív terhelést jelent a hálózatnak, vagyis kapacitív meddőt vesz fel. A felharmónikusok amplitudóját alig befolyásolja. Ha ezek amplitudóját komolyan akarod csökkenteni, akkor hangolt, soros rezgőköröket kell beépíteni a páratlan felharmónikusokra. Ez nem egyszerű és nagyon drága, ráadásul csak akkor lenne értelme, ha nagyon sok felharmónikust termelő kütyü lenne szerteszét, amik összegezve már komolyabban megváltoztatná a hálózati feszültség alakját. Ha csak kevés ilyen felharmónikust termelő kütyü van, semmit nem jelent, a távvezetékek ezt simán elnyelik. Egyébként, ez az erőművi generátorokat idegesíti, meg a távvezetékeken okoz veszteséget, tehát, nem magadnak, hanem pl. az Elműnek tennél jót... Az áram elég drága, bírják ki ezt a veszteséget. RF zavarok ellen meg nincs más megoldás, mint a szűrők. Ilyen, olyan, gyári, stb. Általánosságban szerintem felesleges. ( Egy analóg erősítőnél, a D osztály már más, mert esetleg az utca végén sem tudnak rádiózni... )
(#) compozit válasza mikldesign hozzászólására (») Nov 20, 2021 /
 
Fogsz egy graetzet, ráakasztasz annyi kondit ami a végfokokban van, ráteszel 80 W-nyi terhelőellenállást, az egészet valami hordozható kivitelben csinálod meg. Odaviszed a tekercselőnek és megmondod, hogy ez a terhelés, addig tekerje a toroidot, amíg az összeállításoddal nem fog leégni.
Terhelés nélkül mennyire melegszik ez a trafó? Ha kicsit sem melegszik, akkor kevesebb primer is elég.
Ha szinte semennyire, akkor tekerje meg vastagabb drótból. Tegyél fel egy képet a trafóról.
Én kipróbálnám, hogy a sima trafót megterhelném ezzel a 200W-tal, hogy akkor vajon milyen meleg lesz?
(#) Ódenka válasza compozit hozzászólására (») Nov 20, 2021 /
 
Köszönöm, akkor ezen megspóroltam egy agyalást...
Más(nak is):
A képen egy (nem saját készítés) monoblokk erősítő hálózati trafója ca. 250VA, szűrésekkel és a Graetz-el. A pufferelés odébb van helyileg.
Többször is szó esett már, a tápegység legalább olyan gondos (árú ) kivitelt igényel, mint maga az erősítő. A puffert töltő csúcsáramokat soros ellenállások mérsékelik.
Az egyenirányító diódákkal párhuzamos 10nF MKP-k vannak.
(#) Ge Lee válasza mikldesign hozzászólására (») Nov 20, 2021 / 1
 
Mondd el a szakembernek az okosságot amit itt olvastál, miszerint a 200W-os trafónak a végtelenségig kéne azt a 200W-ot leadnia, folyamatosan, azaz ohmos terhelésre is akár. De az a példány valahogy mégse tudta ezt a fizikát.
Pontosan az van amiről beszéltem, és ami miatt belémszemélyeskedtek. Arra a trafóra hiába írtak 200VA-t ha nem tudta azt! Még úgy se, hogy 100W-tal sem volt terhelve! Akkor hogy is van ez?
Ahogy előttem is írták, tegyél fel képet a trafóról, meg ha hozzáférsz mérd meg milyen átmérőjű huzalból van a primer tekercs. Plusz azt nem árt tudni, hogy a toroid az olyan módon van tekercselve ahogyan semelyik másik trafó sem, ennél fogva, ha nincs impregnálva a primer akkor nagyon nem fogja szeretni a meleget. Nem nagyon, hanem kisit sem! És a trafónak ha állandó terhelést kap az már komoly igénybevétel termikusan. Ugyanúgy mint egy mezei ellenállás esetén. Ha egy 2W-os ellenállás folyamatosan 1W-tal fűt, az olyan meleg lesz hogy nem tudod megfogni.
(#) mikldesign válasza Ge Lee hozzászólására (») Nov 20, 2021 /
 
Még egyelőre benn van a végfokban a trafó,és egy gyári (Kínai) shield takarja. Amint írtam, csak lehet, elkerülte a figyelmed, amikor a DLH meghozta a trafót, és szemügyre vettem, eléggé megütköztem azon, hogy a szekunder ág milyen vékony huzalból van tekerve, én olyan 0,7 esnek látom, de ahogy jobban megnéztem, a szekunder két ilyen párhuzamba tekert huzalból van. Nem két szekunder, hanem két szál drót adja ki a szekundert. két db 0.7 es. A trafó egyáltalán nincs impregnálva, kiöntve semmi. Valami átlátszó szar van rátekerve kivülről, de adatlapot nem látok rajta. Mind a primer, mind a szekunder vezetékre belül egy sodrott vezeték van ráforraszva, az adja a kimenetet, szóval nem tudom, hogy a primer, oldal mivel van tekerve.
(#) Suba53 válasza mikldesign hozzászólására (») Nov 20, 2021 /
 
Ezt hívják tanulópénznek. Biztosan jó olcsó volt. De most meg majd kifizeted azt a különbséget, amibe egy jó trafó került volna. Nem hibáztatlak, mert én is az olcsóbbik megoldásokat keresem.
Inkább tanulság a jövőre nézve mindannyiunknak.
(#) Ge Lee válasza mikldesign hozzászólására (») Nov 20, 2021 /
 
Ja hogy ez kínai toroid? Egy multimétered csak van, nem kell se kép semmi, csak mérd meg a toroid primer ellenállását, azt a néhány tizedet pedig amit összezárva mutat a mérőzsinórra azt vond le belőle. Szóval csak egy primer DC ellenállásra vagyok kíváncsi, anélkül csak ötletelgetünk vaktában.

Feltettem a szlovák 160-as toroidra (230/230V-os) 10 perccel ezelőtt egy 100W-os izzót, most langyos már a trafó, de megmérem majd úgy másfél óra múlva mennyire lett meleg.
A hozzászólás módosítva: Nov 20, 2021
(#) mikldesign válasza Ge Lee hozzászólására (») Nov 20, 2021 /
 
A shield Kínai. Nem a trafó. A trafó lengyel. A Shield az egy sapka a toroidra.
(#) Ge Lee válasza mikldesign hozzászólására (») Nov 20, 2021 /
 
Ellenállást csak nem mértél... Én mértem trafót, de ennek így nem sok értelme van, mert csak 100W-tal volt terhelve, meg hűlni is tudott mert se a fém kengyelek nem fogták közre se dobozba nem volt beépítve, így csak 10 fokot melegedett 20 perc alatt. Hogy belül a primer ettől menyivel melegebb, meg hogy mennyire melegedett volna fel ha kap 160W-nyi terhelést úgy hogy be is van építve valahova azt ugye én meg nem mondom. Lehet hogy csak plusz 5 fokot, de az is lehet hogy 25-öt. A második képen ott van a toroid adata meg a bekapcsolás előtti és a 20 perc üzem utáni külső hőmérséklete.
(#) mikldesign válasza Ge Lee hozzászólására (») Nov 20, 2021 /
 
Dolgozom, nem vagyok toroid közelben
(#) segítő hozzászólása Nov 20, 2021 /
 
Hű! Ez már vérre megy.
Csak HIRAGA-t építettem. Az is csak 2x10W- ig működik A osztályban, kevesen tudják. Tehát a disszipációs körülmények gyakorlatilag azonosak.
30x30 cm-es dobozban, 160W-os toroiddal. Nem volt semmi hőprobléma.
A lényeg a részletekben lakozik: 1: dobozon alul-felül 2mm-es perforált vaslemez. 2: Két oldalon a bordán lévő végtranzisztorok és a doboz között 5 mm légrés. Légáramlás. Egyszerű
(#) Suba53 válasza segítő hozzászólására (») Nov 21, 2021 / 1
 
Hiraga. Egy másik legenda.
Nézegettem a kapcsolását, és elég egyszerű, hogy egyszer kipróbáljam.
A JLH sincs még dobozban.
Nézegetem a jófogást, vaterát, hátha feltesz valaki egy normális HiFi erősítőt hibás végfokkal fillérekért, amit kuckónak használhatok az épített végfokjaim számára.
Saját doboznak nekiállni nem fűlik a fogam.
(#) segítő válasza Suba53 hozzászólására (») Nov 21, 2021 / 1
 
Pont a kuckó nem jó megoldás. Bezárni dobozba egy A osztályú erősítőt
(#) mikldesign válasza segítő hozzászólására (») Nov 21, 2021 / 1
 
Nezd meg a Shugden erositojet. Az nagyon be van kuckozva. Az ős Shugdenről beszelek. Birja!
(#) segítő válasza mikldesign hozzászólására (») Nov 21, 2021 / 2
 
Több is volt. Ha az A48-ra gondolsz, ott is kívül vannak a bordák. Pusztán azt akartam leírni, egy A osztályú erősítőt nem csak másolni kell, méretezni is kell hőelvezetés oldalról. Ugyanis pont az a lényeg.
(#) Suba53 válasza segítő hozzászólására (») Nov 22, 2021 / 1
 
60-70W elfűtött teljesítmény nem az a kezelhetetlen kategória.
(#) Ge Lee válasza Suba53 hozzászólására (») Nov 22, 2021 /
 
Annak a dupláját is el lehet fűteni egy CPU hűtővel. Ha meg passzív hűtést akar valaki akkor célszerű a hűtőbordát a dobozon kívülre tenni, ahogy sok régi erősítőnél is csinálták, mondjuk a legtöbb kész doboz nem illeszkedik ehhez. Nekem is van a szekrényben egy rakás üres dobozom, volt erősítők, egyebek, de tele van csatlakozókkal miegymással a hátulja, így nem egyszerű oda a hűtőbordát rögzíteni.
(#) tunerman hozzászólása Nov 22, 2021 / 2
 
Idézet:
„Nezd meg a Shugden erositojet. Az nagyon be van kuckozva. Az ős Shugdenről beszelek. Birja!”

Csak a hűtőbordák a készülékházon kivül vannak

https://www.audiovintage.fr/leforum/viewtopic.php?t=26913.
A hozzászólás módosítva: Nov 22, 2021
(#) mikldesign válasza tunerman hozzászólására (») Nov 22, 2021 /
 
Igen, erre ondoltam, és a megnézd, ezek a bordák nem valami combosak. De forró is rendesen. A doboz pedig elégg zárt, mégsem sült meg a trafó, a kondik is birták. Az általam használt borák ennél fickósabbak, de biztosan elkövettem tervezési méretezési hibát, hogy igy jártam. Kapizsgálom is, hogy hol.
(#) mek-elek válasza mikldesign hozzászólására (») Nov 22, 2021 /
 
Nem a doboz miatt sül, vagy nem sül meg a trafó. És a hűtés nem csak a bordából áll. Nálam szokott dolog a hőpuffernek nevezett alutömb, és arra jön a borda. Persze a méretek igény szerint. A tömb lényege az azonnali hőelvonás a hűtendőről, a többi a hőközvetítés a levegőnek. Az arányok fontosak, mert különben hőtorlódás lép fel. Ha minden jól van méretezve, akkor a borda körüli levegő a legmelegebb, majd visszafelé lépésenként kevésbé melegek az hűtésegységek. A probléma ott van ahol tapintásra a meleg közel azonos, vagy fordítva van.
(#) Alkotó válasza mek-elek hozzászólására (») Nov 22, 2021 / 2
 
Idézet:
„Ha minden jól van méretezve, akkor a borda körüli levegő a legmelegebb, majd visszafelé lépésenként kevésbé melegek az hűtésegységek.”

Nekem logikusabb lenne ha a hőforrásnál (ez jó eséllyel a félvezető) lenne a legmelegebb a hűtési lánc, és a bordánál lenne a leghidegebb. És a hatékonyság mércéje a két végpont közti hőmérséklet különbség.
(#) mek-elek válasza Alkotó hozzászólására (») Nov 22, 2021 /
 
Kedves Alkotó,
én úgy gondolom, hogy ez olyan mit az árvíz. A lényeg a nem kívánt többlet elvezetése. És a többlet mindig a folyásirány végén ér véget, ha jó a védekező rendszer. A víz esetében a tenger, vagy tó. A mi esetünkben ez a levegő lenne.
Következő: »»   208 / 216
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem