A saját szavaiddal esetleg? Egy "Nem" az nem válasz. Ez sem. Szerintem a kérdést sem értetted pontosan...

Már nem tudtam módosítani: arra lettem volna kíváncsi, hogy UGYANANNAK a DAC-nak a bemenetére ha UGYANAZT a bitsorozatot adjuk, akkor mitől lesz különböző a kimenet?

Ezt el tudnád mondani a saját szavaiddal? Nem linkekkel, linkelni mindenki tud. De te állítottál valamit, szeretném, ha megindokolnád.

Köszönöm! A diagram is azt mutatja, jól éreztem, hogy 30-40 méteren át csipked : )
Ebből a diagramból azt is meg lehet saccolni, hogy egy hálózati kábelt körülvevő mágneses tér lehet úgy kb. 30 pT. Nem tudom ez mire elég, hogy beleszóljon a hangképbe, vajon mit és mennyire képes megszórni egy erősítőben.

A távvezeték alatt a föld közelben mért 10 uT nem sok. A föld saját mágneses tere egyes források szerint 30..65 uT körül alakul.

A hálózati kábelnél más a helyzet, ott a két ér nagyon közel van egymáshoz, ezért ott a mágneses tér nagy része körülöleli mindkét vezetőt, és gyakorlatilag kioltja az oda irányú áram által keltett teret a vissza irányú áram által keltett.

Amikor írtam, akkor nem találtam jó ábrát az elektromos tér alakulására a távvezeték alatt, de most igen, ezen az oldalon részletesen elemzik, különböző esetekre, fáziskimaradásra, stb. Beteszem ide a leglátványosabb gif animációt, ami az elektromos tér időbeni változását mutatja. Meglepően nagy a térerő a föld közelében, nem is közvetlen a középső vezető alatt, hanem attól 20-20 méterre a térerő csúcsértéke 1kV/m körül alakul a föld közelében. Nem véletlen csípett meg.

Csodásan törvénytelen és életveszélyes még akkor is, ha kibír pár száz voltot a szigetelése. Csak így tovább.

Bár a túlfeszültség, a repedésállóság és az összenyomhatóság egyből beugrott, megkérdeztem a Bölcs Elmét, hogy milyen követelmények vannak még - már ha nem tévedett, aminek mindig megvan az esélye:

Földelt csatlakozók, 2 vezetékkel bekötve.... Tipikus példa a "Hogyan NE csináljuk"-ra.
A képen levő vezeték alkalmassága 230V-os hálózati kábelnek eleve erősen kérdéses.
Az az egyrétegű áttetsző szigetelés szinte biztos, hogy nincs minősítve ilyen alkalmazásra.

Szia! Ha be lenne kötve sem használnám, mivel kétszer szigetelt ahova köt. Más Uraim?

Na, ez az a szint, aminek itt nem szabadna előfordulni, szerintem mindannyian ismerjük ezt az embertípust, aki nem tud és nem tudja, hogy nem tud, viszont nem vagyok meglepve. Először is az, hogy az összes követelmény közül néhányat "letudsz" (azok sem ilyen egyszerűek), attól még ott a többi is. Másfelől a hatóságoknak mondhatsz akármit - ha véletlenül áramütéses baleset történik, automatikusan te leszel a felelős. Ezért vannak szabványok és szabványos berendezések. Egy ilyennel fél lábbal már a börtönben vagy.

Egyetértek a megoldás kritizálásával.
De mivel utaltál rá, és ismerni vélem az előírásokat, fontos itt is pontosítani.
A szabványok betartása, attól mert szabvány nem kötelező. Egyetlen szabványt sem kell azért betartani, mert van rá szabvány. Viszont a szabványokat jogi eszközökkel (törvények, és törvény erejű rendeletek) kikerülhetetlenné lehet tenni. Például elő lehet írni, hogy csak akkor hozható kereskedelmi forgalomba valami, ha pontosan megnevezett szabványnak megfelel.
A másik lehetőség az érdek, amikor nem a jogi kényszer hanem az önként vállalt követés érvényesül, amikor a gyártók bizonyos szabványoknak igyekeznek megfelelni, mert ezzel előnyt remélnek a konkurenseikkel szemben.
Végül nem árt pontosítani, hogy a szabvány nem más, csak bizonyos módszerek, értékek, vizsgálati metodikák, stb. rögzítése. De az egyáltalán nem biztos, hogy ezek mindegyike bölcs megfontoláson alapszik, mert van egy csomó pocsék szabvány, ami semmire sem jó, sőt csak ártani tud (és akkor még nem is említettem az ütközéseket).

És ezzel most jól fel is lazítottad a közmegegyezést: hogy ilyet nem csinálunk és kész. : -) Vagy azt a részét is fel kellett volna sorolnod, hogy mik lehetnek a következményei akár egy nem kötelező szabvány meg nem tartásának - ráadásul jelen esetben szerintem szó sincs önkéntességről. Nyilván végig lehetne vezetni az életvédelem felől, de nem jogászkodom.

Éppen az a lényeg, hogy a szabvány be nem tartásának nincs jogi következménye. De ha a szabványt valamilyen rendelet kötelezővé teszi, akkor a rendelet be nem tartása már jogi kategória. Például az érintésvédelmi felülviszgálatról...
Sőt meg is lehet fordítani a megközelítést. Akár védekezésre is lehet használni a szabványt, mert ha minden előírást betartottak, és mégis adódik valami grimbusz, akkor a felelősség a szabványt összeállító illetve annak kötelezőségét rendeletileg előíróé.
Mindezzel együtt, én is kétkedve és berzenkedve nézem mek-elek ténykedésést.

Nem védeni akarom mekkmestert, de otthon zárt ajtók mögött azt csinál, amit akar. Nyilván ha forgalomba akarná hozni, nem kapna rá engedélyt. Ha eladja egy szintén hozzá nem értőnek, akkor ha azt baleset éri, megy a dutyiba. Ha otthon a családjából vág agyon valakit, akkor is dutyi. Ha meg őt éri megrázó élmény, akkor talán felfogja, hogy miről is papolnak neki ezen fórumon.

Ha meg Darwin díjas lesz az alkotása, akkor R.I.P.

Igazából most pont leírtad, hogy miért nem csinál azt, amit akar. : -) Ahogy Alkotó leírta, hogy végül mégis megvan az a szigorú felelősség, csak nem egy lépcsőben. Pedig szeretem a részleteket is ismerni. Én is csodálkoztam már, hogy mi az, ami elektromos rendszereknél nem kötelező, csak ajánlás, pedig (szerintem) életbevágó. Vegyük még hozzá a lakásbiztosítást, amikor a felelősség megállapításáról van szó, mert egy alkalmatlan kábelnél nem is olyan valószínűtlen egy tűzeset - de nem foglalkozom vele tovább.

Nem állíthatsz minden dilettáns mellé egy munkavédelmi ellenőrt. Úgy is azt csinál, amit akar.
Csak nézz körül, hogy mi minden életveszélyes barkács megoldás kering a neten, amivel ugyanígy dicsekszik az alkotója. Persze, hogy épeszű ember ilyet nem csinál, és próbálja elmagyarázni a veszélyeit, de többnyire süket fülek fogadják.

Amúgy meg működik, és ha nem csinál túl nagy hülyeséget, nem tolja rá a fémszekrény éles talpát, nem égeti szét pákával, akkor élvezheti az általa bársonyossá tett hangzást.

Ezennel megkövetlek, szerintem mindketten félreértettük egymást. Bocsánat a hangnemért.

Az általad belinkelt cikk szóhasználata szerint én az "Integrated CD Player"-ről beszéltem. Tehát amibe elöl beteszed a CD-t, hátul meg kijön a vonalszintű hang. Én ennél a verziónál kérdőjeleztem meg a hang különbözőségét azonos tartalmú CD-k olvasása esetén. A jitter itt kevésbé játszik, mint a különálló egységek esetén.

Szerintem te (javíts ki, ha tévedek) a különálló CD-futóműről (vagy akármilyen digitális jelforrásról) és különállő DAC-ról beszéltél. Itt már hihető a hang különbözősége.

Bocs...

Nem értem, miért kell bizonygatni ezeket, ezzel sikeresen visszahívtál. Nemcsak statikus állapotok vannak. Jön egy túlfeszültség, rálépnek valahol a kábelre, lecsökken a szigetelés átmérője, a két ér távolsága, a nem megfelelő tulajdonságok miatt áthúz valahol - vagyis egy rakás okból degradálódhat akár lassan, fokozatosan a szigetelés, fokozódik az életveszély és nem tudhatod, hogyan üt be a baj, mert az a kábel egyszerűen nem erre való. Nem tudhatod, hogy mi fog elcsesződni, ha járatlan utat választasz. És mindez egy műszaki weboldalon. Az, hogy "ebben a pillanatban működik, tehát minden jó", az egy hogy is mondjam, milyen elképzelés.

Én még úgy tanultam a suliban, amikor a villamos hálózatokról volt szó, hogy azon egyszerű ok miatt megy négy vezetéken fázisonként, mert nem gyártanak nagyobb keresztmetszetű vezetéket és négy adja ki a szükséges keresztmetszetet.

De ez még a 80-as években volt, lehet, hogy azóta változott a helyzet...

Igazából arról is szó van, hogy bár saját felelősség ilyesmit csinálni, de ha közzétesszük egy nyilvános fórumon, azzal, hogy ez aztán milyen jól szól - akkor egy hasonló mentalitású, zenekedvelő, de esetleg még kevesebb elektromos szakismerettel rendelkező személy, szépen lemásol(hat)ja. Namost, ha ezt a személyt baleset éri, akkor visszakövetve az okokat: innen vette az ötletet a HE-ről, mek-elektől....
_{(és ez a HE-re sem vetne jó fényt)}...
Ezért nem lehet szó nélkül hagyni az ilyesfajta gányolást, ott kell lennie a fórumban, hogy ezt ne másolja le senki, mert rossz megoldás, szakszerűtlen és veszélyes!!

Engem nem zavar, ha valaki hülyeséget csinál, felőlem használhatja otthon, de legalább ne tegye ki egy fórumra. Esetleg egy teljesen kezdő tizenéves komolyan veszi. Abból már nagy baj lehet. Még azt hiszi, hogy az úgy jó, hiszen ezt olvasta a neten.

Van egy Eon-os osztályvezető ismerősöm, ugyanezt mondta. De arra gondolok, hogy ilyen mély ismeretekre nincs szükségük a hálózatépítéshez, karbantartáshoz.

Teljesen igazad van, amiket írsz. Ezekkel én is tisztában vagyok, de a gány munkát nem fogod tudni kigyomlálni egy ilyen fórumon sem.
Én már tudomásul vettem, hogy segítő szándékkal leírhatod a véleményedet, de megtiltani senkinek nem tudod, hogy hülyeséget csináljon.

Olyan kábelem nincs mint amit mutatott, de ilyet mértem régebben ami a képen van, összevetve hálózati kábel belső erével. Mérés ugyanaz, rátekertem egy darab alufóliát a szigetelésre és rákapcsoltam az 5kV-os mérőfeszt a belső ér és az alufólia közé.
Nem ütött át egyik sem 2 perc után sem, de a hálózati kábel szigetelési ellenállása 500GΩ volt ilyenkor a hangszórókábelé pedig 20GΩ, szóval valóban nem erre való, de elsősorban azért, mert nincs rajta plusz szigetelés, azaz nem kettős szigetelésű a kábel. Húzhat még rá pluszban valamit (zsugorcső stb) de attól meg merev lesz.
Régen nem volt ez követelmény, mert ha jól emlékszem a régi EAG csöves erősítők hálózati kábele is mezei mzs aminek szintén nincs kettős szigetelése, de gyári műszerem is volt ilyen hálózati kábellel.

.. bőven nem is kell olyan messzire visszamenni. A Videoton még a 80-as évek közepén is egyszeres szigetelésű hálózati kábellel gyártotta a receivereket, rádiós magnóihoz is olyat adott. Szerintem valamikor '90 után vált csak előírássá a kettős szigetelésű kábel (nyugaton és a távol-keleten talán valamivel előbb).

Eléggé illuzorikus a dolog, föleg az a -120 dB. Azt talán elméletben ki lehet mutatni, de szinte biztos, hogy mérhetetlen, legfeljebb egy komoly szupravezetö laborban és -170 C fokon, de még ott is erösen kétlem.
Érdekes, hogy valaki mindig talál egy többnyire elvont ( ezoterikus) fogalmat és gyárt köré egy általában ellenörizhetetlen elméleti maszlagot. A jitter nemcsak az ADCre van hatással de a szupermodern hatalmas számitogépekre meg a modern digitális távközlési hálozatokra és nicsak müködnek, ráadásul többnyire hibátlanul. Erre jön valamilyen vájtfülü hifista, és azt hiszi, hogy megtalálta a kötélen a csomot és elmondhatja, higy miért elégedetlen a berendezésével.

Az egész jitter téma a CD olvasóknál a kezdeti meghajtók felépítéséből adódik. Ezek a lemezről az adatokat konstans kerületi sebességgel olvasáták és a forgató motor vezérlés egy PLL-lel tartja a fordulatszámot szinkronban a lemezről jövő szinkron adatokkal. Mivel az egész egy mechanikai visszacsatolás eredendőn adódik, hogy jelentős jitter is keletkezhet. Próbálkoztak is mindenféle lágy felfüggesztés, meg jobb szervó áramkörök alkalmazásával, de az igazi megoldás a később alapnak számító pufferelés jelentette.

Puffer alkalmazásával az adatok nem közvetlen a DAC-ra, hanem egy memóriába iródnak, ahonnan aztán a lemez olvasás ütemezésétől teljesen független kvarz stabilitású órajel adhatja a DAC órajelét. Innentől kezdve az olvasási jitter már nem probléma, mert nem az határozza meg a konvertálás ütemét.

A jitter biztosan hallható a korai meghajtóknál, pl. a CR100-nél lehet oka a különböző kiadások másképpen szólnak mantrának. Noha a Sony első meghajtójával szemben ezt hozták ki jobbnak, de ebben is benne van a technológia kiforratlansága. Későbbi jelentős feljesztések (1 bites DAC, pufferelés, sávon tartás pivot kar helyett lencsével, stb.) sokkal jobb meghajtókat eredményeztek.

Azzal az eggyel hadd szálljak vitába, hogy szupravezető kellene egy olyan méréshez (de véletlenül sem azzal, hogy hallható-e). Igaz, egy táblázat iderángatásától még nem fogom ismerni a valós helyzetet. Mindenesetre léteznek csúcskategóriás műszerek - és pl. kereskedelemben kapható DAC-ok is a jelzett THD+N-tartományban, amiket megmértek velük:

Azert nem egészen pontos ez az elmélet, mert a CD-k elött joval korábban voltak már optikai videolemezek amik sokkal igenyésebbek, márcsak az adatmennyiség miatt is.
Persze a CD abban az olcso formában átment némi gyerekbetegségeken, hiszen a cél az volt, hogy minél olcsobb legyen a technologia meg a gyártás. Az általam ismert prototipusok ( 1983 elöttiek) mind szervofejet használtak, azaz csak az apro fej mozgott és követte a lemez adatait a kar mozgása egyenletes volt. ( de ez nem zárja ki, hogy más megoldások voltak) és nyilván, hogy bufferelés nélkül nem lehetett jobb eredményt kihozni, de azt is láttuk, hogy szinte az elsö kommersz készülékkel egyidöben sikerült kihozni az oversamplingos készüléket is, ami eleve igenyli a buffert, söt a gyors procit is ami átlagolni tudja a nyert adatsort.

Tudod mi volt az elsö CD-nél - a kimeneti fokozat zajszintje. A CD elméletben kb 90 dB dinamikát tud, az akkori erösitö fokozatok ezzel gondban voltak.

"Puffer alkalmazásával az adatok nem közvetlen a DAC-ra, hanem egy memóriába iródnak, ahonnan aztán a lemez olvasás ütemezésétől teljesen független kvarz stabilitású órajel adhatja a DAC órajelét."

Biztos, hogy nem még bonyolultabb a helyzet, és nincs teljes függetlenség? Ugyanis a pufferelés sem oldja meg azt a problémát, hogy a D/A átalakítás ütemezésének alkalmazkodnia kell az akármilyen formában jövő adatok érkezési sebességéhez. Ha nagyobb átlagban, akkor úgy. Mivel ha a lejátszás sebessége lassabb, akkor túlcsordul a puffer, ha gyorsabb, akkor kiürül. Lehet, hogy csak hosszabb idő múlva, de akkor is. Ez az, amit lehet olcsóbban (egyszerűbb PLL) és drágábban is megoldani (reclock).

Az UAC kettes szabványában láttam - de csak mostanában, ahogy tanulok... -, hogy már nemcsak alkalmazkodás van a lejátszó sebességéhez, hanem visszajelzést is lehet adni a küldőnek, hogy mikor küldjön új adatot. Tehát a szoftvereknek is meg kellett érniük... Ahol nincs kétirányú átvitel, ott ez nem lehetséges.