Pedig nem mindegy. Ha tudod, mi a célja a diaknak, akkor könnyen eldöntheted, hogy mikor szükséges alkalmazni, és mikor nem. Gyakorlatilag olyan mint egy két irányú zéner dióda.
Tehát váltófeszültség értékétől függően vagy vezet, vagy nem. Általában 30-40V közöttit szoktak alkalmazni, és annyit tesz, hogy a triakra csak a nyitófeszültségénél nagyobb időben adja az inditó impulzust. Ha van diak, akkor a triak nem tud bekapcsolni csak akkor, ha a feszültség már nagyobb mint a diak nyitó impulzusa.

Magyarán fogalmazva, ha nincs diak, akkor a szabályozás 0-100% közötti.
Ha van benne diak, akkor meg nyitófeszültség-X% közötti.

Tehát a diakkal azt lehet beállítani, hogy a szabályozás hol kezdődjön a nullponthoz képest.

Ha nincs diak, akkor a triak be tud kapcsolni a nullátmenetnél, így kb 0-100% szabályozás lesz.
Ha van diak, akkor a nullátmenethez képest csak késleltetve tud bekapcsolni a triak,
így pl 0-95% szabályozás lehetséges.
A diak nyitófeszültsége határozza meg, hogy mennyi a szabályozás felső határa.
Nagyobb nyitófeszültségű diakkal kevesebb maximális teljesítmény szabályozható.

Pl 40 voltos diakkal a bekapcsolás fázisszöge 6.8°, ugyan így a negatív hullámban is.

Aham. Tehát lényegében a diak beállít egy amolyan alapértelmezett feszültség értéket, ami a szinusz hullám végeit alapból levagdossa, tehát ott a triak mindenképp OFF, közte meg azon múlik, hogy a hasítás hol van (hol kapcsol be a triak), hogy mik a kondi meg a potméter állása? Pontosabban a potméteré, mert a kondi az ugye fix... Valahogy úgy, ahogy a képen?

A kikapcsoláshoz nem sok köze van már a diaknak.
A triak akkor kapcsol ki, ha a tartóárama egy bizonyos érték alá esik, adatlap.
Ez lehet később is, mint ahogy a diak már nem vezet.
Előző ábrán pl 173.2° -nál a diak kikapcsol, de a triak még 177°-nál is bekapcsolva lehet,
ha akkor a triak tartóárama még nagyobb a kikapcsolási küszöbénél.
De kikapcsolni mindig valahol a nullátmenet környékén fog.

De ez már nagyon nem ide való téma úgy érzem.

A diak egy trigger elem. Tényleg vagy használják, vagy nem. Tucatnyi egyéb megoldás létezik.

Okés, elnézést, hogy eltérítettem a topic-ot. Zárszóként a "kell -e diak a fázishasításos teljesítmény szabályozáshoz" témához annyit, hogy állítólag azért kell a diak az áramkörbe, hogy a triak szimmetrikusan kapcsoljon. Merthogy a tiaknak négy működési kvadránsa lehetséges a kapufeszültség illetve a terminálok polaritása szerint. Tekintve, hogy jelen esetben AC-ról beszélunk, minimum két működési kvadráns van, és egyszerűen az a helyzet, hogy a az AC hullámforma pozitív ágán más kondíciók (kapufeszültség/áramerősség) mellett kapcsol(hat) a triak.
Ennek akár konstrukciós oka is lehet, hiszen - ellentétben pl. a diakkal - a triaknál van ugye egy kapu terminál is, ami szükség szerint fizikailag (is) aszimmetrikussá teszi az eszközt. Vagyis a diak funkciója az áramkörben tkp. az, hogy függetlenül attól, hogy az AC hullámforma pozitív, vagy negatív oldalán járunk, a triak a kis kapujára mindig ugyanazon az abszolút feszültségen és áramerősségen kapja meg a szükséges delejt a kapcsoláshoz. Bővebben okos emberek a kvadránsokról például: Bővebben: Link
Summa summarum: az áramkör működik diak nélkül is, "csak" esélyes, hogy mást kapsz a hálózati feszültség hullámának a pozitív ágán, mint a negatívon, és az nem szerencsés... Hacsak nem utókezeled valahogy ezt a problémát.
Mindenesetre visszatérve az eredeti témához, ha valakinek van ötlete a komponensre, szívesen várom az ötleteket, legalább a tokozást már kiderítettük (TO-202).

Szia!

Most az aprón van ez a hirdetés:
Eladó 4db AEG TW6N 500 triak hűtőbordával. 500 ft/db.
VGZA
Ha nem fér bele a nyélbe, tegyél a tetejére egy " családi gyufásdobozt",
és működik ...
Ha nagyon ráfexel a témára, akkor ajálom a MOC3041 (vagy testvérei) null átmeneti optocsatolós megoldást,
némi késleltetéssel a gyújtáshoz.És máris nagy teljesítmény szabályzót csináltál.
Majd írd meg a "Ki mit épített " rovatba.

Boy

Te mostan google találatokat fordítol géppel magyarra, azzal foglakoztatsz bennünket?

Igen, azzal... nincs jobb dolgom, úgyhogy idejöttem foglalkoztatni téged google fordítóval... ez a titkos hobbim...

Ez a TRIAK talán jó lehetne.

Adatlapja:

Igen, nagyon köszi! Rendeltem belőle egy marékkal (10db-os kiszerelésben árulják).
Meglátjuk, mire lesz elég, először kipróbálom valami egyszerű áramkörrel egy kísérleti panelen.

Ha onnan rendelted lehet nem kapod meg...
https://hup.hu/comment_permalink/3139489?destination=/node/183710%3...MV70l4

Azon gondolkozom, hogy a fényképek és állításod szerint három alkatrész van benne:
- egy kondenzátor,
- egy tolóellenállás
- egy félvezető.
Azt nem tudjuk, hogy a nem működés milyen tünetekkel jár:
- motor nem pörög
- motor pörög mint a fene
Mérések alapján:
- a félvezető egyik irányban vezet.
- például a tolóellenállás mit csinál?

SCHCD2S02P panel alkatrész kérdés

Sziasztok!
Kazán paneljén elszállt a csatolt képen éppen látható tranzisztor(?) Tisztítás után a felirata ugyanaz, mint amit fölötte pirossal bekarikáztam. Mi lehet ez? Új panelt rendedltem közben. Úgy tűnik típushiba, mert más is említette már ugyanazt a hibát, amit produkál ilyenkor a kazán, csak neki 4 év után, nálam 11 év után szállt el.

Talán BC847B-AU=47B?

Szia!
Alatta van egy kondi, ami eléggé szegényesen van forrasztva.
Feltölteném egy kis ónnal.

Nem onnan rendeltem, hanem direktben Aliról. Köszi!

Szia!
A jelenség az, hogy ahogy a fúró kapcsolót egyre jobban húzod, úgy egyre jobban szikrázik kéken a kommutátornál. Teljesen behúzva már gömbvillámokat ereget, és puffog. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy van egy másik tök ugyanilyen fúróm is, úgyhogy lehetőségem volt némi "differenciál diagnózisra". Ilyen esetben az ember nulladik gondolata, hogy az állórész, vagy a forgórész a hibás (pl. menetzárlat), és az esetek 99%-ában igaza is van, de a jó fúró kapcsolójával a szikrázás megszűnik, azzal minden olyan, amilyennek lennie kell, tehát a kapcsoló a probléma.

A fellelt alkatrészek alapján a kapcsoló egy klasszikus fázishasításos teljesítményszabályozó, azzal a furcsasággal, hogy diakot azt nem találtam benne. Ami vagy azért van, mert a hiltis mérnökurak kispórolták belőle, vagy azért, mert a misztikus háromlábú félvezető komponens nem "csak" egy triak, hanem bele van építve a diak is. Utóbbi esetben ez egy olyan komponens, amit az angol quadrac-nak hív (magyarul pedig önjelölt Kazinczy módjára kvadraknak neveztünk el). Ezen volt itt némi elmélkedés, hogy hogy is működik, kell -e, vagy nem kell, stb. Gondolom olvastad.

"- például a tolóellenállás mit csinál?": minden valószínűség szerint azt, ami a dolga egy ilyen áramkörben: azt szabályozza, hogy a kondi milyen gyorsan töltődjön fel. Amikor utóbbi eléri a diak nyitófelszültségét, ráengedi a töltést a triak kapujára, ami bekapcsol. Ha a kapcsolót elengeded, az áramkör nyílt, ha tökig behúzod, akkor a tolóellenállás rövidre van zárva, a kettő között meg szabályozod vele, hogy az AC hullámforma mekkora részét vágja le, ezáltal befolyásolva a fúró fordulatszámát, miegymást. Most fejből meg nem mondom neked, hogy mekkora ellenállást mértem rajta, de a potival nincs gond.
Üdv.

Igen, sajna az egész panel ilyen gyér minőségű.

Jobb híjján erre gondoltam én is, mert nem igazán van találat rá. De vajon?

Ez szénkefe kopásra -forgórész zárlatra utal ne az elektronikát hibáztasd . Csiszold át a kommutátort (tuti hogy kráteres) és kapard ki a kommutátorok közti hézagokat , majd cseréld ki a szénkeféket .

Köszi a tippet, de ezeken az alapműveleteken már rég túl vagyok, ez volt az első, amit megcsináltam (ahogy szoktam). A kommutátort fényesre csiszoltam, a szeletek közötti retket egy fogászati szondával kikapirgáltam, lemértem az egymás melletti szeletek közötti ellenállást, ahogy az egymással szemközti szeletek közötti ellenállást is, ezekkel minden okés. Lemértem azt is, hogy nincs -e rövidzár valahol, az sincs. Ugyanezt elvégeztem az állórészre is, mértem a két tekercsen ellenállást, induktivitást, rövidzárat, minden fasza. Menetzárlat ezektől még akár lehetne is, DE!

Ezután jött az, hogy kicseréltem a kapcsolót a működő fúróéra, és csodák csodája, azzal nem szikrázik, ha visszaszerelem a saját kapcsolóját, azzal meg szikrázik. És mivel egyelemű minta nem minta, ezért ugyanezt megcsináltam még kétszer, ugyanezzel az eredménnyel (közben nagyító alatt végignéztem a nyomorult kapcsolót, hogy nincs -e valami kontakt elfeketedve, a réz alkatrészeken lévő korróziót lepucoltam, az egészet megdolgoztam kontakt spray-el). Tehát, valahol a kapcsoló környékén van a probléma. A kondit is lemértem LCR mérő műszerrel, az rendben van, ahogy a potméter is. Tehát így jutottunk el oda, hogy vélhetően a misztikus "35-285-4 H8" kódnévre hallgató háromlábú félvezető alkatrész lehet a hibás.

Talán ha mozdítható akkor kefetartó állítást kéne még megpróbálni . Előfordulhat hogy a szabályzó valamiért "fázistolást" idéz elő ezért megváltozik az állórész forgórész "virtuális" helyzete . A szikrázós elektronikát próbáltad a másik gépben ?

A kefetartót nem lehet állítgatni, ilyen kis fogas műanyag rögzítő biszbaszok tartják helyben. Kiszedni is úgy lehet, hogy óvatosan négy kézzel meglazítod őket, hogy le ne törjön, aztán ki lehet húzni a helyéről. Úgy általában a Hilti cuccok olyanok, hogy minden csak a saját helyére fér be elég passzosan, ami nem hagy túl sok teret a kreatívkodásnak.
Nem, a rossz kapcsolót nem szereltem át a jó gépbe. Megelégedtem azzal bizonyítéknak, hogy rossz gép a jó kapcsolótól működik. Most, hogy így megrendeltem hozzá az alkatrészeket, már inkább nem rakom össze, hogy kipróbáljam, hogy a jó gép is szikrázik -e tőle. Kivárom, míg megjönnek az alkatrészek, amiket rendeltem, aztán építek egy kézműves kapcsolót hozzá. Mármint a kapcsoló elektronikája lesz csak kézműves... remélem. Igényel majd némi kísérletezést, de azt nem bánom, legalább tanulságos lesz.

Szia! Légyszíves nézd már meg, hogy a kód 47B vagy 478. Te közelebb vagy hozzá,én még felnagyítva sem vagyok biztos benne hogy melyik. Ennyit tegyél már meg a siker érdekében! Köszi!

Vagy egyenirányít, kihalt a triac fele.

Én már nehezen tudom követni, dehát van neki egy jól működő példánya, meg egy nem jól működő példánya. Ha venne egy harmadikat is, akkor már lehetne kétharmaddal igazságot tenni. Csak cserélgetni kell az összes alkatrészt egymás között.
Vagy megmérné mindkettőt.
Vagy spéci alkatrész, beépített plusz alkatrésszel.
De nem értek hozzá, és végtelen időm sincsen találgatni (bár nagyon jól szórakozom)...

Amúgy meghát, csak a tokja nem pont olyan.

Ha csak ez lenne a gond, egy homlokcsípő fogóval lehet rajta segíteni. Tapasztalatból mondom...

Igen, amúgy ez a gyanúm. csak hát úgy nehéz bármit biztosra állítani, hogy nem tudni, hogy pontosan mi az alkatrész. De minden körülmény arra utal, hogy triak. Mindegy is, most egyelőre ad acta tettem az ügyet addig, amíg megjönnek a komponensek, amiket rendeltem.

@Gafly úr, ha nem értesz hozzá, és időd sincs találgatni, Te inkább ne segíts, eddig sem tetted. Szerencsére vannak itt konstruktívabb olvtársak, akik értenek hozzá, és szeretnének is segíteni (nagyjából ez az esszenciája ennek a fórumnak, jelen topic-nak meg különösen. Annak örülök, hogy jól szórakozol más kínján, erős jellemre vall.

Üdv.

Elvileg tokozásra is lehet keresni alkatrészt...
TO-202 triac...
Mondjuk az igaz Quadrac -ra tizedannyit sem talál...