Ez alul felül sínezhető. Csak alulra fésűs, felülre villás sín kell. Azaz ha felülre veszel villás sínt, alulra kényelmesen köthetsz még.

Szerelhető villásdugó korlátozás

Sziasztok!

Ismertek-e bármely korlátozást szerelhető villásdugóra vonatkozóan?
Van e olyan eset, amikor csak az öntött villásdugó használható? Ha igen, mely előírás vonatkozik rá?

Szia!

Nem háztartási alkalmazásnál,Azaz munkaterületen (épitőipar , szabadtéri munkavégzés )kézi szerszámok esetén ez a Munkavédelmi Felügyelők kedvence. Adják is a csekket!


Az előirás -------? Egy közröhely ! A munkavédelmi törvény kb 30X módositott esetéből következik.....A jóisten sem tud utánanézni.
Máshol nincs igy leirva.

Ha a dugó nem lehet szerelt, akkor az aljzat se. Tehát, minden szerelhető végű hosszabbítókábel tilos lenne, beleértve az ipari csatlakozókat is.
Az lehet, hogy mikor a szerszám végén a csatlakozót valaki lecseréli, akkor nem megfelelőt rak fel és nem teljesül az elvárt IP védelem, de akkor sem a szerelhetőség a baj.

Nekem egy szakfelügyelő annó (5-6 éve) azt monda, hogy a kábelen rajta kell lenni gyárilag a gyári ráöntött dugvillának. Pont. Tehetek rá akármilyen csilli villi dugvillát, az neki nem lesz jó. Persze ha csak én használom saját célra akkor azt csinálok amit akarok...

Szia, kettős szigetelésű gépeknél nem lehet rajta földelt dugó, hiába nincs mit bekötni a PE helyére, éves érintésvédelmi felülvizsgálaton bukta az ilyen megoldás, de van a legrandnak kifejezetten szerelhető dugója lapos kéteres kábelhez, az megfelelő, de ezt se lehet használni körkeresztmetszetű kábelhez. Tehát az a legtisztább, ha villamos kéziszerszám kábele megsérül ami kettős szigetelésű, hogy komplett öntött kábel csere.

A konkrét előírást nem ismerem, de ÉV felülvizsgálaton kb. rá se néznek olyan gépre, amin nem egybeöntött (normál, egy fázisú, két vagy háromfázisú) dugvilla van.

Pedig engem pont a konkrét előírás érdekelne, pont az így szoktuk, meg az ezt így kell és kész helyett...

Szia!
Akkor kérjél egy Munkavédelmi Felügyelőtől -állásfoglalást.

kb 15 sorban felsorolva ; mikor mi....mit módositott+ a rengeteg időadat ?

normál, egy fázisú, két vagy háromfázisú

helyett:

normál, egy fázisú, két vagy három pólusú

Szerintem erre pont hogy nem fogsz egyetlen konkrét előírást kapni.
A villásdugó gyakorlatilag mindig az elektromos készülékek, termékek része. Ha ezzel gyártották le, akkor meg sem változtathatnád. Általánosan azt lehet tudni, hogyha kettős szigetelésű a készülék akkor földeletlen villásdugót kell hozzá használni, ha pedig földelt fém teste van akkor meg kötelezően védőföldeléssel ellátottat és csak ilyen aljzatba csatlakozható.

Minden mást egyedi termékszabványok fognak megadni, sokszor több különálló, az egyik termékszabvány lesz, de tartozhat hozzá olyan szabvány is ami meg a különleges helyekre vagy felhasználási módra vonatkozik, így együtt mindkettőt figyelembe kell venni. Például vannak fokozottabb követelmények bizonyos felhasználási módokra, mint tisztaterekre és az élelmiszeriparban. Itt előírhatják hogy a termék zártsága, IP védettsége magasabb legyen, hogy a szennyeződéseket ne gyűjtse úgy össze és a felületére is vannak követelmények hogy kevesebb kiálló részt tartalmazzon és simább legyen, hogy egy ipari konyhán nehezebben gyűljön össze rajta a zsírra szállt por, könnyebben végigtörölhető legyen és bírja a takarítószereket, ne mattuljon be tőle.

Többnyire a kicsi kínainak így olcsóbb gyártani, kiönteni gumiba az egészet minthogy 10 különböző részből álló összeszerelhető elemből legyen.
De ha valami miatt, akkor emiatt el tudom képzelni hogy az öntött villásdugó konkrétan előírás lesz, például ha olyan takarítási módot írnak elő, hogy a teljes készüléket vízbe merítve kell tisztítani, hogy szükséges folyékony tisztítószerrel a vezetéket is rendszeresen tisztítani, vagy ha olyan környezetben használják ahol víz érheti beüzemelés közben, például egy búvárszivattyúnál.

Helyes. Már éppen szólni akartam, hogy eddig még csak szerelt dugós 3 fázisú gépet láttam.

Hát ja.

Az még mindíg csak állásfoglalás lenne, miközben olyan legendák terjednek, hogy csekket osztanak érte...

Hát ha átvágtad a sövényvágó kábelét és úgy javítottad meg hogy az egy méterrel rövidebb kábelvégre szereltél egy dugvillát, akkor azt már nem mindenki nézi jó szemmel ha hivatalos munkaeszköz.

Venni kell hozzá egy ugyanolyan komplett kábelt és egyben cserélni, akkor észre sem veszik.
2x1mm2
3x1,5mm2

Nem tudom mi a konkrét előírás, de munkaeszközöknél csinálnak szemrevételes ellenőrzést és szigetelési ellenállást is kell mérni. Például körbetekerik a kettős szigetelésű kézifúrót alufóliával és a tápkábelhez képest ÉV műszerrel mérhető... ezt pont nem érinti a dugvilla, de ha földhöz vágták volna és az oldalából kiszakad egy darab amit Géza visszaragasztóz hogy ne kapjon fizetéslevonást és nem szól senkinek, akkor már születhetnek meglepő eredmények.

Kéziszerszámok vizsgálata

De a barkóbázás helyett áruld már el hogy mi volt ez a konkrét készülék aminél belekötöttek és hol használtátok, hobbi vagy ipari, munkaeszköz volt?

Sövényvágó, láncfűrész és sok más kerti szerszámgép kábele nem lehet 1 m-rel rövidebb. Az már gyárilag sincs 1 m.

Igaz. Hát akkor izé... ketten vágtak egy sövényt két oldalról, és egyikük elvágta a másiknak.
Egy ilyen egyszerű dologgal mennyi javítást, áruvisszavételt akadályoztak meg a gyártók... nem mindig csak a spórolás miatt lesz rövidebb mint a hajszárítónál. Mondjuk a B+D már kábelt sem tesz rá, csak a hosszabbítóhoz egy integrált dugvillát.

Sok olyan is van valóban. Hiszen egyszerűbb a narancssárga hosszabbítót elnyisszantani (30m?), mint a fél m-es kábelt.

Elvi kérdés volt, mert volt olyan legenda, az üzemben, hogy nem lehet használni semmilyen esetben, sőt büntetnek érte, én meg csak pislogtam, mert nem is hallottam még ilyenről...

Hát akkor ennyi, cége válogatja hogy belekötnek-e a munkavédelmisek vagy nem. Elvileg bármit kifogásolhatnak ami eltér a gyári állapottól.
De lehet hogy csak le akarta selejtezni, mert kellett otthonra a háromszázezres hilti.

Visszatérve a vizsgálatokra, manapság nem érdemes szigetelési-ellenállást sem mérni kéziszerszámokon, mert már mindegyikben elektronikus lágyindító és fordulatszám szabályozás van, azokat egyből hazavághatja...

Szia!
"Visszatérve a vizsgálatokra, manapság nem érdemes szigetelési-ellenállást sem mérni ké....."

Ennek nem kellene igy bekövetkeznie... Mert ha a villásdugó két ágát összekötöd, S a Dc feszt lassan emeled 250V-500V --1000V akkor néhány 100 MOhm, ......esetleg GOhmot mérhetsz.
Midón ez a használat folyamán lemegy 40MOhm /esetleg alá, ...Na onnan kezdődik a vég.
Ilyenkor még segithet egy szétszedés+ alkoholos tisztitás.

A gyártásnál HiPot teszt van, nem szigetelési ellenállást mérnek-Hanem 1500V....2500V néha 5000V, 10sec-ig. Ha jó mehet! S ez sem szokott tönkretenni semmit se.
S ami tönkremegy ? ritka de ott már megvolt a hiba !

Nekem elég sokféle eszközöm van amivel nagy ellenállást tudok mérni. De gyáriban is vannak egyszerűbbek is, amik akár 50 vagy 100V mérőfesszel mérnek.
Nekem is van egy saját készítésű is, az is olyan 100V körüli mérőfeszültséggel mér, de levihetném akár 50V-ra is, az már biztosan nem tesz tönkre semmit egy olyan készülékben. Azzal is tudok mérni akár 10GΩ-ig.

Így van, a HI-POT teszt az nem szigetelési ellenállás mérés hanem átütési feszültség mérés ami nem ugyanaz. Ott nem adott értékű ellenállásra kíváncsiak méréskor, hanem arra, hogy adott feszültség esetén átüt-e az eszköz szigetelése vagy sem.

Nem vágja haza, mert teszteléskor a fázist (fázisokat) és a nullát összekötik és ezt a csomópontot mérik a készülék földeléséhez.

Ez nem "érdemes" vagy "nem érdemes" kérdés, kötelező az időszakos felülvizsgálat céges környezetben.

Nem kívánt elektrosztatikus feltöltődés? Ráadásul a kapcsolókat mind be kell kapcsolni hogy jó kontaktus legyen az elektronika felé... Nem elterjedt, de létezik BLDC motoros hálózati szerszám is.

Egy I. év osztályúnak a burkolata így lett tervezve, odafigyeltek a belső távolságokra, a megfelelő szigetelésekre, a lökőfeszültség állósságra, típusvizsgált termék.
Csak a kettős szigetelésűnél vicces, hogy milyen a szabványos mérés elvégzéséhez a szabványos alufóliába tekerés? Az igaz hogy a méréssel elméletileg időben észre lehet venni a lerakódott szennyeződést és a szénkefe port, de elsősorban életvédelmi szempontból.
Tehettek volna kivételt hogy a műszeres vizsgálat helyett a belső szennyeződés ellenőrzése vagy TMK - tervszerű megelőző karbantartás lenne a cél.

MSZ EN 60745 és az MSZ EN 62841 szabványsorozat

fémszerkezet családi ház mellett

Kis segítséget szeretnék kérni !

Családi házunk bejárata elé készül egy új előtető + teraszkorlát (kb 2*2*2 m fémszerkezet).
Lesz rajta 2 db fényforrás - kültérre tervezett kettős szigetelésűt szándékozok venni. (Kapcsolása a házból történik) - kiállás (remélem így hívják) kapcsolt fázis, nulla, föld.

Van valami "kötelező", vagy csak ajánlott elektromos feladat a szerkezeten ?
(földelés, vagy valami hasonló )

Szia!

Tehát kötelező az EPHba bekötni , --De min. a védővezetőt rákötni a fémrészre----

Ha már úgyis betonozol .ásol rögtön tennék a gödörbe egy földelő vasat is (8-10mm köracélból,hacsak nincs egy friss jó földelésed? )

Azt a világitást átgondolnám , egy mozgásérzékelő is célszerű (esetleg egy dugalj kintre ? )Persze lekapcsolhatóan.

Nem lesz betonozás... Meglevő "betontömb" teteje lesz beépítve. Esetleg mellette egy földelővasat leverni és hozzákötni a szerkezethez ?

Vagy a világításhoz kinn levő 1,5mm zöld-sárgát kössem a vasvázra ? (az kicsit furinak tűnik ...)

Kötelező bekötni vagy csak ajánlott? Esetleg egyik sem, de ártani nem árt?

Az EPH hálózat feladata elsősorban az idegen potenciálok behurcolása elleni védelem a területre belépő nagy kiterjedésű vezetőképes szerkezetek/hálózatok esetén, másodsorban a helyi védelem, helyiségre vagy kézzel áthidalható területre korlátozott alacsony ellenállású összekötéssel egyenpotenciálra hozás a célja.

Szerintem egyáltalán nem kötelező bekötni semmilyen célból, ez egy nagyon kicsi fémszerkezet.

Ha a sztatikus feltöltődés ellen csinálsz neki egy új földelőt, akkor az működik. De a csipkedések ellen aránytalan beruházás... meg ilyen kicsi fémváz csipkedni sem fog, hacsak nem képes feltöltődni kapacitív úton valamitől. Ráadásul különálló helyi földelőket nem helyezünk csak úgy el, illene bekötni a ház meglévő földelőhálózatába ami utólag problémás lesz.

Szerintem nem tartozik bele, hiszen se nem nagy, se nem helyiségeken átnyúló kiterjedt vezetőképes szerkezet, de ha rá akartok valamit húzni, akkor a szabvány szerint rá lehet fogni hogy "hozzáférhető épületszerkezeti fémes rész", ezért 6mm2 vezetővel közvetlenül az épület EPH csomópontjába kellene kötni.

De itt szerintem mindenkit a hibavédelem izgat, mi van ha mégis meghibásodik a kettős szigetelésű lámpatest egy közelben lezuhanó műhold darabkái vagy egy elalvó udvarba behajtó kamionsofőr felelőtlensége miatt, aki pont úgy hajt neki a lámpáknak, hogy azok összetörnek. Ha nem kivitelezhető hogy az épület összefüggő földelőhálózatába be legyen kötve, akkor az önmagában álló földelővasnak elég magas lenne a földelési ellenállása, néhány tíz ohm. Ha ne adj isten nincs áramvédő, akkor a fázis alá került fémszerkezetnél egy B10A kismegszakító bár kikapcsol, de nem a TN rendszerre előírt kikapcsolási idővel. (De erről nincs is sok értelme beszélni, hiszen ez nem egy I. ÉV osztályú szerkezet hibavédelmének az esete). Ellenben az áramvédő stabilan működésbe lépne.
Ha mindenképpen be akarjátok kötni, akkor ez sokkal inkább a kiegészítő egyenpotenciálú összekötés esete, feltételezzük hogy a fémszerkezet a rögzítőcsavarokon és a mindig nedves betonon keresztül állandó kapcsolatban van a nulla földpotenciálunkkal. Ebben az esetben beköthető a lámpákhoz menő áramkör PE vezetőjére, ami akár még 1,5mm2-es is lehet a falban, csak ezért nem kell 6-os vezetővel újrahúzni a 20W-os lámpaáramkört... a csatlakozás történhet a fali kötődobozban lévő WAGO vezetékösszekötőben is, viszont ami elhagyja és rácsatlakozik a fémszerkezetre annak védelem nélkül legalább 4mm2-nek, hajlékony védőcsővel ellátva min. 2,5mm2-nek kell lennie.
De igazából ennek is csak akkor lenne értelme, ha lenne ebben az előtérben ugyanezen az áramkörön egy I. év osztályú fogyasztó, aminek a külső fémburkolata és a fémszerkezet egy időben megfogható.