Ha például az n5V-os ágon van valamilyen zárlat, vagy nagyobb terhelés, ott nem nagyon tudsz méregetni. Én általában megmérem a szekunder oldalon a tápfeszek első elkóin a feszültséget, és abból lehet következtetni, hogy kb mi lehet a goind. Ha ez nem vezet célra akkor az elkó után átvágom a fóliát valahol és úgy mérek.

Közben találtam egy helyettesitöt 24N40, de az meghalt amint egyenesen a hálozatra kötöttem. Addig amig egy 60Ws izzon keresztült kapcsoltam a hálozatra addig müködött, teljesitményt is le tudott adni, amint az izzo nagyon fel nem melegedett, akkor megállt.
A lényeges különbség az eredetivel szemben az I_DM 50 A az eredetin 84A.
Most kerestem egy erösebbet amin ez az adat 66A - más nem igen van. A héten megérkezik meglátom.
Azonos paraméterü FET ugy látszik nálunk nem létezik. ( a nyavalyás kinaiak megint jöbb vizböl föznek..). Azon gondolkodom hogyan lehetne az indulást lassitani, az izzo a bekapcsolás pillanatában nagyot villan.

Hogy mertél egy 500V FET helyett 400V-t tenni?
Szerintem Flyback-nel már az 500V is a határon van.

Mert nincs más.

Söt a baj az volt, hogy a 24N40-es hütöfelülete fém, azaz ott hálozati feszültség van viszont a doboz teljesen szigetelt FETre lett kialakitva igy össze sem tudtam volna szerelni, ha kibirta volna a tesztet.

Megérkeztek a 22N60as tranyok azonnal müködni kezdett vele a táp.

Még egy érdekesség van a cuccban. A 6,3As lassu biztivel sorba van kötve egy NTC ellenállás ami kimondottan a biztit védi, mert a bekapcsolás pillanatában meg egy 60 Wattos 230V-os izzot is erösen felvillant. Ha beteg az NTC akkor a 6,3A-s biztik fele nem éli tul a bekapcsolást. Sokkal lassubbat meg nem olyan egyszerü szerezni. A sima T nem birja ki, szerencsére volt nehány NTCm a fiokban. ( az eredeti szintén egy csöbizti volt, de kisebb átméröjü mint a szabványos és huzal kivezetéssel volt beforrasztva. Állitolag van még lassabb csöbizti is mint a T6,3A de nem tudom milyen jelzéssel kaphato. A jo NTC persze segit.

Hangos cdj-900 tápegység

Elküldtem a képen és a videón szereplő tápegységet javítatni és elkészülve így kaptam vissza. Egy kondi volt letörve, a vezérlő ic cserélve illetve tisztítva lett.Mikor itthon kipróbáltam a lejátszóban ilyen hangos zajjal működött. Írtam a srácnak, de még nem kaptam választ.
Addig is van valakinek valami ötlete miért ilyen hangos? A fehér trafóból jön a hang!

https://youtu.be/2cld5DCI2js?si=qH1tnhoB2MLfx57v

Terheléssel próbáltad, vagy terhelés nélkül?

Akkor szokott ilyen hangja lenni egy tápnak ha terhelés nélkül megy, ilyenkor pulse skipping mode-ban (vagy burst mode-ban) működik és a PWM frekvencia alatti harmonikusok is megjelennek a trafón. Mivel általában hallható tartományba esik ezért lehet hallani. Ugye az a kérdés hogy mekkora terheléssel ment az eszköz. Rá kéne mérni a primer kapcsolt pontra szkóppal, hogy látni lehessen hogy ebben az esetben ez normási-e.

Is-is. Először a gyári helyén, utána üresen, standby (kis terheléssel), kicsit nagyobb terheléssel.
Minél nagyobb annál hangosabb. De a készülékben abnormális hangja van…

Terhelés nélkül és terheléssel is hangos.
Megpróbálom megnézni, befotózom majd. Van az első hozzászólásomban egy link róla.

Csatoltam képeket, sajna ilyennel tudok szolgálni.
Az első kép az üresjárati, többi képenként 5w terheléssel nől.

Snubber melegedés

Sziasztok!
Javítottam egy futópad paneljét (PF906), ahol már másodszorra szállt el a kapcsitáp része, felrobbant a TOP244 IC. Előtte azért működött 1-2 évet javítva. Ami döglött volt még, az a D4 dióda, és az R15 el volt melegedve. Az első hibánál az opto felé menő vezetősávok is megégtek, így az optot most is cseréltem, illetve a snubber kondit és diódát (C8, D3), az ellenállásait ellenőriztem.
Ezt követően szépen éledt a panel, de ránéztem hőkamerával, és 90 fok körülre áll be a D3, és az R10 ellenállás.
Ez mennyire normális? Lehet a terheletlenség miatt van? Vagy ez okozhatta a többszöri pusztulását?

Az a D3 nem nagyon jó oda. Az túl lassú szerintem egy kapcsolóüzemű tápban! De a nagyok majd leírják pontosan.

UF4007-et tegyél oda legalább.. vagy ha találsz hasonló tulajdonságút ( U, I, f ).
Nem tudom, a lábai mekkora fóliát kaptak, hogy a meleget jobban elvezessék.

Úgy van a diódát valami schottky-ra kellene cserélni mint előttem írták. Az R10 helyett nyugodtan tehetsz be akár 5W -os példányt is hosszabb lábakkal, a lábait csugorcsővel szigetelve.

Egyébként az IC nem melegszik?
(Ezt nem említetted, de az ellenállás melegíti a vezetősávot, az meg melegíti az IC-t is.
A hő meg minden elektronikai alkatrész ellensége mint ismeretes.)
Ha igen, valami kisebb darab alu lemezt vagy RAM hűtőbordát nyugodtan rá lehet ragasztani.

Köszi mindenkinek, akkor ezt gyárilag alultervezték az olcsóbb diódával.. Az ic bordán van, 40fok körül üzemel.

Csoda, hogy van borda az IC-n. Manapság nem divat, főleg nem kapcsi tápokban.
Gyanítom ki van hegyezve teljesítményre is, azért tették rá, mert nélküle akkor az is forró.
Talán a tervezett elavulás lehet a dologban...
Amiről ugye tudjuk, hogy természetesen nem létezik.

Könnyen lehet.. Találtam UF4007-et, egyből lement a hőfoka 50 fok körülre, az ellenállás lett a legmelegebb a maga 60 fokával.

És ha van kedved még keresgélni, nyugodtan tehetsz bele diódából is nagyobb teljesítményűt,
2-5A -es verziót is akár. Jó mondjuk az 5A lehet már kissé túlzás...

A trafó közelében lévő alkatrészek a kikapcsoláskor keletkező visszarúgásokat hivatottak elfűteni szó szerint, tehát nyugodtan lehet növelni az említett alkatrészek teljesítményét, az R10-ét mindenképpen, az csak hasznára válik.

Azt is lehet hogy az UF4007-re párhuzamosan ráforraszt még egy másikat.

Jobb híján az is megteszi...

Ampermérő sönt bekötése?

Üdv!
Van nekem egy Li-ion akkutöltőm, ami 4 párhuzamos söntellenálláson méri az áramot.
A vezérlője TL494. Gondoltam, hogy beépítek egy ilyen többfunkciós mérőt, hogy lássak is valamit.
A tápfeszültséget a vékony piros és fekete vezeték megkapja, mert van benne +14V segédtáp.
A sárga mérővezetéket bekötöttem a kimenetre, így a feszültségmérés megy is ahogy kell.
De az árammérő sönt vastag piros fekete vezeték bekötésénél felmerült bennem némi kétely.

Elsőre nem mondanám el, mert kíváncsi vagyok, vajon másban is felmerül e egyáltalán, vagy csak én aggódom túl a dolgot. A lényeg, hogy a testvezetékek körül érzek ellentmondást, nem tudom jogosan e...

A gyári mérősöntök a GND vonalba vannak párhuzamosan. És némi magyarázat a feliratozáshoz:

- +S = Segédtáp kb 14V,
- +O = Töltőfeszültség 54.6V (13S Li-ion),
- LFu = Töltés kész jelző LED (Full),
- LCh = Töltés jelző LED (Charging),
- LOn = Power ON LED,
- GNDO = Kimenő GND ( árammérő sönt felső pontja),
- Vout Fb = Feszültség visszacsatolás.

A kérdésem, ti hogyan, hová kötnétek be a műszer árammérő vezetékeit úgy,
hogy az ne zavarja meg a szabályozást?

Ui.: A panelműszeren a mérősönt egyik oldala is a betáp GND pontjára csatlakozik.

Ne akarjál mindent egy műszerrel megoldani! A feszültséget mérheted a belső tápról élő voltmérővel. Amperméréshez vegyél egy független tápról működő műszert, aminek az árammérő vezetékeit akár a belső söntre is rákötheted, csak nem biztos, hogy jó értéket fog mutatni. Új söntöt ne tegyél a GND után, mert meghamisítja a töltési feszültség mérését.

Igen ez a problémám. Ha a sönt elé kötném a műszer söntöt, akkor az beleszólna a vezérlésbe,
mert nőne a sönt értéke ugye. Ha utána kötöm, akkor meg a testvezetékkel áthidalom a gyári árammérő söntöt.

De közben kutattam egy kicsit, és az AI is besegített egy úgy gondolom használható javaslattal.
A műszer söntöt kiveszem, és a gyári söntöt használom fel a méréshez is. Annyit kell még változtatni, hogy a gyári söntön eső feszültséget a műszer felé le kell osztani egy ellenállás osztóval, mert nagyobb lenne a bemenő feszültsége. A jelenlegi műszerben 50mV tartozik a maximális 10A kitéréshez.
A gyári söntön pedig 150mV esik a maximális töltőáram közben.
Tehát elmélet szerint, ha ezt a 150mV -ot leosztom 50mV -ra, az már mehet a műszer árammérő pontjára is. Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a 6A -es töltőáram nem okozhat maximális kitérést a műszeren, mert akkor hibás értéket mérne. Tehát ezt is be kell kalkulálni. Az Ai kiszámolta a pontos értékeket, és arra jutottunk, hogy az osztó felső tagja 4k, az alsó tagja pedig 1k legyen.
Egyenlőre ez az elmélet, aztán majd meglátom hogy sikerült...

Úgy tűnik, azért mégis csak sikerült. Na nem pont elsőre, de másodikra...

Az első két képen mint látható töltés nélkül 1.97A mutatott.
Ha lehúztam a gyári söntről a műszert, akkor meg felugrott 2.43A -ra.

Szóval oda jutottunk, hogy zaj és ofszet hiba lehet, mivel az osztó tag túl nagy értékű 4k és 1k.
Csökkentettem 40Ω és 10Ω -ra. Így rögtön helyre állt, na jó apró hiba még így is van, kb 50mA.
Ezt most egyenlőre a műszerben szoftveresen korrigáltam. Majd meglátom mit lehet még tenni.

Ui.: A kijelzett érték amúgy kb pontos,
mivel a gyári söntön 50mV hatására a kijelzett érték 2.03A, a sönt értéke pedig 0.25mΩ.

Tápegység indítása

Sziasztok!
Ez a típusú xlpsu-ar2-a03 tápegység indításában szeretnék kérni segítséget. Sajnos Goole nem barátom.
Előre is köszönöm

Legalább az alapvető azonosításokat megcsináltad?
Melyik a GND? Hány párhuzamos láb van? Van bármilyen segédfesz kimenet (elvileg lenni kéne)?
Kb úgy működhet, mint az ATX, PS_ON lábat GND -re kell kötni.

Nem akarlak befolyásolni, ezért TE mérj először...

Párhuzamos lábak vannak.
1-11-21
2-12-22
9-19-29
10-20-30

4-5 lábon mértem 5V-t
GND nem tudtam mérésekkel nem tudtam meg állapítani.
Gondolom jóbban szét kellene szedni nyákról vissza rajzolni.

Igen a szétszedés lenne a legbiztosabb mód.
Az AI írta, hogy a GND elvileg kontaktban van a fém burkolattal.

1. Mérd meg ehhez képest a pineket.

De én a képből azt szűröm le, hogy jobb oldalt a tekercsnél a három kondenzátorból a középsőnek, aminek a negatív lába nagyon közel van a panel széléhez, ha ügyes vagy egy mérőcsúccsal még meg is érintheted...

2. Ehhez képest mérd végig a pineket, és magát a burkolatot is.
Ha megvannak a hozzájuk tartozó lábak, ez jobbik esetben vagy GND lesz, vagy ha a táp ad ki negatív feszültséget is, akár lehet a negatív feszültség kimenet is. Ha ezen kondenzátor negatív lába azonos a fém burkolattal 99%, hogy megvan a valós GND, lévén, hogy negatív feszültséget nem szoktak burkolatra kapcsolni.

3. Mérd ki, hogy a 4 és 5 láb párhuzamosan csatlakozik e még más pinekhez is.
Feltételezés, hogy ebből az egyik a segédtáp +5V, a másik a GND. Ha a GND közösítve van, megvan a terhelés GND is.

4. Ha megvan a terhelés GND, erre csatlakozva 1k ellenállással (biztos ami biztos), végigtesztelném azokat a pineket, amikre nem jött ki semmilyen párhuzamos kötés, feltételezve azt, hogy az indítóláb egymagában van. Ha megtalálod vele a PS_ON lábat, a ventilátornak el kell indulnia.

Az AI a 4-es lábat jelöli meg PS_ON bemenetnek, de mivel ez nálad a mérésed alapján vagy +5V, vagy GND, nem kell biztosra venni. Az ellenállás azért kell, hogy ne csinálj zárlatot. De az is elképzelhető, hogy a PS_ON magas szintjét találtad meg, és valóban a 4-5 pin egyikét kell GND -re kötni.

Ha végképp nem történik semmi, végigmehetsz az ellenállással minden olyan pinen, ami nem GND. Ha így sem kapcsol be, lehet, hogy ellenállás nélkül kell próbálkozni, de ezt már CSAK AKKOR tedd meg, ha szétszeded, és látszik a fólia, és nagyjából be lehet azonosítani a kivezetéseket, nem pedig CSAK találgatunk.

Másik verzió, hogy keresel egy olyan embert, aki foglalkozik ilyen készülékekkel, és biztosan tud mondani neked.