Szerencsésebb 11C90-es, vagy hasonló decimális előosztóval kombinálni.
A bináris, hexadecimális előosztók csak feleslegesen bonyolítják az áramkört.

Amennyiben tudsz valahonnan szerezni...

Egy Elektor-os kapcsolás nyáktervvel:
Tanya

Sima számlálós frekimérőt nem nagyon érdemes sok számjegyűre csinálni, mert a felbontása a mért frekvenciától függ, vagyis önmagában a kapudiő nem fogja meghatározni a felbontást. Ráadásul minél közelebb van a kapudidő meg a mérendő jel periódusa, annál nagyobb lesz a hiba abból, hogy ha nem egész periódusok férnek be a kapuzásba.
Abban viszont igazad van, hogy ha már úgyis van benne processzor, akkor nyugodtan lehet csinálni reciprok mérőt, amikor ugye az időalapot kapuzod a mérendő jel egy vagy több periódusával és ebből számolsz frekvenciát. A felbontás ekkor az időalap órajelétől fog függeni, adott kapuidő mindig azonos felbontást eredményez. Ráadásul tipikusan sokkal gyorsabb lesz a mérés.

Azért megoldották ezt valahogy már 81-ben is a 7216-tal. Nekem ettől jobb jelenleg nem kellene. Majd egyszer, ha valaki leprogramozza egy arduino-ra, de az sem itt a he-n lesz.

Mit oldottak meg 81-ben is??! Kb nem is érted, miről beszélt szapcsika(is)...! A közvetlen számláló a legcsóróbb mérési elv az összes közül. Ráadásul minden előosztó még annyiszorosan ront a felbontásán is! Ezért tud 100MHz-et mérni 1Hz felbontással, DE 10sec-es kapuidővel csak az általad belinkelt készülék. Hogy mindeközben +-20 egységet(+-200Hz) fog eltérni a valóságtól, csak hab a tortán...
Már másodszor szapulod a fórumtársaidat, mert nem hajlandó neked senki se leprogramozni azt, ami szerinted ujjgyakorlat csak. Vegyél kicsit vissza....nevetséges, hogy ilyen kijelentéseket valaki olyan tesz, aki arra is lusta, hogy arduino-n megtanuljon programozni alap dolgokat!

Anno tudtam párat.

Ebben a kütyübe inkább 2db 4 digites ICM7225, vagy hasonló típus van. Az tud 9 digitet így kezelni.

Nem, abban is a 7216 van. Csak a 9. számjeggyel trükköztek.

Ilyen alapfeladatokra rég léteznek nyílt forrású projectek, nem kell kódot írni. De az "alapfeladat" nem jelenti, hogy annyira könnyű is. A 7216-nál mondtam, hogy nosztalgiából készítettem (mert gyerekkoromban a 7-digites 7207+7208 is kimaradt, ez meg főleg), persze amúgy sem csak ezért jutott ide a beszélgetés.

https://github.com/rksdna/fc100
https://github.com/ingbird64/Pi-Pico_FrequencyCounter
https://www.instructables.com/High-Resolution-Frequency-Counter/
https://tomverbeure.github.io/2023/06/16/Frequency-Counting-with-Li...n.html
https://www.paulvdiyblogs.net/2023/01/a-high-resolution-reciprocal-...r.html
https://elm-chan.org/works/uctr/report.html
https://www.edn.com/simple-high-accuracy-precision-resolution-frequ...unter/
https://andybrown.me.uk/2016/02/21/nanocounter/
https://pendulum-instruments.com/wp-content/uploads/2022/05/Continuous-timestamping-article.pdf

Így könnyű, hogy megvan az elvi rajz.
A képről ez nem jött le.

Ma délelőtt elbattyogtam a 8110a-ért a postára, köszönet érte fórumtársunknak. Hozzányúlás nélkül hozza (méri) a kínai generátorom értékeit. A gépkönyve szerint +/- 2ppm-et tud (kalibrálás után), meg <5 ppm-et mászik évente, nekem ez éppen elég. Majd kap alkalomadtán egy ocxo-t.
A bemenő fokozatot kell majd átnéznem, mert a könyv szerinti 10mV érzékenységet a legfelső és az alsó tartományban nem tudja, legalábbis szinuszjelre nem, nagyfrekin kell neki 35-40mV, hangfrekin meg 180mV körül a stabil kijelzéshez.
Meg a hátlapi tápcsatlakozót kell kicserélnem mert ha hozzáérek átmegy zárlatba.
Alacsony frekiken nyilván már többet csal, pláne 1s kapuidővel, de nem a 10-100Hz mérésére kell.

Meg lett közbe 2db IC-m is de sajnos azok nem a D végű hanem az A, annak más a lábkiosztása is meg közös anódos kijelző kell hozzá.

Idézet:
„
Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa. Boldogok, a kik sírnak: mert ők megvígasztaltatnak. Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet. Boldogok, a kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek. Boldogok az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek.
...... stb ....
”

S szoktam volt mondani fentiekbol okulva , hogy
...... ......
Boldogok akik nem Mérnek , mert nem fáj a fejük az eredmények láttán ...

Háá me működik , és oszt mi baj lehet ebbű ?!

Ez így van. Akinek a teljes műszerparkja egy 3,5-ös multiméter annak sosem kell vakarnia a fejét, hogy mi az amit azzal a műszer nem tud megmérni. Régen elég volt egy szervizesnek egy pisztolypáka meg egy analóg műszer, de most már más idők járnak. Ma már egy LED villogtatására is programot írnak egy mikrovezérlőre.
Jó példa rá egy PC szünetmentes, a régi analógot megjavítod, az újakat meg amelyikben mindent egy mikrovezérlő csinál, azt kihajítod ha tönkremegy.

vicsys frekvenciamérő tapasztalatok

Sziasztok!
Szeretnék pár tapasztalatot megosztani vicsys féle frekvenciamérővel kapcsolatban. Sikerült összerakni és első bekapcsolásra tökéletesen működött, kontraszt beállítás után szépen beállt a kijelző. Sajnos a környezetben tapasztalható sok zavar miatt nem úsztam meg, hogy teljesen bedobozoljam a panelt. Szalag kábelen kivezettem az lcd vezetékeit, könnyű lesz majd a beépítés.
Ami kis gondot okozott, hogy pár bekapcsolás után leállt a működés, csak üres négyszögek jelentek meg a kijelzőn. A második panel félkész állapotban volt, azt is befejezve, a második bekapcsolásra ugyan ez az állapot jelent meg. egy két mérés után kiderült, hogy a 74HC132 6. lába zárlatos lett és a PIC 3-as lábát lehúzva megállt a működés. Mindkét panelben cseréltem a 132-t és tökéletesen működik. Nem értem az anomáliát. Egy elképzelésem van de ezt majd a PIC-ekben járatosabbak megerősítik vagy cáfolják... A bekapcsoláskor a PIC indulásakor a 3-as láb egy pillanatra kimenetként inicializálódik és szembe kapcsolódik a HCT kimenetével. A kimenet állapotától függően vagy túléli vagy nem. Érdekes, de a későbbi indulásokkor már nincs ilyen gond, vagy a PIC kimeneti része is károsodik de miután ezt nem használjuk kimenetként ez már nem okoz gondot! Érdemes lenne megnézni.
A bemeneti fokozatot BF 960-as dual gate FET-tel és BF 241-el építettem fel, nagyon jól működik. A tranzisztor munkapontját be kellett állítani, hogy optimális legyen az érzékenység. 47kohm-tól 68kohm-ig próbáltam. A bázis ellenállás a tápfeszültségre van kötve. Attól függően, hogy HC vagy HCT tokot tettem be más érték kellett. Érthető is mert a HC tokok 2,2V-nál billennek és 2,52V-nál állnak vissza. A HCT-nél az értékek: 0,99V és 1,52V. Helipottal beállítva mértem több példányon is.
A bemeneti érzékenység ebben a beállításban elég jól sikerült. 500KHz-től mértem 135 MHz-ig. Az egyszerű nem nagyfekvenciára mértezett áramkör azért jól teljesített.
500 KHz-en 2,7mV, 10 MHz-en 7,4 mV, 50 MHz-en 42 mV.
Ami érdekes, hogy 100 MHz-en még mindig jól mér 100 mV bemeneti jelnél. Ami izgalmas volt, hogy mér magasabb frekvencián is de a kijelzés 100 MHz felett 0-ról indul. 110MHz-nél 10-et ír ki. A legvégső érték amit még megmér az nálam 135 MHz volt, itt az érzékenység 200 mV. Hangfrekvencián az érzékenysége 2-10mV között mozog.
Az egész készülék nagyon érzékeny a külső zavarokra, a null átmeneteknél ráülő zajok nagyon meghamisítják a mérést. Az árnyékolás és a jó földelések nagyon szükségesek. Bedobozolt és árnyékolt bemenetnél akár nyitott állapotban is 0-át illetve 1-et mutat attól függően, hogy a BF241-es tranzisztor milyen munkapontban van.
Nagyon hasznos kapcsolás köszönöm a lehetőséget, hogy használhatom. Remélem nem untattam senkit a leírással.
Üdv: Gábor

Pár kép...
Üdv: Gábor

Bemeneti fokozatban jó lene komparálási szint állítás. Gondolom a HC132 a komparátor, nem ismerem a kapcsolást. Kiküszöbölhető lenne a minden zajt mér probléma.

Lehet, hogy a nyákterv is oka, nekem is van, be van építve egy függvénygenerátorba, mindenféle árnyékolás nélkül, műanyag a doboz, de nálam soha nem volt zavarérzékeny. Mondjuk nem az ajánlott nyáktervvel csináltam hanem saját tervezésűvel.
Ha jól látom a tiéd kétoldalas nyák, egyik oldala telefólia, lehet, hogy az szed össze mindenfélét.

Gondolom te a bemeneti erősítője mellé közel tetted a komparátort.
Meddig tud mérni egy ilyen PIC számláló üzemmódban?

Fogalmam sincs, én ezekhez annyit értek, hogy a kész hex-et belepasszírozom, illetve néha még annyit se, mert a jó ég tudja, hogy melyiknél milyen egyéb dolgokat (ilyen-olyan-amolyan) biteket hova kell állítani, milyen lábakat kell fel-le húzgálni stb.
Adott szoftverrel ha szájbarágósan el van magyarázva akkor meg tudom csinálni.
ARV-rel jártam úgy, hogy sehogy se sikerült, mikor kérdeztem, ahány ember annyiféle választ adott, meg mindegyik más szoftvert ajánlott hozzá. Aztán a nagyon sokadik próbálkozásra egyszer csak véletlenül feléledt a kütyü, de addigra a szoftver füleiben már mindenféle pipát meg pöttyöt átrakosgattam mindenféle variációban.

Nézegettem gyári készülékeket, ott is úgy van, hogy van egy 50-300 megáig dolgozó műszer a nagy impedanciás (1M) bemenettel, vegyes üzemmódban (magas frekin normál számolás, alacsony frekiken meg reciprok) aztán van a másik 50 ohmos bemenet akárhány gigáig.

Nekem 1-2GHz-nél több nem kell, arra kell építeni egy bemeneti buffert valami RF FET-tel, mert egy 50ohmos bemenettel csak 50 ohmos körben tudok mérni, nagy impedanciás részekbe nem tudok vele belemérni. Tehát meg kell oldanom legalább 1 gigáig is az 1MΩ bemenő impedanciát mert az osztó IC-k bemenete kis impedanciás.

"Tehát meg kell oldanom legalább 1 gigáig is az 1MΩ bemenő impedanciát mert az osztó IC-k bemenete kis impedanciás."

Ez nem így működik, néhány száz MHz felett már teljesen a szórt kapacitás dominál, ami ilyen bemeneti impedanciánál hatalmas osztást jelentene és rengeteg zajt termelne, amiben elveszik a bemenőjel. Ezt pF-os nagyságrendben lehet megvalósítani, ami max. pár száz ohmos impedanciát jelent.

A kapacitást a bemenőjel leosztásával lehet csökkenteni, kisértékű soros kondenzátorral, ami viszont jelentős mértékben csillapít. Ezt vissza lehet erősíteni, de ott meg a zajszám szól közbe és a fázisátvitel torzulása, hogy mekkora erősítés valósítható meg a gyakorlatban. Tehát lesz valahol egy kompromisszum aközött, hogy elég jelet kapjon az előosztó és minél kevésbé legyen terhelve a mért áramkör, de az legfeljebb a kiloohmos tartományban lesz. A korlátok pontosabb felméréséhez olyan ember kell, aki többet foglalkozik ezzel.

Vagy aktív mérőfej.

"Bemeneti impedancia: 104kΩ ±1%, <1,2pF"

Ez ugyanaz a történet, mert magas frekiken a kapacitás számít. A mért áramkör terhelése 1 GHz-en szintén a száz ohm-os nagyságrendben lesz, a párhuzamos 104 kohm nem érvényesül.

Légyszíves a megoldást majd ne tartsd titokban!! Kb életed végéig vígan meg fogsz majd élni belőle...

Egyébként - nem neked mondom, csak te írtál utoljára - a kapacitív reaktancia gonosz dolog, mivel a kondenzátor töltődése és kisülése beleszól az eredeti jel fázisába, ill. alig-alig alakul rajta hővé a veszteség, inkább visszaverődik, ide-oda kószál a tápvonalon és a generátort (meg a tápvonalat) melegíti. : -) És mindezt a frekvencia függvényében. Persze ilyen kis teljesítményeknél a hő nem olyan gond, mint például egy rádióadóban.

Az alapjelenségek nehezek, elkezdtem keresgélni, hogy igazam van-e, mert gyanús volt, és kiderült, hogy itt már kevertem a dolgok magyarázatát: egy hullámhossznál sokkal kisebb áramkörben nem úgy van jelen a visszaverődés, mint amire az adóknál hivatkoztam. A lényeg ugyanaz, de a hangsúlyok máshol vannak, ill. más modellel lehet őket számolni.

A Claude szerint ez "reaktív teljesítménycsere a lumped alkatrészeken", vagyis helyi fáziseltolódás van (ahogy említettem) és visszahatás a generátorra, viszont nincsenek állóhullámok és csomópontok, tehát nem érdemes ezeket az elosztott modellel tárgyalni (amiben tápvonal is van). Majd tisztába teszem magamban, ill. ez amúgy is túl messze van az aktuális témától, csak hobbiból rágódom rajta.

Frekvenciamérőknél az N*10MHz frekvenciákon már nem opció az 50R impedancia. Egy oldalról a már - általad is - részletezett bemeneti kapacitás miatt nem tartható közel sem az 1M..., másrészt a stabil amplitúdó, frekvenciától függetlenül csak illesztett tápvezetéken érhető el, ami praktikusan az 50R koax szinte mindenütt!
Lehet készíteni aktív "fejet", amiben egy modern több GHz-es opa csücsül, vagy haladóbb esetben sok GHz-es tranzisztorral, és egy pl (N*)10-es osztóval már fel lehet menni a több kOhmos tartományba is, de erre reálisan csak nagyon ritkán lehet szükség.

Ja, az erősítő, aktív fej másik oldala eleve illesztett a műszer vagy további fokozat pl. 50 ohmos bemenetéhez, azzal nem is foglalkoztam. Az a kérdés, a gyakorlatban mi az, amit _nem_ lehet így megmérni vagy csak túl pontatlanul...

Nagyfrekvencián eleve értelmezhetetlen a nagy impedancia. Ott egyszerűen olyan nincs! Fizikailag nincs olyan pl, hogy 100k/1GHz ) Ezeken a frekvenciákon eleve - nem véletlenül - kicsi az impedancia...máskülönben cm-ekre se lehetne eljuttatni fizikailag a jelet..., hacsak nem elektron teleportálással

Arra gondoltam, hogy mik azok a jelszintek, kapcsolások, gyakorlati helyzetek, amik az 50 ohmos bemenetű frekvenciamérővel már nem lesznek (rendesen) mérhetőek.

Nem biztos, hogy jól értem a kérdésed....
Gyakorlatilag az esetek messze túlnyomó többségénél nem lehet az 50R-es bemenetet használni, mert azonnal leterheli a forrást! Egy 50R-es bemenethez teljesítmény kell! Áramkörön belül az kb csak a nagyfrekvenciás áramköröknél fordulhat elő, de még ott se mindegy, hogy +50R terhelést kap a pont a tervezetthez képest...