Így már értem.

Nem a képeltérítés, hanem a soreltérítés előállításában vesznek részt. És valóban, a damper és a booster az ugyanaz az alkatrész. A flyback diódát viszont a MI rosszul azonosítja a nagyfeszültségű egyenirányítóval.

Szia Jani! Én a kérdést feltettem az internetnek, és ez a válasz érkezett:

"A damper, booster és flyback kifejezések elektroncsöves környezetben teljesen mást jelentenek, mint a modern félvezetős relé‑ vagy motorvezérlésekben. A „flyback” itt nem egy dióda, hanem a sorvégfokozat visszafutási ideje alatt keletkező nagyfeszültségű impulzus, amiből a DY86 vagy EY86 cső állítja elő a képcső anódfeszültségét. A damper viszont egy külön elektroncső, tipikusan PY88 vagy PY500A, amely a vízszintes eltérítőtekercs áramát folyamatosan tartja, és csillapítja a sorvégcső által keltett túlfeszültségeket. Ha ez a cső nincs a helyén, a sorvégfokozat pillanatok alatt tönkremenne, mert a tekercs energiáját valaminek vissza kell vezetnie. A booster pedig a sortrafó egyik segédtekercse, amely a visszafutási energiából néhány tíz voltot hozzáad a B+ tápfeszültséghez, így javítva a hatásfokot. Régi TV-kben ez teljesen bevett megoldás volt, és a sorvégfok működésének szerves része. A három fogalom tehát szorosan összefügg: a flyback impulzus hozza létre a nagyfeszt, a damper cső biztosítja az áram folytonosságát és a csillapítást, a booster tekercs pedig energiát ad vissza a tápnak. Ezek együtt adják ki azt a jellegzetes elektroncsöves sorvégfokozatot, amit a DY86‑os nagyfesz egyenirányító is kiszolgál. Ha valaki csöves oszcilloszkópot vagy régi TV-sorvégfokot épít vagy javít, ezeknek a szerepét nagyon fontos érteni."

Na fain, én is kerestem, akkor még nem láttam a válaszaitokat. Nem hiába ez mégiscsak egy szakma.

Egyébként elmondanám (én és nem az MI), hogy a záróüzemű konverter angol neve (flyback converter) a televíziótechnikából ismer sorvégfokozati kapcsolás nevéből ered. És valóban, a flyback (visszafutás) kifejezés a sorvisszafutásra utal. Ilyenkor a kapcsolófokozat lezár és az indukciós energia áttranszformálódik a szekunder (nagyfeszültségű) oldalra.

EL34 helyett KT88 Unitra zenegépből készült erősítőbe?

Sziasztok!

Egy kedves barátom épített erősítőjében az Unitra csöves zenegép hálózati trafói és kimenői vannak. Kérdésem, hogy a hálózati trafók elbírják-e a KT88 csöveket? Két hálózati trafó van az erősítőben.
Eredetileg EL34-es csövek vannak benne.

Szia!

Ismerni kellene a táp és a kimenő trafó teljesítményét, akár jó is lehet, ha a trafó bírja a csövenkéniti minimális 50-60mA-t. De halgassuk meg a hozzáértőket.....

Az a baj, hogy a fészbukkon is feltettem ugyanezt a kérdést csöves erősítős fórumokon és egymásnak tökéletesen ellentmondó válaszokat adtak a "szakik"...

Ezekben az esetekben szoktam letölteni "neves gyártók" kapcsolási rajzait és elkezdem tanulmányozni. Én szerettem volna a KT88-asaimat csövenként 60mA-re állítani, de sajna a tápfesz esése miatt csak 50-re lettek húzva. (majd 1* trafót cserélek....)

A KT88 nyilván nagyobb teljesítményű, na de ez nem azt jelenti, hogy azt muszáj ki is venni belőle. Szóval elbírja, ha annyira állítod be mint az EL34-et. Vagy, ha arra vagy kíváncsi, hogy a tápja elbír-e nagyobb kivett teljesítményt, hát azt így látatlanban ember nem fogja megmondani, ki kell próbálni, ha túl van méretezve a táp akár még ki is bírhatja. Ha nem, akkor úgyis beesik az anódtáp, torzítani fog (még jobban).

Végül úgyis a személyes találkozás az erősítővel fogja megmondani a tutit. Pl.: ha túl magas a tápfesz, akkor biztosan nem lesz jó. A régi vasakban a régi RFT EL34-eknek a nagyobb kimenő teljesítményhez elég magas tápfeszt adtak. A KT88-nak nem kell akkora, elvileg max 560V, míg a régi EL34-ek akár 800V anódfeszt is elviselnek. A kimenők sem biztos, hogy elbírják a 100mA feletti anódáramot...

A gond az, hogy mindeni csak ötletel. Egyre kevesebb a személyi tapasztalat, egyre többet idézünk/mantrázunk.
El kell fogadni, hogy a HiFI, HIG-END, Adiofil fogamak egyre kevesebb embert hoznak lázba.
Ez nem baj. Szerintem.

Ez egy bölcs hozzászólás.

6,3V 60mA drótlábú izzó

Sziasztok! Keresek 6 darab 6,3V 60mA drótlábú izzót egy erősítő javításához. Ha vakinek lepul a fiókban kérem jelezze.

Az UNITRA zenegép kimenői és hálózati trafói masszív darabok. KT88-at is kibír, de áramban két hálózati trafó kellene két kimenőhöz.

Szia!
A HQ videónál ezt találtam, hátha jó: Bővebben: Link
Üdv: Gábor

Szevasz!

Ez?
https://www.hestore.hu/prod_10024195.html?gross_price_view=1&so...Lw_wcB
Rizsszem izzóként keresheted..
Üdv: Stmiklos

ez pontosan igy történik, valóban a soreltérítésben van működési szerepe.

Kis fűtésű dióda

Meg van a gépen az elektroncső atlasz de nem tematizálja őket típus szerint csak abc sorrendben. Van olyan katalógus vagy program amelyik felhasználás szerint tematizálja őket? Van egy 2 voltos tekercsem amit fűtésre akartam használni de ebben a kategóriában kevés típus található.

Szia!
Európai (német) csöveknél az első betű határozza meg a fűtés feszültségét,áramát: Bővebben: Link 2V fűtőfeszültség alatti csövek előtétellenállással használhatóak 2V-ról is.

Készülök majd eladni többek között egy DC762 csövet is ami egy elektrométer trióda (Statron Teralog 2 teraohm mérő lelke), annak pl. 1,1V DC (13mA) a fűtése.

A telepes csövek 1,2V-osak, európai jelük a D. Ezek általában közvetlen fűtésűek, a kis fűtési teljesítmény miatt kis tömegű a katódjuk, ezáltal a hőtehetetlenségük kicsi, váltakozóáramról nem igen fűthetők erősítőcsövek. Ez alól én egy kivétellel találkoztam, némely ORION rádióban volt DM70-es varázsszem, ezt 6,3V-os tekercsről fűtötték (előtét ellenállással).

Gombhoz kabátot? Nem igazán értem..