Így már értem.

Nem a képeltérítés, hanem a soreltérítés előállításában vesznek részt. És valóban, a damper és a booster az ugyanaz az alkatrész. A flyback diódát viszont a MI rosszul azonosítja a nagyfeszültségű egyenirányítóval.

Szia Jani! Én a kérdést feltettem az internetnek, és ez a válasz érkezett:

"A damper, booster és flyback kifejezések elektroncsöves környezetben teljesen mást jelentenek, mint a modern félvezetős relé‑ vagy motorvezérlésekben. A „flyback” itt nem egy dióda, hanem a sorvégfokozat visszafutási ideje alatt keletkező nagyfeszültségű impulzus, amiből a DY86 vagy EY86 cső állítja elő a képcső anódfeszültségét. A damper viszont egy külön elektroncső, tipikusan PY88 vagy PY500A, amely a vízszintes eltérítőtekercs áramát folyamatosan tartja, és csillapítja a sorvégcső által keltett túlfeszültségeket. Ha ez a cső nincs a helyén, a sorvégfokozat pillanatok alatt tönkremenne, mert a tekercs energiáját valaminek vissza kell vezetnie. A booster pedig a sortrafó egyik segédtekercse, amely a visszafutási energiából néhány tíz voltot hozzáad a B+ tápfeszültséghez, így javítva a hatásfokot. Régi TV-kben ez teljesen bevett megoldás volt, és a sorvégfok működésének szerves része. A három fogalom tehát szorosan összefügg: a flyback impulzus hozza létre a nagyfeszt, a damper cső biztosítja az áram folytonosságát és a csillapítást, a booster tekercs pedig energiát ad vissza a tápnak. Ezek együtt adják ki azt a jellegzetes elektroncsöves sorvégfokozatot, amit a DY86‑os nagyfesz egyenirányító is kiszolgál. Ha valaki csöves oszcilloszkópot vagy régi TV-sorvégfokot épít vagy javít, ezeknek a szerepét nagyon fontos érteni."

Na fain, én is kerestem, akkor még nem láttam a válaszaitokat. Nem hiába ez mégiscsak egy szakma.

Egyébként elmondanám (én és nem az MI), hogy a záróüzemű konverter angol neve (flyback converter) a televíziótechnikából ismer sorvégfokozati kapcsolás nevéből ered. És valóban, a flyback (visszafutás) kifejezés a sorvisszafutásra utal. Ilyenkor a kapcsolófokozat lezár és az indukciós energia áttranszformálódik a szekunder (nagyfeszültségű) oldalra.

EL34 helyett KT88 Unitra zenegépből készült erősítőbe?

Sziasztok!

Egy kedves barátom épített erősítőjében az Unitra csöves zenegép hálózati trafói és kimenői vannak. Kérdésem, hogy a hálózati trafók elbírják-e a KT88 csöveket? Két hálózati trafó van az erősítőben.
Eredetileg EL34-es csövek vannak benne.

Szia!

Ismerni kellene a táp és a kimenő trafó teljesítményét, akár jó is lehet, ha a trafó bírja a csövenkéniti minimális 50-60mA-t. De halgassuk meg a hozzáértőket.....

Az a baj, hogy a fészbukkon is feltettem ugyanezt a kérdést csöves erősítős fórumokon és egymásnak tökéletesen ellentmondó válaszokat adtak a "szakik"...

Ezekben az esetekben szoktam letölteni "neves gyártók" kapcsolási rajzait és elkezdem tanulmányozni. Én szerettem volna a KT88-asaimat csövenként 60mA-re állítani, de sajna a tápfesz esése miatt csak 50-re lettek húzva. (majd 1* trafót cserélek....)

A KT88 nyilván nagyobb teljesítményű, na de ez nem azt jelenti, hogy azt muszáj ki is venni belőle. Szóval elbírja, ha annyira állítod be mint az EL34-et. Vagy, ha arra vagy kíváncsi, hogy a tápja elbír-e nagyobb kivett teljesítményt, hát azt így látatlanban ember nem fogja megmondani, ki kell próbálni, ha túl van méretezve a táp akár még ki is bírhatja. Ha nem, akkor úgyis beesik az anódtáp, torzítani fog (még jobban).

Végül úgyis a személyes találkozás az erősítővel fogja megmondani a tutit. Pl.: ha túl magas a tápfesz, akkor biztosan nem lesz jó. A régi vasakban a régi RFT EL34-eknek a nagyobb kimenő teljesítményhez elég magas tápfeszt adtak. A KT88-nak nem kell akkora, elvileg max 560V, míg a régi EL34-ek akár 800V anódfeszt is elviselnek. A kimenők sem biztos, hogy elbírják a 100mA feletti anódáramot...

A gond az, hogy mindeni csak ötletel. Egyre kevesebb a személyi tapasztalat, egyre többet idézünk/mantrázunk.
El kell fogadni, hogy a HiFI, HIG-END, Adiofil fogamak egyre kevesebb embert hoznak lázba.
Ez nem baj. Szerintem.

Ez egy bölcs hozzászólás.

6,3V 60mA drótlábú izzó

Sziasztok! Keresek 6 darab 6,3V 60mA drótlábú izzót egy erősítő javításához. Ha vakinek lepul a fiókban kérem jelezze.

Az UNITRA zenegép kimenői és hálózati trafói masszív darabok. KT88-at is kibír, de áramban két hálózati trafó kellene két kimenőhöz.

Szia!
A HQ videónál ezt találtam, hátha jó: Bővebben: Link
Üdv: Gábor

Szevasz!

Ez?
https://www.hestore.hu/prod_10024195.html?gross_price_view=1&so...Lw_wcB
Rizsszem izzóként keresheted..
Üdv: Stmiklos

ez pontosan igy történik, valóban a soreltérítésben van működési szerepe.

Kis fűtésű dióda

Meg van a gépen az elektroncső atlasz de nem tematizálja őket típus szerint csak abc sorrendben. Van olyan katalógus vagy program amelyik felhasználás szerint tematizálja őket? Van egy 2 voltos tekercsem amit fűtésre akartam használni de ebben a kategóriában kevés típus található.

Szia!
Európai (német) csöveknél az első betű határozza meg a fűtés feszültségét,áramát: Bővebben: Link 2V fűtőfeszültség alatti csövek előtétellenállással használhatóak 2V-ról is.

Készülök majd eladni többek között egy DC762 csövet is ami egy elektrométer trióda (Statron Teralog 2 teraohm mérő lelke), annak pl. 1,1V DC (13mA) a fűtése.

A telepes csövek 1,2V-osak, európai jelük a D. Ezek általában közvetlen fűtésűek, a kis fűtési teljesítmény miatt kis tömegű a katódjuk, ezáltal a hőtehetetlenségük kicsi, váltakozóáramról nem igen fűthetők erősítőcsövek. Ez alól én egy kivétellel találkoztam, némely ORION rádióban volt DM70-es varázsszem, ezt 6,3V-os tekercsről fűtötték (előtét ellenállással).

Gombhoz kabátot? Nem igazán értem..

Kicsit megkésve de válaszolok. Több variációban gondolkodtam mert itt van több mint 100 cső és míg élek nem használom el őket. Egy cső temetőben gondolkodtam. Például a graetz híd lehetne PY88-ból míg az egyéb fokozatok a pcl sorozatból. A trióda adná az előerősítőt, a pentóda a végfokozatot, a többi variáns meg a fűrész fokozat mondjuk. A függőleges fokozatban most a pcl85 van tervben aztán meglátjuk. A 82 voltos tekercsel már sikerült egy vizszintes vonalat létrehozni.

Ezek szerint elektroncsöves szkópot akarsz építeni? Óva intenélek tőle. Pláne egy csőtemetőtől.
Első TV a 60 as években egy HORIZONT TV volt. Apám sok időt töltött a hátlap leszerelésével és csőcserével. Nem volt elektronikai tudása, ötletszerűen cserélt. Pedig a HORIZONT nem volt egy csőtemető.

Azért a dolog nem ilyen egyszerű. Van régebbi évkönyvekben (pl. RTÉk 1976), füzetekben sok (részben, vagy egészben) elektroncsöves kapcsolás, de azért ezek eléggé kimunkált áramkörök, nem lehet bele véletlenszerűen csöveket rakni (azért nem csak trióda meg pentóda létezik, ezeknek jó pár TV-technikához tervezett verziója van). Csak azokkal a csövekkel működik kifogástalanul, ami a rajzon is szerepel. Persze lehet a munkapontokkal sokszor variálni, de nem fogja hozni a paramétereket.
Szkópépítésnél elsősorban a KS cső igényei a döntők. Mekkora feszültséggel működik? A 7 cm-es csövek többsége már 1000V körüli feszültséget igényel, ezen felül a lemezekre adott meghajtófeszültség-igény. Szimmetrikus meghajtás kell, vagy elég 1-1 végfokozat? Milyen érzékenységű a cső? Az erősítő (Y) csak AC csatolt legyen, vagy DC csatolt? Ehhez nem árt stabilizált tápfeszültség.
Az ilyen csövek 1-2MHz-et tudnak megjeleníteni, utána elfogy a fényerő. Milyen lesz a fűrészjel generátor? Multivibrátoros, fantasztron? Leginkább szabadonfutó lehet, szinkronozással, az indított üzemet felejtsd el. Bemeneti osztó..... 1:1, 1:10 1:100? Semmire nem jó kb. Normális bemeneti osztót csinálni igen komoly feladat.
Nem akarom elvenni a kedvedet, én ezeket kipróbáltam fiatal tanuló koromban, működött, de igen messze volt a legegyszerűbb gyári készülékektől is. Még a cső munkapontját sem sikerült pontosan eltalálni. A vízszintes vonal vékony volt, a függőleges nem, asztigmatizmus hibával küzdött. Sem az osztót, sem az Y erősítőt nem tudtam hitelesíteni, a négyszög átvitel biztos csapnivaló volt. Az időalapot sem sikerült akkor bemérnem, hitelesítenem. Szóval látványnak nem volt rossz, használati értéke viszont igen kevés volt.

Az osztó úgy lett össze valogatva, hogy 1-9-90-900k. Ehhez tizen pár kilo alkatrészt kellett átválogatni. A cső dg 132. A feszültség beállítás duplázással lett megoldva 2 darab 1u 400 voltos kondival. A pluszt táp 312V. Egyéni beállítás megoldott. A stabilizálás kis szkóppal ellenőrizve. Az átvitel várat magára mivel a telefont használtam jel generátornak. A szinus jel még istenes de a négyszög katasztrófa és még csak nem is kötöttem be az előfokba.

No igen. Erre mondta anno Sipos Gyula, hogy egy ellenállásosztón bármilyen jel leosztódik.....de csakis a tankönyvekben. 50kHz környékén már kicsit sem igaz ez, az osztót kompenzálni kell. Hát ehhez kell a tudomány. Az erősítő bemeneti kapacitása párhuzamosan kapcsolódik a bemenő ellenállással (és még számtalan osztott paraméteres elemmel), és elrontja a hű jelátvitelt, és itt még csak passzív elemekről beszélünk.
1:10:100:1000. Ezek túl nagy lépések, a gyári szkópokon közben még van 2 (1-2-5-10). Ha kicsit kilóg a képernyőről a kép, következő osztásnál már csak alig valamivel több, mint 1 osztás lesz, valószínűleg ki is esik a szinkronból. Ha a függőleges erősítést változtatod, lehet jó képméret, bár nem hiszem, hogy 10x-es átfogása lenne. De onnantól nem lesz kalibrált a mérés (erre a szkópokon általában egy LED fel is hívja a figyelmet). Egy tényleg jól működő ketyerét igen nehéz összehozni, ma sem vállalkoznék rá, inkább ma már a digitális eszközök közül lehet elfogadható áron válogatni. No de ekkor hol az alkotás öröme? Hát az ilyen esetben nincs.

Nem tudom melyik rajzban 10k-1M illetve 100k-1M párosítás volt. Ha 1:10 és 1:100 osztást akartak akkor az 1M helyett 990 illetve 900k illett volna bele, hogy kijöjjön a jel tizede. A torz négyszög közvetlen a telefon kimeneten lett mérve. Ha nem felejtem el lefotózom.

Egy jól működő bemeneti osztó Sipos Gyula szerint minimum így néz ki. Pedig Ő értett hozzá, az EMG oszcilloszkópfejlesztő részlegét vezette.