Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Elektroncső
Az elektroncsöves televíziók sorvégfokozatában (vízszintes eltérítő áramkör) ezek az alkatrészek kulcsfontosságú szerepet játszanak a képeltérítés és a nagyfeszültség előállításában.
Damper (csillapító) dióda: Ez az alkatrész (gyakran egy speciális, nagyfeszültségű vákuumdióda, pl. PY88) megakadályozza a sorvégtranszformátorban kialakuló káros lengéseket. Feladata, hogy a sorkimenő trafó mágneses mezejének összeomlásakor keletkező energiát visszavezesse a rendszerbe, ezzel linearizálja a vízszintes eltérítő áramot a képernyő bal oldalán. Booster (feszültségemelő) dióda: A damper dióda és egy kondenzátor együttesen egy "booster" áramkört alkot. Ez a kapcsolás a tápfeszültséget (B+) megemeli (akár 400-800V-ra), így biztosítva a sorvégfokozat és más áramköri részek számára szükséges magasabb üzemi feszültséget. Emiatt a damper diódát gyakran booster diódának is nevezik. Flyback (visszafutási) dióda: A televíziózásban ez leggyakrabban a sorkimenő transzformátor (flyback transformer) kimenetén található nagyfeszültségű egyenirányítóra utal. Ez állítja elő a képcső anódfeszültségét (több tíz kilovolt) a sorvisszafutás alatt keletkező nagyfeszültségű impulzusokból. Általános elektronikai értelemben pedig minden olyan diódát így neveznek, amely az induktív terhelések kikapcsolásakor keletkező túlfeszültség-tüskéket söntöli.
Nem a képeltérítés, hanem a soreltérítés előállításában vesznek részt. És valóban, a damper és a booster az ugyanaz az alkatrész. A flyback diódát viszont a MI rosszul azonosítja a nagyfeszültségű egyenirányítóval.
Szia Jani! Én a kérdést feltettem az internetnek, és ez a válasz érkezett:
"A damper, booster és flyback kifejezések elektroncsöves környezetben teljesen mást jelentenek, mint a modern félvezetős relé‑ vagy motorvezérlésekben. A „flyback” itt nem egy dióda, hanem a sorvégfokozat visszafutási ideje alatt keletkező nagyfeszültségű impulzus, amiből a DY86 vagy EY86 cső állítja elő a képcső anódfeszültségét. A damper viszont egy külön elektroncső, tipikusan PY88 vagy PY500A, amely a vízszintes eltérítőtekercs áramát folyamatosan tartja, és csillapítja a sorvégcső által keltett túlfeszültségeket. Ha ez a cső nincs a helyén, a sorvégfokozat pillanatok alatt tönkremenne, mert a tekercs energiáját valaminek vissza kell vezetnie. A booster pedig a sortrafó egyik segédtekercse, amely a visszafutási energiából néhány tíz voltot hozzáad a B+ tápfeszültséghez, így javítva a hatásfokot. Régi TV-kben ez teljesen bevett megoldás volt, és a sorvégfok működésének szerves része. A három fogalom tehát szorosan összefügg: a flyback impulzus hozza létre a nagyfeszt, a damper cső biztosítja az áram folytonosságát és a csillapítást, a booster tekercs pedig energiát ad vissza a tápnak. Ezek együtt adják ki azt a jellegzetes elektroncsöves sorvégfokozatot, amit a DY86‑os nagyfesz egyenirányító is kiszolgál. Ha valaki csöves oszcilloszkópot vagy régi TV-sorvégfokot épít vagy javít, ezeknek a szerepét nagyon fontos érteni."
Na fain, én is kerestem, akkor még nem láttam a válaszaitokat. Nem hiába ez mégiscsak egy szakma.
Egyébként elmondanám (én és nem az MI), hogy a záróüzemű konverter angol neve (flyback converter) a televíziótechnikából ismer sorvégfokozati kapcsolás nevéből ered. És valóban, a flyback (visszafutás) kifejezés a sorvisszafutásra utal. Ilyenkor a kapcsolófokozat lezár és az indukciós energia áttranszformálódik a szekunder (nagyfeszültségű) oldalra.
EL34 helyett KT88 Unitra zenegépből készült erősítőbe?Sziasztok!Egy kedves barátom épített erősítőjében az Unitra csöves zenegép hálózati trafói és kimenői vannak. Kérdésem, hogy a hálózati trafók elbírják-e a KT88 csöveket? Két hálózati trafó van az erősítőben. Eredetileg EL34-es csövek vannak benne.
Szia!
Ismerni kellene a táp és a kimenő trafó teljesítményét, akár jó is lehet, ha a trafó bírja a csövenkéniti minimális 50-60mA-t. De halgassuk meg a hozzáértőket.....
Az a baj, hogy a fészbukkon is feltettem ugyanezt a kérdést csöves erősítős fórumokon és egymásnak tökéletesen ellentmondó válaszokat adtak a "szakik"...
Ezekben az esetekben szoktam letölteni "neves gyártók" kapcsolási rajzait és elkezdem tanulmányozni. Én szerettem volna a KT88-asaimat csövenként 60mA-re állítani, de sajna a tápfesz esése miatt csak 50-re lettek húzva. (majd 1* trafót cserélek....)
A KT88 nyilván nagyobb teljesítményű, na de ez nem azt jelenti, hogy azt muszáj ki is venni belőle. Szóval elbírja, ha annyira állítod be mint az EL34-et. Vagy, ha arra vagy kíváncsi, hogy a tápja elbír-e nagyobb kivett teljesítményt, hát azt így látatlanban ember nem fogja megmondani, ki kell próbálni, ha túl van méretezve a táp akár még ki is bírhatja. Ha nem, akkor úgyis beesik az anódtáp, torzítani fog (még jobban).
Végül úgyis a személyes találkozás az erősítővel fogja megmondani a tutit. Pl.: ha túl magas a tápfesz, akkor biztosan nem lesz jó. A régi vasakban a régi RFT EL34-eknek a nagyobb kimenő teljesítményhez elég magas tápfeszt adtak. A KT88-nak nem kell akkora, elvileg max 560V, míg a régi EL34-ek akár 800V anódfeszt is elviselnek. A kimenők sem biztos, hogy elbírják a 100mA feletti anódáramot...
A gond az, hogy mindeni csak ötletel. Egyre kevesebb a személyi tapasztalat, egyre többet idézünk/mantrázunk.
El kell fogadni, hogy a HiFI, HIG-END, Adiofil fogamak egyre kevesebb embert hoznak lázba. ![]() Ez nem baj. Szerintem. |
Bejelentkezés
Hirdetés |






