Az lenne a lényeg, hogy ne legyen egy panel lakás tele vezetékcsatornázva.
A vizes blokk falvastagsága 4 cm. Csempézve van mindkét oldalon. Ha csatornázni kellene, akkor még egy csempézés is kinézne a festés mellé
Ezért kérdeztem lehet-e közvetlenül gipszelni vezetékre. Új nyomvonalat vésni a betonba nincs értelme. Egyszerűbb kitermelni a régit.

Szia! Nyitott kábeltálcában futna 1- 1 fázis ,külön kábelen , 2 db 9,5 kW-s (hűtőteljesítmény) klímának a betápja . Ezeknek írnak max 20 A-s biztosítást . A tapasztalatom szerint ezek az érékek eléggé túl vannak lőve , szerintem a normál üzemi áram max.15 A körül lehet, amikor fullon megy.
A szinterező műhely napi 8 órás üzemben működik , heti 5 nap , nagyon ritkán van délutáni vagy hétvégi munka.

A kábeles az irányadó MSZ 13207.
A zárlatbiztosságot elsősorban kapcsolószekrényekben használják ki, például közvetlen leágazás fázissínről, ha távolabb van a védelmi készülék.
Ezen kívül gyenge áramoknál nincs sok értelme, általában 1600-2000A felett használjuk főelosztók, áramsínek meg gépek betáplálására. 1000-1250A még elmegy 4 párhuzamos NYCWY-n és ott kevésbé probléma a zárlati erőhatás, mert a köpeny egyben tarja.
Ja meg a napelemes H1Z2Z2 kábel az egy az egyben ilyen.

Ugyanazzal a keresztmetszettel valóban jobban terhelhető, mert az Mkh, NYY és NYCWY PVC kábelek 70 fokos üzemi hőmérsékletre vannak, az NSGAFÖU meg EPR gumiszigetelésű 90 fokra.
De sokan tévedésbe esnek a terhelhetőséggel, mert az összes adatlapban amit eddig láttam, csodás értékeket adnak meg és nem részletezik hogy hány terhelt vezetőhöz tartoznak és milyen környezeti feltételekhez, természetesen a lehető legnagyobb terhelhetőséget adják meg a legtöbbször.

Például a 240mm2-re megadnak 774A-t, 2,5-re meg 43A-t, közben a szabványban ott van megjegyzésként: "Egyenáramú rendszerben üzemelő kábelek terhelése távoli visszavezetéssel."

De reálisabban három fázis esetén három terhelt vezető külön:
NSGAFöU 3x240mm2: 604A
NYY 3x240mm2: 483A

Azt nem tudom a vezérlőszekrényekben való terhelhetőségre milyen egyéb szabvány van, de nagyjából így alakul:
NSGAFÖu 1x2,5mm2 - 43A (egy szál), de több vezetővel inkább 34A.
MKh 1x2,5mm2 - 24A körüli két vezetővel.
Ezeket még korrigálni kell, attól függően mennyire szellőznek vagy mennyi terhelt vezető fut még a kábelcsatornában és úgy kapod meg a tényleges tartós terhelhetőséget. Például ha a kapcsolószekrényben nincs aktív hűtés és a hőmérséklete elérheti a 40-50 fokot, akkor a 30 fokos alaphőmérsékletet máris meg kell szorozni 0,87-es vagy 0,71-el.

Aztán van még egy másik feltétele a túláramvédelemnek, mégpedig a tartós terhelhetőség*1,45-nek kisebbnek kell lennie a védelmi készülék egyezményes kioldóáramánál, így:
PVC 2,5-ös: max 20A-es kismegszakító vagy olvadó
EPR 2,5-ös: max 32A-es kismegszakító
És ez a maximum biztosítása, a további korrekciós tényezőktől függően csökkenhet annyit az alapterhelhetőség, hogy a védelem is kisebb kell legyen.

Szóval ha a 2,5mm2-es PVC vezetéken 16-20A-nél nagyobb a biztosítás vagy az EPR-nél 20-25A-nél az legyen gyanús és alaposan ellenőrizni kell.

Az a maximális áramfelvétel vehető készpénznek, amit a klíma/hőszivattyú adatlapban pontosan meg is adnak. Alapesetben a /3-3,5 a hőteljesítményhez képest jó közelítés, de lehet olyan üzemállapot amikor nem működik hatékonyan például téli fűtésnél.
Inkább vegyünk figyelembe 20A-t.

Elvileg az MT/H05VV-F, mint PVC vezeték 70 fokos üzemi hőmérsékletig megfelelő.
Az alapterhelhetőséget 30°C-ra adják meg, ezért 50°C-on 0,71(PVC)/0,81(EPR) szorzóval kell korrigálni.
Mivel a kábeltálcázás csak a nyomvonal egy része és az utolsó szakaszon védőcsőbe vezetve lehet, ezért inkább azt a terhelhetőséget venném figyelembe (B2 elhelyezés):
PVC - MT
4mm2 - 30A -> 21,3A
6mm2 - 38A -> 26,9A

A H07RN-F vezeték EPR gumi és 90°C-os.
4mm2 - 40A -> 32,4A

Tehát a terhelhetőséget mindegyik bírja, de az MT 4mm2-ert így épphogy le lehet biztosítani 20A-re és ebben még nincs benne hogy lehetnek mellette további terhelt és melegedő vezetékek.

Rá lehet fogni hogy a 4-es MT is megfelelő, de én az elővigyázatosság miatt H07RN-F 3x4mm2-ert használnék. Azért sem a 6-os MT-t, mert a gumikábelhez képest zárlatállósságban, feszültségszintben és üzemi hőmérsékletben is jobb minőségű a gumikábel. Remélem nem veri földhöz a beruházót a kb. 8E Ft-os árkülönbség.

Én azért akadok ki,mert midíg a kisebb keresztmetszet megválasztásával szeretnének takarékoskodni! Nem beszélve arról,hogy ha megméred pontosan a keresztmetszetet,az valójában kisebb. Pl. 1,5mm2-es nél mértem 1,31mm2-ert.

Szia!
Elnézést a kései válaszért.
Az átkapcsolást egy darab kapcsolóval ami 1 0 2 álllással rendelkezik és két pólusú, vagyis a fázist és a nullát is szakitja a szolgáltató felé.
Kiépítésre került egy földelés is. valamint ÁVK is van.
Így áramszünet esetén csak átkapcsolom a ház elektromos rendszerét a aggregátorra, tökéletesen működik minden.
Ez egy 3500 watt max teljesítményű inverteres aggregátor a 3000Watt terhelést gond nélkül teljesíti.
Az is igaz, hogy mindezt óránként 1 liter 100-as benzin felhsználásával.

Földkábel védelme

Sziasztok!
A telekhatárra telepített fogyasztásmérő szekrény (1 fázis) mért oldali dobozából fővezetéki leágazóktól indítottam 3x4 mm2 NYY-J földkábelt 25-ös lépésálló gégecsőben kültéri, kerti dugaszoló aljzatokhoz (IP66). Ezt a dobozt nem akartam zsúfoltabbá tenni a szükséges szerelvényekkel, ezért az induló ponttól kb. 3 méterre egy IP65 védettségű elosztóba (Legrand 601976 Plexo3) helyeztem el a 30 mA/40A FÍ-relét, és a kismegszakítókat, melyek védik a kb. 45 méter kábelt, és dugaljakat.
A fogyasztásmérő szekrény, és az elosztó doboz közti kb. 3 méter kábelt csak a fogyasztásmérőhöz tartozó 32A kismegszakító védi (ami az egész házat is). Így nem tudom ezt a szakaszt lekapcsolni sem, csak az új elosztó doboz utáni szakaszt.
Az a kérdésem, hogy jó-e, ha kalapsínre szerelhető kétpólusú kézi kapcsolót, vagy hogy ezen a szakaszon is legyen földzárlat védelem is, egy FÍ-relét szerelnék?
Így áramtalanítani tudnám ezt a szakaszt is, ha szükséges.

Pedig az lett volna a szabványos,ha a 32A-es(plombázott,első túláramvédelmi készülék) után építed be a FI relét és a kismegszakítókat. Az MSZ 447:2019 szabvány előírja a második túláramvédelmi készülék beépítését.A lakásodnál ez a főelosztó tábla(gondolom az előszobában valahol)van.Nem tudom,hogy mennyi helyed van, de én visszatenném a 3x4mm2 földkábel elejére. Akkor lesz szabványos és leválasztható!

Köszönöm hozzászólásodat.
A fogyasztásmérő szekrény mért oldali dobozában van elhelyezve egy 30mA/40A FÍ-relé, melynek kimenetéről indul földkábel ahogyan írod, az előszobában elhelyezett lakáselosztó táblára.
Az általam felszerelt, második FÍ-relé ezzel párhuzamosan indul a fővezetéki leágazóktól kismegszakítókra.
Amit - lehet, nem eléggé pontosan - próbáltam leírni az eredendő hozzászólásban, az egy a ház áramköreitől "független" másik ág.

Mivel a második FI-reléd nem zárlatvédelmi szerv,ehelyett építs be egy 20A-es 2pólusú kismegszakítót.A 4mm2-es rézvezetékhez ez megfelelő és ugyanolyan széles,38mm. Így a másod-túláramvédelem is és a leválasztás is biztosítva lesz egyetlen eszközzel.A FI-relét pedig tedd a Legrand elosztóba. Sok sikert és biztonságot!

Köszönöm a véleményedet.
Minden jót Neked.

Feszültség levezető bekötése

Sziasztok!

1-fázisú panel lakás új lakáselosztójának kialakításához szeretnék tőletek szakmai megerősítést vagy korrekciót kérni a helyes bekötési sorrendet illetően.

A kiindulási paraméterek:

Betáplálás: A folyosó felől 1 fázis (L) és 1 PEN vezető érkezik a dobozba.

Készülékek: 1 db kétpólusú FI-relé, a kismegszakítók, valamint a mellékelt képen látható Tracon ESPD2+3-40 (1+1P, T2+T3 egybeépített, 1 modul széles) túlfeszültség-levezető. (Lásd a csatolt "Túlfeszültség levezető T2+T3.png" képet).

A tervezett bekötési logika (a FI-relé előtt):

A bejövő PEN vezető a központi PEN sínre érkezik meg (ez funkcionálna PE sínként is).

Fázis ág: A bejövő fázis és a FI-relé felé menő átkötés egy iker-érvéghüvellyel közösen csatlakozik az SPD felső [L] kapcsába.

Nulla / Föld ág a sínről: A PEN sínről külön-külön csavarok alól, egyedi vezetékekkel ágaznék le:

Egy zöld-sárga szál megy az SPD felső [PE] kapcsába (max. 50 cm hosszon).

Egy kék szál megy az SPD alsó [N] kapcsába.

Egy külön kék szál megy a FI-relé felső, bemeneti [N] kapcsába (ez lenne a hivatalos PEN szétválasztási pont).

A FI-relé után: A FI-relé alsó N kimenetéről áll fel a tiszta, elkülönített Nullasín (N sín) a fogyasztók kék vezetékeinek.

A kérdéseim hozzátok:

Szakmailag teljesen korrekt és szabályos ez a párhuzamos bekötés a PEN sín környezetében?

Ennél a kompakt 1+1P típusnál az SPD [N] és [PE] ágát közvetlenül a PEN sínre a legoptimálisabb kötni a szétválasztás előtt, vagy van ennél jobb gyakorlati megoldás?

Előre is köszönöm a szakmai építő hozzászólásokat és a segítséget!

Ez a típus TN-S hálózati részre való, ráadásul nem kettő egyenértékű túlfeszlevezetőt tartalmaz, hanem a mellékelt rajz szerinti bekötést, ami az aktív vezetők között biztosít kisebb feszültségű, egy túlfeszvédő egységnyi védelmet. Szebben nézne ki ha 1P-t veszel vagy egy 2P-ből ideiglenesen az egyiket kötöd be.

Ha bekötöd a túlfeszlevezető PE és N kapcsát is a PEN sínre, akkor rövidrezárod a szikraközt benne, bajt nem okozol, de csak a varisztor fog működni.
Ha nem kötsz be semmit a nullájára vagyis a varisztor és szikraköz kötési pontjára, akkor csak kétszeres védelmi feszültségszinttel működik mert a szikraköz és a varisztor sorba kapcsolódik, nem lesz olyan hatékony a bejövő fázisodon.

1. Bekötheted az ÁVK után TN-S hálózati részbe, de ekkor elfogadod hogy a fővezeték felőli levezetési áramok az áramvédőn is át fognak folyni, de ezek uS-os impulzusok, nem okoznak túl nagy gondot. Az L a fázissínre, az N az áramvédő utáni N sínre, a PE az elosztó PEN fogadó PEN/PE vegyes sínre. Közvetlenebb védelmet biztosít az áramköröknek és szivárgási áram nem terheli az áramvédőt a szikraköz miatt. A PE bekötést 6mm2-el kell kialakítani.

2. Marad az ÁVK előtt. A fázist bekötöd a fázisra, a varisztor másik lábát az "N"-t pedig az elosztód PEN sínjére egy 6mm2-es vezetékkel. Ekkor nem működik benne a szikraköz. Megvárod, amíg felújítják a fővezetéki hálózatot és ha már L/N/PE-t kapsz, akkor átalakítod a bekötést.
Gyakorlati hátránya nem lesz, mert a varisztor L-N fázisfeszültségre van tervezve, 275V-os. Az előtétvédelmet biztosítja a fogymérőnél lévő kismegszakító.

Köszönöm a válaszodat a kérdésemre, az 1-es változatot választom.

Kismegszakítók alkalmazása

Sziasztok!
Egy fázisú rendszer, C32 kismegszakító a fogyasztásmérő előtt.
A telekhatárnál telepített fogyasztásmérő szekrény mért oldali dobozából 50m hosszú, 3x4mm2 NYY-J földkábel megy a kertbe IP66 védettségű dugaszoló aljzatokhoz (összesen 5 db aljzat, búvárszivattyú a fúrt kútban, vízforgató, szűrő berendezés kerti medencéhez, elektromos fűnyíró használata).
Erre a leágazásra 30mA/40A "A" karakterisztikájú ÁVK párhuzamosítva a fővezetéki leágazó sorkapcsokról.
Abban kérem a segítségeteket, hogy 2P B16, vagy 2P C16 kismegszakítókat használjak?
Előre is köszönöm véleményeteket.

Általános fogyasztóknak amiket írtál mindegy, ezeknek nincs nagyobb indulóárama mint 80A.
Ha hegesztőinverterrel is számolunk eseti jelleggel, akkor legalább egy aljzatot érdemes C16-al biztosítani.
(Olyan megfontolásból lehet kedvezőbb viszont a B16, hogy azzal kétszer akkora a megengedhető hurokimpedanciád. A C16-al 0,95Ω ez az érték. Csak a kábel miatt indulunk 0,44Ω körülről, valószínű a betáp sem kevesebb 0,4Ω-nál, néhány kötés is és a dugalj PE villája is hozzájön, így már nagyon közel kerülünk az elfogadási határhoz. Az ÁVK miatt viszont ez sem igazán számít.)

Köszönöm a válaszodat.

PE vezető átszínezése szabályos?

Adott egy fali lámpa, amelyhez egy 3 eres MCU-vezeték megy (1×L, 1×N, 1×PE). A kábelben azonban két kék színű ér található. Az egyik kék eret PE-vezetőként szeretném használni.

Mivel a lámpa és a hozzá tartozó kismegszakító (PE- és N-sín) között nincs sem kötődoboz, sem közbenső kötés, a vezeték megszakítás nélkül fut a lámpáig, elegendő lenne-e, ha ezt a kék eret mindkét végén kb. 10 cm hosszan zöld/sárga zsugorcsővel vagy szigetelőszalaggal jelölném meg? Ez ilyen kialakítás mellett szabályosnak tekinthető, vagy inkább nem javasolt?

Sajnos már hivatalosan tilos....