Fórum témák
» Több friss téma |
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd!
I. A helyes tápfeszültségek megléte.
II. A kimeneten van-e egyenfeszültség.
Élesztés.
Azt szabad megtudni, hogy ebben a "high-end" erositoben a muveleti erositonek milyen tapfeszultseget szukseges adni? Szimpla v. dupla?
Természetesen jobb a dupla táp, nekem pl. +-16V.
Hogy mukodik az egesz erosito? A bemeneti fokozat dupla taprol, a kimeneti pedig szimplarol?
![]() Mi van akkor ha valaki a bemeneti fokozatot is szimpla taprol akarja mukodtetni? ![]()
Nekem külön készülék a kettő. Hogy a végfokot könnyen tudjam cserélgetni. Természetesen mehet azonos tápról is, szerintem neked nem kell bemutatnom hogy hogyan kell szimpla tápról műveleti erősítőt tápolni...
![]()
Nem is magam miatt kerdezgetem hanem azert mert ha pl. egy kezdo akarja megepiteni ezt az erositot es a muveleti erositos bemeneti fokozatnak szimpla tapot ad akkor meg fog lepodni h. nem igazan mukodik majd az erositoje.
A lenyeg, hogy ha kozzeteszel egy erosito kapcsolast akkor kicsit tobb objektiv, muszaki info, es kevesebb szubjektiv tulajdonsag (high-end es hasonlo jelzok) leirasa kellene, hogy barki sikeresen utanepithesse. Szerk.: Jut eszembe ... ha adott a szimmetrikus tapfeszultseg akkor a kimeneti fokozatnak is azt kellene adni es akkor a hangminoseget is befolyasolo kicsatolo kondi elhagyhato ![]()
Nem akarom elhagyni mert akkor mászkálni fog a kimenet dc-re, illetve akkor vissza kéne csatolni a műveleti erősítőre hogy beállítsa a kimeneti 0-t. Azt meg megint nem akarom, mert épp ez a lényeg, hogy ne legyen visszacsatolva. Nem igazán kezdőknek szánom a kapcsolásaimat, sokkal inkább olyanoknak akik JLH, DOZ, hiraga és hasonló erősítőket építenek.
kösz a rajzot de ehez nem kell a trafó hoz lágyindító kopanás gátló meg a hangszóró védő?
Helló. Találsz mindegyiket az oldalon.Ez egy lágyindító, ez pedig egy hangfalvédő. [/OFF]Van itt minden, csak keresni kell
![]()
Kimeneti fokozatnak ki lehetne probalni olyat ami a csatolt kepen lathato. Nincs kicsatolo kondi, nem kell atfogo negativ vcs., valszeg jobb is a linearitasa ennek a fokozatnak mint a sima emitterkovetonek es hostabil is.
Kezdj el nagybetűket, és írásjeleket használni!
Köszönjük.
Helló. A lágyindító biztosan jó, mert arról jöttek pozitív visszajelzések az oldalon. A koppanásgátlót is sokan használják, de annak van külön topic-ja. Ott megkérdezheted a véleményeket róla. (A koppanás gátlót tesztelni fogom nemsokára)
ok kösz szépen Ha jó a koppanás gátló akor írj.
Hmm..
A lágyindítót az Elektor-os publikáció és NYÁK terv alapján én is megépítettem,jól működik.
A C1 kondenzátor az eredeti leírásban X2-es,nem árt ilyet használni.
Elkezdtem az AEM600-as erősítőt építeni. Meg van most már hozzá minden (trafó még függőben), sőt a tápegységmodulokat már össze is raktam.
Számomra a védelem a tápegység panelre való, így a legkevesebb a huzalozás, ezért így a legcélszerűbb. (Szóba került itt is a védelem. Én eddig legalább 5 különböző félét használtam, de egyértelműen az IC-s és a KD Mester féle konstrukció a legjobb. Ez utóbbit bármekkora tápfeszre rá lehet kötni, nagyon egyszerű, érzékeny, és főleg rendkívül megbízható. Csak ajánlani tudom!) A tápegység teljesen univerzális. Ezekkel a pufferekkel (4700µF/100V) és a 35A-es greatz-el pl. bármilyen magas feszültségigényű FET-es erősítőt ki tud szolgálni. Sőt ha a kondikat 1000µF/63V-ra cseréljük (ennek mérete azonos), akkor ideális megoldás Quadokhoz (az enyémben is éppen ilyen van). Szerk. A védelem "nagy" tranyóját egy minimális lemezkével célszerű hűteni. A teszteket +-60V-ról végeztem, és kézmelegek hűtés nélkül. Számítás szerint, relétől függően 1-2W hőt próbál eldisszipálni.
Szia.
Mennyire ismered az erősítődnek a határait? pl: BD911/912 párosból mekkora telyesítményt lehet kihozni? És mekkora tápfeszültség az amit még elbír? A kivitelezésnél majd ugy méretezek... Csak ez érdekelne nagyon, mert szeretném én is megépíteni, ha egy bizonyos telyesítmény leadására képes. Kösz a kapcsolást. Üdv.
Helló. Az IC-s és "KD Mester" féle hangfalvédőket hol találom meg? Mert sajna nem találom. Tudnál adni egy-egy linket? Előre is köszönöm.
Az IC-s biztosan fenn van a hangfalvédős topicban, azt Vendelkirály "ápolgatta" régebben. A KD félében bizonytalan vagyok. A B5 erősítő témában biztosan fenn van, mert a B5-höz és a B8-hoz is komplett rajzokat raktam fel, aminek része a védelem is. Biztosan megtalálod. Ha mégse, akkor szólj, segítek.
Rendben, köszönöm, meglesz. Már tudom hol keressem.
![]()
Hali!
(Bocsi nem délután lett belőle.. ![]() Akkor lássuk a medvét, illetve az erősítőt. Úgy gondoltam, hogy az lesz a célszerűbb, ha egy konkrét példán keresztül nézzük meg az alapokat, végül egy 200W-os 8-ohm-os erősítő mellet döntöttem. Először határozzuk meg a kimenő feszültséget, illetve áramot. Rt= 8 ohm Pki= 200W Ukieff.=négyzetgyök(R*P)=40V Ikieff.=Ukieff/Rt=5A Ebből a csúcsértékek: Ukicsúcs=ukieff*négyzetgyök2=56,56V Ukicsúcstól-csúcsig:113.12V Ikicsúcs=7,07A Meg kell határozni a végtranzisztorok disszipációs teljesítményét is. Arra oda kell figyelni, hogy a jel két félperiódusát külön tranzisztor(vagy tranzisztor csoportok) erősítik, így rájuk a veszteségi teljesítménynek csak a fele jut. Az egy tranzisztorra/csoportra jutó veszteségi teljesítményt a Pd=2*Pki/Pi^2 képlettel számolhatjuk ki, mely értéke itt: Pd=400/9,87=40,528W Ha az erősítőt ideális alkatrészekből készítenénk meg is lennénk mindennel: A tápfeszültség értéke kb 114V, illetve 57V szimmetrikus táp esetén, a végtranzisztorokon átfolyó csúcsáram 7A, a max. disszipációs veszteség pedig kb. 41W egy-egy tranzisztoron. Ilyenkor mondja azt az ember, hogy valami nem stimmel, mert a gyakorlatban egy ekkora erősítőt legalább 4db. 150W-os tranzisztorral épít nem egy-egy 40W-ossal. Menjünk sorba: -Sajnos az alkatrészeink nem ideálisak, sem az erősítő, sem a tápegység. A tápegységnek terhelés esetén csökken a feszültsége, az erősítőket nem lehet 100%-ig kivezérelni. Csak példának okáért: Ha FET-es erősítőt építünk 7A-es áramhoz kb. 5V-os Ugs feszültség tartozik. Ha a feszültségerősítőt nem járatjuk magasabb tápról, vagy nem alkalmazunk más trükköt, ez a feszültség bent marad az erősítőben. Ezért és a táp feszültségesése miatt az +-56V helyett egy 200W-os 8 ohm-os erősítőt kb. +-65V-ról kell üzemeltetni, ami növeli a veszteségi teljesítményt. -Egy ekkora erősítőnek jelentős nyugalmi áramot szoktak beállítani, tranzisztorpáronként akár 100mA-t is, ami szintén növeli a veszteségeket nem is kevéssel: Két tranzisztorpár páronként 100mA-s nyugalmi árammal kb.20-25W-al növeli az erősítő disszipációját. -Ezenfelül még vannak egyéb veszteségek is, amik még a kivezérelhetőséget is csökkentik. Például a végtranzisztorok emitter ellenállásai, amire több tranzisztor esetén szükség van az áramok kiegyenlítése miatt, a védelem jelét is innen vesszük le, és mivel helyi negatív visszacsatolás, a hangképre is jó hatással van. Ha két pár tranzisztor van, és az ellenállások értékei 0,47 ohm, akkor teljes kivezérlésnél ezeken közel 6W disszipálódik, és csúcsáramnál 1,66V esik rajtuk, ennyivel csökkentve a kivezérelhetőséget. Most már el kellene lassan jutni odáig, hogy meghatározzuk milyen, és hány tranzisztor kell. A lényeg, hogy egyetlen alkatrészt sem illik a határon járatni,így a tranzisztorokat sem. Ha a feszültséget +-65V-ra válasszuk(130V), illik a tranzisztort 10%-al nagyobb feszültségre méretezni. Áram tekintetében még nagyobb ráhagyással kell számolni, mert a határérték közelében nagyon romlanak a tranzisztor paraméterei, pl, az áramerősítési tényező. Kiszámoljuk a veszteségi disszipációt és tranzisztort választunk. Hogy hogyan? Az attól függ, hogy milyen az áramkörünk, hogy mennyire szeretnénk biztonságosnak az erősítőt, és persze a gazdaságosság is számít. És itt döbben rá az emberke, hogy milyen keveset számít, hogy egy tranzisztor hány amperes és hány wattos. Van viszont számunkra két fontos táblázat a katalógusban: - Az egyik a tranzisztor disszipációját mutatja a hőmérséklet függvényében. Itt mutatkozik lényeges különbség a tokozás függvényében, míg a plasztik tokos(TOP3, TO264) tokozású tranzisztor csak 150 fokig terhelhető, addig a TO3-TO204 tokos tranzisztor 200 fokig. Egy 125W-os tranzisztor 50 fokon már csak 100W-ig terhelhető, ha nő a hőmérséklet, még jobban csökken a terhelhetősége. -A másik igen lényeges táblázat a SOA(biztonságos működési tartomány). Azért írtam az előbb, hogy nem sokat számít, hogy egy tranzisztor hány amperes és hány wattos, mert ha megnézünk egy ilyen táblázatot, át kell értékelnünk a dolgokat. Legyen példának a mindenki által ismert BD249C. Jól hangzik a 25A, de ha megnézzük a táblázatot feltűnik, hogy csak 5V-ig tudja a 25A-t. 25V-nál kb. 5A-t, 50V-nál már csak 1A tud(és döbbenetes a 100V-on elérhető 100mA-es adat is), és ez lényeges a felhasználás szempontjából. Ha ezt a tranzisztort használjuk az előző erősítőben 60V-os tápfeszültség mellett, akkor ha a kimeneten 10V van, a tranzisztoron 50V esik, 1,25A mellett a disszipáció 62,5W. Minden érték a határadaton belül van, és a tranzisztor mégis tönkremegy(mehet) mert kívül vagyunk a SOA területen. Ha végig számoljuk: mikor a kimenet 35V fölé nő, akkor kerülünk a SOA tartományon belülre. Ha egy számmal nagyobb tranzisztort használunk(aminek a feszültségtűrése is megfelelő), pl. 2N3442-őt, ha szűken is, belül maradunk a SOA tartományon, de közel sem biztonságos az erősítő. Ha ugyanis a terhelés nem ohmos, márpedig nem az,-hacsak nem fűtőtestnek építünk erősítőt műterheléssel-, hanem induktív vagy kapacitív, akkor a tranzisztoron megnő a disszipáció is, és ismét kívül eshetünk a SOA területről. Igen lényeges dolog, hogy rövidzárkor mit szeretnénk az erősítőtől. Ha nincs benne védelem, csak a tranzisztorok nagymértékű túladagolásával van némi esély a túlélésre, de nagyteljesítményű erősítőnél erre nem igen érdemes számítani. Ha egyszerű nem visszahajló karakterisztikájú védelmet teszünk az erősítőre, jelen példánknál a kimeneti csúcsáram 7A, minimum 8A-re állíthatjuk az áramgenerátoros üzemmódot. Zárlatkor a teljes tápfeszültség a tranzisztorokon marad(levonva a veszteségeket: tápegység feszültség csökkenés, emitter ellenállásokon eső feszültség), és 8A folyik át rajtuk. Ha maradunk a 2N3442-nél, a SOA táblázatban 60V-hoz 2A tartozik. HA DC SOA-ra tervezzük az erősítőt(illetve ha labortápot tervezünk, ott is hasonló az eset, sőtt ott tényleg DC van) biztonságosan 5db(szűken 4) tranzisztor kell a túléléshez. Ha nagyobb tranzisztort használunk jobb a helyzet, MJ15003-ból 60V-ra 3db. is elég, mert nála a 60V-hoz 3A tartozik, illetve ha bízunk a tápfeszültség esésben 50V-nál már 5A az érték, két tranzisztor is elég lehet. Ha nem szeretnénk ilyen tranzisztor temetőt, trükközni kell. Ilyen pl. a G- vagy H osztályú erősítő építése, illetve mivel az erősítő rövidzárkor van kitéve a legnagyobb terhelésnek, megfelelő visszahajló karakterisztikájú védelmet kell bele építeni, ami megóvja a végtranzisztorokat.
Még két kép ami nem fért.
Maga a kéttranyós végfok feszültséget nem erősít, csak áramot, ezért azt hiába csinálod meg bármekkora tranyókkal, bármekkora tápfeszre, az előfok fogja meghatározni hogy mekkora lesz a kimenő teljesítményed. Mezei műveleti erősítővel és darlington tranyókkal kb. 15-20W/4 ohm. Ha ennél több kell akkor szerintem más kapcsolást keress.
Értem.
Nem is gondoltam műverősítő nélkül használni... És akkor BD911/912 vel mekkora feszültségig tudok elmenni, hogy meglegyen ez a maximális 15-20W?
kb. 40V kell ehhez a teljesítményhez, némi tartalékkal.
Nyilván lehet nagyobb is a tápfesz, de nem lesz több a kimenő. A műveleti erősítőnek pedig természetesen dupla táp +-17V.
Megnéztem nincs itthon 1N4148 as diódám 1 sem...
Lehet valami mással helyettesíteni, mert nem szeretnék 40km re elutazni a legközelebbi alkatrészboltba 2db dióda végett... ![]() Most így kapásból ezeket találtam itthon: 1N5408, 1N4007, UF5404 és van még néhány a tiédhez hasonló(színre), ezek is újak csak nem lehet leolvasni mit ír rajtuk és külömbözőek is lehetnek... ![]() Ötlet? ![]()
Le vagyok nyűgözve. El sem tudod hinni mennyire sokat segítettél és konkrétan csak a kérdéseimre válaszoltál. Be fogom rámáztatni ezt a leírást. Nem tudom, hogy lehet de én egy "zsák pontot" adnék ezért a leírásért.
Utólag valahogy a diszipációs táblázatot felfogtam de a SOA még mindig magas volt. Még egy utolsó kérdésem lenne ezzel kapcsolatban. Akkor most ha nekem szimmetrikus +-65V van akkor a tranzisztornál a 65V értéket kell szem előtt tartsam vagy a 130V-ot? Köszönök szépen mindent ![]()
Próbáld meg 4007-essel. A két bázis közt kb. 1,2V-ot kell hogy ejtsen a két dióda. Majd mérd meg.
Szia.Na ez sem az olcsó kategóriás erősítőd lesz akkor.
Nekem is megvan a terved amit egy kockás papíron küldtél.Télen megcsinálom én is addigra neked úgyis készen lesz ![]()
Udv,
Ugyan nem engem kerdeztel, de azert valaszolok ![]() Idézet: „Akkor most ha nekem szimmetrikus +-65V van akkor a tranzisztornál a 65V értéket kell szem előtt tartsam vagy a 130V-ot?” Ha a maximum kollektor-emitter (CE) feszultsegre gondolsz mint tranzisztor parameterre akkor a 130V-al kell szamolnod ugyanis a mukodes soran elofordulhat az az eset, hogy egy vegtranzisztoron (CE labak kozott) majdnem a teljes tapfeszultseg megjelenik. A tranzisztorok egyik laba mindig fix tapfeszultsegen van a masik labuk altalaban kozos ami a kimeneti pont is. Elofordulhat az az eset, hogy a kimeneten (a kozos ponton) az egyik tapfeszultseg (pontosabban attol valamivel kisebb feszultseg) mukodes kozben megjelenik. Ekkor a lezart tranzisztorra szinte majdnem a teljes tapfeszultseg rakerulhet. Ezert kell a teljes tapfeszultseggel szamolni. |
Bejelentkezés
Hirdetés |