Így értettem:Ha az egészet kívülről körbevennéd egy újabb-kíválóan szigetelt- fallal (ami az összehasonlításban a bojler külső szigetelését jelképezi) akkor lenne zárt a rendszered.Így, a szobád felfűtésére a 10cm-es szig.szigetelés nélkül is és azzal együtt is ugyanaz az energiamennyiség kellene.Hisz a külső fal szigeteli az egészet! Ettől zárt a rendszer.

Természetesen nem kamu amit belinkeltél, de attól tartok elbeszéltünk egymás mellett.

Lényeg a lényeg, hogy az elekromos energia amit beviszünk a bojlerbe nem fordítódhat másra csak a víz melegítésére.Ha nem így van akkor a plusz energiának távoznia kell a bojlerből.

Hajdú 1,8KWh fűtőbetét. Tisztítás elött, (1 vödör vízkő azaz 10l, a fűtőbetétet úgy kellett kivésni mert nem jött ki a víkőtöl) 4,5 órát ment, hogy legyen 120l melegvíz. Tisztítás után 3 óra után kikapcsolt, azaz felfűtötte. Amúgy valami lehet a fűtőszálakkal is, mert amikor vettem egy vadi új betétet (1,8KWh) akkor 2 - 2,5 óra alatt felfűtött, most 4 éves a betét és már egy órával tovább tart ez a művelet (persze a bojler vízkőmentes).

Szerintem a plusz a bojler alján fog távozni.(a fűtőszál talpa kivezeti.Itt még a bojler sincs szigetelve)
Azon gondolkodom ,ha a fűtőszál környékét leszigeteled ,akkor ugye tovább kell neki melegíteni (meg eleve magasabb hőfokon) ,hogy a termosztátja kikapcsoljon.Ebben a többlet időben keletkező hőnek valahova távoznia kell,a fűtőszálnak nincs ekkora hőkapacitása ,hogy eltároljon ennyi energiát,hogy ezt késéssel ugyan ,de a víznek átadja.(bár a magasabb hőmérsékletű fűtőszálnak nagyobb az ellenállása ,kevesebb wattot vesz fel.)

Köszi.Ezek szerint 1,5-szeresére emelkedett a fogyasztás.A kazán alját ahol a fűtőbetét fel van csavarozva nem nézted mennyire melegedett üzem közben,mikor még nem volt kitisztítva?

Elenyésző volt a melegedése az alaplapnak,de :
azt megfigyeltem, hogy a falban lévő vezeték sokkal melegebb volt mikor vízköves volt a bojler, pedig 2,5 rezet húztam a bojlerhez, rá is mértem, ha vízköves a bojler akkor 11,4A vesz fel, de ha tiszta akkor normál 7,32A vesz fel. Ez annyit jelent, hogy a falban is elfűtheti a plussz áramot.

Ezt pontosan csak akkor tudnád mérni, ha a fogyasztást is mérnéd. Amit meg is tudsz tenni az éjszakai mérő leolvasásával.
Írták már a magyarázatot, csak nem figyeltek oda. A 40-60 fokon 1,8 KW-os fűtőbetét a vízkő alatt 300 fokon már sokkal kisebb teljesítményt vesz fel (és ad le), emiatt az idővel szorzás téves eredményt ad. A bojler alján van hőkibocsátás növekedés, de elenyésző mértékű, mert a burkolat, bár nem kiváló hőszigetelő, de mégis csökkenti a lesugárzást és nem engedi a levegő keringését. Ami úgyis fölfelé törekedne.
Hasonló probléma miatt értetlenkedett 1 kolléga.
Ha 1,3 KW-os motor helyett 350 W-os motor ellátja ugyanazt a feladatot, akkor óránként majdnem 1 KWh energiát megtakarít. ???

Ha vízköves a bojler, nem vehet fel többet. Annak valami más oka volt.

Na, erre kössünk csomót! A végén még kiderül, hogy a vízkő hasznos.

Ez már nekem kicsit sok.Most már végleg nem értem.
Másfélszer annyi ideig tart neki felfűteni,(4,5óra kontra 3óra) és ráadásul majdnem 1000W-tal több teljesítményt is vesz fel ezalatt?
Alaplap nem meleg.Akkor most mivan?
(vezetéken elenyésző a teljesítmény veszteség, mert nagyon kicsi az ellenállása)

Pedig szerintem egyszerü. Próbáld ki, hogy fogsz két fűtőbetétet. Az egyiket bevonod mondjuk betonnal (max. 2cm vastagon) a másikat meg szabadon hagyod. Mindkettőt belerakod egy vödör vízbe és megnézed melyik fűti fel hamarabb a vizet pl. 50C fokra. Ja és köss soba egy-egy ampermérőt, meg fogsz lepődni.

Amelyik nincs beburkolva az hamarabb felfűti.Amelyik meg bevan az meg lasabban, de lekapcsolás után a beton tartja még a hőt, ami tovább fűti a vizet.Tehát előbb lekapcsolhatnánk.Energetikai szempontból ugyanott vagyunk.
Hogy miért venne fel nagyobb áramot a szigetelt, azt nem tudom.Valaki?

Mondjuk beton helyett csavard be kőzetgyapotba.
közetgyapot biztos nem tud hőt tárolni.

Viszont elázik, tehát nem szigetel.

Azért nem javítja a hőátadást az biztos!

Én úgyérzem, hogy a hővezetőképesség és a hőtárolóépesség szoros hapcsolatban vannak.
Ami jól vezeti a hőt az jól is tárolja, és fordítva.
Ha a vízkő jó hővezetőlenne, akkor mintha ott sem lenne.
De mivel nem olyan mintha nem lenne, ezért nem lehet jó hővezető, (és ezért hőtároló sem).

Az átázott kőzetgyapotnál a víz vezeti a hőt.

Mintha úgy rémlene ,a hőtárolás képessége inkább az anyagtól, meg a tömegtől függ.(a víz például jól vezeti a hőt,mellékesen jól is tárolja -ezért alkalmazzák a radiátorokban. ) A vaslemez is jól vezeti a hőt viszont nem igazán tárolja.A samott tégla nem vezeti a hőt ,de jól tárolja...Szerintem egyértelmű szabály nincs.

Pont ezt írtam egy pár hozzászólással ezelött. A bojlergyártók nem véletlen rakják a hökapcsoló érzékelőjét 20-30cm-re a bojler aljától. A bojler aljában nincs olyan meleg mint a tetején, ígyhát a vízkő is hidegebb. Azért 15-20C eltérés már sokat számít. Ha megnyitod a csapot és engedsz mondju 5l melegvizet az a bojler tetejéből jön, alulra meg bemegy 5l hideg víz ami nem keveredik a melegvízzel mert a beömlő úgy van kialakítva, és 5l hidegvíz arra elég, hogy a víkövet lehűtse, ami igazából nem is meleg, de a fűtés még nem kapcsol be.Sőt egy 120l bojlernél 20l-nél sem kapcsol be a fűtés.

Van benne igazság, de pl a víz hővezetése nem jó, különben nem rétegeződne a boylerben sem.
A samottnak is kell vezetnie a hőt különben nem tudna felmelegedni mindenhol, majd nem tudná leadni a hőjét (ha nem vezetné ki a légtérrel érintkező felületére).
Vas ha körbe lenne szigetelve, akkor tárolná a hőt, tárolja ígyis, de pl mikor gehesztünk, akkor a szabad levegő elviszi a hőt, és mivel jól vezeti a hőt, így a légtérrel nem érintkező részei is hűlnek.
Lemez, aránytalanul nagy a felülete a tömegéhez képest (nem úgy mint PL egy hengeres testnek), ezért gyorsan átadja a hőenergiát a környezetnek.
Általánosítsuk!
Hővezetőképesség az anyagtól függ, hőtárolóképessége pedig a tömegtől (+felülettől),
ha azonos testalakot (A,V) tételezünk fel, akkor az anyag tömegétől (sűrűségétől) függhet a hőtárolóképesség.?

Lusta vagyok periódusos rendszert bogarászni ,de az jó kiinduló alap a fajhő meg a tömegszám.

Sziasztok!

Kérdeznélek itt benneteket, hogy életképes-e a következő ötlet:

A tartályként funkcionáló bojlerbe bevezetni egy ágat a meglévő központi-fűtésrőlNekem az a gondom a vizemmel, hogy soká ér az átfolyós kombitól a zuhanyig el a melegvíz. (kb 7-8 liter kimegy mire megjön a melegvíz) Így valamiféle előmelegített vizet kapna a kombi, nem a kinti 4-6C° vizet kéne felmelegítenie.
Illetve a másik kérédsem ezzl kapcsolatban, hogy mennyire hűtené le a fűtésrendszeremet?

Erbe hozzászólásában látom az igazságot.
Tudomásom szerint a fémek ellenállása 100 Celsius-fokonként kb. 40 % -kal változik.
Maga a fűtőbetétben izzó ellenállás huzal, nem mindegy, 300 vagy 500 fokos.
(nem tudom méretezési alapértéket)
Vízkövesedés esetén, nem tudja leadni a hőt, jobban melegszik, nő az ellenállás, csökken az áramfelvétel, és egy idő után el is ég.( szétdurran)

És mitől nől meg a fogyasztás 2_3 szorosra, úgy hogy a melegvíz nem lesz több?

Ha megmérted elhiszem, de az én fejembe az fér be, hogy a melegebb fűtőbetét kevesebb áramot vesz fel.
Biztos, hogy a tervezési alapértéként számítandó kb. 5 óra 20 fokról -70-re, nem tudja tartani és tovább fűt.
A vízkő összetételét és fajhőjét nem ismerem.
A 2-3 szoros fogyasztásban kételkednék.

Szia!

A bojler nem alkalmas arra átépítés nélkül hogy belevezess fűtési csöveket. Ha arra gondoltál hogy a meglévő hideg víz és meleg víz csonkokra akarod úgymond sorosan bekötni a bojlert azt felejtsd el!
A lemezes radiátoros rendszereknél ahol nem etage (gravitációs fűtés keringető szivatyú nélkül) fűtés van ott a víz mennyisége igen csekély ezzel sorba kötni egy puffert ....

Ami neked kell és konyhakész állapotban van az az indirekt fűtésű használati meleg víz tároló. ebbe benne van a biztonsági szerelvény a vezérlés a váltószelep, tágulási tartály ... ami nincs benne az a beszerelése és a rendszer átalakítása.
Épületgépész boltokban lehet érdeklődni.
Ha kell segítség akkor szakembert tudok ajánlani.

Szia! nálunk ilyen rendszer van kiépítve, církó nélkül vegyestüzelésű kazánnal. A bolylerből kivettük a fenéklemezt kapott egy új 4mm-es lemezt amibe bele heggesztettünk 1/2" karmantyút és 20 méter 16mm-es henko csövet feltekertünk spirálnak és atz tettük bele, ebből van 2 db télen a kazán nyáron napkollektor szolgáltatja a használati melegvizet. sogoromékhoz is tettem fel egyet csak ott villanybolyler is van és annak előmelegíti a vizet, télen igencsak észre lehet venni a villanyszámlán.

Azt szeretném még hozzá tenni hogy nem nagyon lehet észrevenni a tüzifa mennyiségén hogy így készül a használati melegvíz. ha komolyabban érdekel csinálok rólla képeket. Üdv

Talán egy hőcserélő meg egy szivattyú.A bojlerre kívül párhuzamosan kötve a hőcserélőt (lehet ide egy visszacsapó szelep kell-ne itt menjen át a meleg víz),a szivattyúval meg néha néha megforgatva a vizet a körben a fűtéstől függően. Fel lehet melegíteni a vizet a bojlerben az átalakítása nélkül is. A bojler szelepe ellátja a túlnyomás védelmet.A hőmérséklet maximumot esetleg a kazán körben elhelyezett termoszeleppel beállítható.

pont ezt írtam én is

Bocsánat ,én arra a bojlerfajtára gondoltam az olvasás közben, amiben benne vannak a kazán által fűtött csövek.(tehát a hőcserélőt gyárilag beépítették a bojlerbe,)

Üdv!
Szerintem mgy-nek van igaza, ha a fűtő betét nem tudja leadni a hőt az őt körülvevő hőszigetelés (vízkő) miatt, a saját hőmérséklete fog emelkedni. A megemelkedett hőmérséklet hatására megnő az ellenállása (Pl.: izzó lámpa hideg és meleg ellenállása),tehát csökken a teljesítménye. A boyler, ha túl sok benne a vízkő, nagyon gyakran fog bekapcsolni és csak rövid időre és akkor is főleg a vízkövet (és saját magát) melegíti, nem a vizet. Ilyenkor jobban érvényesül a hőszigetelési veszteség is, tehát többet fogyaszt, de nem 2-3 szorosát.

szia

miért kapcsolna be gyakran?A hőmérője jóval feljebb van, amíg a víz nem érte el ott a kívánt hőfokot, a fűtés nem kapcsol ki.

Hőszigetelési veszteség?Mire gondolsz?

üdv