Nem igazán a tekercsek rögzítése a célom. Szedtem szét egy jónéhány gyárilag tekert trafót, amiben egytől egyig ilyen sárga szigetelő szalagot használtak. Nem szigszalagot, hanem ilyen nem nyűjtható, vékony szalagot, ami még jól bírja az átütést is. Gondoltam nagyon praktikus vele dolgozni. mert szigetel is, és tapad is. Tök jó. Volt olyan trafó, amit szét szedtem, hogy minden sor menetnél tekertek egy menetet ilyen szalagból. Nagyon tetszett. Nem is fog a végén ciceregni a trafő, az esetlegesen laza menetek miatt. Valaki mondta, hogy a talinál van, de nekem nincs azokhoz idegem. Inkább rá keresek az Elmatit-ra.
Kössz.

Attól függ, hogy mit tekersz. Egy toroidot reménytelen ragasztós fóliával szigetelni, egy mag- vagy köpeny típusú trafót már jól lehet, feltéve, ha pont olyan széles a fólia, mint a csévetest. Egyébként, a vákumban való impregnálást semmi sem pótolja, igaz, egy tápnak sem kell örök életűnek lennie.

A Talihoz meg oda kell menni, aztán biztosan van valamijük, amiért érdemes... Impregnálást is vállalnak. Elég sok mindent gyártattunk már velük.

Há' ja csak Vác nem itt van

Az átkötések igazából felállított ellenállások, a cik cakkos átkötés pedig tekercs lenne. A kesze kuszaság azért ilyen mert ilyen amiről másoltam. A végleges forma annyi lesz, hogy beírom még az értékeket. Kemény 1 tranyó és két fet van benne

Első ránézésre ez egy mezei önrezgő táp, ráadásul nincs is puffer a primer oldalon csak talán egy párszáz nF a kép alapján. Mi ebben az újdonság?

Ha jól láttam, azok a vasak zavarszűrőnek jók csak.

Szerintem is, de ki tudja...

Urak, közkívánatra a visszarajzolt kis kapcsitáp, amit tudtam beírkáltam, a primer menetszám nem tiszta, roncsolás nélkül nem lehet hozzáférni, ha valaki megsaccolná, örülnék neki.

Mivel kb. 153V van rajta, a szekunder menetszám alapján a primert is ki tudod számolni.

Üdv!

Egy egyszerű kérdésem lenne. Egy félhidas tápnál a két kondenzátor maximális feszültség tűrése külön-külön kell legalább akkora legyen mint a kapcsolandó feszültség vagy elég ha a kettő összege nagyobb ennél. Sajnos nem igazán sikerült jobban megfogalmaznom a kérdésem de remélem valaki megérti.

Hali!

Elég ha az összegük nagyobb. Azért tesznek az Pc tápokba is csak 200 Voltos puffereket.

Köszönöm. Én csak hirtelen arra gondoltam, hogy ha egyik fele megindul az áram akkor a kondenzátorok munkapontja eltolódhat addig míg így már túllépi a határt egyik kondenzátoron a feszültség.

Ezért van (többek között) párhuzamosan a kondikkal két ellenállás is az áramkörben.

Ha addig eltolódik a közös pontjuk feszültsége, akkor már nagy baj van... ott legfeljebb csak 2...3 V változás lehet a féltápfeszhez képest.

Az a két ellenállás vajmi keveset számít a szimetria érdekében. Ha ez lenne a feladatuk, akkor annyira kis értékeket kellene beletenni, hogy a veszteségük miatt óriási méretek adódnának és nem férnének be a dobozba. És akkor még nem beszéltünk a hatásfokról. Azok az ellenállások inkább csak azért vannak, hogyha kihúzod a betápot a hálózatból, akkor legyen ami kisüti kondikat.

Köszönöm mindkettőtöknek

Hát, ha a szekunder menet 10, és ehhez tartozik 12v, akkor 1 menet 1,2v, ennélfogva kb 120 menet lenne a primer? Csináltam már rezonáns tápot, de ott kb 50 menet volt a primer, nem sok ez?

Mivel a primer körben nincs puffer, ezért a félhíd kimeneti feszültségének effektív értéke csak 110....115V körüli lesz.
110...115V / 1,2 = 92....96 menet

Rendben, akkor beírok 96 menetet a rajzba. Köszi.

Sziasztok!

Kicsit visszaolvasva látom, hogy itt nagy guruk vannak jelen kapcsolóüzemű táp témában. Én csak elméleti szinten vagyok tisztában e tápok működésével, (valamikor tanították… ) ezért is kérnék tanácsot az alábbi ügyben.

Hozzájutottam egy kis táphoz, ami PC IDE/SATA eszközök működtetésére szolgál(na). 12V@1,5A, 5V@1,5A van ráírva, ahogy az „all. jpg” képen látható. (meg az is hogy kínából származik) Használtam is, éreztem is hogy nagyon forró, de bíztam abban, hogy bírni fogja, de nem bírta. Szétszedve láttam a nevetségesen kicsi hűtőfelületet (all.jpg) és arra gondoltam, hogy alapvetően az okozta a meghibásodást. Nagyobb dobozba tenném, erősebb hűtéssel, miután megjavítottam (persze ha lehet/érdemes), és azért használnám tovább. Illetve arra is gondoltam, hogy pár alkatrész kicserélésével javítható lenne a stabilitás, minőség. (szóval elbarkácsolnék vele egy kicsit)

A kérdéseim összefoglalva:

1: a bemeneti FET: IRF730A (400V 5.5A 74W). Ezt lehetne cserélni nagyobbra, erősebbre? Érdemes? Pl. IRF840 (500V 8A 125W) Gondolom ez szállt el a hőterhelés miatt, de ezt még nem mértem.

2: A bemeneti kondi 22µF 450V, lehet ezt is érdemes nagyobbra cserélni?

3: a Q2 és Q3 is sérült szemmel láthatóan meg vannak repedve (in.jpg) Q2 felirata: 9014, c331. ez gondolom ktc9014 lesz), Q3: 9015 (ez gondolom ktc9015 lesz, ami helyettesíthető 2N5401-es (hqvideo szerint) Jól gondolom ezeket? (szakmai kérdés: ezek a bemeneti oszcillátor tranzisztorai?)

4: A tekercs (t1) sérülhetett? Hogyan tudom mérni? (ha sérült, akkor talán már nem érdemes belekezdenem)

5: a kimeneten egy TL 431-es van, illetve az U1 jelű, talán 817b optocsatoló. (out.jpg) Elérhető valahogy a kimeneti áram kicsi növelése? mondjuk 12V@2A már barátságosabb lenne pl. egy CD íróhoz.

Mielőtt nekiesnék az egésznek, illetve a tisztelt válaszadó a válaszoknak, azt kérdezném meg, hogy ez a tápegység egyáltalán alkalmas-e arra célra, amire szánták: azaz megbízhatóan működtetni pl. PC HDD-t adatmentés céljából. Ha nem, alkalmassá lehet-e tenni pl. alkatrészcserével?

Üdv: gsc73

Először tisztázni kéne a topológiáját. Tekintve hogy egy kapcsoleszköz volt csak, valószínűleg flyback, vagy single transisstor forward converter. Mondjuk az IRF730 érdekes lenne, ugyanis a FETet a kétszeres tápfeszültségre kell tervezni, mindkét topológiában.
Szóval én itt megakadtam.

Nem kétszeresre kell méretezni, csak akkor ha 50% maximális kitöltési tényezővel dolgozik a táp! De akkor is inkább kicsit nagyobb feszültségre.
Ha kisebb kitöltési tényezőre méretezték a tápot, akkor (a táp duplájánál) kisebb feszültségű FET is használható. Ennek ellenére az IRF730 valóban gyanús, szerintem is alaposabban meg kelene nézni, hogy mi is volt beépítve...

Sziasztok!

Próbáltam makróval és PS-sel értékelhető képet csinálni, ez sikerült. Az biztos, hogy a felirat IRF73-mal kezdődik, majd van még két karakter, amit én "0A"-nak olvasok, persze tévedhetek.
A topológia miért fontos? (gondolom ez a kapcsolási rajz megrajzolását jelenti a NYÁK és az alkatrészek alapján). Mostanában javítottam autós erősítőt (szintén itt kaptam segítséget) és ott nem kellett ismerni a kapcsolási rajzot, "csak" a megfelelő tranzisztort kellett kicserélni.

Üdv: g.

Na akkor fejlesztési javaslatok:
1. FETcsere, de akkor legyen nagyobb feszütlségű, én meg a biztonság kedvéért kétszres feszütlségűre tervezném (bár 600V-os FET ritka), de nem érdemes túl nagy gate töltés.
2. Az opto miatt stabilizált a topológia, így nem baj a kicsi kondi lénygesen.
3. Valószínűleg igen, mondjuk UC3842 IC-vel lehet többre is mennél, nagyobb meghajtást bírna, de akkor új nyák kellene, és akkor jobb ha teljesen új tápot csinálsz.
4. Mérd meg az ellenállását, induktivitását. Nézd a primer és szekunder közötti ellenállást, a műszered legnagyobb mérőhatárában (áltlaában 10MOhm) is szakadást kelll jeleznie.
5. A kimeneten a Tl431 bizosítja a hőmérségletfüggetlen stabil referenciát, ezeken a kiementi telejsítmény nem múlik. A kimeneti valószínűelg schootky diódák nekem 1A-esnek néznek ki, de van ott még üres hely többinek. Persze az is kérdés, hogy a mag bírja -e.

Szerintem a fetcsere nagyobb feszütlsgérűre jelentősen megnövelné az üzembiztonságot. Ha tudsz eléggé modern FETet szerezni, akkor annak mind a gate töltése kicsi, mind az Rdson, így kissebb veszteséggel is fog működni.

A topológia ismerete (a műküdési elv) azért jó, mert pl a flyback légréses magot kíván, így az is tervezési paraméter, ha mondjuk teljesítményt akarsz növelni. A single transistor forward converter légrés nélküli magot kíván, így ott pl a frekvencia növelésével a mag által átvitt teljesítmény növelhető. Meg persze én szeretem legalább nagyjából tudni, hogy amit a kezem elé adnak az hogyan működik.

Szia!

Köszönom a tanácsokat! Kicsit elmélyedek pár adatlapban, és remélem, hogy rövidesen vagy újabb kérdéssel, vagy eredményekkel jelenkezem.

Üdv: g.

Laci: olvastam a mini rez.tápos cikkedet. Teszett, de hiányoltam az áramkörből a hálózati zavarszűrőt.
Az IC tápellátása pedig megoldható lett volna előtét-kondenzátoros megoldással is, akár az 50Hz-ről, akár a félhíd kimenetéről (ahol most az 1nF van) - hatásfokban mindkét megoldás jobb - bár tény, hogy a méret rovására megy.
A félhídon levő ZVS kondi hatását ellenőrizted oszcilloszkóppal? Ha nem, akkor érdemes lenne, mert lehet, hogy egy nagyon pici légréssel a trafóban, jobb lenne a hatásfok.
Amúgy a külső rézfólia burkolat általában csökkenteni szokta a szórási induktivitást - a te trafód esetén tényleg nem változott semmit (induktivitás mérővel ellenőrizted)?

A hálózatból lévő kondinak nagyon nagy méretűnek kellene lennie. A félhídból való táplálást kondival többször szimuláltam, de ennek az a baja, hogy rövidzár esetén ezen is megrik a fesz, kis terhelés esetén pedig alig táplál.
Igen ellenőriztem induktivitásmérővel, és nem volt jelentős változás (86uH-t mértem, és korábban 95uH volt, ami a nagy időkülönbség miatt már a műszer mérési hibájával egybe esik).
ZVS kondi hatását nem ellenőriztem, a hatásfok így is nagyon jó volt. Korábban végeztem egy becslést a Skorys táblázat alapján, úgy 0,26nC jött ki összes ZVS kapacitásra, ami nagyjából megegyzik a fetek kimeneti kapacitásának (105-135pF) összegével.
A hálózati zavarszűrő tényleg nagyon fontos dolog, sajnos a kis dobozban már nem fért volna el, de úgy oldottam meg, hogy zavarszűrős tápaljzatot használok.

T. lorylaci !

Érdekes a cikk, bár pár létfontosságú dolgot kifelejtettél.

Főleg a transzformátor kivitelezése érdekes dolog.
Nem elég csak úgy vaktában "tekergetni a drótot".
A tekercselés mikéntjét, huzalkeresztmetszetet, szigetelések módját !!! is ismertetni kellene ahhoz, hogy valaki utánépítse.
(És számtalan egyéb információt, bizonyára te is tudod, ha építettél ilyet.)

Másrészt illene felhívni a figyelmet az áramütés veszélyére!

Persze kérdés az, hogy a cikket minek szántad?-

Ahhoz, hogy valaki egy ilyen táp működését megértse, vissza kell olvasnia, mint ahogy a cikkben is volt erre utalás. Azokon a helyeken lehet találni kiviteli példákat a transzformátorra. És, ha valaki egy ilyen tápot meg akar építeni, annak kötelező olvasmány minden idevágó iromány, amit ezen a fórumon lehet olvasni. Nem olyan sok, érdemes elolvasni...

Szerintem, gondolatébresztőnek lett szánva a cikk, elsősorban a kezdőknek, az egyszerűsége miatt. Vagy a haladóknak, ha esetleg nem gondoltak arra, hogy viszonylag nagy teljesítményt is lehet csinálni kis méretben...

Mondjuk a te hozzászólásod utolsó sorában feltett kérdésed nekem egy sokkal negatívabb gondolatsort eredményez...

A kapcsolásban szerepel a szórási induktivitás, valamint a légrés nélküli kivitel. Valamint emellett szerepel a vasmag anyaga, szerepel a menetszám. Mivel mindenkinek más házi litzéje van (amilyen vékony drótja van éppen otthon), meg attól is függ, hogy ki hány voltos szekundert szeretne, feltételztem, hogy a szükséges keresztmetszetet a kívánt melegedésre kit tudja számolni. Benne van, hogy a kívánt szórt induktivitáshoz szükséges egy elválasztó a primer és a szekunder közé. Ez kellően szigeteli a szekundert a primertől, így a normál egyszeres szigetelésű zománchuzal megfelő biztonságot nyújt. A nyákon a primer és a szekunder oldal között kellő tisztázás van. Valamint a szekunder nulla hálózati védőföldre van kötve.

Az is szerepel,hogy Cimopata cikke alapján, ott benne van az összes egyéb szükséges információ.

Nyilvánvaló hogy ez hálózati feszültségről működő eszköz (így magában hordozza ebből akadó veszélyeket), de ha szükséges ezt egyéb figyelmeztetésként kiírom (a cikk amúgy biztosan nem csak úgy került ki, tehát a moderátorok átnézték, gondolom szóltak volna, ha olyan vezsélyes hgoy csuhaj). Felhívtam a figyelmet a kis méretek miatti zárlatveszélyre.

A cikket arra szántam, hogy felhívjam a figyelmet a kapcsoló üzemű tápok óriási előnyére: "Kis méretben nagy átvitt teljesítmény érhető el, akár egész egyszerű felépítéssel, és akár kis alkatrészköltséggel"

De mint ahogy a D-osztályús cikket, ezt is a visszajelzések alapján javítani, bővíteni fogom. (pláne ha az új IRS27951 ICm meglesz és azzal még jobb lesz..)