Sziasztok
Megépítettem a csatolt villanypásztor kapcsolást egyet tavaly ami teljesen jól működik, viszont most kellett még egy így megépítettem belőle még egyet, de ez nem nagyon akar működni.
kb. 8-10 másodpercenként sül ki, a 7µF indító kondenzátoron kb 90 - 100V van (a régebbi építésűn 400V körül van). A legfeltűnőbb hogy az IRF830 melegszik míg a régiben egyáltalán nem. Alkatrészeket cserélgettem, de jelentős változás nincsen, zárlatot szakadást nem láttam. Merre keressem a hibát?

Diódák biztos jók? Szedd ki és nézd meg, hogy akkor melegszik el a fet.

Hello! Az mindig célszerű, ha nem azt a rajzot teszed fel amit megépítettél..
De ha a Fet melegszik, akkor vagy az 555 frekvenciája/kitöltése, vagy a traszformátor induktivitása nem megfelelő értékű. Esetleg valami nem kívánt terhelés van a szekunder oldalon.
De az is ésszerűtlen, hogy a táp 12V és a stabilizátor is ennyi, valamint semmi tápszűrő kondi nincs, de a stabi gerjedésgátló kondik is hiányoznak..

A nyák elvileg a rajz szerint készült még tavaly találtam itt a fórumon visszább és onnan származik. A 12V stabilizátor 3 lába között 1-1 100nF kerámia kondi van szűrésnek, tudom ez nem szerepel a rajzon és még egy ütem led-et is építettem a kapcsolásba az sem szerepel a rajzon. Amúgy meglett a bűnös a NE555 7 és 8 lába közül kimaradt egy ellenállás. Most már az ütem jó viszont a kondi csak 240V-ig töltődik maximum, míg a másiknál majdnem eléri a 400V-ot.

Tiszteletem! A sokat építgetőktől kérdezném, hogy ha napelemmel és annak feszültség szabályzójával szeretném a villanypásztort működtető akkut tölteni, akkor milyen védelem kell az akku és a napelem "töltője" közé tenni, hogy a "pásztor" feszültség csúcsai ne tegyék tönkre azt? Elég egy záró irányú dióda vagy ha van a pásztor tápegység oldalán ilyen az is elegendő védelmet nyújt?

Szia. Semmi sem kell védelemnek.. A záró irányú dióda amugy sem védene meg egy 10kv os impulzustól semmit. Az akku gyakorlatilag "rövidzár" a nagyfeszültségű impulzusnak.. De a másik meg az : ha már idáig el is jut a nagyfeszültség, akkor ott komoly a baj...
De megnyugodhatsz, mert nem fog eljutni addig. Ha valami ok folytán belül a kisfeszültségű részt kV-os tűimpulzus érné, akkor a villanypásztor amugy is megáll.. A napelemes töltés vezérlők is el vannak látva védelemmel, de azok sem érnek fabatkát sem, ha egy 8-10 kv-os tüimpulzus odáig eljutna.. De mint írtam, nem fog..

Háát nem tudom . Vagy két példányban megépítettem ezt a kapcsolást, és az aku, meg a dióda közzé betettem egy kis kapcsolót. Na az néhányszor úgy megküldött . Nem tudom hogy az akuk hogy viselik... Nem vitázni szeretnék, csak okosabbtól várok megnyugtató választ .
Köszi !

Szia! Nem tudom, hogy hogy is van ennek a "fizikája" de nekem is a szomszédom adta volna feladatul, hogy járjak utána ennek a pásztor "rugdalásnak", mert már ment tönkre szolár fesszabályzó emiatt. Még nem tartok a kivitelezésnél de a fesszabályzót sem ismerem amit össze kellene házasítanom egy valamekkora szolárral, hogy ez hogyan is történik. A szabályzó egy zárt alumínium hűtőbordás családi gyufa skatulya nagyságú és három kivezetése van. A test az közös lehet, mert van még egy 12V-os és egy 48V-os kivetése a doboznak. A védelem az nem tudom hogyan nézhet ki a kettő közé építve csak gondolom, hogy az akku és a szolár fesszabályzó közé kellene egy záró dióda vagy egy zenert kellene oda betenni ami "levágná" a csúcsokat.

Szia!
Célszerű lenne megnézned az akkumulátor feszültség képét oszcilloszkóppal, amikor megy róla a pásztor. Ha gondolod, tehetsz addig rá 1-200 voltos varisztort vagy bármit, ami megfogja az esetleges nagyfesz impulzust annál az értéknél.
HA látnál ilyent, akkor gondolkozhatsz még kisebb feszültségű védelmen is, amikor viszont egy záróirányú gyors dióda biztos nem engedi vissza a töltő felé a sokszor kisebb feszültségű tüskét ( nem is lehet már kV nagyságrendű tüske ).
Mindenesetre az akku mellé alapban célszerű legalább betenni paralel egy több µF-os indukciómentes kondit is és a pásztor felé egy kis LC szűrőt.

Hello! Nem ismerem az egészet, de az nem lehetséges, hogy a pásztor a földhöz képest rugdossa a villanyt, a napelemes rendszer meg földfüggetlen? Mert lehet, nem is a tápon keresztüli visszahatás a gond, hanem az áramköri hálózat potenciáljának megemelkedése a földpotenciálhoz képest? Mint egy "villámcsapáskor". Esetleg varisztorok kellenének a földelés felé és persze földelési pont?

Szervusz Gabi bácsi! Nem tudom, hogy hol lehet a hiba egy ilyen kialakított rendszerben, hogy nagy feszültség kerülhet a napelem "töltője" felé. A rajzon hiányzik a napelem és az akku közül a fesszabályzó ami a napelem cca. 50 voltját 12V-ra veszi és azzal tölti az akkut amiről pedig a villanypásztor működik. Hová is kellene védelmet beiktatni vagy mi lehet a hiányosság ha a napelem töltője felé fals feszültség kerülhet a pásztor felől? Vagy úgy is hangozhat a kérdés, hogy hogyan lehet megvédeni a szolár fesszabályzóját az esetleges túlfeszültségtől?

Szia!
Szerintem a pásztor primer (12V-os) oldalát kellene földelni. Feltételezhetően a negatív pólusa a GND, ezért azt kellene földre kötni.
Az akku alacsony belső ellenállása miatt nem gondolnám, hogy a pozitív póluson akkora amplitúdójú fesz megtudna jelenni, hogy az kárt tenne a töltőben... Hiszen akkor saját magát is kinyírná a pásztor.

Szia! Nem tudom, hogy hol lehet hibázni ennek az összeállításnak a megépítésénél. Mi kell ahhoz pluszban, hogy a szolár fesszabályzója ne menjen tönkre az esetlegesen "rákerülő" nagyfeszültségtől? ITT van egy PWM szolár szabályzó kép amin fel van tüntetve egy esetleges túltöltésre, fogyasztó rákötése az akkura vagy rosszul értelmezem az ábrát. A meglévő szabályzó az nem ilyen, sőt ismeretlen.

Szia! Ezért is érdeklődöm, hogy mivel nem ismerem a buktatókat ezen a téren, hol lehet ezt rosszul összerakni vagy mit kell pluszban azonos potenciálra tenni ahhoz, hogy ne kerüljön káros feszültség a szabályzó felé. Tehát azt mondod, hogy az akku negatív sarkát szintén le kell földelni, hasonlóan a pásztor trafójának a földeléséhez. Az okfejtést értem, hogy akkor a pásztor is tönkre menne de a káros hurok kialakulását azt nem, pedig azt mondja a gazda, hogy létezik, mert már kettő tönkre ment neki. Lehet, hogy nem is "szűrő" beépítése (kondenzátor, varisztor) a megoldás hanem azonos potenciálra kellene hozni az akku negatív pólusát a pásztoréval? Passz.

Így van. A negatív pólust kell földelni, de normális földeléssel, nem csak egy a "porba leszúrt" 100-as szeggel.
Az a promléma, hogy a napelem tábla, mivel rögzítve van valamihez, ezért igyekszik föld potenciálon lenni. Vele együtt a töltés szabályozó is. Viszont a pásztor nagyfesz oldala kapacitív úton át lökdösi az impulzusait a 12 Voltos oldalra. Természetesen a találkozásba a töltő pusztul bele.
Viszont ha földeled a 12V negatívját, akkor ezt a nagy fesz impulzust levezeted, tehát nem jut be a töltőbe.

A részletek az érdekesek.. az akku negatív sarka hogyhogy nem azonos a pásztoréval? A földpotenciálnak ugyanannak kell lenni azok után, hogy a napelemes töltő is rá lesz téve.
A napelem tábla nem a levegőben lóg, hanem bizonyos értelemben "földön" van és így már bármi előfordulhat, ha a közbülső részek "lebegnek".
Ezért is javasoltam a szkópos, védett tesztet és rögtön kiderül, napelemes rész nélkül mit lehetne látni.

Szia!
Aztán meg itt jöhet még képbe az a kérdés, hogy a pásztor nagyfesz oldali földelése vajon... ?
Mert ugye ha az nincs a helyzet magaslatán, akkor meg aztán főleg osztódhat a nagyfesz eme irányba is!

Szia!

Az a 30cm mélyre leszúrt földelés elég karcsú. Legalább 1-1,5m legyen. Nekem akkor rúgott vissza a tápra a pásztor,mikor a földelés nem volt megfelelő. Fogtam egy 1,5m-es horganyzott félcolos vascsövet, az egyik végétől kb 10cm-re a csőre merőlegesen hegesztettem egy 8-as csavart és ahhoz fogattam két anya közé a földelő vezetéket. Ezt a csövet leütöttem a földbe és azóta is működik.

Igen... de előbb-utóbb az is földelve lesz kint...

Hello! Úgy gondolom, elsőként OHM-mérőzgetni kellene ki-kivel van összekötve galvanikusan. pásztor földelése és a 12V betápja (aksi) között, aksi-napelem között. Aztán eldönteni kit hogyan lehet földelni. Mivel a pásztor rugdos, a földelést célszerű itt kialakítani. Ahogy az ábrán van, csak keményebben, ahogy javasolják. És ide kötni az aksi negatív pontját, röviden. Mint egy afféle csillagpontot kialakítani. Ha a 12V-os tápon kerülne be, akkor arra VDR és egy 10µF-os kondi de nem elkó. Amit nem lehet összekötni mert esetleg a töltőben Fet-ekkel kapcsolva van, oda VDR-t a pontok és a földelés közé.
Valahol ez lehet a megoldás.

Köszönöm a kimerítő választ. A kérdés már csak az volna, hogy milyen értékű legyen a varisztor? Érdemes a fesszabályzó értékét szem előtt tartva cca. 50V körülit választani?

Az a probléma, hogy nem látom majd amikor a földelést leüti a gazda hacsak rá nem beszélem a fiát, hogy Ő telepítse a földelést, mert az "öreg" az ráhagyja. Gondoltam erre a dologra (földelésre) de mégis csak megkérdezlek benneteket is, mert nem ismerem elég mélyen ezt a pásztoros, szoláros dolgot. Köszönöm a tanácsot.

Szia! Igazad van a földeléssel kapcsolatban. Éppen most ecseteltem "tibibalogh"-nak, hogy a földelést majd a lelkükre beszélem, mennyire fontos a jó kialakítása, mert nem leszek ott a telepítésnél. Remélem sikerül majd jól megoldaniuk és összekötniük a szolárt-akkut-pásztort és mehetnek a legelőre az állatok.

Nyilvánvalóan annál nagyobbat, mint ami feszültség üzemszerűen rajta lesz..

Próbáld meg rávezetni Őket a földelés fontosságára, mert mint korábban írtam/írtuk, nem csak a töltésvezérlő halálát okozza, hanem a pásztor hatásossága is csődbe mehet, egy nem megfelelő földelés esetén!!!
Kénytelenek lesznek megérteni, vagy másik szerelő után nézni! Na meg aztán hetente cserélgetni a töltés vezérlőt.

Urak, nem vitaindítónak szánom, de nézzük már meg egy villanypásztor felépítését. Haladjunk visszafelé:

Kimenő trafó szekunder galvanikusan leválasztva a vezérléstől. ( légréses trafó ) De ha extrém esetben mégis átjut a tűimpulzus, ott van az útjában egy fojtótekercs + védődióda + maga a tirisztor. Így vezérléshez még akkor sem juthat tűimpulzus, ha „Józsi” bácsi egy 160-as szeget szúrt le földelésnek.

Ez természetesen egy nem autótrafós pásztort feltételez, ahol maga az egész rendszer fölfüggetlen, és kizárólag a nagyfeszültségű trafó szekunder oldal hidegpontja van földelve. Az akkuhoz semmilyen körülmények között nem juthat tűimpulzus. De ha még el is jut mikrovolt nagyságrendben, akkor az akku kis belső ellenállása miatt egyszerűen elvész.

Nézzük a nem fölfüggetlen rendszert, házi autótrafós pásztor:
Itt már meredekebb a történet, ugyanis a karámföldelés galvanikus kapcsolatban van a vezérlés földpontjával. De itt is fojtó, és/vagy védődióda, ami már kizárja hogy az elektronika felé bármilyen módon eljusson egy picike kis impulzus. És ha az 555 el felépített inverteres elektronika túléli, mégis hogy jutna el a töltésvezérlőig?

Most nézzük a a nagyfeszültségű impulzusok útját. Ugye azt senki sem gondolja komolyan, hogy a nagyfeszültség tűimpulzusa, - ami kárt tehetne egy napelemes töltésvezérlőben - fittyet hány a fizikára, és az esetleg rossz földelés miatt kialakult néhány kiloohmos ellenállás helyett, a több száz megohmos utat választja az elektronikán keresztül egészen az akkuig.

De ha mégis megtörténne ez a csoda, akkor a töltésvezérlőben ( még ha nagyon Kínai akkor is ) van egy fordított polaritás elleni védelem + egy statikus elektromosság elleni varisztoros, esetleg fojtó + kapacitás + schottky kombó. Még a gyengébb minőségű töltésvezérlők is el vannak látva efféle védelemmel. Így teljesen felesleges újabb védelmet közbe iktatni.
Mert ha erre szükség lenne, a gyártók és a forgalmazók külön egységként gyártanának/forgalmaznának ilyesmit villanypásztor rendszerekhez ( várom a linkeket hol árulnak ilyet )

Gyakorlatilag nincs olyan napelemes rendszer, amit földelni kellene vagy ellátni bármiféle védelemmel utólagosan.. Sőt gyakorlatilag azzal teszel kárt benne, ha külön földelést teszel az akku negatív pontjára. Ugyanis ekkor még arra is lehetőséget adsz, hogy az esetleges másodlagos villámcsapás ( ami nem kell hogy érje sem a karámot, sem a napelemet, elég ha 30 méternyi távolságban a földbe csap bele ) elektromos térereje a „védőföldelésen” keresztül egyenes utat találjon a talajba, keresztül haladva a napelemen, töltésvezérlőn.

Gyakorlatilag az egész rendszert egy ponton kell földelni, az pedig a villanypásztor kimenetének földpontja! Galvanikusan leválasztott rendszernél még a földelés hiányában sem történik semmi. Csak talán annyi, hogy a karámban nem lesz nagyfeszültség

Autótrafós megoldásnál, akár milyen talajról is van szó, minimum 1 méteres földelő cölöp már elégséges.
Amúgy a belinkelt 3x 30 cm es földelés kicsit mosolyt csalt az arcomra. Kíváncsi lennék a Hortobágyon 30 cm mélységben mekkora a talajpára, ami már elégséges a villanypásztor jó hatásfokú működéséhez

Üdv . Mindenkinek!
Javításra szórúlt a Power Magnum pásztorocska. Ha sikerül,akkor fotót is teszek föl. Az on/off nyomógombját letőrtèk. Kicseréltem. Bekapcsol ,meg szabályozni is lehet ,na de nem ad le semmi nagyfeszt. Szerintetek merre keresgéljem a bajt? Aláhúzom ,hogy smd -ék vannak benne és PIC vezérlő azt hiszem.(16...)Nem találom a kapcsrajzát sem.

скорее всего там pic12

Здравствуйте.
Это был транзистор на преобразователе.

Szia.
Sikerült megoldani ,egy tranzisztor volt a ludas. Helyetesítettem egy 2n2222-el ,és műkődik.