Érdekesség - vagy ennek így kell működnie ?

Kicsit kontárkodtam a szakmátokban, bocsi

Előzmény: Távvezérelhető csillárt kellene felszerelni - 2 csavar + két vezeték nem okozhat gondot ...
Fennakadás : A távirányító-vevő dobozán megjelölték a fázis, és a nulla vezetékeit ( L, N)
Vajon fontos lehet ? Van egy régi szovjet "fázisceruzám", majd az megmutatja

Mennyezetből lógó egyik vezetékhez érintés - semmi, ez lesz a nulla .
Másik vezeték : "fáziscerka" glimm lámpája egyet villan, FI kattan. megvan a fázis

FI-t visszanyomtam, a világításhoz tartozó kismegszakítót meg le ... Bekötöttem a lámpát - öröm ...

Szia!

A fázisceruzán, és rajtad keresztül IS annyi áram folyt keresztül, ami miatt leoldott.
Szerintem több lehetőség is van. Vagy a FI relé van már "elgyengülve" (bár nem tudjuk, hogy milyen). Esetleg a lakásban vannak olyan fogyasztók, ami miatt állandó jelleggel van 10-20 mA szivárgó áram a védővezető felé, és ennyi plusz elég volt a leoldáshoz. A másik lehetőség, a szovjet ipar terméke a hibás. Ez utóbbi esetben egy olyan hálózaton, ahol nincs védelem, eléggé megrázó élmény lett volna ez az érintés.

Én is a szovjet ipar nem túl tökéletes termékére gondoltam. Bár ahogy itt a fórumon is többször felmerült, a maga korában (min. 30 évvel ezelőtt) tökéletes eszköz volt a "ceruzám" ( ami csavarhúzó formájú...)

A mai technika- és szabályok mellett, hogyan illene ismeretlen hálózaton a fázisvezetéket azonosítani? ( Pl., mint az esetemben: kilóg a plafonból 3 szürke vezeték )

Vannak érintésmentes keresők. ( bár lehet nagy része túlságosan is az.) Én szeretem, legalábbis az enyémet, az még betartja a 0-1 cm-et. Ha tudja az ember használni, vezeték szigetelés bontása nélkül is sok információhoz lehet vele jutni ( de az erdőbe vezető út is simább)

Én ilyenkor műszerrel mérek, méghozzá úgy, hogy ismert potenciálú ponthoz képest történjen. Pl. egy ellenőrzött és megbízható hosszabbító földelése, ami megbízható, földelt dugaljba van dugva.
A fáziscerka és az érintésmentes vizsgáló is adhat megtévesztő, fals jelet, bekötetlen vezetékre.

Köszönöm a segítséget, az információkat !

Másik "láma" kérdésem :

A lakás 3 fázisú betáppal rendelkezik, lakáselosztó legalább 10 körre osztja (ennyi kismegszakító van ). Fel kellene térképezni, melyik fázison, melyik kör, milyen fogyasztókat tartalmaz.
E tevékenység a klasszikus le-(vagy fel)kattintok egy kismegszakítót és végigpróbálom melyik konnektorban, melyik lámpán van delej ?
Ha az óra mellett lepattantok egy fázist (esetleg kettőt) ahhoz mit "szól" a 3 fázisú FI ?

Alapjában igen, de én már futottam bele abba, hogy két megszakító táplált párhuzamosan ( ) egy kört, mert a "szaki" simán összewagózott két fekete vezetéket, amit nem kellett volna. (UPD: és nem egyszer láttam ilyet!!! Volt, ahol a három fázisos rendszeren végzett szabványosítás után a megszakítók felkapcsolgatása során kialakuló fáziszárlat buktatta le, mert én nem abban a sorrendben kötöttem be a köröket, ahogy volt és a párhuzamosok találkoztak, ha nem is a végtelenben, de a táblából elmenet...) Szóval felkattint, mindent kipróbál, feljegyezget közben, lekattint, másik fel és újra az EGÉSZ tesztelése és reménykedés, hogy ilyen fenti malőr nincs sehol.


Semmit sem kell szólnia, mert csak az áramkülönbséget figyeli, akárhány fázison is megy be drótospetró.

A fázisceruzára mindig leold a fi relé,hisz az a dolga.

Én nem gondolnám...

Pedig hidd el!

Ezt azért nem mondanám... Megnéztem az itthon található fázisceruzákat, a 30 mA-es Fi relé egyikre sem oldott le. Az egyiket szét is tudtam szedni, kb. 3 MOhmos ellenállás van benne, ezen keresztül kb. 50-80 mikroamper folyik el a föld felé. Ekkora áramra semmilyen Fi-relének sem kell leoldania.
Szerk: De ha egy fázisceruzában 200 kOhmos ellenállás lenne (ami már esetleg bizsergést is okozhatna a vizsgálatkor) a kb. 1 mA-es áramra akkor sem oldana le egy 10 mA-es Fi-relé sem.

Háát,nem tudom,nekem mind a három ceruzámra mindig leoldott mindenhol!

Megközelítőleg 30mA-es FI relé 7,5 kΩ-ra már leold.

Az rendben van, de ki gyártana olyan fázisceruzát, ami Fi-relé nélküli hálózatban egy érzékenyebb villanyszerelőt esetleg megöl?
Már 10 mA-es áram, 2 másodpercnél hosszabb ideig már görcsöket, szívritmus zavart, légzési problémákat okozhat. Az alábbi linken kb. azt lehet látni, hogy 500 mikroamper alatti áramoknak nincs semmi élettani hatása, logikusan a fázisceruzáknak is ez alatti áramokkal kellene működniük.
Bővebben: Link

Nincs miért elnézést kérni, ígyis rengeteget segítettek itt sokan, és egyébként nincs abban sem vita köztünk, hogy a WAGO kötés ellenállása nagyobb lesz, mint a sodrotté. (plusz a polemizálásból is sokat lehet tanulni )

Pár - többnyire házspecifikus - tény azonban árnyalja a képet:
- A lámpákhoz menő vezetékek kb mindenütt ALU-ból vannak (amit vagy csokiba kötsz, amit rühellek, mert megnyomja az ALU-t, ezzel elvékonyítva, és így könnyebben eltörik a vezeték... és azt nincs humorom újra húzni, mert a 2-es ALU jó a max 5 ledes izzóra, ami itthon van... a másik opció a pasztás csavarós megoldás lehet, de azt nem ismerem, így nem is bízom annyira benne... kibontani az ALU-t onnan... nos ahhoz nincs kedvem, és a feleségem se örülne, ha minden szobát szétnyúznék )
- Sordott vezetéket falba húzni nem szeretek, mert az kb. mindig befűzőszállal történik, ami könnyebben megszakít kis szálakat a szigetelés alatt, ami pedig a falban okozhat keresztmetszet csökkenést/melegedést... ha egy mód van rá, merev kábellel dolgozom, azt viszont nem szeretem forrasztani, mert (szerintem) a felszín kisebb, ezért a ón diffundálódása se olyan jó, mint sodrottnál
- A fenti szakaszokon én kézzel szoktam betolni a rezet szálanként a csövekbe... ha nincs kanyar, és extrém vezetékmennyiség, ez simán működik, max egy picit pepecselősebb, és erre sodrottal esélyem sincs...
- Szeretem, - pláne amíg ismeretlen a terep - ha áramtalanított az egész ház... egyszer jártam úgy, hogy egy áramtalanítottnak hitt részben bizony volt szufla, szerencsére (mikor épp kihajtogattam a kötéseket) a fogón csattant az ostor, nem rajtam Áram nélkül viszont nehéz forrasztani (ilyen gázos/akksis cucc nekem nincs, műszerész állomásból viszont kettő is)
- Így is eleget állok a létrán, hát még ha forrasztani kéne...
- A forrasztott kötést le kell szigetelni... erre sokan szigetelőszalaggal esnek neki, ami viszont idővel elöregszik, és a bajt később nem a kötés okozza, hanem hogy a szigetelés ~megszűnik rajta (töredezik, lehullik, elérik az anyag)
- Nem egybe csinálom a házba a vezeték cserét, hanem szakaszonként, ezért sokszor jól jön, hogy az 5-ös WAGO-ba még van szabad hely, lehet folytantni másnap, vagy mikor a munkaidőm engedi (van egy 10 hónapos babánk... nap közben pl. a konyhai szakaszon néha vissza kell nyomnom az áramot)
- Mindig - de tényleg - figyelek arra, hogy a WAGO közepébe legyen a betáp, és a mellette jobbra-balra lévő közvetlen erek legyenek a nagy(obb) fogyasztók...
- A nem oldható WAGO-kat használom ahol lehet, és nem használok újra, ha valamiért bontani kell.. oldható WAGO-t csak akkor veszek elő, ha tudom, hogy ott még lesz dolgom, és vissza kell bontani, max pár hétig marad úgy.
- Azt is figyelembe kell venni szerintem, hogy 4-5 ér forrasztása esetén (/szín) egy-egy kötődoboz mennyire lesz tele... a WAGO-nak megvan az az előnye, hogy a szál elfordul benne egy picit, így - bár ez se segít az ellenállásán - de nincs mechanikai stresz a kötésnél a vezetékeken, ami s tekergetésből, visszanyomkodásból származik

BTW: Ha végre elkészül a műhelyem, és lesz egy kis időm, fogok mérni párat én is különböző kötésekkel, 10A mérőárammal a vezetéken a 6,5 digites asztali DMM-el, kellő bemelegetési idő után. Kíváncsi leszek, mekkora teljesítmény esik majd a WAGO-s és a csavart, illetve csavart/forrasztott kötésen

(ha kicsit kusza a fenti gondolatmenet: sorry... késő van, lassan menni kéne aludni)

Kétpólusú feszültség vizsgálóval.
Ha 3 vezeték lóg ki a plafonból és szürke, meg kell jobban nézni, hogy nem-e kettős szigetelt és a külső szigetelés alatt ott vannak a megfelelő színű vezetékek.
Az egyiknek a védővezetőnek kellene lennie, hiszen minden fogyasztási helyre a lámpa végződéshez is elő van írva. Ha ez zöld-sárga, akkor ehhez mérhető a kapcsolt fázis.
Ha egyforma színűek a vezetékek és lehetőség van áthúzni, az a legjobb megoldás.
A legtöbb elektromos áram ütéses balesetnek a nem megfelelő színű vezetékek az okai.
Ha ez a plafonon a lámpahely és létrán áll valaki, onnan még nagyot is lehet esni.

Nekem soha sehol egyre sem. A FI leoldása igencsak akkora áram, amit már megérzel, ha azzal a ceruzával "mentes" házba tévedsz, elmegy a kedved a villanyszereléstől.

Ez így pontos, ha csillár kapcsoló van, már csak "kellene lennie".....( ha meg nem, lehet valaki már lecserélte, ezért a gyanu akkor is fennáll )

Akkor az nem fázisceruza, hanem sokkoló.

Csak úgy általanosságban írtam.
Vannak azok a gombelemmel működő LED-es fázisceruzák, na azok lehetnek életveszélyesek.

Szerintem meg a 3 szürke vezeték az életveszélyes. Miért nem lehet megfelelő színű vezetéket használni ? Tudom, ez volt ingyen.

Kimaradt valahonnan.

Nekem erről egy régi hasonló HOFI vicc jut az eszembe.
Ha egy 500 méter huzalkötegből levágnak egy méteres darabot, ki mondja meg melyik a maradék ?

Az eredeti : .. "Ha egy hat méteres vasból levágunk 30 centit, ki mondja meg, melyik a maradék?" .

Aranyos ahogy a szabályok, előírások követését be(nem)tartását emlegetitek

Ahogy fazy is írja pár hozzászólással ezelőtt, én is részben újítottam meg a lakás elektromos rendszerét ... A lámpákhoz ( max. néhány 10W LED) bőven jó a 30 éves alukábel ... (Városunk egyik legújabb társasházában lakunk )

Elrettentésként ilyen a mérőhely
a fekete hurok az optikai kábel ...
szürke doboz : bár rá van írva, hogy kulcs az 1/1 lakásban, senki nem tudja mi az (nincs is láthatóan belekötve semmi)

Na igen, ez kimaradt az írásomból, van is erről az "előnyről" egy rövid videóm csak most nem találom. Ha Besenyő Pista bácsi meglátná így kiáltana: Nooormáááális kéééérem? Hát ficereg a drót a kötésben!!!
Valaki írta nemrég, hogy az egy stabil kötés (mozog benne a drót ide oda, amíg a szigetelés mérete engedi). Ha az egy stabil kötés, akkor hogy néz ki amelyik nem stabil? Egyébként, ha 10A-ral mérsz egyáltalán nem kell a 6,5 digites műszer, a kelvin klipsz meg pláne nem, hiszen az ellenállás mérésre lett kitalálva, itt meg ugye feszültséget mérünk 2 illetve 2-2 pont között. Össze sem kell építeni semmit, egy egyszerű szimulációval Topi össze állítása cáfolható, a szimulátor ugye számolásban (is) nagyon jó. Mutatom is. A képre minden rá van írva. Nézzük az állításit így emlékezetből. A műszer krokodilcsipeszeinek átmeneti ellenállása. Ez ugye a mérést a legkevésbé sem befolyásolja (csúnya is lenne). Ott van a képen 2db műszer, hogy ne kellejen kötözgetni, egyszerre látható legyen mindkét oldal eső feszültsége. Aztán, ott van mellettük még 2db műszer, amiknél betettem a "mérőzsinórokba" 2db 1k ellenállást, amivel beállítottam egy nagyon durva átmenti ellenállást a krokodil csipesznek. Látható, hogy a mért értékek jottányit sem változtak, nem is változhatnak, mert az ellentmondana az alapvető elektrotechnikai törvényeknek. A következő képre betettem a másik két krokodilcsipesznek is egy egy nagyon durva, 1k átmeneti ellenállást. Szintén látható, hogy az értékek ugyanúgy semmit nem változtak, nem is változhatnak, mivel az áramgenerátor lényege éppen az, hogy konstans áramot hajtson át az áramkörön.
Aztán, vagy a Topinak egyetlen olyan állítása, ami akár igaz is lehet, miszerint, nem sikerült a 4db hozzávezetést (drótdarabot) teljesen egyformára vágnunk (egyébként de), ezért vigyük be a legrosszabb hibát, és növeljük meg a sodort kötésnél lévő 2 drótdarab ellenállását 10%-kal, jelezvén, hogy ezeket véletlenül 10%-kal hosszabbra vágtuk.
Az ellenállásukat egyébként táblázatból vettem, az 1,5-ös huzalra 0,0114 ohmot adnak meg méterenként, ezt osztottam le az adott 5 centi körüli hosszra. Mit látunk a harmadik képen? Hát azt, hogy ha tévedtünk is volna nagyon nagyot a huzalok hosszának mérésénél, még akkor is jócskán nagyobb ellenállása van a wago-s kötésnek.
Az ellenállás témakör egyébként középiskola 1 osztályos elektrotechnika tananyag. Ha már egy "szakember" se érti, akkor hogy magyarázzam el egy irodalomtanárnak, vagy egy buszsofőrnek, hogy mitől égett le a kábelről a szigetelés a kötődobozban?
A végére, hogy az ilyen kötések hogy is mennek tönkre. Általában, nem, nem úgy kezdődik, hogy nagy a terhelés a kötésen, hiszen, azt a wago mérnökei gondosan bevizsgálták, majd kiadtak rá valami tanúsítványt, hogy igen, ennyit bírnia kell. Bírja is. A dolog úgy kezdődik, hogy a kötések időnként kapnak a névlegesnél jóval nagyobb terheléseket (toroid lágyindító nélküli bekapcsolása (lásd kép), kapcsolóüzemű tápok puffereinek feltöltése, induló villanymotorok stb), és ezek mindig adnak egy egy pofont egy olyan kötésnek, amiben a vezeték folyamatosan oxidálódik, plusz még mozogni is tud, így aztán az az átmeneti ellenállás érték szép lassan nőni fog (sodort forrasztott kötésnél nem tud nőni). Aztán, ha elér egy adott értéket, akkor jön a füst meg az égett szag. A toroidos képen látszik, hogy bekapcsoláskor az első félperiódusban akár 81A-es áram is átfolyik a hálózaton, ezzel együtt a kötéseken is, egy induló villanymotornál ez az áram még nagyobb.
A szimulációkon szándékosan láthatóvá tettem a benyomott (play) gombot is, nehogy (más híján) még az a vád is érjen, hogy nem is valós, nem is fut a szimuláció, csak odaírtam valamit.

Ez a szürke vezeték esete, jó van az úgy nem látszik. Olyan mint, amikor a mester az elosztó dobozra a fedelet rárakta. Ránéz valaki nem látja, mi van belül. És hazament...

Persze, abszolút érthetők az érveid, és olyannyira egyetértek a szerelés megkönnyítésével, hogy az elején amikor a ház lámpáit szereltem (ezek CAN buszos + 24VDC-s rendszerűek), akkor az elején blankolás, érvéghüvely és rátolható sorkapocs volt a szerelés módja. De a 20-adik lámpa után megelégeltem a létrán krimpelést és csavarozást.
Ekkor váltottam arra, hogy a lámpát és a vezérlőjét előszerelem asztalnál kényelmesen, és egy 10cm-es drótdarab végére már rá is csattintottam a WAGO-t. A létra tetején csak megblankoltam a bejövőt és továbbmenőt, és készen is volt.

Teszem hozzá természetesen, hogy a lámpáknál sodrott, nem tömör vezeték van, sodrottra majdnem kiváló kontaktust hoz létre a 221-es wago.

Olyan szereléseknél, ahol engedjük a 221-es WAGO-t használni, van egy céges belső szabályunk, hogy a betáp mindig a WAGO feliratnál van. Ez pontosan egyezik azzal az elvvel amit Te is mondtál, hogy 3-as csati esetén középre betáp és jobbra-balra leágazás. Ez használható 5-ösnél is ugyanúgy.

Forrasztással ipari környezetben nagyon csínyán kell bánnunk, sokszor a forraszanyag és annak folyasztószerének megválasztása is pontosan történik, mert a forrasztás hősokkja olyan folyamatokat indít(hat) el a PVC szigetelésben, aminek hosszútávú problémái vannak, illetve a folyasztószer maradékok adott esetben elősegíthetik a korróziót.
Tömör vezeték forrasztása szintén, ahogy írod nagyban különbözik a sodrott forrasztástól.

Mozgó-rezgő eszközök teljesen mást követelnek meg. Ott például nem is engedünk akármilyen csavaros szorítójú kötést + hidegsajtolt kötések. Ugyan ez igaz erősáramú kötésekre is, ahol a hőtágulás mechanikai rugalmasságot visz a dologba, aminek egy sima "gagyi" csavaros szorító nem igen felel meg.

Olyan gépekben ahol gyengeáramú kötések vannak, és rezgés is, ott kizárólag rugós sínes sorkapcsokat engedünk, mert a rugós szorító az egyetlen ami etéren karbantartás mentes.

Itt szerintem az a baj, hogy nehéz vitát lebonyolítani úgy, hogy ne jöjjön valaki úgy vitázni erről, mint ahogy ez most történt (galambbal sakkozni eset). Erre aztán a gyártók is csak rátesznek egy lapáttal, mert a WAGO is azt ajánlja, hogy mindenre IS használni kell. Pedig borzasztóan nem. Megvan az a szűk alkalmazási terület ahol kifejezetten a legjobb megoldás, de a többi helyen pedig maximum az elmegy kategóriába tartozik. A WAGO hivatalos youtube csatornáin is vannak olyan "bizonyítások", hogy csak fáj az ember feje tőle.

Kényelmi szempontból ötös, de ebben az iparban nem csak kényelmi szempontok alapján kell dönteni. Csak az a probléma, hogy nagyon sok villanyszerelő olyannyira nem tud - helyesen - forrasztani, hogy az ő kötéseinél a legvacakabb rugós is jobb...

Mérésed felvetése: Tanulságos mindenképpen mérni, én csak buzdítani tudok mindenkit arra, hogy tegye. Úgyis mindenki jobban elhiszi az eredményt, ha a saját szemével látja. A tized milliohm-os különbségek mérésének is megvan a maga módja. A wago és a csavart forrasztott kötés között értelemszerűen hatalmas a különbség, a csavart-forrasztott javára, de vannak nehezebben - kisebb mértékben elkülönülő összehasonlítási kérdések is, ahol elengedhetetlen a helyes módszer.
Ilyenre példa, ha mondjuk a wire-nut és a csokilécet akarnád összehasonlítani. Ott nem ébred több tized mOhm különbség természetszerűleg.
Illetve fontos, hogy nem csak statikus paramétert kell vizsgálni, mert egy kötésnek legalább annyi dinamikus paraméterét is vizsgálni szükséges tekintettel arra, hogy mechanikai alkatrészekről van szó, továbbá bizony a vizsgálathoz túl is kell terhelni. Mert akkor bizony még nagyobb különbségek ébrednek.
Azért sánta minden ilyen statikus teszt, mert amíg egy kötés "tökéletes" addig senki nem szokott foglalkozni a mi van ha esettel. De a csöpögő forraszanyag, a csöpögő műanyagház és a kontakt hiba miatt felhevült csavarkötés sokkal-sokkal érdekesebb mint a statikus paramétere.

Elég csak belegondolni az alábbiba:

Egy háztartási fogyasztó hagyományos konnektorosként maximum mondjuk 16 A. Vegyük szélsőséges esetként, hogy 16 A állandó fogyasztás van.
Ge Lee ha jól emlékszem kb. 0.5 mOhm átvezetési ellenállás különbséget mért. Ez 0.008V, tehát plusz 8mV feszültség esés, és kb. 0.1 W többlet disszipáció a kötésen. Tehát ha szélsőséges esetként folyamatosan 16 A-el terhelünk egy olyan konnektort ami WAGO-val kötött, akkor is szinte észrevehetetlen a különbség. Főleg, mert a legtöbb átlagos dugalj már langyosodik 16 A-től, a sima vízforralónak langyos a kábele is vízforralás után, tehát nem az összehasonlítandó kötés itt a legnagyobb probléma.
Viszont ha többször ideiglenesen (épp MCB kioldási határrára) (túl)terheljük, akkor lazulás - öregedés lép fel nagyon sok más kötés típusnál, ezt pedig hosszútávon a csavarkötés nem tolerálja, és egyre inkább jobban fog melegedni egészen a tűzesetig. Ezzel szemben a WAGO rugalmasságánál fogva az ilyen hibákat sokkal jobban tolerálja. Sőt, ha addig terheled, hogy már világít a wagoban lévő átkötő elem, rugalmasságát még akkor is nagyon nagy mértékben megtartja.

Egy szó mint száz, az én álláspontom ebben a kérdésben az, hogy:
- Akinek nincs nyomatékkulcsa
- Nem tud különbséget tenni a különböző csavaros kötések között
- Nincs olyan krimpelő-sajtoló eszköze ami bizonyítottan folyáshatárra terheli a csatlakozóelemet
- Nem tud forraszanyagok között különbséget tenni
- Nincs olyan forrasztó eszköze amivel a szigetelés égetése nélkül normálisan hidegforrasztás nélkül tud forrasztani
- Vagy nem akar ezekkel foglalkozni
... az használjon valamilyen megfelelő áram és vezetékkeresztmetszetre való rugós csatlakozást. Még mindig jobb, mint a nem jól meghúzott csavar, vagy a korrozív forrasztóanyag. De félreértés ne essék, a rugós csatlakozókat egy szekrényben 1 másodperc alatt lebuktatja a hőkamera. De ez az a kompromisszum amit több más miatt adott esetben meghoz az ember, más stabilitásért cserébe.
Ha el nem felejtem, készítek egy képet az én otthoni szekrényem kifejtő sínjéről, ahol egyértelmű melyik ágon megy a vízforraló ha megy, látszik a hőkamera képen, melyik sínes rugósban van.

De egy biztos, azokat a kényelmi előnyöket amiket felsoroltál, azokkal vitathatatlanul egyetértek.

Esetleges hibás forrasztás miatt tud idővel melegedni (hidegforrasztás). Ezzel szemben a wago rúgós szórító ott a rúgóerőtől és az érintkezőfelülettől függ az átmeneti ellenállás.
Kevesebb az emberi hiba lehetőség a wagónál.
Én pl nem a wago márkával szoktam dolgozni, hanem az olcsó rúgós vezeték összekötővel. 16A-rt simán átvezet, nem is melegszik. Mindent úgy és arra kell használni amire kitalálták.

A forrasztás is elmegy egy-két kötésig, de pl 50-100 kötésnél már azért durva lenne végig forrasztani.

Nem vitatkozás miatt írtam ezt le. Ez ilyen tapasztalat amit én eddig tapasztaltam wagoval kapcsolatban.

Amit most leírtál, azt leírták előtted már vagy ötvenszer, nem is vitatkozott vele senki. Amit továbbra sem értek. Ha egyszer elindultak egy tervezéssel egy jó úton, akkor miért álltak meg vele félúton? Oldalnézetben, a bal oldali, szemmel láthatóan sem jó kötési mód helyett, miért nem lehetett egy jobb oldali, szemmel láthatóan sokkal jobbat csinálni (a sárga nyilak a rugót jelzik)? Amiben nem csak hogy mozogni nem tudna a huzal, hanem sokkal nagyobb lenne az érintkezési felület is, meg valamivel az oxidáció is lassabb lenne? A sok bába közt elveszett a gyerek? Vagy eleve betervezték az elavulást is? Vagy már késő délután volt, és mentek volna a mérnökök haza? Vagy több anyag kell bele? Igen. Vagy az volt a baj, hogy ebben az esetben nem lehetne ráírni hogy mindenféle átmérőre (is) jó? Valóban nem, minden átmérőhöz különböző méretű idom kéne. Szóval továbbra sem értem.

Erre szerintem a tömegcikk a magyarázat. Költséghatékonyabb egy "mindenre jó" kötőelemet csinálni, mint ezernyi, többlépcsős stanc szerszámot csinálni a különböző keresztmetszeteknek, másodsorban meg vitázni a nem megfelelő keresztmetszet választás miatt a laposnál is rosszabb kötés miatt bekövetkező problémákkal.

Elképesztő szakértelem és tapasztalat központosul a WAGO-nál. Kisujjukba van a sorkapocs téma, de gyártástól kezdve a viszonteladókon keresztül az alkalmazóknak is plusz feladat az eltérő keresztmetszet. A villanyszerelőnek 3-as csatiból 3 félét kell hordania, a kereskedőnek 3-4-5 x annyi félét kell raktároznia, nekik meg X-szer több szerszámot és engedélyeztetést kell végigcsinálni egyesével minden keresztmetszetre. Ezt meg ugye rá kell terhelni a csatlakozó árára.