Szerintem meg inkább az a hozzá nem értés tipikus esete, amikor olyan műszerrel mérsz torzítást ami eleve képtelen 0,1% alatt mérni, de már az a 0,1% is kérdéses, ráadásul mérsz mondjuk 0,1W kimenőnél. Hát nem ott kell mérni.
Egy valamire való triódának (845, 211) kell a rácsára 70V rms meghajtás. Lehet azt egyszerűen csinálni, 7,3% THD mellett, de akár 100V rms-t is lehet, 10,7% THD-val. Egy kaszkód fokozat jobb ebből a szempontból, de nekem az hangra nem igazán jött be, ráadásul az nem biztos hogy tud ekkora kimenő feszt.
Meg ugye, itt 560mV rms-ből készül a 100V rms, az nem játszik, hogy egy végfoknak 2-3V a bemenő érzékenysége mert akkor nem használható előfok nélkül. Sokan szidják a csöves erősítőket, hát pont ezért. És a kínai nem is retten vissza tőle, simán gyártanak ilyeneket garmadával. És még az usában is veszik, mert nem 5-10000 dollár egy erősítő hanem csak 950.

Jut eszembe, sokan, pláne régebben szemre mérték a torzítást, úgy valóban, nem is annyira csúnya az a 70V-os szinuszjel...

Nem emiatt fűzött fel annak idején valaki (talán Otala) három vagy négy difi erősítőt egymás után egy tokban (lapkán) lévő tranyókból?

Az utolsó mondatod úgy hangzana helyesen, ha az "amit" és az "erősítő" szavak közül kivennénk az "az" szót és a helyére tennénk azt a két szót, hogy "egy félvezetős". Mert egy A osztályú csöves pl. biztos nem csinál ilyeneket, azzal más bajok vannak, én meg tagnap azt méregettem éppen.
Nem lehet triódákkal erősíteni a feszt, azaz lehet csinálni akár 100V effektívet is egy szimpla kettős triódával, de csak brutál torzítás mellett (nagy tápfesz kell ott meg már kicsit sem lineáris a trióda). Vagy trafóval kell a feszt erősíteni vagy félvezetőkkel.

Biztosan megrónak majd érte, de tapasztalatból mondom, a hestoréból se és a hq-ból se vegyél végtranyót, mert könnyen pórul jársz. Aliról meg pláne ne. Itthon FDH, RET, máshonnan meg Farnell, Mouser így hirtelen.

Azért kell megnézni, mert néha kell néha meg árt. Ez egy egyszerű mérés, egy 7809 kimenetére van rákapcsolgatva FET-tel egy 100Ω, 5kHz-es frekivel. Néztem a 100Ω-on is a jelalakot és a 7809 kimenetén is. Először üresen van a 7809 kimenete, utána van rajta egy 47nF utána meg egy 1uF.
Felső képek 2V/osztás alsók 1V/osztás.

Nem tudom most milyen stabilizátor van benne, de a stab IC-s első változatnál nem láttam fóliakondit a stab IC-k kimenetén pedig az ott elengedhetetlen. Az is erősítő, hibajelet erősít annak minden nyűgjével együtt, néha be is gerjedhet ha nincs a kimenetén kondi, vagy ha túl nagy van ott.

Minden valamirevaló nagy ellenállás (teraohm) mérő bemeneti része teflon átvezetővel, tüskével stb kezdődik, mivel ugye az FR4 nem felel meg ekkora impedanciákra. Egy mezei erősítő szerintem igen messze van ettől, pláne egy tranyós bemenetű, de még akár a teraohm bemeneti impedanciájú LF356-os IC is, mert ha olyannal kezdődik (nekem a Quad405-ben az volt) akkor sincs kihasználva, jóval kisebb impedanciák vannak ott.
Nem vagyok benne biztos, hogy erősítő nyáknak jobb lesz a teflon mint mondjuk az FR4, de ki tudja. A puding próbája is az evés, meg hát, régi nóta, hogy erősítőt nem érdemes kizárólag műszaki megfontolások alapján tervezni, mert aztán jöhetnek a meglepetések (mégsem szól jól).
Meg talán ez is olyan mint a csoda elkó, vagy bármelyik csoda alkatrész, az sem jó mindenhova, az egyikbe jó a másikba meg nem. Ezért nehéz kenyér ez, ahogy Karesz nemrég írta. Nem emlékszem már mi volt az, meg nem is én csináltam, de jó sok (drága is) fóliakondi belepróbálása után egy filléres bipoláris elkó lett a befutó csatolókondi. És ilyenkor néz az ember fia mint Rozi a moziban, hogy ez most miért van.

Elektromosan a légszerelés a legideálisabb. Nem biztos, hogy 3 marék tranyó berakása esetén ez érzékelhető lesz, de csövesnél simán hallható, még ehhez a papír nyákhoz képest is, az FR4-hez képest meg egyértelműen.
Mértem volna, de nem lehet, mert ahhoz 2 teljesen egyforma nyák kellene, de ebből eleve csak egyoldalas van, szóval nem tudok olyan mérést csinálni, hogy mondjuk ellenállást mérek a két oldal között. Más műanyagokhoz képest mértem már az FR4-et ott (is) leszerepelt.

Ez igaz, pl. jobban szólnak vele erősítők mint az FR4-gyel.
Ez ami a kollégának a képen rétegeire jött szét ilyet még életemben nem láttam. Ez a barna színű papíros-fenolgyanta vagy mi amire a Karesz is építkezik házilag ezzel valóban vigyázni kell, meg a másikkal is ami világosabb színű jóval, és kb. mindent is (hifik, TV-k stb.) arra építettek régebben a gyártók (80-as 90-es évek) mert tényleg nem bírja a meleget, ami nekem van annál nem lehet a pákát 300 fok fölé tekerni mert egyből lesercen a réz a hordozóról egy halk pukkanás kíséretében. A gyáriakat is rémálom javítani, illetve a mechanikai strapabírása is elenyésző, nagyon könnyen törik, reped.

Azt én tudom. Azért kell hozzá blogot is írni és abban az egekig magasztalni, hogy fogyjon. Bár nem tudjuk konkrétan melyik típusról van szó mert azt nem írtad. Én sem láttam a nyákján semmiféle egzotikus alkatrészt, sőt még smd opa is van benne, hogy aztán az erősít, vagy szervó vagy mi, azt sem tudni.
Én a nyák alapján nem várnék tőle libabőrképző hangot, meg az sem lehet véletlen, hogy pl. az avx-en is volt belőle már jó pár eladó, féláron, de még garisan is ami azért fura. Ugye, ha valami nagyon jó, akkor azt az ember nem árulja már pár hónapos korában, hanem kb. soha. De az mindig megmosolyogtat, ahogy az eladók ott dicsérik a portékát, hát, ha olyan lenne ahogy dicséri akkor miért adja el? Tudom, "feljebb lépés" miatt.

De az hogy lehet, hogy zajos, meg nem jó? A gauss oldalán ilyeneket írnak:
"Tiszta, torzítatlan hang
Csak a szükséges mennyiségű aktív félvezető a jelútban! Elsőrangú saját fejlesztésű, teljesen egyedi energia - szemléletű kapcsolástechnika. A-osztályú feszültség erősítő és meghajtó fokozatok, működési hőmérséklet-optimalizálás a hallásküszöb alatti, minimalizált torzításokért. Ipari és katonai szabványú alkatrészek a megbízhatóságért. A kulcsfontosságú helyeken audiofil kategóriájú alkatrészek a sima, koherens hangért."
Meg: "Minden modell a saját kategóriájában szélsőséges dinamikai viszonyok között is elegendő energia tartalékkal rendelkezik bármely kategóriájába tartozó doboz meghajtására. A gyors elektronika a rendelkezésre álló teljesítménnyel kombinálva nagyon tág dinamika tartományt ereményez, a leghalkabb hangoktól a hirtelen nagy erejű hangtömegekig, torzítás és lefulladás nélkül."

Előttem leírták, az áramköri környezetből nem volt nehéz kitalálni.

Délelőtt írtad, hogy 10 centi vezetékkel is el lehet rontani az egészet. Gondolom, ott lesz vagy 20-30 centi ezektől a csavaros elkóktól a nyákig. A snap in-t meg oda lehet tenni közvetlenül a nyákra.
De már bánom hogy szóltam.

Nem a 6mohm a probléma, ahogy egy csatolókondinál sem, na mindegy... Egy ócska HTA-ba is belepróbáltam a tápba vagy 6 félét mire "jó" lett, úgy ahogy.

Nagyon jók azok az Epcos elkók. Kapcsitápba. Vajon, végfokba is olyan jók? Nekem mintha más emlékem lenne róla, de rég volt, lehet, igaz se volt.

Ez lenne ennek az egész témának (audiofil, akármi) a lényege. Hogy élet legyen abban a zenében ami a dobozokból jön! Az összes többi dolog, hogy mekkora a THD, meg hogy hogy néz ki az egész, az ehhez képest mind huszadrendű.
Pont ugyanezt hallottam annak idején abból a földelt kimenetűből ami nálam járt, nem is értettem akkor, hogy hogy nem hallod. Vagy, a sajátodból nem géphang jött ki, nem tudom.
Nem csak ez. És ez az egyik oka, hogy abbahagytam. Nekem nem volt már lelki erőm se az állandó csalódásokhoz, meg azt a pénzt akkor inkább megeszem-iszom ami erre elfolyna és a sok alkatrész meg a munka a kukában végezné. Még mindig birizgálja a fantáziámat, de ezért nem mertem nekiállni az Ongaku-nak sem, ráadásul annál nem tíz hanem százezrek repkednek és a végeredmény még mindig kérdéses. Ahány után építés az annyiféleképpen szól. Alapból, a Kondo féle és az AN hangja is teljesen más.

Nem tudja közvetlenül meghajtani, mert be még csak bekapcsolja, de kisütni a gate kapacitását a fetnek már nem tudja. Ez az egész egy picivel bonyolultabb annál, mint amit rajzoltál. Nem mindegy, hogy hogyan tekered meg a trafót (mikrosütőé az pont nem lesz jó, mert annál egymás mellett van a primer és a szekunder itt meg minimum egymásra kell őket tenni), kellenek snubber tagok stb. De teljesen felesleges ezen agyalni, fillérekért szoktak hirdetni hibás szünetmentest, ahhoz csak 2db akku kell és már kész is vagy.
De nem sokkal drágábban van már nagyfrekis is, amiben nem 50Hz-es trafó van hanem kapcsolóüzemű, a 300V DC van aztán 4db FET-tel megszaggatva 50Hz-cel ami sokkal kisebb, könnyebb, jobb a hatásfoka. Volt itt fent régebben egy ilyen cikkem amiben egy ilyen gyárit rajzoltam vissza, csak már leszedtem.
Itt a képe és a rajza.

Azért valami hevenyészett skicc legalább nem ártott volna, hogy most hol van a szolgáltató trafója, ahhoz képest hogy helyezkedik el a ház és a medence, utóbbi a kettő között van-e vagy épp ellentétes irányban stb.
Akár az sincs kizárva, hogy valamelyik szomszédtól folyik ott a földben áram a szolgáltató földelése felé a telkeden keresztül, bár erre kicsi az esély. Viszont ha meg nálad van ÁVK az egész házon, ott meg akkor eleve nem folyhatna a földben semmiféle áram.

Teljesen mindegy, hogy melyiknek milyen bizonyítványa van, a bizonyítványtól egyiknek sem lesz gyakorlata, ilyen dologban pláne nem, meg hát a mondás is azt tartja, hogy gyakorlat teszi a mestert.
Volt kollégám 20 év műszerészkedés után elment és elvégzett egy villanyszerelő képzést, kérdeztem róla milyen volt, kb. vicc az egész. Villanyt szerelni sem nagyon tanult ott meg, az ilyen medencés dologba meg sok tapasztalt szerelőnek is beletörik a bicskája, hiába okos a lelkem, ha egyszer nem ilyesmit csinál napi szinten.

Keményebb rajzlapból vagy vékony kartonból csinálsz minden csőnek dobozt. Egyet széthajtasz, körbe rajzolod, jelölés után kivágod, összehajtod, összeragasztod, onnantól lehet mindegyiken egyedi azonosító (sorszám) és ebből elég sok belefér egy cipős dobozba (kb. 80db).
De lehetnek a csövek wc papírral, bubis fóliával akármivel betekerve, csak az több helyet foglal.

Talán erről az extreme modról lehet szó, de érdemes inkább a levont tanulságot elolvasni, sok időt és pénzt megspórolva vele.

Gondolom, a fagyasztó amibe a jégakkut tetted szintén a lakásban van, nem kint a szabadban. Tehát, abból az energiából keletkező meleg (amit a fagyasztód lesugároz hátul) amivel a jégakkut lehűtötted (hogy majd hűtse a helyiséget) az ugye addig a lakást fűtötte.
Kb. olyan ez így, mint egy veszteséggel üzemelő "örökmozgó". Kb. összességében nem csináltál semmit, még akkor sem, ha netán átmenetileg kis helyen hűvösebbet tud csinálni az az izé.
Nálunk pl. ma hajnalban 16 fok volt. Ilyenkor éjszaka kell csinálni egy jó kereszthuzatot, ha nem megy mert épp nincs szél, akkor az egyik nyílászáróban rá kell segíteni egy nagy ventilátorral. Reggelre 3-4 fokot is tud így hűlni a lakás.
Persze, semmit nem ér az egész, ha aztán másnap egész nap a tetőtérben vagy, megy a TV, PC, meg az emberi test is fűt, aztán délutánra már újból ugyanolyan meleg lesz mint volt.

Pedig törődj bele abba amit írtak, csak a telepített klíma ér valamit, a többi csak pénzkidobás. Mondjuk arról egyetlen szót sem ejtettél, hogy van-e egyáltalán, és milyen, mennyi szigetelés abban a tetőtérben. Nagyon nem mindegy. Ha rendes szigetelése van, meg tudsz ott csinálni kereszt huzatot (pláne éjszaka) akkor elvileg ventilátorra sincs szükség.

Ez így nagyon kevés infó. Ugyanakkora az üresjárati feszültségük? Ugyanakkora a hegesztőáram? Ugyanazzal az elektródával? Ugyanolyan a polaritás?
Az emberek 99%-a megfeledkezik pl. a polaritás fontosságáról is, megveszi a gépet, aztán hegeszt. Vastag munkadarabokhoz egyenes polaritás kell (negatív a fogón, pozitív a testen), mert olyankor lesz a bevitt hő túlnyomó része (65-70%-a) a munkadarabon. Vékony munkadarabok, vagy rosszabb hővezető anyagok esetén mint a rozsdamentes acél pedig fordított polaritás kell, hogy a bevitt hő nagyobb része az elektródán legyen, ne égesse át/el a munkadarabot.
Pl. pár napja hegesztettem 8-as rozsdamentes köracélt, pillanatok alatt vörösen izzott pedig csak 40A körül volt a hegesztőáram.
Jut eszembe, az ívfogáskor nem kopogtatni kell mert akkor hozzáragadhat az elektróda az anyaghoz, hanem apró húzásokkal kell ívet fogni, mint amikor ceruzával satírozol.

Biztos, hogy nagyobb, de kétszer akkora szerintem nincs. Az AI válasza.

Olyan kábelem nincs mint amit mutatott, de ilyet mértem régebben ami a képen van, összevetve hálózati kábel belső erével. Mérés ugyanaz, rátekertem egy darab alufóliát a szigetelésre és rákapcsoltam az 5kV-os mérőfeszt a belső ér és az alufólia közé.
Nem ütött át egyik sem 2 perc után sem, de a hálózati kábel szigetelési ellenállása 500GΩ volt ilyenkor a hangszórókábelé pedig 20GΩ, szóval valóban nem erre való, de elsősorban azért, mert nincs rajta plusz szigetelés, azaz nem kettős szigetelésű a kábel. Húzhat még rá pluszban valamit (zsugorcső stb) de attól meg merev lesz.
Régen nem volt ez követelmény, mert ha jól emlékszem a régi EAG csöves erősítők hálózati kábele is mezei mzs aminek szintén nincs kettős szigetelése, de gyári műszerem is volt ilyen hálózati kábellel.

Jól el lett kanyarodva az audiofíliától. És itt mi vezet? Miután bemelegedett a cájg, feltekertem a mérőfeszt 900V-ra (DC) ami kint ül a TEST VOLTAGE hüvelyen, az és az R-I kapcsok közt méri az ellenállást, igazából (belül) átfolyó áramot mér. A skála vége 1PΩ. A műszertől előtte/oldalt állok másfél méterre, 3 másodperc után az látszik, hogy elkezdem emelgetni a bal lábam a talajról, ütemesen, pár centire emelem fel.

Ilyenkor (videó hiányában) az a kérdés, hogy egyáltalán, egyetlen alkalommal sem csinál semmit, vagy azért olykor olykor elindul valamerre az a vonal az enkóder fordítására? Előbbi esetben valami komoly baj lehet, utóbbinál csak enkóder csere vagy javítás.

Most elképzeltem amint megveszem, elkezdek itt róla áradozni, és mindenki lóhalálában elkezd AA-t venni/építeni.

Az ő esetében ezt nem tudhatjuk, lévén hogy senki sem hallotta. Sokan, sokszor emlegetik itt az ezotériát meg a pszichológiát. Na, ez ebben az esetben tökéletesen működik (ami csúnya az csak rosszul szólhat, ami szép az meg csak jól).
De milyen tapasztalat mutatja ezt? Ha most a HK-tól eltekintek, akkor előtte életem legjobb hangú csövese és legjobb hangú félvezetőse is csúnya volt, na nem gányolás mert elektromosan mindegyik jól meg volt csinálva, na de külsőleg...
Voltam egy illetőnél akkoriban, egy szép gyári egy Yamaha-ja volt, neki az volt a csúcs hang. Amikor meglátta a bakelit forrfüles légszerelt dobozolatlan HTA-t be sem akarta engedni, hogy oda azt ne vigyük már be. Aztán pár nap múlva megvette.
A saját, OSB dobozba összetákolt EAR után építésem hangját nem is lehetett egy lapon említeni a gyári Primalunáéval, pedig azért 1 millió körül kértek új korában, ebbe meg minden trafót magam tekertem, még a fojtókat is, jó rondák is voltak, de legalább nem 600 ezerbe került a kimenőnek darabja.

Várom majd a gyári nyákos beszámolódat, bár már borítékoltam, a szebb nyák fog majd jobban szólni, akkor is ha egyébként nem (pszichológia). Azt Neked úgy kéne meghallgatnod, hogy behívsz valakit az utcáról aki cserélgeti, hogy ne tudd, hogy mikor melyik nyákos szól éppen.

Úgy van. Ezért is az első lépés (már annak aki ért hozzá) egy használt csőnél az emissziómérés, az nem hazudik, míg az eladó igen.