Erősítő (\"után\")építése elejétől a végéig. avagy a hifi ördöge sosem alszik

A kezdetek.
- Bár nem terveztem már az égvilágon semmit sem építeni sem után építeni, de megint egyfajta megérzésből indult el a dolog (mint a HK esetében is), a többi dolog mint az ebay-es árak stb. már csak ezután jöttek. Aztán, kb. egy hetet töltöttem guglizással, service manual-ok és youtube videók nézegetésével.
- Szóval, vannak ezek a 78 körül gyártott Sansui nagy vasak. Nem gondoltam volna amíg nem kezdtem el nézelődni, hogy ezeknek mekkora nagy táboruk van, talán az egyik legnagyobb a gyártók közt. Néhány érdekesség amiket másoktól hallottam a videókban:
- Egy angol ősz hajú fickó valami hasonlót mond a Sansui-ról mint amit tunerman írt az egyik topikban a Marantz-ról, hogy ahogy megyünk előre az időben úgy lettek egyre rosszabbak, tehát a 70-es évek végén gyártott termékek hangja a legjobb szerinte. Egy másik illető olyat mondott, hogy nem érti a dolog miben létét, de ezeknek a vintage Sansui-knak lelkük van, azt lehet érezni a hangjukban, hogy a tervezők szívüket lelküket beletették a dobozba. Egy harmadik olyat mondott, hogy akinek sok felesleges pénze van költse nyugodtan méregdrága highend cuccokra, de szerinte semmi értelme mert azok sem szólnak jobban, emellett ezek a vintage Sansui-k a mai napig megállják a helyüket bármelyik ma gyártott highend készülék mellett.

- A manual szerint a kapcsolás lényege az alacsony TIM-re való törekvés, aminek a titka egyrészt a Diamond Differenciál-nak elnevezett áramkör, másrészt a gondosan összeválogatott félvezető készlet, gyors végtranyókkal a nagy slew rate miatt, valamint a visszacsatolás, és a gyors működés és a gerjedés közti kényes egyensúly kialakítása, plusz a bemeneti alul áteresztő tag fontossága, ami nem enged nagyon gyors tranzienst a bemenetre.
- Itt jönne most ugye az, hogy csak el kéne menni meghallgatni egy ilyet mielőtt bármibe belefog az ember, de az idő és a távolság miatt ez még várat magára.
- Berajzoltam a kapcsolást (nem a nagyot, magas tápfesszel, több párhuzamos végtranyóval hanem a kisebb tesóét) a multisimbe. Az eredeti félvezető készlettel nem tudom megnézni, sőt azok java része már beszerezhetetlen, így a szegény ember vízzel főz esete van. A probléma három (négy) részre bontható.
1. Az egyik a bemeneti fokozat 2db 2SK129 FET-je amiről még csak adatlapot sem találni sehol, ezek helyett 2SK117-et használtam a szimulációban jobb híján.
2. A másik gond az eredeti (az adatlapon varisztorként szereplő) STV-3 típusjelű 3-as dióda ami helyett most 4148-ak vannak a kapcsolásban, de ide olyan diódacsoport kellene ami minél jobban közelíti a gyárit, az STV-3 nyitófeszültsége 500uA-en kb. 1,48V, 1mA-en kb. 1,55V, 5mA-en kb. 1,73V, 10mA-en kb. 1,8V. Egy illető méregetett a keze ügyébe kerülő diódákból, neki 3db UF1004 közelítette meg ezt a legjobban.
3. A harmadik dolog a meghajtó és a végtranyók, ide a gyárihoz hasonlóan nagyon gyors tranyók kellenének, olyan 50-60MHz körüliek amit nem nagyon találtam, ezért a multisimben a 30MHz körüli MJE15028/29 került bele meghajtónak és végtranyónak is ezeket tettem be, 2db-ot párhuzamosan.
A szimuláció pöccre indult, az adatlapi 0,008 rated power THD-t is bőven hozta 26V RMS kimenetnél (85W/8ohm) (ez 20kHz-en felment 0,02%-ra). A -3dB-es pont 1,5MHz-en van.
4. És akkor ott van még egy dolog, nem tudom, hogy a nyákon lévő ellenállások fém vagy szénrétegek-e, szerintem utóbbi, majd még ezt is körbe kell járni. Ahogy azt sem tudom, hogy a bemeneti fokozat fetesről tranyósra cserélése ártana-e a hangjának, szerintem igen, de itt eleve adott a probléma, hogy mit is tegyünk oda, mert az eredeti FET már nem kapható, az ebay-en ugyan találni itt ott de azok szerintem hamisítványok.

És akkor most jöhet az, hogy miért nem lesz ez semmiképpen sem jó, meg miért nem szólnak amúgy sem jól a gyáriak sem.

Mindjárt írok a másik topikba a TIM-ről, hogy mit csinált a Sansui (jól vagy rosszul) erre 78-ban.

Az anyag az ingyen lesz, nem azzal van a baj, hanem a 27% áfával meg a munkadíjjal, az lesz sok.
A 100% költségből amit ki kell fizetned, le jön a 27% marad 73%. Ennek a 73%-nak kb. az egyharmada az anyag, kétharmada a munkadíj, szóval a teljes költségnek a 24-25%-a az amit meg tudsz spórolni. De sok esetben ez is csak részben igaz, mert ilyenkor általában az van, hogy a beszerzési árak is magasabbak (susmus), szóval még ennyit sem spórolsz. Ha meg tudod valakivel csináltatni áfás számla nélkül, kb. ugyanott vagy, vagy inkább előrébb mint a pályázattal.

De ami ennél is fontosabb, keríts előtte valami szakembert aki átnézi a házat, tud végezni rendes méréseket, mert szigetelni csak olyan falat lehet ami porszáraz, ha csak kevés nedvességtartalma is van a falnak azzal később szívás (penész) lesz. Pécsen úgy 15 évvel ezelőtt láttam nem egy két olyan házat ami be volt csomagolva, és épp akkoriban csomagolták újra ki, mert nem bírtak a penészes falakkal.

Ha jól emlékszem csak a bmp formátumot eszi meg, azaz átkonvertálod a képet bmp-be és utána már be tudod illeszteni és át tudod rajzolni.

Lehet, hogy valami ilyesmi, bár a rajzod alapján nem biztos. A kínai már rengeteg saját áramkört gyárt amiről semmiféle infót nem lehet találni, pl. a ledes izzókban lévő áramgenerátorok is többnyire olyanok.

Nem. A vezérelt azért vezérelt, hogy ne minden egyes lakásban ugyanabban az időszakban legyenek mondjuk a bojlerek, hőtárolós kályhák stb. bekapcsolva. Így osztják el időben a terhelést.

Én egy szóval nem említettem, hogy 845 SE-t kéne építened. Csupán arra próbáltam rávilágítani, hogy mezei gyenge meghajtásokkal sosem fogsz tudni rendes csövest építeni. Ahhoz, hogy ne csak 25%-os hatásfokod legyen olyan meghajtás kell, ami a zenei csúcsokban be tudja vinni a végcsövet A2 osztályba, ehhez meg kell pl. egy powerdrive-nak elkeresztelt erős meghajtás.

Ilyen vicc kategóriájú SE-ket én is összeraktam párat deszka modellen, meg is mértem, meg is hallgattam. Ezt a 6P3S-E SE-t pl. csak kíváncsiságból raktam össze, abból ami épp volt itthon. Volt az EAR859 próba kimenője, ennek ki tudtam piszkálni a primer közepét, az lett az UL kivezetés.
Rém egyszerű az egész, elég 3db cső a sztereó erősítőhöz, a hálózati trafó sem ördögtől való, mezei 230/230V-os trafó elég, de nekem épp egy 2x55V szekunderű trafóról ment kétszerező egyenirányítással. Ezen is jól látni, hogy 1V-os kimenőjelnél még nagyon szép, aztán 5V-nál már van 3,27% torzítása.

Szép, de én még tettem volna bele plusz 2 alkatrészt, egy kapcsolót és egy mondjuk 0R1/5W ellenállást, elfér benne, és akkor ha szükség van rá tudsz mérni mezei multiméterrel AC mV állásában primer áramot is. A kapcsoló pedig a sönt ellenállást zárja alapból rövidre. Meg kell az előlapra két mérőhüvely, vagy simán csak két tüske amikre rá tudod tenni a két krokodil csipeszt.

Kicsit sem...
Tegnap méregettem kicsit, kíváncsiságból. Eddig is sejtettem, hogy ezek a neten fellelhető, PC-n pár kattintással elintézhető mérések túl szépek ahhoz, hogy igazak legyenek. Nos ez be is igazolódott. Van egy ősöreg Tesla ARN 4Ω-os hangszóróm amolyan mindenesnek. Valamikor nagyon régen letöltöttem egy online kalkulátort, azaz egy komplett oldal ami leírja a mérés menetét, generátor, AC mV mérő, 1k ellenállás, Fs mérés stb. Megmértem a hangszórót, kiszámolta hozzá a többit. De gyanús volt nekem a végeredmény. A mérőjel értéke a hangszóró kapcsain az Rmax ponton (rezonancián) 24mV volt.
Aztán rátaláltam erre a pdf-re. Szépen végigolvastam, és sorban jöttem rá, hogy a leírás szerint szinte mindent rosszul csináltam.
Aztán, hogy kiderüljön merre is van előre, elővettem egy olyan hangszórót aminek megvan a gyári adatlapja. Az adatlapon az Fs 33,81Hz. Akkor mérjünk. A régi (biztosan hibás) mérés szerint az Fs 46Hz. Mivan? Na megcsináltam a pdf szerint is a mérést, egyből 34Hz körül lett az eredmény! Pontosabban nem akartam méregetni, pedig a generátorom tud talán még 0,01Hz-cel is léptetni, nem emlékszem.

Megmértem újra a Tesla-t, többféle feszültséggel. Az eredmények, zárójelben a hangszórón lévő feszültség:

Fs=58Hz (24mV), Fs=56Hz (45mV), Fs=53Hz (216mV), Fs=51Hz (413mV), Fs=48Hz (810mV).

Nem kevés eltérés. A pdf azt írja, hogy az Fs nél 1V körüli jelnek kéne lenni a hangszórón.

Konklúzió. Nagy eséllyel igaz lehet ami a pdf-ben van írva, már csak az ismert hangszóróm mérése kapcsán is. Szóval. A 10-20mV-os mérések vicc, teljesen fals értékeket adnak (általában így mér minden hobbista). A hangszórót leteszem simán az asztalra méréskor dolog sem működik, minden esetben 1-1,5Hz-es eltérés lesz az Fs értékében. A hangszórót vagy fel kell kötni valahova, vagy egy keskeny magasabb valamire kell tenni (el kell emelni az asztaltól), a hangszóró alá meg szivacsot kell tenni, ne legyenek a közelében nagy visszaverő felületek. Szóval, kell az az 1V körüli mérőjel (Fs frekin a hangszóró kapcsain).
Aztán. Valahol olvastam, hogy érmét kell a membránra tenni súlyként. Ez sem jó, csak akkor, ha az érme nem mágnesezhető, különben az is meghamisítja a mérést. De, lehet, hogy a nem mágnesezhető is ha örvényáramok lesznek benne. Sajnos, a gyurmát sem lehet megkerülni, mert ha nincs gyurma, a csak simán rátett súly önálló rezgésbe is kezd a membránon ami szintén meghamisítja a mérést. Hirtelen ennyi.

Érdemes végig böngészni a tubelab oldalát. Nem tudom mi az oka, hogy az oldal tanúsítványa nem jó, pár hónapja néztem akkor még tökéletesen működött, bejöttek a képek, rajzok, mérések, minden. Na szóval, egy 845-ös triódából kiszed 40W körüli teljesítményt SE-ben, 3% THD mellett, anélkül, hogy túlhajtaná a csövet, azaz belül marad a disszipációs határon ami ugye 75W!
Leírja az egész folyamatot elejétől a végéig, hogy miért nem jó egyetlen hagyományos meghajtás sem, miért nem tud meghajtani rendesen egy ekkora csövet még egy katódkövető sem, stb stb.

Hagyományos SE-t tetródával vagy pentódával inkább UL-ben érdemes építeni, a hangja is jobb lesz. Vagy különleges kapcsolástechnikával (enhanced triode mode) mint pl. az EAR859 SE, abból 35W disszipáció mellett kijön 12W körül. De az más csővel nem nagyon megy, mert olyan cső kell hozzá aminek a G2 meredeksége is nagy olyan meg nem sok van.

Mezei kapcsitáp meg is fog nyekkenni az induktív terhelésre, mivel ezek nem tudnak az áram csúcsértékére szabályozni, vagy azt figyelni, hanem csak az áram középértékét figyelik vagy szabályozzák. Mértem már ilyet, de mérés nélkül sem nehéz belátni, hogy hiába lép be valami áramkorlát vagy akármi, egy középértékre, attól még az áram csúcsértéke egy rövid időre (tüske) olyan brutális értéket is felvehet (lévén, hogy nincs ami ezt korlátozza) ami simán kilukasztja a kapcsolóeszközt. PC tápban mértem ilyet, a szkópfotót is csatoltam, most fejből meg nem mondom, de ilyen 40A körüli primer áramcsúcsok is voltak a 7A-es tranyókon. Az lenne a csoda, ha nem menne tönkre.

Nem tudom miket próbáltál ki, de ez biztosan működik, értelem szerűen, a feszt a trafóhoz kell igazítani, na meg az akkuhoz. Ez a képen 24V-os, de ilyet bármelyik kiszuperált szünetmentesből tudsz bontani, nem kell építeni semmit.
A 12V-os akkuhoz olyan trafó kell ami 2x7,5V/230V-os, a 2x12V-os trafódat 18V-ról kéne táplálni.

Sőt, ez általában pont fordítva van, pedig a technokrata hozzáállás a mai napig nem változott e tekintetben. Nálam biztosan fordítva van, most már tudom,, de szerintem a többségnél is. Ezért is értelmetlen bármilyen hangzásról szóló vita. Hogy a saját példámat mondjam, ebben a HK-ban pl. elég kicserélni 2db kondit (nem a csatoló) és merőben más hangképe lesz az egész végfoknak.
Jobb lesz a hangja, tisztább, erőteljesebbek a mélyek, annyira, mintha rátekertem volna mondjuk 5dB mélyemelést. Próbáltam mérni. Természetesen, hiába mértem bármit, az átvitel nem változott, a THD, IMD nem változott, négyszögátvitel nem változott. Az IMD-t több különféle kevert jellel is mértem, ugyanakkora, tökmindegy melyik kondi van benne. Egy képet csatolok csak, de 8 féle IMD mérést csináltam mindkét elkóval.
Itt merül fel az, hogy akkor mit is kéne mérni? Meg hogy, van-e egyáltalán bármi értelme bármiféle mérésnek, ha alapvetően eltérő hangkép esetén sem tudunk mérni semmit?
Megmértem a két kondit is, na ezeken már látható eltérés, de ugye ez sem magyaráz meg semmit. Miben is térnek el? Az egyik elkó (régi) két dologban más mint az új. Az egyik, hogy az emelkedő frekvenciával sokkal jobban csökken a kapacitása mint az újnak, a másik, hogy a frekvencia csökkenésével sokkal jobban nő az ESR értéke mint az újnak. Ez a két eredmény ugye nem nagy csoda ha tudjuk, hogy az egyik elkó 30 éves a másik meg pár hónapos.
Tehát, kinevezhetjük az új elkót jó a régit pedig rossz alkatrésznek.
És most jön a csavar. Az új elkóval, amivel mint írtam volt jobban szól (majd)minden tekintetben, épp a lényeg veszik el az erősítőből, azaz a zenéből. Nem tud a lelkemnek zenélni, pont az a lényegi rész hiányzik a jobb hangból ami miatt az ember zenét hallgat.
Na ez volt az a pont, ahol én talán (remélem) egy életre befejeztem ezt az egészet, meg a jó hang keresését, meg a sokmilliós erősítők csodálatát. Hiába bármilyen jó egy hang, ha elveszi a zene lelkét. A 3 milliós Flow-nál pont ugyanezt ezt hallottam. Nagyon jól szól, tényleg, de minek.

A technokrata kérdés továbbra is adott, akkor mit mérjünk, mi az a paraméter, amiből bármit le lehet vonni egy (bármilyen) erősítő hangját illetően? Mert szerintem az égvilágon semmit nem lehet, semmiféle ma ismert mérési eljárással.

Majdnem lemaradt. Most úgy gondolom (saját esetem), hogy az a két rosszabb elkó valami olyan torzítást csinálhat az erősítőben, amit megmérni nem tudok, de képes vele az erősítő a zenén keresztül megérinteni a lelkemet, míg az új elkókkal nem képes erre.

Félreértesz, én semmi ilyet nem akarok, csupán arra próbáltam rávilágítani ami a vitaindító dolog volt, miszerint, a teleföld sem old meg minden problémát, sőt néha még többet kreál, illetve, a legtöbb feladat megoldható nélküle is.
Készültek remekművek, akár műszerek is akkoriban is, amikor még kétrétegű nyák sem volt.
Nem ettől fog jól vagy nem jól szólni valami. Meg a "jó" is ahány ember annyifélét jelent. Arról most ne is beszéljünk, mert teljesen felesleges miatta újabb vitát generálni, hogy a papír-fenolgyanta alapú nyákból nem is létezik kétoldalas, én meg csak olyanra építenék bármit is ha építenék, de szerencsére már nem kell építgetnem semmit.

Igen, a nincs válaszra a terelés szokott lenni a válasz. Senki nem válaszolt a kérdésemre. Akkor majd én válaszolok. Így lehet megcsinálni, hogy a képen a 3 GND pontba folyó áramok ne "lássák" egymást. Csak akkor kérdem én, minek van ott a teleföld?
Most majd jönnek az olyan válaszok, hogy el kell rakni a 3 alkatrészt a nyák egymástól távol eső pontjába, meg nem kell egy kapcsolásba 3 ilyen gnd-re csatlakozó alkatrész, elég kettő is (általában sokkal több van), meg szét kell szabdalni a teleföldet az áramutak mentén (de akkor megint minek a teleföld) stb...

Az rendben is van, de ahhoz sem kell teleföld, csak oda kell huzgálni a vonalakat egyesével, jóval egyszerűbb és átláthatóbb. Most nem tudok képet csatolni de a HK-ban is mezei egyoldalas nyák van, a széléről az elkókat úgy vitték a gnd-re, hogy simán átvittek egy drótot az alkatrészek fölött. Nyilván nem olyan szép mint a lila színű mai csodanyákok, de semmivel nem rosszabb.

Csak mutatom, hogy itthon még a mai napig is ilyen és ehhez hasonló árak vannak. Egy használt TV árának több mint a fele a 3 ledcsík. És ugye, nem mindenki rendelget Kínából, meg nem is egyszerű ha másnapra kéne a TV. Vagy tárolsz otthon egy fióknyi ledet, és vagy elfogy majd vagy nem.

Amit ha jól tudom, alaposan le is modellez minden HE fórumtag nyáktervezés közben.

Ne menjünk megint el a mi az amit lehetne de soha senki nem csinál dolgok felé, meg a 28 rétegű nyákok világába, hanem maradjunk a tényeknél. A kép bal oldalán teleföld van, a jobb oldalán meg nem. Mindhárom pontból (A,B,C) folyik áram a GND pontba, hogy az most egy bekötési pont, vagy kondi lába lényegtelen. A szélsőségektől, hogy egyiken 500uA a másikon meg 2A áram folyik most tekintsünk el, folyik valamekkora áram mindhárom irányból a GND-be.
Rajzold be nekem légy szíves, hogyan alakítható ki egy mezei kétoldalas teleföldes nyákon, hogy az történjen mint a kép jobb oldalán, azaz, hogy a B és a C pontból a GND-be folyó áram, nincs semmiféle hatással az A pontból a GND-be folyó áramra.
Nincs harmadik réteg, és mondjuk nem rakhatók le az alkatrészek úgy, hogy három sarokba.

Led szalagokban eleve színes ledek vannak, ne keverd ide, ha meg nem, az akkor se TV-be való.

Azért az nehezen fér a fejembe, hogy ha mindent (is) jobban tudsz, akkor miért itt kérdezel?
Ráadásul ot van a kezedben valami, de inkább itt mondja meg valaki, hogy mi van a kezedben.
Kényszerből csináltam olyat is, hogy egyetlen ledet cseréltem ki a háttérfényben, hogy miért az lényegtelen. Teljesen más színe volt, mint a többinek. Csináltunk egy fekete hátteret, mondtam a tulajnak, mutasson rá, hogy hol van az a led amit cseréltem, hol tér el a fekete árnyalata. Nem tudta megmutatni. Ennyit arról hogy mi látszik meg mi nem. De hát, van akinek a szeme is jobb...
Javítsd ahogy akarod meg amivel akarod, én innentől befejeztem a tanácsadást.

Majdnem lemaradt. Van készülék (pl. Sony) amiben már újan az egyforma ledek is foltos fekete színt adnak.

Ugyanezt kezdtem volna el írni, de megelőztél. Semmivel sem könnyebb egy teliföldön gnd áramutat tervezni mint sima vonalakkal, sőt, néha jóval nehezebb. Mert ugye, a vonalat látom, ott folyik az áram. Na de, egy teliföldön merre fog az áram folyni? Ahány alkatrész, annyifelé, keresztbe-kasul, összevissza belefolyik egyik a másikba, lesz egy jó nagy, ellenőrizhetetlen áramút katyvasz. Ha megnézünk gyári nyákokat általában ott is úgy van a legtöbbje kialakítva, hogy csak adott rész van teli gnd-n, egy halom furatgalvánnal, mert ott szükség van rá, máshol meg csak egy fólia vezeti a gnd-t.
PWM végfokkal ugyanilyen tapasztalatom van, a félig légszerelt pókháló mindig jobban viselkedett annál mint amikor ugyanaz a kapcsolás teleföldes nyákra került.

Erről beszélek. Amikor két éve itthon kerestem, sehol nem volt egyetlen webáruházban sem olyan led ami egy LG-be kellett volna, 6V-os és fordított kivezetésű. Csík sem volt sehol, egyetlen helyen volt 12500-ért, plusz ugye a posta, az már 15 ezer, meg a 10 ezer javítás, és a tulaj köszöni szépen, annyiért már nem is kell.
A 20 ezres TV-k amiket lomisoktól (Ausztriából hozott) vettem két éve, köszönik jól vannak, pedig nagyon sokat mennek. Nyilván, úgy nem adom ki a kezemből, hogy előtte nem nézem át. Sem a tápjukban, sem az alaplapon nem kellett egyetlen elkót sem cserélni, mert mérve mind jó volt. Megnéztem oldalról a háttérvilágításukat is, gyönyörű hófehér volt, döglődő lednek ugye már nem olyan a színe. Azt a kijelző csinálja, a háttérvilágításnak semmi köze hozzá, de akkor mutatom, a kép elmond mindent. A TV-kben fehér, hidegfehér ledek vannak, mert ezek jobban meg tudják világítani a kijelzőt mint mondjuk egy melegfehér led. Egyébként, akkor sem történik semmi, hiába sipákolnak egyesek (jaj, látszani fog), ha nem egyforma ledekkel van összerakva egy háttérfény, mert nem fog látszani rajta, teli fehér vagy fekete kijelzésnél sem, csináltam már ilyet nem egyet, amikor nem volt itthon kellő számú led egy színből de a javítás tegnapra kellett volna.
Nem találom a másik zacskómat, most csak ezeket találtam hirtelen.
Ha passzolna bele (de ugye nem) akkor a legolcsóbb megoldás a körte szétbontása lenne, ennek a vtac-nak 260Ft volt darabja ha jól emlékszem, és van benne 8db led (32,5Ft/led), csak más színűt kell venni.

A második szomszéd (idős özvegy) LG-jében a nyáron makkant meg a háttérfény, a szervizes dolgozó (vagy már lehet, hogy nyugdíjas nem tudom) 25 ezret mondott neki, az unokái természetesen lebeszélték róla, megcsináltatták valami ismerősükkel fele annyiért.
Az smd led is addig volt olcsó, amíg nem kezdték el tv-be pakolni. Mint az étolaj, amíg csak sütöttek vele. Aztán amikor kiderült, hogy autózni is lehet vele, na onnantól drágább lett mint az üzemanyag...

Hogy jön az ide, hogy hol lakom? Az ország különböző pontjaiba mások a kiszállítási díjak? Vagy másik a javítási díjak?

Azt én nem tartom jó megoldásnak, épp az a cél, hogy spóroljuk meg a drága és nehéz hálózati trafót. Ha meg már hálózati trafó, szinuszos árammal, akkor azt meg ne rontsuk már el egy utána kötött zajgenerátorral.
Ha kisebb zajt akarsz akkor próbáld meg saját felelősségre lassítani, bár én nem értem ezt a hozzáállást, 2-3A-re simán jó egy mezei analóg táp, egy cpu cooler meg 3 fet simán el tud fűteni 150W-ot, ha meg ettől több kell akkor kapcsolóüzem, ott meg lényegtelen, hogy 30mV-os vagy 300mV-os tüskék ülnek a DC-n.

Azt nem írtad, hogy csak ledet akarsz cserélni vagy komplett lencséstől cserélnéd őket. Nem tudom mennyiért és hol vetted a csíkokat, de nem rentábilis, itthon horror áron van, nem éri meg. Valamelyik kínai oldalon beírod a TV típusát és árulnak hozzá javító készletet (ledeket) ilyen 50-60Ft/db körüli áron. A színe kb. lényegtelen, de minél hidegebb annál jobb mert annál fényesebb lesz majd a kép. Ha nem találsz sehol infót az adott ledről akkor kiveszel egyet és megnézed, megméred. Ez már csak azért sem árt, mert szoktak lenni fordítottak is, leginkább az LG-be de más típusban is előfordul. Van az SMD lednek egy keskeny meg egy széles lába (pad-ja), van amelyiknél a keskeny a katód meg olyan is ahol a széles a katód, és nem tudod beforrasztani egyiket a másik helyett. A ledet a mérete alapján is be lehet azonosítani, utána megméred a nyitófeszültségét és már rendelheted is.
Ezt a komplett csík cserélgetést nem is értem, 22 ezret szoktak elkérni egy ilyen javításért, annyiért meg kapsz egy használt 32-es TV-t szóval nem sokan vállalnak már be egy ekkora javítási költséget. A ledek cseréje meg nyilván nagyobb munka, de az alkatrész költsége meg nincs 2000Ft sem.
Majd körülnézek, milyen meg mennyi van még nekem itthon, én már nem fogom őket elhasználni sehova.

Yihua 948

Használ valaki Yihua 948-as kiforrasztó állomást? Néztem videókat, azok alapján egész használhatónak tűnik, nem tudom mennyivel lehet kevésbé jól használható mint a profi méregdrága társai?
Kéne vennem egy kiforrasztó állomást de nem költenék rá százezreket ha nem muszáj.

Ezek nagyjából egy kaptafára készülnek, nyilván vannak alapvető eltérések is, nekem GVDA van abban 494 a vezérlő, a LongWei LW-K3010-ben SG3525, abban a Gophert NPS-1601-ben meg nem tudom mi, de van arról is teszt, az sem igazán jobb mint a többi.
Nyilván, a primer kapcsolási idők lassításávan lehet csökkenteni a kapcsolási zajt, már ha bírják a kapcsolóelemek a nagyobb disszipációt, mondjuk a Longwei-nél nem értem hogy nem lett belőle baj, mert ott a feteken csak egy apró kis TO220-as hűtőtönk a hűtés plusz a venti. A GVDA-ban a fetek egy nagyobb alu lapra vannak csavarozva aminek a hőmérséklete figyelve van, és a venti csak akkor indul el ha elér egy hőfokot, alatta nem megy, teljesen csendes a táp.
Töltöttem vele Lion akku pakkot órákon át, 28,7V/8,5A-rel, simán bírta.
Átalakított PC táp se rossz, de az zajosabb, meg annál vigyázni kell az induktív terhelésekkel mert felrobbannak benne a kapcsolótranyók.

Alapvetően kétféle eszköz van, az amelyiket zavarja vagy zavarhatja egy kapcsolóüzemű táp, és amelyiket nem. Utóbbinak teljesen mindegy, hogy 20mV vagy 200mV zavarjel van a táp kimenetén. Nekem pont ezért van mezei áteresztős meg kapcsolóüzemű "labortápom" is, saját készítésűek, a kettő együtt sem került feleannyiba se mintha vettem volna valami drága gyárit.
Lehet ugyan utólag szűrőket tenni a kimenetre, de egyrészt magát a problémát az sem fogja megszüntetni legfeljebb csökkenti valamelyest, másrészt ugye, a labortáp vagy bármely táp esetén a paraméterek annak kimenetén értelmezendők, ha utána kötsz valamit akkor a tulajdonságok már változni fognak, mert a táp a saját kimenetére fog szabályozni, nem az utána kötött eszközére.
Kapcsolóüzemű dolgoknál nem nagyon lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a gyors kapcsolások tranzienseket fognak produkálni. A trafót fel lehet fogni úgy is, mint 1db kondenzátort, aminek az egyik fegyverzete a trafó primer tekercse, a másik fegyverzete meg a trafó szekunder tekercse. Ezt a kapacitást ugye meg is lehet mérni, akár DC-n akár bármekkora frekvencián. Na most, ha ennek a kapacitásnak az egyik (primer tekercs) felén ott van a nagy feszültség (és áram) változásokból eredő tranziens, akkor az ott lesz a másik fegyverzetén is. Ha megrajzolunk erre a kondenzátorra egy áramkört, akkor egyből látszani fog, hogy normál esetben ez a zavaráram sehova nem tud elfolyni, mert ugye, az áramkörünk nem zárt, hanem nyitott. Van a kondenzátorunk (trafó) aminek a másik (szekunder) fegyverzete sehova sem kapcsolódik, hanem a lóg a levegőben, mert a tekercs árama csak önmagába záródik, a föld fele nem, azaz mint egy antenna fog sugározni. Ez csak akkor nem lesz így, ha a táplálandó áramkör valamely része a földre (védővezető vagy nulla) van kötve, mert akkor azon keresztül el tud folyni ez a zavaráram a föld felé.

A vége felé megszorul benne, ha mégsem, amikor rá van forrasztva a két drót akkor biztosan megszorul benne. Elöl 4,5-es fúróval kell kifúrni a nyelet olyan mélységig amit a fűtőbetéten lévő jel mutat, hátul pedig 3,5-essel.
Még mindig nem készült nálam sem belőle rendes esztétikus változat, részint mert kéne valahol vennem hosszabb fúrószárat, mert a normál méretű fúrószárak nem érnének be rendesen két oldalról sem egy normál méretű nyélbe, másrészt nem köszörültem még olyan esztergakést amivel a műanyagot normálisan, szálmentesre meg tudom munkálni.
Most már van lapkás késkészletem is, majd megnézem azzal is, a fémekhez kellett vennem mert a hss kés az a vicc kategória meg a forrasztott lapkás is, a cserélhető lapkás kés az viszont viszi a fúrószárat is mint kés a vajat.

No. Megjött tegnap az ssd, ráklónoztam a rendszeremet, megnéztem hogy működik-e rendesen, működött úgy ahogy kell. Utána rátelepítettem a működő rendszerre azt az oprend-es iot ltsc verziót amit mutattál, azért azt mert az volt magyar, nem akartam szívni az angol magyarosítgatásával.
Volt vele szívás rendesen, ráment az egész délutánom, mert először települni sem akart kód nélkül, aztán végül települt, de azt mondta nincs aktiválva, azzal is szívtam több mint fél órát, utána mikor már működött rendesen mondom akkor frissítsünk. A frissítés eleinte rendben lévőnek tűnt, de aztán 43% körül megállt és ott volt vagy háromnegyed órát, közben valami másik elem frissítésénél felajánlotta, hogy indítsam újra, megtörtént, utána folytatta a frissítést, elment úgy 73%-ig és ott maradt vagy másfél órán keresztül, ekkor már este fél tíz volt, mivel kikapcsolni nem engedte lekapcsoltam az elosztót. Ma reggel aztán néhány perc alatt nagy nehezen befejezte, látszólag minden oké, friss minden. A használt szoftvereimet sem kutyulta szét, bár még nem próbáltam ki mindent, de amiket eddig próbáltam azok működnek. Egyedül az asztal ikonjait pakolta egy kupacba, azokat kellett újra rendeznem.