Egy nagyon kezdetleges csőmérő az, nem is értem mire jó, amennyit foglalkozott vele annyiból építhetett volna egy sokkal jobbat is. Kétpontos emissziómérést nem tud ez rögtön látszik.
- Állítható a fűtőfesz 1,4-2-4-6V között 4 lépcsőben (és mi van a 12V-os csövekkel meg a soros fűtésűekkel meg aminek kell 5-6A fűtőáram?).
- Állítható a negatív rácsfeszültség meg van rajta egy gázosság gomb, de az a 270k szerintem nagyon kevés oda.
- Ki/be kapcsolható a g2 feszültsége
- Méri egy analóg műszer az anódáramot
- Az anódfeszültség ráadásul fix ahogy nézem, nem állítható

A "műszer" nagyjából a semmire sem való kategória.

Nekem 6,5 évet szoktak elmenni átlagban az akkuk úgy, hogy semmiféle kütyüt nem használok.

A szabadalomba majd azt is írd bele, megelőzendő a jogi vitákat, hogy ha valakinél fellép némi kontakthiba, esetleg kábel vagy saru oxidáció, akkor nem lesz ami söntölje a feszültség tüskét és mondjuk a delikvens szépen hazavágja vele a méregdrága motorvezérlőjét. Ilyen vackokat én kizárólag úgy használok, hogy az akku ki van kötve a kocsiból.

Igen, mindenkinek az a legjobb hangú ami neki van. Van hasonló a stereonet.com-on is meg még máshol is. Természetesen nem gond, írj nyugodtan.

Van a Sansuinak egyfajta evolúciója. Most nem akarok olyanokat írni ami esetleg másokat irritál, de akkoriban megverte minőségben az összes nagy nevű Japán gyártót. Itt még azt se tudtuk, hogy mi az a GOS, ők meg már a 70-es évek végén azt rakták a táptrafó vasmagjának. Állítólag egyik vintage márkának sincs akkora rajongótábora mint a Sansuinak.
Na szóval. Volt nekik csöves, aztán jöttek az ilyen 3-4 tranyós HTA szerű izék meg a tankönyvi kapcsolás. Van akinek a mai napig az az etalon hang, mert hogy csöves jellegű. Na én ezt nem hiszem el, biztosan más, de nem csöves, inkább elkent, analógos hangok lehetnek azok ilyen 0,1-0,8%-os THD-kkal.

Utána még volt ez az, a rengeteg receiver, majd a következő lépcső a 7-es széria volt (AU-517 stb), ez alapozta meg a jövőt, ennek a továbbfejlesztése lett a DD/DC. Ennek volt néhány változata, egybetáp-elválasztott táp, meg erre tettek aztán később hibajavítást is (feedforward), meg kialakítottak belőle egy önmagába hidalt verziót amit elneveztek X balanced-nek vagy minek. Aztán ez az X balanced lett fejlesztgetve egészen a legutolsó Alpha szériákig (AU-Alpha 907 MR, L, I, NRA stb.)

Hangra a csöves (inkább egyszerű, analógos) karaktertől az átmeneteken keresztül jutottak el a legutolsó verziók igen precíz hangzásához. Van akinek az az etalon, van akinek nem tetszik, mert hogy túl tiszta, túl precíz stb., nem tudom.

Ez a sima DD/DC szerintem az a pont amiről beszéltem is, hogy a csöves meg a tranyós előnyei ötvöződnek a hangjában. Már nem analógos, de még meleg, finom, és nagyon tiszta, precíz is, de nem úgy mint a mai készülékek, nem olyan sterilen. A mélye hatalmas, telt. És nem a két doboz között szól, hanem betölti a zene az egész szobát, szinte körbevesz.

rectamas:

Nem tudom kié és hogy merre van, de nagyon szeretném meghallgatni ha lehet, majd írok privátban. A javítására nagyon figyelj oda, kicsit sem mindegy hogy milyen tranyót teszel bele! A lehető leggyorsabbat vedd, és lehetőleg a Toshiba gyártótól. A kapcsolás lényege a gyorsaság, ebbe nem tehetsz 4MHz-es végtranyót. Én a Farnell-nél vettem Toshiba 2SA-2SC-t. A black flag helyett vagy fólia a Mouser-től vagy lábas C0G mondjuk a TDK-tól. Azért lábast, mert az a fenolgyantás nyák nem olyan merev mint az FR4, elég hajlékony, és egy SMD-ről simán leszakadhat a "lába", mert nincs ami hajláskor engedjen, jártam már így. Elkónak jó a Panasonic, bár a jobb szériáikat már nem gyártják, de van mondjuk az SU (bipoláris) ami nagyobb ESR-ű, de hangra jobb mint az FR.

Feladom. Mérjed...

Ezt meg csak úgy, hogy ne velem vitatkozz hanem inkább az AI-val.

Nem baj, állítólag nem kell mindent érteni. Én meg már belefáradtam abba, hogy tényeket kell itt bizonygatni. Minek... Ott van a 27. oldalon a két mérés, önmagáért beszél. Már az a 120 vagy mennyi üzemóra is gyönyörűen látszik a katód állapotán a kétpontos mérésen, miközben a grafikonon meg semmi, pont olyan mintha egyetlen percet sem mentek volna a csövek.
Én mondjuk már bánom is, hogy ez az egész emissziómérés itt szóba került, mert aki veled ellentétben meg is értette, annak ezentúl sokkal nehezebb lesz a használt csöveket is újként eladni.

Erre nem tudok mit mondani, de nagyon egyszerű, fogsz egy olyan csövet ami emisszióra már elég silány, mondjuk 10mA/2mA, és csinálsz egy összehasonlító mérést impulzus és analóg üzemben.
Mintha valamelyik uTracer-rel foglalkozó fórumon írta volna valaki, hogy pont emiatt nem jó impulzusban mérni mert hamis eredményt adhat, de már évekkel ezelőtt olvastam nem emlékszem már rá. De csináld meg mert én is kíváncsi vagyok rá, annak ellenére is, hogy már egyáltalán nem érdekel a csöves technika.

Úgy van. Tökéletesen szét lehet válogatni az új vagy alig használt csöveket azoktól amik már mondjuk 50%-ban el vannak használva, miközben a kirajzolt grafikonja mindkettőnek ugyanolyan lesz.
A párba válogatáshoz sem kell a karakterisztika. Régebben ráment egy csomó időm aztán rájöttem, hogy elég abban az egy pontban megmérni és párba válogatni a csöveket ahol majd használva lesznek, a gyári csőmérők is ezt teszik.

Nekem 10mA-es a mutatós műszerem amit erre a célra használtam (de átkapcsolható 20mA-re is az izmosabb csövekhez). Felfűt a cső, megáll az áramváltozás a műszeren, beállítok az anódfesszel 10mA áramot. Utána át(le)kapcsolom a fűtést 60%-ra, a műszer elindul lefele, új csőnél megáll 5-6mA körül. A mutató sebességén is látszik ha már elhasznált egy cső. A jó csőnél a mutató szép lassan megy le, egy elhasználtabbnál meg jó gyorsan esik vissza.
Ha vásárlásnál van lehetőség erre a vizsgálatra, olyan csövet aminél 3mA-re vagy az alá esik vissza a műszer, már meg sem szabad venni, hiába jó még a kirajzolt grafikonja (mert utána nem sokáig lesz már jó).

Nem tudni, hogy az konkrétan mit takar, de ha a fűtőfeszültség csökkentéses emisszió mérést akkor igen, én csináltam olyat, és szerintem az az egyetlen, értékelhető műszer a cső katódjának a vizsgálatára.
De ha visszaolvasol pár oldalt, akkor próbáltam erről győzködni másokat, kevés sikerrel...
Mert szerintük egy megrajzolt grafikon az mindent (is) elmond egy csőről. Hát persze, csak épp a katód állapotáról nem mond semmit, és az a lényeg, mert egy használt csőről használtságának mértékéről egyedül ez ad használható információt.
Ha nem tettem be róla rajzot és érdekel akkor majd pótlom. De nem nagy ügy, kell egy olyan trafó aminek a szekunderét át tudod kapcsolni 60%-ra, vagy akár még az sem kell, elég egy labortáp is.
Meg kell egy másik a csőnek, ahhoz olyan kell ami max 3V DC-t tud és le tudod tekerni nullára.

Azt is fel lehet, de nem tudom manapság csinálnak-e még bárhol ilyet. Nekem a régi Alfámban Bosch önindító volt, az egyszer elkezdett egy ilyet, hogy hol indított hol nem. Elvittem kimondottan generátor-önindító műhelybe ahol csak ezekkel foglalkoztak. A szaki ráteszi az akkura, hajt mint a veszedelem. Visszaadja, hogy semmi baja. Mondom ha nem lenne baja akkor nem hoztam volna ide. Megnézegeti, ráteszi még háromszor, mindhárom alkalommal indul, forog. Ő ezzel nem tud mit csinálni mert működik.
Hazaviszem, másnap darabokra szedem, szerencsémre épp a fénycső armatúra alatt. Az erős fényben gyanúsnak tűnt a forgórész néhány forrasztása. Hozom a nagyítót meg plusz fényt, több forrasztás is el volt repedve. Átforrasztottam az egész forgórészt, utána indított ahogy kell.

Igen. Örülök, ha segítettem. Remélem nem kapunk ki, hogy erősítő építés helyett/mellett van egy kis dac-olás, adc-zés. Nem tudom milyen erősítőd meg dobozod van, meg hogy mi jelenti számodra a jó/rossz hangzást, és nem akarok hangosan sem beszélni csak halkan suttogni, de ha tetszik a finom meleg, afféle csövesre emlékeztető (de attól sokkal jobb) hangzás, és nem tetszik a félvezetős steril, száraz hangzás, akkor építesz hozzá egy Sansui DD/DC végfokot, és az lesz csak igazán a más világ.

A részletekkel nem untatnék senkit, hogy miért usb-s dac, és miért nem cd vagy lp, de többek közt azért, mert így van minden, bárhol, bármelyik PC-n, nem csak helyi zene de akár Tidal is, nem kell lemezeket csereberélni stb. Már a diszkós-elektronikus zenés korszakomban észrevettem azt, hogy van egy elődaó lemezén mondjuk 13 szám (most csak mondtam valamit), de abból nekem csak 2 vagy 4 szám tetszik. LP-n ilyenkor mit csinálok? Felkelek 5 percenként arrébb tenni a tűt? Vagy hallgatom azt is amit nem akarok? Így meg összeválogatom néhány könyvtárba számok százait, ezreit, és szólhat a zene akár reggeltől estig anélkül, hogy bármihez hozzá kéne nyúlni. Nekem ez hatalmas kényelem egy lemezes-szalagos babrálgatáshoz képest.

Ma délelőtt szétbontottam az X-fi-t. Végig néztem szkóppal a bemenettől az ADC lábáig az egészet, minden klappol, tehát sanszos hogy az ADC részlegesen megmakkant. Kivettem hát a chip-et a helyéről, majd bekötöttem a hangkártyát a rendszerbe. Láss csodát, szól rajta a zene mint előtte, eltűnt belőle a sistergő zaj.
Most már csak az a baj, hogy ez a chip TSSOP tokos, és nem is olcsó, de ez a kisebb baj, a nagyobb az, hogy sehol nem kapni. Van belőle olcsón SOIC tokos, de az majd kétszer ekkora, nem fér bele oda a helyére, meg nem is tudom hogy tenném be mert kéne hozzá valami nagyon spéci adapter amilyet még nem láttam, mert egyrészt alul be kéne tudni forrasztani a nyákra, de felül meg nem lenne jó ha nagyon elemelkedni a nyáktól a másik.
A kép sarkába betettem hogy mekkora is az egész IC, nem sokkal nagyobb mint a gyufa feje. Ha szerencsém van, akkor csak IC csere és van újra line in, lehet újra méricskélni/tönkre tenni.

Igen, AI bácsi 3 másodperc alatt elmondta, hogy ebben a jószágban nem akkor van kikapcsolva minden, amikor minden ki van kapcsolva rajta, hanem amikor a direkt mód be van rajta kapcsolva.

Méricskélésre így sem igazán jó, bár állítólag ebben is ugyanaz a Cirrus Logic ADC chip van mint a régiben, csak mivel ezt gamer-eknek szánták elsődlegesen, így a line in rész minőségével nem igazán foglalkoztak csak a mikrofon részével.

Ha elmegy ez a dög meleg, szétkapom a régit újra és megpróbálom megjavítani, mert esélyes hogy épp egy méricskélés közben makkant meg. Az opa-k rendben lévőnek tűnnek, hogy van-e benne bemenet választó analóg kapcsoló azt most meg nem mondom (650Ft-os IC), elvileg van, vagy azzal van gond, vagy inkább az ADC chip-pel ami nem bírja ha túlfeszt kap. És előfordulhat, hogy kapott, mert ezek a nyamvadt olcsó forgópotik rövid idő után már kh-sak, és ilyenkor ugrál a bemeneten a feszültség, simán kaphatott a line in bemenete túlfeszt. Működik, mérni is mér, csak saját magára is ilyen 0,1% körüli értéket. Meg néha zaj van a kimeneten is, ez is állítólag azért van, mert az ADC-ben belül elpusztult valami és söntölgeti a tápfeszt.
Az a baj csak, hogy ADC Chip-et nem találok bele itt a közelben sehol.

Vagy kell venni méricskélésre egy QA403-at, az bírja, de az majdnem 700 euró.

Valóban nem csak azon múlik, de nagyon sok múlik rajta! Évtizedeken át vaktában építgettem. Sokan tudni vélték mitől lesz jó egy erősítő. Nekem fogalmam sem volt róla. Mindenki "tervezett", de valójában az évtizedek óta meglévő kapcsolásokat építették újra, alakítgatták át. Vajon, miből tudsz bármiféle tapasztalatot, kiindulási pontokat összeszedni, ha nem a gyári készülékekből? Mi a fogódzó? A csillagpont? Vagy a méregdrága alkatrész? Ne vicceljünk már. Egy készülék hangját kb. 65-70%-ban határozza meg maga a kapcsolás, és csak kb. 30-35%-ban a felhasznált alkatrészek (szerintem).
Én ezt az egészet már egyszer teljesen feladtam, mert teljesen el voltam keseredve, hogy fogalmam sincs mitől szól jól vagy rosszul valami. Általában másnak sem nagyon van, de ők legalább vakon hisznek benne, hogy de.
És nagyon örülök neki, hogy ha bár évtizedek elteltével, de most már van legalább egy fogódzóm ami a spektrumkép. Nem csak én vagyok így ezzel, sokan mások is (olvasgattam).
És épp ezért (is) jó a sok gyári készülék, mert azokról bizonyos fórumokon nem csak vitatkoznak hanem meg is mérik. A mek-elek kapcsolásait sehol senki nem mérte meg, így elég nehéz lenne bármi objektívet mondani róluk.
Mutatok két spektrumképet, ezek ugyan dac de lényegtelen, igaz ez előfokra végfokra ugyanúgy. A bal oldaliról ugyan nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy jó vagy sem, 50-50%, viszont a jobb oldali 100% hogy hallgathatatlan. És nem azért, mert annál nem -120dB-en van a 2. hanem csak -100dB-en, hanem azért, mert a 3. meg -80dB-en van, ráadásul az 5. is majdnem -90dB-en, azaz disszonánsan (bántóan) szól! És amíg nem méregettem meg nézegettem ilyesmit addig nem értettem, hogy a félvezetős erősítők 99%-a miért nem tetszik. Hát azért nem, mert a zömének ilyen, vagy hasonló spektrumképe van! És teljesen mindegy, hogy milyen drága alkatrész van benne, meg hogy mennyibe kerül, és hogy ki építette, mert a 25 ezerbe kerülő fóliakondi sem változtatja ezt meg!

tunerman:
De ha a hangmérnök komprimálja a műsort, az ugye nem a technológia hibája? Ez is csak költői kérdés volt.

Nem is engem kell meggyőznöd hanem a fizikát. A CD dinamikatartománya 96dB ami dithereléssel még növelhető, egy LP dinamikatartománya 60-70dB, egy 8mm-es magnószalag dinamikatartománya 40-50dB ami a különféle dolby megoldásokkal mesterségesen feltolható 60dB fölé.
Ebben meg kb. le is írtad a lényeget, hogy számodra lényegtelen hogy milyen a valóban jó, az a lényeg, hogy Te mit tartasz jónak.

Ezt miért tőlem kérdezed? Biztos, lesz majd olyan is, mert állítólag az analóg hangzást nagyon hasonlón okból szeretik mint a csöves erősítőket. Az analóg szalag természetes módon komprimálja a hangot, és olyan kellemes, meleg felharmonikusokat ad hozzá (tape saturation), amit a digitális rendszerek nem. Ezért csinálnak néhányan többek közt olyat, hogy nem közvetlenül rögzítik digitálisan a műsoranyagot, hanem felveszik a műsort előbb szalagra, majd a szalag által "analóggá" tett hangot digitalizálják. Most hirtelen utána néztem, van is már ilyen, tape saturation plugin is.

Az analóggal ugye az a baj, hogy eljárt felette az idő, ismerjük a korlátait (plusz veszteségek stb). Nem nagyon tudom elképzelni, hogy honnan és hogyan hallgatnék analóg zenét manapság, pláne majd a jövőben? Veszek egy ingatlan áráért egy asztal méretű stúdió magnót, hozzá hasonló árban szalagokat, és járom vele a koncerteket, ott mondom a hangmérnöknek hogy engem is engedjen oda, mert én analógban is szeretném rögzíteni a műsort? Utána ugyanez itthon? Tekergetem a szalagokat a szobában egyiket as másik után?
Létezik ma még olyan, hogy analóg hangrögzítés de amennyire tudom, az esetek 99%-ában digitális hangrögzítés van. Amivel utána azt lehet csinálni amit akarsz, és nem fog pattogni, recsegni, nyávogni 100 év múlva sem.

Hogy miért a DSP-ben látom a jövőt arra egy saját példát is mondanék. Biztos építettél vagy hallgattál már hangszín szabályozót. Én az elmúlt évtizedekben kb. az összessel találkoztam, volt nekem csöves, volt passzív, volt hagyományos IC-kkel meg tranyókkal is, meg volt olyan is ami nem a jelútban van hanem az nvcs-ben. Meg most van DSP-s hangszínszabályozóm is (bár nem használom) és ki merem jelenteni, hogy ég és föld az analóg szabályozókhoz képest. Ha lehet így fogalmazni, ez keni szét a legkevésbé az eredeti hangot, azaz nem visz be plusz torzítást, zajokat egyebeket, amiket az összes hagyományos megoldás meg jól hallhatóan igen.

A természethű hangzás az az, amikor a hölgyike belefúj a klarinétba, meg a bácsi megpengeti a nagybőgőt ott az orrod előtt. Amikor az (akármilyen módon is legyen rögzítve) aztán le van játszva otthon, akár analóg akár digitális módon, az már nem természethű hangzás, az már csak utánozni próbálja azt, több, de inkább kevesebb sikerrel. Meg ott van még a műszaki megközelítés is, hogy a nulla százalékos torzítású erősítő (lánc) adja majd a természethű hangzást. Vagy nem, de az biztos.

Nem tudom, nálad konkrétan mit takar az analóg hangzás, amit nekem ez a kifejezés jelent az nekem pont hogy nem tetszik, épp az említettek miatt, beszűkült sáv, beszűkült dinamika, zaj, torzítás, stb amikre emlékszem belőle.

Ha ez vígasztal, az összes toroid és hiperszilnek hívott (tekercselt majd vágott) mag GOS vas (CRGO azaz hidegen hengerelt szemcseorientált), sőt ebből a szempontból jobbak is mint az EI, ugyanis a szemcseorientáció a speciális megmunkálás folyamán (hengerlés, nyújtás) alakul ki, azaz egy irányban (hosszában) a lemez mágneses tulajdonságai sokkal jobbak lesznek mint keresztirányban (merőlegesen).
A tekercselt magnál, akár toroid akár vágott mag, a mágneses erővonalak egy irányúak, viszont az EI esetében a sarkoknál el kell fordulniuk a lemez hengerlési irányára merőlegesen. Ehhez még hozzájönnek a mechanikai stresszből (a lemez vágása, préselése) adódó hibák ami miatt belső feszültségek és kristályszerkezeti hibák lesznek a lemezben. A hőkezeléssel ezeket a hibákat korrigálják, hogy ne maradjanak a lemezben belső feszültségek és álljon vissza a lemez optimális mágneses tulajdonsága.
A katalógus adatokból is kikövetkeztethető ez az, minél jobb egy vas annál jobban gerjeszthető a belőle készült trafó, a Waasner EI GOS úgy 1,5 T-ig míg egy jobb toroid akár 1,85 T-ig is.
Kínából fillérekért lehetne venni bármilyen trafólemezt (akár hőkezeltet is) csak hát a minimális rendelési mennyiség 1-2 tonna.

A gyűjtői érték az pint több mint amit akkor ért, a vakerán van belőle olyan amiért 10 ezret kérnek. Bár ha azt nézzük, a 600-800Ft-os gombóc fagyiból már azért sem sokat adnak.

Az AI válaszából levágtad azt a részt ahol azt írja, hogy előfordulhatnak benne hibák. Ezen a linken pontos adatokat találsz arról, hogy mik a szabvány előírásai többek között a letörési feszültségre is. Ott van az eu-s IEC 60317, az ázsiai JIS C3202 és az amerikai MW 1000C szabvány is. Megtalálhatók huzalátmérőre, és egy, két, három réteg lakkszigetelésre vonatkoztatva is az értékek. Egy 0,01mm-es huzalra egy réteg szigeteléssel mindössze 70V átütési szilárdságot adnak meg, míg mondjuk egy 0,5-ös háromszorosan lakkozottra meg 7kV-ot.

De ez ugye, a gyárból kikerülő huzalra igaz, kérdezd majd meg erről is az AI-t, arra a huzalra már nem igaz, amivel a tekercselő tekercsel. Erre magamtól is rájöttem mérések alapján. Nálam ugyanis az jött ki, hogy arányaiban a vékonyabb huzal bírta a nagyobb feszültséget.

Pár éve csináltam ezt a mérést, a képen van 3 féle huzal, egyik sem bontott hanem mind "új", maradék. Alul a legvékonyabb, felül a legvastagabb. Finoman össze vannak sodorva, a végük csupaszolva ahova kötöttem a mérőfeszültséget. A vékony kibírta az 5kV-ot (DC) is, a középső a 2,5kV-ot még igen az 5kV-ot már nem, a legvastagabb pedig a 2,5kV-ot sem. Miért van ez? Azért van, mert mire hozzám (vagy egy tekercselőhöz) kerül a huzal addigra legalább 2 de inkább 3 alkalommal van átrakva egyik orsóról a másikra. Biztosan láttál már ilyet, a nagy orsó a földön, és onnan tekeredik fel a másik orsóra ami az asztalon forog. Ilyenkor a huzal a saját tengelye körül csavarodik, nyúlik, ami a lakkozásnak nem tesz jót, plusz dörzsölődik az orsó peremén ami mikrorepedésekhez vezet a lakkozáson, és ez ugyanúgy igaz a tekercselőgépek fém, huzalvezető, egyéb alkatrészeire is amivel a huzal tekercselés közben érintkezik.

És akkor térjünk még ki végül az impregnálásra is. A múltkor tettem be egy képet amin gyári erősítő toroid trafója menetzárlatos lett az impregnálás ellenére is. Ez meg olyankor fordul elő, ha a határra van méretezve a trafó. Mindaddig amíg hideg marad semmi baj nincs, de ha kellőképpen melegszik akkor ugye tágulni fog, és ahány féle anyag van ott az mind eltérő módon fog tágulni. Plusz az impregnálás "becsomagolja" az egészet, még kevésbé tud hűlni. De a réz meg a vas az tágulni fog, jobban mint a műanyag, és ilyenkor szintén mikrorepedések lesznek a huzal lakkozásán ami lassan de biztosan menetzárlathoz vezet. Mert ugye, ahol a két szál huzal (egymás feletti sorok, rétegek) közvetlenül egymáshoz feszül, ott nincs köztük impregnáló anyag.

Igen, a primer-szekunder közti szigetelést vizsgáltátok, nem pedig az együtt tekert szekundereket egymáshoz, mert az biztosan nem bír ki annyit.

Ha a nulla is rajta van akkor azt ne kötsd le. Nem emlékszem hogyan vannak kötve, arra emlékszem, hogy mintha 2-2 vagy 4-4db fűtőszál lett volna a samott sorok között. De hogy elektromosan hogyan voltak kötve nem tudom.

Ha a képed szerint van akkor azok csillagba vannak, ráadásul párhuzamosan a fűtőszálak, azzal nem tudsz csinálni semmit. Sorba lehetne áganként kötni a 2-2 darabot a párhuzamos helyett, vagy kikötni a hatból hármat teljesen, de akkor sosem fog teljesen felfűteni mert kevés lesz a teljesítmény.

Igen, legfeljebb átüt, mert a két vége lesz egymás mellett, mondjuk 2db 40V-os tekercsnél 80V lesz egymás mellett amit csak a huzalokon lévő lakk választ el egymástól. Nálam ez a "hogyan ne tekerjünk trafót" tipikus esete. Én akkor érzek biztonságban (örök élet +1nap) egy trafót, ha csak menet van menet mellett, körülötte (alatta, felette) pedig szigetelés.

Béla előttem már leírta, bár ez nem Toslink hanem mini mini Toslink aljzat, ami egy hagyományos jack aljzat, de belemegy az optikai kábel is, automatikusan érzékeli hogy éppen mi van beledugva.

Elsősorban ez is gamer dac, illetve fejhallgató erősítő, a dobozán az áll, hogy Hi-Res gaming dac and usb sound card with haedphone bi-amp, 130dB-es 32bit/384kHz-es dac-kal.
Ha fel van telepítve hozzá a szoftver (nekem nem kell így nem is telepítettem fel) akkor a játékokhoz mindenféle effekteket hozzá lehet vele rendelni, térhatást stb. De tud olyat is, hogy van az oldalán egy SBX feliratú gomb, amit megnyomva előre eltárolt effektet kapcsol be, ez lehet surround (virtuális térhangzás), crystalizer (elvileg helyreállítja a tömörített hangfájlok (mp3 stb) elveszett részleteit, bass (olyasmi mint a loudness), smart volume (dinamikát csökkent, vagy kiegyenlíti a hirtelen hangerőváltozásokat (robbanások, egyebek)), dialog+ (kiemeli és érthetőbbé teszi a beszédhangokat a játékokban vagy filmekben).
De ez csak érdekesség, én nem használom egyiket sem. Ja meg támogatja a nagy felbontású DSD lejátszást is.

Vannak olyan usb-s hangkártyák amiket nemrég felsoroltam, amik kimondottan zenekari felvételre készültek, de ezek zöme csak 24bit/192kHz-es vagy még annyi sem, meg tele vannak kezelőszervekkel mint pl. ez a Maono de ezek nem igazán jók torzítás mérésre, amik jók azok inkább 100 ezer felett vannak.

Sajnos ez a dac kérdés is olyan mint bármi más, létezik belőle kismillió chip, mindet végig kéne hallgatni de ez ugye nem megoldható. Az igazi az lenne, ha az ember értene hozzá mert akkor meg tudna tervezni egy olyat, hogy valami usb csatoló amit felismert bármelyik oprendszer, mögötte az illesztés, utána a dac chip amit lehetne szabadon csereberélni, és akkor az ember ki tudná választani közülük hogy melyiket akarja hallgatni.
Mert egyedül a forrás az (legyen az LP, CD, Tidal vagy akármi) amihez nem tudunk nyúlni, az kész van, olyan amilyen, de a dac, az előfok, a végfok, a hangsugárzó, az már lehet egyéni ízlés kérdése.

De számomra meglepően hatnak az olyan videók is, amikor az mondja a csávó a jutubon, hogy inkább az sacd mint a tidal (már ha minőségi zenehallgatásról van szó). Körül néztem, ha akarnék se tudnék venni sacd-t mert nincs, néhány előadó néhány albumát találtam meg itthon, jó drágán.

És egy kis látvány, a képen a régi hangkártyám belső hardvere, meg mellette 2db néhány ezer forintos gagyi usb-s dac, ez a válasz arra, hogy miért nem olyat kell venni. Zenehallgatásra sem valók, még annyira sem jók mint egy alaplapi hangkártya, ami szintén nem való semmire, arra jók csupán, hogy a PC vagy laptop adjon a képen kívül hangot is.

Nagyon régen volt nekünk is, nem emlékszem már, hogy a fűtőszálai fázis vagy vonali feszültségről mentek-e, mert ha utóbbi, akkor esetleg át lehet kötni, jóval kisebb lesz a teljesítmény felvétel, cserébe nem biztos, hogy fel tud fűteni egy éjszaka alatt teljesen.

Megint oda jutottunk, hogy a két csévés hiperszilnek nincs párja, nem értem miért mellőzik mára szinte mindenhonnan. Az olcsó dolgokba EI vas van, a még olcsóbbakba kapcsitáp, a drágákba meg toroid. Az egymás felett lévő tekercsek sosem lesznek egyformák, mert az átmérő miatt az ohmos ellenállásuk sem lesz egyforma, meg a primerhez képest a szórásuk sem, EI-nél ez elég jól jelentkezik, toroidnál kevésbé, de ott van. A dupla csévés hiperszilen mind a két félprimer, és mind a két fél szekunder teljesen egyforma, ohmosan is meg szórásra is, plusz nincs összehegesztett vasmag (mai EI-k), meg gyűrű vasmag (toroid) amit nem lehet házilag megtekercselni. Ja, és DC blokkoló nélkül is vígan el van.

Valóban érdemes megfontolni, 40 ezerből biztos hogy nem vennék DC blokkolót, vennék inkább 2db egyforma erősítőt a jófogáson, kibontanám belőlük a trafókat és megvan a 2db trafóm a dual mono erősítőmhöz.

A bevált az nem éppen a legjobb szó rá, egy aktuális kompromisszum. Nézelődtem 100 ezer környékén, vagy inkább az alatt, nem nagyon van semmi csak ilyenek hogy Fiio, Shanling, Behringer, SMSL, FX-Audio. Sajnos a gyártók kivonultak ebből a szegmensből és már csak gamer cuccokat fejlesztenek, pedig olyan hangú hangkártya mint az ősrégi Creative SB Live! szerintem nem lesz még egy, és ezt nem csak én mondom hanem mindenki akinek volt olyan, de hát ugye az csak a win xp-vel volt kompatibilis ráadásul PCI-os így nem lehet rátenni kívülről egy PC-re vagy Laptopra.
Egy ismerősnél az ő rendszerében meg tudtam hallgatni egy Fiio-t, de ott nem tudtam eldönteni hogy kell-e az nekem vagy sem, így egy Sound BlasterX G6-ot vettem.
Zenét hallgatni jó, de mérni nem lehet vele, mert van benne valami AGC féleség amit nem lehet kikapcsolni (vagy csak én nem tudtam) és emiatt sem kalibrálni nem tudtam a jelszintet sem 0dB-re állítani, de háromnegyed óra szenvedés után azért sikerül összehozni egy mérés féleséget.

A végfok erősítése gyárilag 24 szeres, ez nálam egy ideje fel van emelve 30 szorosra, ezzel még így éppen nincs gond, de ettől feljebb nem lehet menni mert akkor emelkednek a páratlan harmonikusok, szóval akinek nagyobb erősítés kell annak az előfok a megoldás. Nekem ez így most épp elég, kijön a végfokból 55-60W 8 ohmon szinuszban ezzel a trafóval, de ennyit sosem veszek ki belőle, nekem a szobába 10-20W-nál több nem kell. A harmonikusok amplitúdója meg szépen lineárisan csökken akár egy jó csövesnél (Why all the love for Sansui), csak ugye itt a mértékük jóval kisebb.

Vettem egyet, zenét már tudok hallgatni vele de mérni nem, mert valami oknál fogva a spektralab szerint ennek nagyobb torzítása van mint magának a végfoknak, pedig az audioscience fórum szerint fele sincs mint a régi hangkártyámnak volt (kb. -120dB alatt van minden harmonikus, THD+N Sinad 0,0004%).
Na mindegy is, jól szól az a lényeg, jobban mint a régi.
Egy semleges rendszert én is meghallgattam kb. másfél éve, a gazdája szerintem meg is bánta hogy odaengedett, pedig csak az őszinte véleményemet kérte amit én el is mondtam. Nem volt az rossz, de nekem semmiféle élményt, érzelmet nem tolmácsolt, olyat meg én nem hallgatnék. A forrás valami másfél millás hálózati lejátszó volt és a Tidal ment.

Egyébként, nem tudom mennyi idő kell még hozzá hogy ez az egész dolog kiforrjon, de állítólag nem kell majd semmiféle méregdrága holmit venni, sem építeni, mert elég lesz csak bekapcsolni a lejátszóban egy plugint. Létezik már olyan plugin ami csöves hangot utánoz, vagy páros harmonikust emel, én egyikkel sem jutottam semmire mert a foobar nem látta, meg hiába töltöttem le az aimp lejátszót az sem. Egy foo_dsp_tube plugint sikerült beépíteni, de az egész felülete kínai, fogalmam sem volt melyik kapcsoló vagy csúszka mit csinál, de az borzalmas volt, torzított ha elhúztam a csúszkát, de kicsit sem kellemesen.

A szegény ember 40 milliós highend rendszere majd úgy fog kinézni, hogy bármelyik átlagos erősítő jó lesz hozzá, csak be kell kapcsolni a lejátszóban azt a plugint ami leutánozza annak a hangját. Bár szerintem bonyolultabb ez ennél, hiszen még a kőkorszakban vagyunk, mezei harmonikus torzítást méregetünk, holott egy erősítő hangjáról szerintem az mond a legkevesebbet, bár ha már a spektrumot is nézzük, az már többet mond.
Olyan meg, hogy "semleges" meg "transzparens" valami az egy vicc, minden erősítő (meg ami előtte meg mögötte van) hozzáad valamit az egészhez, csak a felharmonikusok mérete meg aránya eltérő. Meg még sok olyan dolog, amit jelenleg nem tudunk mérni.

Van már vasfoszfátos topik.

Nem kell tiltani, mert nincs vele semmi baj ha meg van jelölve a forrás.

Inkább az a gáz amit látunk, az a négyszögjel átvitel az borzalmas, tele van lengésekkel, de még a fel-lefutás sem lineáris. A sávhatároltságon kívül másnak nem szabadna látszódnia.

No, egy darabig nem lesz méricskélés, de még zenehallgatás sem, mert megegeresedett az USB-s audiofil hangkártyám. Venni meg nem nagyon lehet helyette semmit, mert mára kifutottak az ilyenek amin aranyozott RCA ki és bemenet van, zenészeknek való szimmetrikus jelvezetésű XLR meg jack dugós izék vannak százezrekért, ilyen néhány tízezres árkategóriában semmi.
Meg vannak 1,6 millióért olyanok amik biztos jók, de olyat én nem veszek.