Van erre az egészre logikus, szakmai magyarázat, régebben olvastam csak akkor még vagy nem érdekelt vagy nem hittem el. Az rá a magyarázat állítólag, hogy a mérnökök nem látják a fától az erdőt. A hangrögzítés "fejlődésén" is nyomon lehet ezt követni.
Tőlünk nyugatabbra (meg keletebbre) is elég sok fanatikus zenehallgató van. Talán valami angol blogon olvastam, hogy ugye az a baj, hogy magával az élő zenével, amikor beülünk egy koncertterembe, függetlenül attól hogy ott hogyan szólnak a hangszerek, semmi baj nincs. De mire az a zene megszólal nálunk a lakásban, már ezer sebből vérzik. Ennek meg az az oka, hogy egyre jobban törekednek a "valósághű hangvisszaadásra". Na de mit jelent ez egy mérnök számára? Hát azt, hogy minél kisebb torzítású rendszereket tervezzen (ami bemegy az jöjjön ki). Igen ám, csakhogy ennek pont egy olyan nem kívánt hozadéka lesz, hogy az eredetileg rendben lévő harmonikus arány teljesen átfordul és disszonáns jelleget kap! Pont amiatt, mert a "kiváló" erősítők ilyen spektrumot fognak produkálni, és minél több fokozat van egy forrás és a hangszóró között, ez annál jobban fogja éreztetni a hatását mert a hibák összeadódnak.

És ekkor jönnek ilyenek, hogy NAD M2, meg Purifi meg hasonlók elé csöves fokozatot tesznek, hogy elviselhető hang jöjjön ki belőle a legvégén (megtalálod róla a leírást csak keresni kell). Meg erre születnek a "harmonic restorer" nevezetű fokozatok. Tehát, próbálják visszaállítani azt a hallgatható spektrumot, ami az eredeti hangban még rendben volt, és amit menet közben a rögzítő-jelfeldolgozó-keverő-előerősítő stb fokozatok tönkretettek.

Hogy a fenébe lehet az, hogy ugyanazt a mérőjelet beküldve az egyik erősítőbe, meg utána a másikba, teljesen más spektrumkép jön ki belőle? Hát úgy, hogy amelyiknél a páratlan harmonikusok dominánsak, ráadásul nem is kicsit, annak az erősítőnek a tervezője csak annyit értett az erősítő tervezéshez, hogy jó kicsi legyen a torzítása, oszt jónapot. Na pont ezért nem szól jól a félvezetős erősítők 99,9%-a, és emiatt hallgat sok ember csövest. Mert az ugyan torzít mint a veszedelem, de még azzal a torzítással együtt is elviselhetőbb a végeredmény mint egy nagyon kis torzítású, de disszonáns hangkép.

A Sansui-mnak kellett 100 óra hogy jó hangja legyen. Ekkor kb. 99%-ban voltam meggyőződve róla, hogy ez az alkatrészvásárlás már talán nem kidobott pénz volt mint az összes többi eddig. A maradék 1% meggyőződés akkor jött meg, amikor bealudtam rá. Csak olyan erősítő (lánc, rendszer, stb) hangján tudsz elaludni zenehallgatás közben ami nagyon kellemes az agynak. Szándékosan nem fület írtam.

Szóval, lehet, hogy jó dolog amit kitaláltál, már ha működni fog a gyakorlatban is. Vagy, meg kell keresni az erősítők közt azt a 0,1%-ot amelyik jól szól, és azt nem kell módosítgatni. Egyik sem egyszerű...

Félvezetős erősítőnél a 0,5% nagyon sok. Azért sok, mert jól hallható. Régebben feltettem a dartzeel építésem spektrumképét is, ha kell előkeresem, az 10V kimenőjelnél 0,5% körül torzít (nincs átfogó nvcs), ráadásul nem úgy mint egy csöves, ezért zavaró. És annál úgy volt ha jól emlékszem, hogy ilyen 1V alatti kimenőjelek esetén még csöveshez hasonlító spektrumképe volt (ezt sajnos nem mentettem el), aztán ahogy nőtt a kimenőjel úgy jöttek feljebb a páratlanok a párosok rovására, és lett borzalom, érces, karcos, hallgathatatlan az egész.

Azt meg hol tanították?

A harmonikusok egyéni hatásai:
2. harmonikus (Oktáv): A leginkább vágyott torzítás. Növeli a hang „testességét” és melegségét anélkül, hogy megváltoztatná a karakterét. Zeneileg teljesen konszonáns, gyakran „húsosnak” vagy „gazdagnak” írják le.
3. harmonikus (Oktáv + Kvint): Növeli a sűrűséget és a jelenlétet. Segít a hangszernek „átvágni” a mixen, de ha túl sok, az a hangzást „üregessé” vagy „rekedtté” teheti.
4. harmonikus (2 oktáv): Hasonló a másodikhoz, de inkább „fényt” és nyíltságot ad. Kevésbé hallható, de növeli a hangkép tisztaságát és selymességét.
5. harmonikus (2 oktáv + Nagyterc): Karakteresebb, gyakran „fémes” vagy „karcos” textúrát ad. Kismértékben segít a definícióban, de túlzásba vive rideggé teszi a hangzást.
6. harmonikus (2 oktáv + Kvint): Segít a részletgazdagságban, de magasabb szinten már zavaró lehet, mivel kezd elválni az alaphang természetes karakterétől.
7. harmonikus (2 oktáv + Szűkített szeptim): Ezt tartják a legkárosabbnak. Ez a harmonikus már nem illeszkedik a nyugati zenei skálába, ezért disszonáns, „piszkos” és rendkívül zavaró. Már nagyon kis mennyiségben is rontja a hangminőséget.
8. és 9. harmonikus: Ezek már inkább „szőrösséget” és élességet adnak a hangnak, ami bizonyos gitárhangzásoknál előnyös, de hifi környezetben fárasztó.
10. harmonikus: Ismét egy konszonánsabb (terc-alapú) összetevő, ami „fényt” adhat, de ekkorra már a torzítás összmértéke általában olyan magas, hogy elnyomja a tisztaságot.

Van valahol erről az egészről egy átfogóbb, bővebb leírás is de nem találom, pedig valamikor régen el is mentettem magamnak. Ez a szereti valaki a torzítást dolog ez egy csöves erősítőnél működhet, de egy normális félvezetősnél ember nincs aki mondjuk 0,5W teljesítménynél meghallja a harmonikusok szintjét amik olyankor mind 100-120dB alatt vannak.

Igen, a show-ról elég volt csak elolvasni az ott jártak véleményeit.

Azért lássuk be, érthető a frusztráció, a helyében Te sem éreznéd jól magad. Évek munkája megy bele erősítő fejlesztgetésbe, építgetésbe, de a százmilliók meg csak nem akarnak gyűlni a számládon. Mondjuk én azt nem értem az egészben, hogy miért itt görcsöl vele, ahol a magyar hifi (highend stb) népségnek csak az 5-10%-a fordul meg, a maradék 90-95% érdeklődő máshol van. Nem az 5-10%-ot kell megszólítani ha a "világ legjobb erősítőjére" (ami most épp az aloha, de fél év múlva majd másik lesz) akarom őket rábeszélni, hanem a többséget. Bár, lehet, hogy ez nem véletlenül van így.

Hozzáteszem, ez idáig az alohájáról egyetlen rossz mukkot nem szóltam, nem is tudnék mert sem az eredetit sem után építést nem hallottam, nem is fogok mert nem érdekel, de megint én lettem a rossz. Annak is én voltam az egyedüli oka, hogy az elföldelt kimenetű nem lett világsiker, mert hát itt mertem róla negatívat írni (mármint arról az után építésről amit ide hoztak hogy hallgassam meg), aki meg hallotta nála az eredetit, ő meg nem merte leírni ide az igazat. Mintha a világ olvasói az én egyedüli véleményem alapján vennének vagy építenének bármit is...
De ki tudja... Már a negyedik ember kéri tőlem privátban a Sansui nyákját. Ahogy privátban is írtam, türelem, sajnos családi okok miatt jelenleg semmire nincs időm.

Ez a tünet tipikusan kiszáradt csatoló elkóra utal.

Pontosan. A bicikli se hasznos, ha 1 köbméter sódert kell hazahordani vele...
Az AI néha hasznosabb tud lenni mint egy ember, meg nekem százszor hasznosabb mint maga a google tudása, keresési képessége.
Van egy paraboloid tükröm (távcső), kíváncsi voltam rá, mennyivel nagyobb a felülete mint egy azonos átmérőjű sima tükörnek. Megkérdeztem hát róla két matektanárt is (akkor még nem volt AI), hogy hogy is tudnám ezt kiszámolni. Mindkettőnél az volt a válsz első része, hogy minek az nekem, a másik része meg annyi, hogy integrállal. Mondom köszönöm, most már "értem".
Az AI deriválással kezdte, lépésről lépésre levezette az egészet, a végén vissza is ellenőrizte a teljes műveletsort, mindezt kevesebb mint 1 perc alatt.
Nyilván, ha valaki azt kérdezi tőle, melyik a világ legjobb erősítője, arra pont olyan választ fog adni mint bárki más, azaz nesze semmi fogd meg jól választ.

Hogy mekkora különbség "kell" vagy nem kell azt én nem tudom megmondani. Én ki szoktam próbálni amire kíváncsi vagyok, sajnos máshogy nem megy. Hiába mondja a szomszéd hogy jó a bora, hogy az nekem is jó-e csak akkor derül ki ha megkóstolom.
Évekkel ezelőtt leírtam valamelyik topikba, semmibe nem kerül, el kell indítani a spektralab-ot vagy valamelyik hasonló szoftvert egy 1kHz-es (vagy akármekkora) jellel, és mellé kell adni (hozzákeverni) mínusz akárhány dB-en különféle páros meg páratlan harmonikust, akár egyet akár többet, hogy melyikkel szépül vagy csúnyul az alapjel hangja. Megcsinálta valaki? Nem.
De én már befejeztem ezt az egészet, nem akarok már ezen görcsölni, vagy építgetni, a zenét akarom hallgatni a Sansui-n oszt ennyi. Ennek a hangjával akarok már megöregedni, már ha megérem...

A különbség egyébként sosem konstans, mivel ahogy nő a kivezérlés úgy lesz egyre magasabb a harmonikusok szintje az alapjelhez képest, csövesnél is meg a félvezetősnél is, csak utóbbinál ugye kevésbé.

Mit jelent az életben tartás? Minek az életben tartása a cél? Ha egy csepptöltő féle dolgot szeretnél készíteni azt nem kell túlzásba vinni. Kell egy néhány VA-es nyáktrafó, graetz híd, egy ellenállás, meg valami nagyobb teljesítményű (1-2W-os) zéner és kész is van. A zénert 2-3 darabból kell összerakni ha pontos feszültségértéket akarsz. Mondjuk egy 10 és egy 2,7V-os sorosan az 12,7V, az állandóan éjjel nappal rajta lehet az akkun anélkül hogy kárt tenne benne. Vagy 6,8V és 6,2V az 13V. Áram annyi tud folyni amennyit a zéner soros ellenállása enged, mondjuk néhányszor 10mA.

Egy időben én is ezt gondoltam egyetemes igazságnak, szerintem csak részigazság, mint minden más. Az mondjuk igaz, hogy a harmonikusok szintje és azok aránya alapvetően meghatározhat egy hangképet, de amiért sokan nem tudnak félvezetős végfokot hallgatni az az (megkérdeztem ilyen embereket, meg jómagam is voltam a másik oldalon), hogy egyszerűen bántó, nyers, rideg, érdes, stb hangjuk van. Már a zömének, nem mindnek.

Feltenni csak olyat tudok, meg olyannak van értelme amit magam is mértem. Nem tudom, manapság az EAR mennyire számít elismerten jó hangúnak, a 90-es években bizonyos helyeken világhírűnek számított, linkeltem is be róla cikket akkoriban. Tipikus SE spektrum. A hangja viszont kicsit sem csöves jellegű, épp ellenkezőleg, nagyon is gyors, precíz, lendületes. Teljesen más, mint általában a csöves SE hang, aminek meg ugye pont ugyanilyen a spetruma.
A PP meg egész más, hangra is, meg spektrumra is, mert ugye ott kisebb erősítés van, emiatt kisebb torzítás is, viszont az ellenütem miatt meg a páros harmonikusok jó része kioltódik.

Már az EAR esetén is kezdett bennem megdőlni az a nézet, hogy a csöves erősítő csöves hangú, a félvezetős meg félvezetős hangú. Amikor megépítettem a Sansui-t akkor meg teljesen be is bizonyosodott, hogy mennyire nem így van. A Sansui-nak ez a 78-ban gyártásba vitt "Super Fidelity DD/DC" topológiája a legtökéletesebb "szemléltetője" annak, hogy hogyan lehet úgy erősítőt építeni, hogy a kecske is jól lakjon meg a káposzta is megmaradjon. Tulajdonképpen a két eszköz (cső és félvezető) erényeit egyesíti a hangjában anélkül, hogy azok hátránya is meglenne. Nincs a csövekre jellemző rossz hatásfok, nagy torzítás stb, mégis van egyfajta nagyon finom, majdnem meleg, levegős hangkép. Ezzel együtt, semmiféle, a félvezetősökre jellemző negatív jelző nem fedezhető fel, nincs nyers hangép, nem rideg, nem érdes, nem bántó stb., viszont van benne hihetetlen erő, dinamika, és (általam még) soha nem hallott tisztaság.

Ha már AI, küldd rá nyugodtan, ha kell leírok ide (vagy privátban) konkrét típusokat, hogy melyekben van benne ez a topológia. Én vagy két napon át uszítottam, hogy keressen nekem ezekről az erősítőkről (hangjukról) negatív véleményeket japán meg angol nyelven, de egyet sem talált. Csak megbízhatósági kritikákat talált, ami nem csoda, meg pakoltak bele olyan őskori kerámia kondikat is amik pár évtized után egyszer csak kettérepedtek, meg volt bennük olyan szériás kisjelű tranyó ami néha ok nélkül kifeküdt.
Jó véleményt annál többet talált, japán fórumokon ilyeneket, hogy "a hangja mindenek felett álló", "a több milliós mai high end rendszereket is maga mögé utasítja" , "aki egyszer megveszi soha többé nem adja el" , "gyorsabb a fénynél, a tranziensek leképezése egyedülálló" , "hifi nirvana" , "a hang sebessége és a tranziensek tisztasága egyedülálló" , a " mély hangok amelyeknek súlyuk van" , "a háttér végtelen csendjéből tűéles pontossággal emelkednek ki a hangszerek" stb, csak néhány amit kiírtam.
Ha találsz a hangjukról negatív véleményt írd meg, mert érdekel.

És akkor csatolom az EAR859 és a Sansui spektrumképét. Soha, semmilyen félvezetős végfoktól nem láttam ilyen spektrumképet, sőt, általában pont fordítva van, a páratlan (disszonáns) harmonikusok dominálnak a párosakkal szemben. És ez a mérés még nem a saját tápjával készült, azóta nem mértem. Nem is fogom már, csak hallgatom. Az a baj, hogy nem találtam rá erre a kapcsolásra úgy 30 évvel ezelőtt, mert rengeteg időt, pénzt, bosszúságot, meg kimenő tekergetést megspórolt volna nekem.

Az biztos, hogy a hagyományos kivitelű, kényelmesen használható rendszerek (napelem-inverter-akku) sosem térülnek meg. Mire megtérülne addigra akkupakkot kell cserélni, meg lehet, hogy már invertert is. Illetve, a napelem panelek is gyorsabban degradálódnak ha nincsenek rendszeresen takarítva. Épp ma reggel mostam le az enyémeket, borzalmasan néztek ki, vastagon ült rajtuk a por, meg tele volt madárkakival. Bogárkakival is, de azt nem tudtam egy hagyományos mosással leszedni, mert ahhoz valami erősebb kefe kellett volna.

Így van. A zárlat az egymáson lévő menetek közt alakul ki, kb. teljesen mindegy, hogy a két adott menet között 10 vagy 100V feszültségkülönbség van. Nem a feszültségkülönbség okán "üt át" a lakk, és igazából nem is üt át, hanem egyszerűen összeér a két szál huzal mert megsérül rajtuk a lakkréteg.
Kisebb trafóknál ezt szinte mindig szakadás kíséri, mert előbb olvad el a vékony huzal mint ahogy kiolvadna a biztosíték, nagyobb trafóknál pedig, pláne ha olvadó biztosíték sincs (pl. hegesztőtrafó) masszív zárlat lesz mert összehegednek az összeért szálak, és le fogja verni a kismegszakítót.
Épp emiatt, amelyik trafóban nincs minden egyes sor között szigetelés, az nagyobb eséllyel jár így, főleg ha terhelve is van rendesen, mert ugye a melegedéssel minden anyag tágul, csak nem egyforma mértékben, már amiatt sem, hogy a hő sem egyformán oszlik el, hanem belül koncentráltabban. Emiatt szoktak a hagyományos trafók inkább az alsó 2-3 sor valamelyikének közepén menetzárlatosak lenni. A toroid az más tészta, annál ez bárhol kialakulhat, lévén annál sorok sincsenek, a primer csak összevissza van feltekerve. Bár a nagyobb teljesítményű (több kW), ipari kivitelű változatok nem, azok szépen sorról sorra készülnek, sorszigeteléssel.

Kb. mindegyik ma már nem gyártott jfet-nek van továbbra is gyártott smd megfelelője, hogy a 2sk170-é melyik meg nem mondom. És nem 3300Ft-ért hanem ilyen 500Ft körüli áron. De ha nagyon sokat veszel belőlük (válogatáshoz muszáj) akkor még olcsóbb.

Épp akartam írni, hogy olyan, hogy működő menetzárlat ritkán van, mert vagy a primer biztit lövi ki, vagy ha nem azonnal, akkor nemsokára szakadás lesz belőle.
Egyébként vannak olyan trafók amik szakaszos üzemre lettek méretezve gyárilag, nekem is van ilyen, ez egy kis 9V-os trafó, és 1 óra használat után már 57 fokos a vasmagja.

Nagyon sok formája létezett régen a trafókészítésnek. Mivel az nem titok, hogy a trafópapír is papír, ennél fogva sem a meleg, sem a nedvesség, sem a levegő oxigéntartalma nem tesz jót neki hosszútávon, ezért olyat is csináltak egy időben, hogy a papírt még pluszban áztatták vagy parafinban vagy valamilyen viaszban, vagy csak kívülről kenték meg.
A legtöbb katonai és hasonló célra szánt trafót meg elkészültével mártották, csak a forrasztható kivezetések maradtak szabadon semmi más, így a trafó belseje semmivel nem tudott érintkezni, sem levegő, sem gőzök vagy gázok nem bántották sem a csévét sem a vasmagot.
Nekem is ilyenekről üzemel most a végfokom, ha le tudnám szigetelni alaposan a trafók kivezetéseit akkor akár vízbe is márthatnám őket üzem közben.

Attól is függ, hogy épp hol van. Induktivitásmérővel általában mérhető, na meg fordítva, ha tudod az áttételt. Ráadod a szekunderre a feszültséget és méred hogy mennyi jelenik meg a primeren.

Nekünk is van egy, fogalmam sincs honnét, de még soha nem volt használva.

Lassan majd megérted. Kb. semmiről...
Akkor azért nem találtam, mert tegnap nem értem rá hozzászólni, ma meg már nem volt mihez...
Pedig érdekelt volna, na nem a politikai hanem a hozzá kapcsolódó pénzügyi része. Na mindegy. Megkérdeztem máshol. Kihal ez a fórum is lassan.

Mint írtad, zenét hallgattál és nem szinuszjelet. A fogyasztásmérőd meg nem mér pillanatnyi teljesítményt, szóval akármennyi is lehetett. A zene átlaga jóval kisebb mint a pillanatnyi értéke (crest factor).

Sok esetben az semmit nem jelent. Márciusban vettem 2 dolgot is az ebay-en, mindkettőt kínai eladótól, az egyikre 1 hónap, a másikra másfél hónap szállítást írtak, az első 12 nap alatt ért ide a második 16 nap alatt. Az egyiken volt valami holland átcímkézés, gondolom ott jött be az eu-ba.

És mik ezek? csak mert pár hete épp itt volt nálam egy ismerős amikor a párja hívta, hogy elindult hazafele (dízel ford) és megint világít a töltés lámpa. Mondom jöjjön ide álljon a hídra, rámérünk. Természetesen volt töltés a világító lámpa ellenére, hibakód az meg ugye nincs.
Szag emberek már cseréltettek vele generátort meg akksit, nyilván semmi nem változott.

Most tényleg mindenkinek le kéne fényképeznie a forgalmiját akiében nem 31.-ei dátum van mert anélkül nem hiszed el?
Az enyémben 04. 18.-a van mind a 6 bejegyzésben (most telt be) 2018 óta. A 31 eleve sántít, hiszen van 5 olyan hónap is az évben aminek nincs 31. napja.

Mondjuk én jártam úgy a G Astra műszerfallal (klíma és az egész középső konzol nem működött), hogy az egyik csatlakozóján hol volt 12V hol nem, mint a mesében. Opel szerviz azt mondta, hagyjam ott nekik 3 napra az autót. Mondom oké... (eszem ágában sincs otthagyni). Előtte pár hónappal voltam náluk egy hibakóddal amire azt válaszolták, ezen az autón nincs is olyan hibakód. Mondom még egyszer, Opel szerviz!
Beültem a műszerrel a kezemben, van 12V hurrá. Fél perc múlva, nincs 12V. Semmi nem történt közben, nem nyúltam semmihez, még csak nem is fészkelődtem az ülésben. Aztán egyszer csak random megint lett 12V, majd pár perc múlva megint nem.
Vittem oda máshonnan egy biztosítékon keresztül, úgy is lett aztán eladva.

Ahogy előttem már leírták. Én a múlt héten vittem, 3 héttel a lejárat előtt, de attól a naptól él az új amikortól eddig is, nem akkortól amikor vizsgázott. Azért csinálom mindig így, hogy ha netán gond lenne vele, akkor legyen mér rá idő a hibát orvosolni, és ne kelljen útvonalengedéllyel nyűglődni.
Mondjuk én olyan helyre hordom ahol korrektek, és soha nem bukik meg az autó, mert ha netán gond lenne vele akkor még közben szólnak, hogy akkor ezt a vizsgát most félbe hagyjuk, és vigyem vissza ha a hiba ki lett javítva, vagy kijavítják akár ők is, nyilván a 15-20 ezres rezsióradíjjal számolva.
Kisebb gondokon nem szoktak fennakadni, volt hogy ki volt égve az izzó a rendszámtábla világításban, kicserélték, nem kértek érte semmit, meg mondták hogy nem ártott volna előtte megnézni. Meg is néztem mindent, de az pont kimaradt...

Természetesen mindenki a maga lovát dicséri, és csak a saját tapasztalatai alapján fog tudni tanácsot adni. Nekem Hakko-ból gyári nem volt csak klónok, gyorsan meg is szabadultam tőlük.
Ha nem sürgős, meg megfelel, tudok neked küldeni akár ingyen is egy olyan JBC "pákát" aminek a hegye még jó de már a végét járja, nem kell rá drága, merev gyári kábel, csak két szál hajlékony szilikon ér, a szabályozó amit össze tudsz rakni hozzá a fiókból is (egy LM358, egy tranyó, egy P FET meg pár SMD alkatrész) meg a trafó. Nyélnek akár egy kiszuperált fakanál nyele is tökéletes.

Van 2db gyári T245-ös nyelem is, hibásan kaptam őket, ezekben a kábel egy idő után el szokott törni közvetlenül a törésgátló után, kivágva azt a darabot, működnek tovább. De ez a házi JBC amiről beszéltem ez egy más kategória, a gyári nyélnél még ugyanúgy érzem, hogy azzal forrasztok - pedig ennek közel sincs olyan nehéz, vastag és merev kábele mint mondjuk a Weller WSP80-nak - , de ez a két vékony ér a gyári kábel helyett kb. olyan érzés, mintha indukciós lenne az egész, azaz induktívan fűtene, kábel nélkül. Nem is érzed a kábelt (nem húz, nem feszít stb.). Nekem olyankor jön ki főleg az előnye, amikor visszafele kell forrasztani, mert máshogy nem férni valamihez hozzá (pl. régi szkóp) csak sokkal nagyobb bontás árán. Ilyenkor 180 fokban vissza van fordítva a páka, felém néz a hegy, és "tornagyakorlat" közben forrasztok. A gyári kábelekkel ilyet nem lehet, vagy csak szenvedve. Meg nekem a T245-ös nyél feleslegesen, értelmetlenül hosszú is.
A (gyárinak, mert hamisítják is) JBC hegynek három titka van, nem szabad sem túlfűteni (400 fok vagy a fölé), sem túlterhelni (150-200W-tokat beletolni), meg a hegy bevonatát erőltetni, és akkor nagyon sokáig jó lesz, kb. mint a régi kattogós Wellerek.
Ennek a házi megoldásnak egy hátránya van, hogy a két szál drótot rá kell forrasztani a hegy (fűtőelem) végére, így ahány hegy annyi nyelet kell faragni hozzá (kifúrni két oldalról pl. a fakanál nyelét), cserébe fűthet akár egyszerre mind is.
Ami nekem még nagyon tetszik benne, hogy szükség esetén egy 12V-os akkuról is tudsz forrasztani, lehet, hogy csak évente egyszer van ilyenre szükség, de akkor jól jön, hogy nem kell egy gázpákával szenvedni ami épp megint elengedte a gázt, meg nem fűt rendesen, mert vagy nem fűti fel a hegyet vagy túlfűti, mert lehetetlen jól beállítani.

Egyszer velem is szembe jött egy Metcal állomás használtan, hegyek is lettek volna hozzá nem sokkal később baráti áron. Ha nem lett volna már az Ersa Pico meg a házi JBC akkor meg is vettem volna. Két emberrel is leveleztem ez ügyben, mindkettő ugyanazt írta egymástól függetlenül, hogy a gyári Weller meg JBC állomások után egy megváltás volt nekik a Metcal. Nem tudom, sosem dolgoztam vele.

A babérlevéllel inkább óvatosan, viszont fokhagyma az mehet bele akár 5-6 gerezd is, én minden gerezdet még félbe is szoktam vágni. De ezen nem veszünk össze.

Pláne még melegen milyen finom amikor kiveszed a vízből. Utána számomra már nem olyan jó. Na meg a saját készítésű torma hozzá a kertből, ahhoz képest a bolti torma egy vicc.

Nekem is elég, sokkal jobb mint az ICM. Nem kell semmit sehova dugdosni, kapcsolgatni, tekergetni, automatikusan átváltja magát a két bemenet között, bár ha épp ott az átkapcsolás határán kell frekit mérni akkor néha van vele szívás a leírása alapján, olyankor jobb kézzel átkapcsolni.
Egy hibája van, hogy nem mér 100kHz alatt, illetve le lehet menni vele 10kHz-ig ha ki van kapcsolva a digitális szűrője, azon az áron, hogy minden második mérés jó csak, közte valami zavart számol.
Most járatom, mert nem tudom mennyit fog öregedni benne a tcxo, mezei kvarc az az első évben elég sokat (logaritmikus görbe szerint). Ha bemelegedett a generátor, teljesen stabilan tartja a kijelzett értéket órákon át, esetleg az utolsó számjegy billeg fel-le egy értéket. Ár/használhatóság tekintetében verhetetlen. Plusz ha leveszem a fényerőt, mert a leghalványabb is bőven elég, 50mA körüli árammal beéri egy 9V-os tápról.

Nézesd meg, hogy van-e bármiféle hibakód a jelenségre, nagy eséllyel nem lesz, onnantól lehet keresni vég nélkül a kontakthibát, hibás forrasztást, meglazult sarut, vezetéket stb.
De ezt ne szervizzel csináltasd mert a gatyád rámegy, és a hiba sem feltétlenül lesz meg. A nem kevés rezsióradíjat akkor is ki kell fizetni, ha a hiba nem lett meg.