A típusok, régebbi írás, nem tudom mennyire aktuális ma.

Végig nyálaztam, de egy szót sem írnak arról, hogy mennyivel szól jobban rajta egy végfok mint az FR4-en. Ez a CEM-1 egyébként szerintem annak a régi barna izének amit bakelitnek szoktunk csúfolni, és amit a Karesz is használ házilag lehet a továbbfejlesztett változata, mert az a barna az csak papír-fenolgyanta, de nincs a felületén az az üvegszövet réteg. Bár nekem is volt CEM-1-em, de én sem a vágásakor sem a fúráskor nem láttam rajta azt, hogy annak a felületén lenne valami réteg, teljesen homogénnek tűnt.

CEM-1 az inkább. Van róla valahol jobb leírásom de most nem találom, a neten hirtelen ennyi van:
- A DOCALIT CEM-1, mint a Vetronit EP 105, szendvicsszerkezetű kompozit anyag, ahol a magrész papír/epoxi és a héj üvegszövet/epoxi zónákból áll. NEMA szerint CEM-1. Kiváló hajlítószilárdság és elektromos szigetelés jellemzi (hasonló, mint az FR4).
- Meg még gugli fordítóval ez a multi-circuit-boards.eu-ról:
A CEM 1 laminált papírból készült nyomtatott áramköri lapok alapanyaga . A CEM 1 magja epoxigyantával impregnált papír, külső rétege pedig üvegszálas szövet. A papírmag miatt nem alkalmas átmenő galvanizálásra .

Vannak akik a NAD M2-t meg a NuForce-ot már odasorolják. Utóbbiról van ilyen infó a goodsound.com-on: "Az 50 Wpc-s NAD C320BEE jó okkal uralta a belépő szintű integrált erősítők kategóriáját – és nem teljesen a 399 dolláros ára miatt. Több bemenetet kínál, mint amennyire valaha is szükséged lesz (beleértve a szalagos loopot is), fejhallgató-csatlakozót, távirányítót és olyan hangzást, amely magabiztosan képes feszes, ütős basszust produkálni anélkül, hogy figyelmen kívül hagyná a részletes és transzparens magas hangok követelményeit. Sőt, a NAD egy kicsit előremutató és agresszív, mintha azt mondaná: „Ezt tudom csinálni, és így fogom csinálni.” Nekem az új verzióm van, a C325BEE, amely megtartja a 320-as árát, de saját szabadalmaztatott technológiákkal rendelkezik a dinamikus szélsőségek kezelésére, és egy MP3-csatlakozót is hozzáadott az előlaphoz."
Az AVX-en aki árulta attól meg ilyen:
"A produkált hang elsőre a legtöbb emberben a minőségi triódás csöves melegséget idézi meg, viszont mentes azok lassú, morgós, összemosódó lecsengéseitől. A V3 (harmadik, egyben legutolsó verziója) technológia egy nagyon fejlett, minden bántó érdességtől mentes, igazi nyugodt hangú neutrális erősítő, mely legnagyobb erénye a sebesség és a kb.4000-es (!) damping faktor - mely igazán függetlenné teszi a hangzást a hangfal belső hangváltó megoldásaitól, tehát szinte bármennyire érzéketlen dobozokat, bármilyen nyakatekert hangváltóval szerelt hangsugárzót könnyedén meghajt." (Ha tényleg ilyen hangja lenne (kétlem) akkor engem még szerintem érdekelne is.
A NAD C320BEE-ről amivel meg összehasonlították arról meg ilyet írnak a goodsound-on:
"Az 50 Wpc-s NAD C320BEE jó okkal uralta a belépő szintű integrált erősítők kategóriáját – és nem teljesen a 399 dolláros ára miatt. Több bemenetet kínál, mint amennyire valaha is szükséged lesz (beleértve a szalagos loopot is), fejhallgató-csatlakozót, távirányítót és olyan hangzást, amely magabiztosan képes feszes, ütős basszust produkálni anélkül, hogy figyelmen kívül hagyná a részletes és transzparens magas hangok követelményeit. Sőt, a NAD egy kicsit előremutató és agresszív, mintha azt mondaná: „Ezt tudom csinálni, és így fogom csinálni.” Nekem az új verzióm van, a C325BEE, amely megtartja a 320-as árát, de saját szabadalmaztatott technológiákkal rendelkezik a dinamikus szélsőségek kezelésére, és egy MP3-csatlakozót is hozzáadott az előlaphoz.

Ha a mennyiség a meghatározó tényező, akkor az NAD árban és funkciókban is előnyben van. Az IA-7 azonban természetes terebélyességével ragadott meg, amelyből hiányzott mind a elektroncsövek elszíneződése, mind egyes félvezető alapú eszközök sterilitása és természetellenes hangzása."
Ha a mennyiség a meghatározó tényező, akkor az NAD árban és funkciókban is előnyben van. Az IA-7 azonban természetes terebélyességével ragadott meg, amelyből hiányzott mind a elektroncsövek elszíneződése, mind egyes félvezető alapú eszközök sterilitása és természetellenes hangzása."

Mondjuk kell némi bátorság is ezek (NAD M2 vagy NuForce) megvételéhez, mert mindegyikben van valami proci ami ha megmakkan akkor kuka az egész. Előbbiről olvastam pár hónapja, valakinél tönkrement, írtak a gyártónak aki azt válaszolta, nem javítják, komplett panel csere, de az meg nincs nekik sem mert már nem gyártják.

Skori előttem tökéletesen leírta. Pont ugyanazért, amiért annak idején a DFM128 (magyar fejlesztésű frekimérő) egy igazi alkatrésztemető volt. Már akkor is meg tudták volna csinálni 3-4 céláramkörrel, de nem volt szabad, mert azért nem lehetett volna sok pénzt elkérni.
Azért jó néha olvasgatni mondjuk az avx hirdetéseit is, mert ott "megtanulja" az ember, hogy minél nehezebb valami annál jobb. A jó csöves végfok pl. 67 kilónál kezdődik. Azt már két embernek is elég odébb tenni. Abba sem tehetnek csak 15 kiló vasat, mert akkor tizedannyira lehetne csak beárazni.

Szerintem meg ez éppen az a dolog ami kb. semmit nem számít, mert nem attól fog valami jobban/rosszabbul szólni, hogy milyen borda van benne. Ennek ellenére, a mai napig látni olyan jellegű hirdetéseket, hogy ebben van anyag, mert mondjuk 36 kiló. És ezzel reklámozza. Mert ha nem szól jól, legalább anyag van benne. Egy irgalmatlan nagy A osztályúba, amiben van 16db végtranyó, nyilván kell is az anyag. De az önmagában még semmit nem jelent...

Azok is láthatók néha (a szerbek is látták annak idején azért is tudták lelőni), az ősrégi, nagyobb hullámhosszon működő radarokkal.

Többféle méret van, ha rákattintasz az adott termékre a kép alatt ott lesz a rajza is méretekkel.

A tuskóba kell menni, ott ha akarsz se tudsz sorba állni mert egyetlen pénztár sincs már, csak az önkiszolgáló kasszák. Mondjuk, én se szeretem, de ez van.

Lehet, nem voltam ott (szerencsére). Mondjuk, az okát nem értem, mert elvileg azokkal a saját maguk radarjainak kreáltak céljeleket. Bár, ha nem mozog vízszintesen nagy sebességgel (és ugye nem) akkor csak van annyi eszük, hogy arra nem kell lőni.

Egy radar nem csak hasznos hanem rengeteg zavaró jelet is vesz, eleve a sugárzásból adódóan is, nem véletlen kell rá pl. oldalszirom elnyomó antenna stb, szóval nem képes a tér minden egyes pontján ugyanolyan mértékben érzékelni a célt.
De ehhez a dologhoz (hogy pici dolog látszódjon) nem kell semmiféle hókuszpókusz meg kódolt jel reprodukálása. Elég egyetlen lemez lap (mint egy függőleges vezérsík) amit kinyit és már ott is a visszaverő felület.
Ha vicces kedvedben vagy, felengedsz egy jó nagy ballont amire kötsz egy kartonlapot amit előtte bevontál alufóliával.

Szerintem meg inkább az a hozzá nem értés tipikus esete, amikor olyan műszerrel mérsz torzítást ami eleve képtelen 0,1% alatt mérni, de már az a 0,1% is kérdéses, ráadásul mérsz mondjuk 0,1W kimenőnél. Hát nem ott kell mérni.
Egy valamire való triódának (845, 211) kell a rácsára 70V rms meghajtás. Lehet azt egyszerűen csinálni, 7,3% THD mellett, de akár 100V rms-t is lehet, 10,7% THD-val. Egy kaszkód fokozat jobb ebből a szempontból, de nekem az hangra nem igazán jött be, ráadásul az nem biztos hogy tud ekkora kimenő feszt.
Meg ugye, itt 560mV rms-ből készül a 100V rms, az nem játszik, hogy egy végfoknak 2-3V a bemenő érzékenysége mert akkor nem használható előfok nélkül. Sokan szidják a csöves erősítőket, hát pont ezért. És a kínai nem is retten vissza tőle, simán gyártanak ilyeneket garmadával. És még az usában is veszik, mert nem 5-10000 dollár egy erősítő hanem csak 950.

Jut eszembe, sokan, pláne régebben szemre mérték a torzítást, úgy valóban, nem is annyira csúnya az a 70V-os szinuszjel...

Nem emiatt fűzött fel annak idején valaki (talán Otala) három vagy négy difi erősítőt egymás után egy tokban (lapkán) lévő tranyókból?

Az utolsó mondatod úgy hangzana helyesen, ha az "amit" és az "erősítő" szavak közül kivennénk az "az" szót és a helyére tennénk azt a két szót, hogy "egy félvezetős". Mert egy A osztályú csöves pl. biztos nem csinál ilyeneket, azzal más bajok vannak, én meg tagnap azt méregettem éppen.
Nem lehet triódákkal erősíteni a feszt, azaz lehet csinálni akár 100V effektívet is egy szimpla kettős triódával, de csak brutál torzítás mellett (nagy tápfesz kell ott meg már kicsit sem lineáris a trióda). Vagy trafóval kell a feszt erősíteni vagy félvezetőkkel.

Biztosan megrónak majd érte, de tapasztalatból mondom, a hestoréból se és a hq-ból se vegyél végtranyót, mert könnyen pórul jársz. Aliról meg pláne ne. Itthon FDH, RET, máshonnan meg Farnell, Mouser így hirtelen.

Azért kell megnézni, mert néha kell néha meg árt. Ez egy egyszerű mérés, egy 7809 kimenetére van rákapcsolgatva FET-tel egy 100Ω, 5kHz-es frekivel. Néztem a 100Ω-on is a jelalakot és a 7809 kimenetén is. Először üresen van a 7809 kimenete, utána van rajta egy 47nF utána meg egy 1uF.
Felső képek 2V/osztás alsók 1V/osztás.

Nem tudom most milyen stabilizátor van benne, de a stab IC-s első változatnál nem láttam fóliakondit a stab IC-k kimenetén pedig az ott elengedhetetlen. Az is erősítő, hibajelet erősít annak minden nyűgjével együtt, néha be is gerjedhet ha nincs a kimenetén kondi, vagy ha túl nagy van ott.

Minden valamirevaló nagy ellenállás (teraohm) mérő bemeneti része teflon átvezetővel, tüskével stb kezdődik, mivel ugye az FR4 nem felel meg ekkora impedanciákra. Egy mezei erősítő szerintem igen messze van ettől, pláne egy tranyós bemenetű, de még akár a teraohm bemeneti impedanciájú LF356-os IC is, mert ha olyannal kezdődik (nekem a Quad405-ben az volt) akkor sincs kihasználva, jóval kisebb impedanciák vannak ott.
Nem vagyok benne biztos, hogy erősítő nyáknak jobb lesz a teflon mint mondjuk az FR4, de ki tudja. A puding próbája is az evés, meg hát, régi nóta, hogy erősítőt nem érdemes kizárólag műszaki megfontolások alapján tervezni, mert aztán jöhetnek a meglepetések (mégsem szól jól).
Meg talán ez is olyan mint a csoda elkó, vagy bármelyik csoda alkatrész, az sem jó mindenhova, az egyikbe jó a másikba meg nem. Ezért nehéz kenyér ez, ahogy Karesz nemrég írta. Nem emlékszem már mi volt az, meg nem is én csináltam, de jó sok (drága is) fóliakondi belepróbálása után egy filléres bipoláris elkó lett a befutó csatolókondi. És ilyenkor néz az ember fia mint Rozi a moziban, hogy ez most miért van.

Elektromosan a légszerelés a legideálisabb. Nem biztos, hogy 3 marék tranyó berakása esetén ez érzékelhető lesz, de csövesnél simán hallható, még ehhez a papír nyákhoz képest is, az FR4-hez képest meg egyértelműen.
Mértem volna, de nem lehet, mert ahhoz 2 teljesen egyforma nyák kellene, de ebből eleve csak egyoldalas van, szóval nem tudok olyan mérést csinálni, hogy mondjuk ellenállást mérek a két oldal között. Más műanyagokhoz képest mértem már az FR4-et ott (is) leszerepelt.

Ez igaz, pl. jobban szólnak vele erősítők mint az FR4-gyel.
Ez ami a kollégának a képen rétegeire jött szét ilyet még életemben nem láttam. Ez a barna színű papíros-fenolgyanta vagy mi amire a Karesz is építkezik házilag ezzel valóban vigyázni kell, meg a másikkal is ami világosabb színű jóval, és kb. mindent is (hifik, TV-k stb.) arra építettek régebben a gyártók (80-as 90-es évek) mert tényleg nem bírja a meleget, ami nekem van annál nem lehet a pákát 300 fok fölé tekerni mert egyből lesercen a réz a hordozóról egy halk pukkanás kíséretében. A gyáriakat is rémálom javítani, illetve a mechanikai strapabírása is elenyésző, nagyon könnyen törik, reped.

Azt én tudom. Azért kell hozzá blogot is írni és abban az egekig magasztalni, hogy fogyjon. Bár nem tudjuk konkrétan melyik típusról van szó mert azt nem írtad. Én sem láttam a nyákján semmiféle egzotikus alkatrészt, sőt még smd opa is van benne, hogy aztán az erősít, vagy szervó vagy mi, azt sem tudni.
Én a nyák alapján nem várnék tőle libabőrképző hangot, meg az sem lehet véletlen, hogy pl. az avx-en is volt belőle már jó pár eladó, féláron, de még garisan is ami azért fura. Ugye, ha valami nagyon jó, akkor azt az ember nem árulja már pár hónapos korában, hanem kb. soha. De az mindig megmosolyogtat, ahogy az eladók ott dicsérik a portékát, hát, ha olyan lenne ahogy dicséri akkor miért adja el? Tudom, "feljebb lépés" miatt.

De az hogy lehet, hogy zajos, meg nem jó? A gauss oldalán ilyeneket írnak:
"Tiszta, torzítatlan hang
Csak a szükséges mennyiségű aktív félvezető a jelútban! Elsőrangú saját fejlesztésű, teljesen egyedi energia - szemléletű kapcsolástechnika. A-osztályú feszültség erősítő és meghajtó fokozatok, működési hőmérséklet-optimalizálás a hallásküszöb alatti, minimalizált torzításokért. Ipari és katonai szabványú alkatrészek a megbízhatóságért. A kulcsfontosságú helyeken audiofil kategóriájú alkatrészek a sima, koherens hangért."
Meg: "Minden modell a saját kategóriájában szélsőséges dinamikai viszonyok között is elegendő energia tartalékkal rendelkezik bármely kategóriájába tartozó doboz meghajtására. A gyors elektronika a rendelkezésre álló teljesítménnyel kombinálva nagyon tág dinamika tartományt ereményez, a leghalkabb hangoktól a hirtelen nagy erejű hangtömegekig, torzítás és lefulladás nélkül."

Előttem leírták, az áramköri környezetből nem volt nehéz kitalálni.

Délelőtt írtad, hogy 10 centi vezetékkel is el lehet rontani az egészet. Gondolom, ott lesz vagy 20-30 centi ezektől a csavaros elkóktól a nyákig. A snap in-t meg oda lehet tenni közvetlenül a nyákra.
De már bánom hogy szóltam.

Nem a 6mohm a probléma, ahogy egy csatolókondinál sem, na mindegy... Egy ócska HTA-ba is belepróbáltam a tápba vagy 6 félét mire "jó" lett, úgy ahogy.

Nagyon jók azok az Epcos elkók. Kapcsitápba. Vajon, végfokba is olyan jók? Nekem mintha más emlékem lenne róla, de rég volt, lehet, igaz se volt.

Ez lenne ennek az egész témának (audiofil, akármi) a lényege. Hogy élet legyen abban a zenében ami a dobozokból jön! Az összes többi dolog, hogy mekkora a THD, meg hogy hogy néz ki az egész, az ehhez képest mind huszadrendű.
Pont ugyanezt hallottam annak idején abból a földelt kimenetűből ami nálam járt, nem is értettem akkor, hogy hogy nem hallod. Vagy, a sajátodból nem géphang jött ki, nem tudom.
Nem csak ez. És ez az egyik oka, hogy abbahagytam. Nekem nem volt már lelki erőm se az állandó csalódásokhoz, meg azt a pénzt akkor inkább megeszem-iszom ami erre elfolyna és a sok alkatrész meg a munka a kukában végezné. Még mindig birizgálja a fantáziámat, de ezért nem mertem nekiállni az Ongaku-nak sem, ráadásul annál nem tíz hanem százezrek repkednek és a végeredmény még mindig kérdéses. Ahány után építés az annyiféleképpen szól. Alapból, a Kondo féle és az AN hangja is teljesen más.

Nem tudja közvetlenül meghajtani, mert be még csak bekapcsolja, de kisütni a gate kapacitását a fetnek már nem tudja. Ez az egész egy picivel bonyolultabb annál, mint amit rajzoltál. Nem mindegy, hogy hogyan tekered meg a trafót (mikrosütőé az pont nem lesz jó, mert annál egymás mellett van a primer és a szekunder itt meg minimum egymásra kell őket tenni), kellenek snubber tagok stb. De teljesen felesleges ezen agyalni, fillérekért szoktak hirdetni hibás szünetmentest, ahhoz csak 2db akku kell és már kész is vagy.
De nem sokkal drágábban van már nagyfrekis is, amiben nem 50Hz-es trafó van hanem kapcsolóüzemű, a 300V DC van aztán 4db FET-tel megszaggatva 50Hz-cel ami sokkal kisebb, könnyebb, jobb a hatásfoka. Volt itt fent régebben egy ilyen cikkem amiben egy ilyen gyárit rajzoltam vissza, csak már leszedtem.
Itt a képe és a rajza.

Azért valami hevenyészett skicc legalább nem ártott volna, hogy most hol van a szolgáltató trafója, ahhoz képest hogy helyezkedik el a ház és a medence, utóbbi a kettő között van-e vagy épp ellentétes irányban stb.
Akár az sincs kizárva, hogy valamelyik szomszédtól folyik ott a földben áram a szolgáltató földelése felé a telkeden keresztül, bár erre kicsi az esély. Viszont ha meg nálad van ÁVK az egész házon, ott meg akkor eleve nem folyhatna a földben semmiféle áram.

Teljesen mindegy, hogy melyiknek milyen bizonyítványa van, a bizonyítványtól egyiknek sem lesz gyakorlata, ilyen dologban pláne nem, meg hát a mondás is azt tartja, hogy gyakorlat teszi a mestert.
Volt kollégám 20 év műszerészkedés után elment és elvégzett egy villanyszerelő képzést, kérdeztem róla milyen volt, kb. vicc az egész. Villanyt szerelni sem nagyon tanult ott meg, az ilyen medencés dologba meg sok tapasztalt szerelőnek is beletörik a bicskája, hiába okos a lelkem, ha egyszer nem ilyesmit csinál napi szinten.

Keményebb rajzlapból vagy vékony kartonból csinálsz minden csőnek dobozt. Egyet széthajtasz, körbe rajzolod, jelölés után kivágod, összehajtod, összeragasztod, onnantól lehet mindegyiken egyedi azonosító (sorszám) és ebből elég sok belefér egy cipős dobozba (kb. 80db).
De lehetnek a csövek wc papírral, bubis fóliával akármivel betekerve, csak az több helyet foglal.