A FET-et valójában a gate-re juttatott töltés mennyiségével vezéreljük, azaz a gate kapacitásra juttatott elektronok számával Igazából nincs olyan hogy feszültségvezérlés, mert feszültsége csak töltéseknek van. Töltések nélkül nem létezik feszültség. A feszültség ezeknek a töltéseknek a munkavégző képessége, vagy tekinthetjük úgy mint a töltések által kifejtett nyomás...

Ha már digitálisnak tekintjük a világot, akkor inkább szigma/delta modulált egy bites izének tekinteném. Egy PT2399 áramkör esetében a néhányszor 10kHz mintavételezéssel nem számíthatunk valami nagy felbontásra, de az elektron közel fénysebességgel cikázik, így a megtalálás valószínűsége nagyon nagy variációt eredményez. Ez lenne egyetlen elektron. Nos, ezzel a számmal kell felszorozni az előzőekben felírt bináris képletet.
Az eredő felbontású cseppet sem lenne rosszabb, mint ha arról esne szó, hogy a hangszóró membránja valójában a tér melyik pontján található. Azt tudjuk hogy ott van a sarokban, de ettől mélyebben nem érdemes belefolyni. A 32 Bites felbontás kutya füle ahhoz képest, hogy egy kis mosfet (processzorokban lévő néhány száz atomnyi méretű) tranzisztor gate töltése hány állapotot vehet fel. Nem kell áramnak lennie, akkor is az elektronok ki-be ugrálnak egy néhány atomnyi térfogatú helyen. Mint a legyek, ahogy írtad.

Pontosan ezt írtam, példálózva a legyekkel. Még két légy (elektron) kapacitását is odaírtam, ami a legkisebb kapacitás.

Az RCA cég korai Living Stereo komolyzenei lemezeit (kb. 1958 - 1965) általában egyben vették fel, csak nagyon ritkán volt, hogy egyes részt újra rőgzítettek.
Amennyiben a felvétel lendülete, dinamikája és zeneisége rendben volt, akkor nem vették fel újra a "hibát" tartalmazó részt...benne hagyták.
TJ.

Csak befagyott állapotban lenne a töltés elektronokra bontható. Az a légy a szomszédhoz is átrepül, ezért egyetlen légy lokalizálása is csak egy pillanatban értelmezhető. Mérhető időintervallumban csak azt lehet meghatározni, hogy a légy mekkora valószínűsséggel található valahol. Szerintem a trágyadomb közelében kell keresni, de ha oda megyünk megnézni, el fog repülni.
Jujj, ez már kvantum fizika.

Szinte minden szimfonikus zeneker igy van felvéve. Ott csak az megengedett, hogy a nem jol sikerült részeket ujrajátszák, de ha nyilvános ( nézök elötti) a felvétel akkor az sem.
A jazz zenekaroknál is hasonlok az eljárások, ott többek között azért mert a zenészek virtuozisa stb. miatt szinte minden elöadás egyedi és rendszerint ismételhetetlen.
Az csak a modern rock- és tánczenében bevett technologia, hogy elvben bárki, aki az adott idöben kéznél van, belejátszhat a felvételbe.
Néha ezt titkolják, máskor meg extrának adják el, ha az idegen szuper zenész beszáll a felvételbe.

Ahogy a "legyek nyüzsögnek", az azt jelenti, hogy a felbontás alsó bitjei kb. véletlenszerűek, azaz a tényleges felbontás kissebb mint az elméleti.

Sajnos a mai világban minden mesterséges. Még a "komoly" zenei is. Évtizedek óta a hangmesterek alakítják ki az aktuális ízlésnek megfelelően a konzerv zenét. Keresni kell az igazán jó felvételeket.
De ez a tömegeket nem érdekli,,

Nagyjából igen. 8 bites felbontású A/D konvertert javítottunk fehér zaj hozzáadásával. A konverzió 200 kHz felett történt, a hasznos szávszélesség 3 kHz alatt volt. Egy sima gitárerősítő digitális reverb effekt áramköre lett így megépítve.
A megoldás egy ipari hőmérő kapcsolásából lett lopva.

Inkább az a baj, hogy akit érdekel is, az nem tud mit csinálni. Ha szerencséd van, valaki már feltette youtube -ra és megtudod hallgatni, hogy mi is lesz az. Kíváncsi vagyok, hogy itt hányan vittek vissza bolta anyagot, hogy ez borzasztó. Vagy inkább átkerül az "én ilyet nem hallgatok" polcra és majd unokák kidobják, jobb esetben eladják.
A hangmesterek munkájára a zenekar bólint rá, hogy ez az, ez legyen.

Jó kérdés...
A zenebarátra is jellemző a kompromisszum képessége. Mikor mi a fontos, a műsor, vagy a minőség. Régebben a bejáratások alkalmával hallottam egy meglepően megmaradt felvételt. Mivel Amerika nem csak blues, szving, meg Morricone szemmel létezik, volt neki Gershwin-jük is, aki afféle helyi, újvilág Kodályának is tekinthető. Innentől lehet meditálni a műfaji meghatározást illetően. Ami számomra hallgatható a kék rapszódiában az a helyi mentalitás leképezése, formai farsangja. És, mint a világban sok zenedarabban meghatározó, alapvető a technikai bravúr képessége a hatás érdekében.
Egyszer másért a Rózsavölgyiben jártam, és hitszegényen rákérdeztem a rádióban hallott CD-re. És lőn csoda, pár perc alatt a kezembe adták. Nos tudom ajánlani, mert manapság szinte ilyet nem hallani. Sem az előadó képessége, sem a zenekar hangzása miatt sem. És minden brillir jól hallható rajta. És a kiemelt kiadói dilemma a hátlapon szerintem nem Német, hanem Holland kiadás a hangzása miatt.

Már csak egy elfogadható hangú CD lejátszó kellene a megfüleléséhez
Mint ez:

https://avxforum.hu/forum/viewtopic.php?f=31&t=203715&p=287...876520

Érdekes ötlet...
No nem a versengés szándékával, de volt saját Technics PS7-em. Az extra lemezek játszása valóban jó lehetőség, de szerintem, ha ezt leszámítjuk az ára égbe van. Mondjuk elfogadnék ebben a kategóriában egy fülest, de a többi elgondolkodtat, ha már annyira audiofil. Én elhiszem, hogy jó egy profi kondi, de a tapasztalataim alapján, ha nagyobb térfogattal is a tulajdonságai közelébe lehet maradni más megoldással is. Ilyen készüléket nem hallottam még, de azért az említett Technics sem volt kutya a bambuszkondiaival, és a lejátszóművével. Aztán meg manapság a DAC egymástól független szimmetrikus kimenete sem elhanyagolható a térhatás tekintetében. No meg a DAC kimeneti áramkörének duál monó kimenete külön tápokkal is rejt jó tulajdonságokat. Kinek mi mennyi. És persze a folytatás, az RCA kábel, meg az erősítő. Mert ugye hangfalas üzemben a hangfal, meg a helységakusztika lesz mérvadó, nem a CD játszó. Fülesnél ez nem gond. Ez az egész egy kompromisszum dzsungel a jobbítás hátterével.

Nagy az Isten állatkertje : )

Már látom, hogy elrontottam. Se ezüst vezeték, se csillagpont, se duálmonó, se bambuszkondi, se 1 700 000. És ehhez jön még a szobaakusztika és a felvételek minősége. Meg a hangfal.

Szerintem ezek nem is szükségesek. Aki tudja, hogy egy vezetősávot hogyan kell elhúzni és hogyan nem szabad, az tud csillagpont nélkül is dolgozni. Ha valaki tud jó erősítőt és tápot építeni, akkor a duál monó sem szükséges. Ha ismeri a kondikat, az alkatrészeket, akkor egy olcsóbb kondinak is ki tudja használni a jó tulajdonságait és enyhíteni a rosszakat.
Sok ember van itt a fórumon, aki épített már rendkívül precíziós készülékeket, ahol nem szinusz jelek voltak jelen, hanem csupa négyszögjel és impulzus. Mégis egyetlen tápról kellett járatni nem kettő, hanem több erősítő fokozatot, mégsem lett áthallás, egymásra hatás. Nem mindig van mód csillagpontra és költségvetés dekadikus FeketeKapu kondikra, mégis minden jó tud lenni.
Szerintem az Elek féle építési lista a keveset tudók listája. Ha nem tudod a módját, akkor így csinálva nem lesz túl rossz, de legalább drága. Ha valaki ismeri az elektronok útját, az egyszerűbben, olcsóbban , jobban és szebben is meg tudja csinálni. Az a lista a gyengék fegyvere. Mint a disznó pörköléshez a gáz reduktor.

Ezt kifejtenéd bővebben? Bambusz, mint kondi alap?

Egyetértek veled. Itt egy csalános példával is próbáltam érthetőbbé tenni, de nulla eredménnyel.

Fiaink, unokáink sem fogják nézni az általunk készített felesleges hang/kép felvételeket, szelfiket. Nekik semmit nem jelent. Saját magunknak készítettünk

Biztosan vannak olyan emberek akik ismerik az erősìtő tervezés minden csinját-binját, de én inkább ennek az ellenkezőjét tapasztalom
Példának itt egy friss, 1 nappal ezelőtt közzétett információm egy Accuphase P260 végerősítővel kapcsolatban:

https://avxforum.hu/forum/viewtopic.php?f=4&t=119104&start=25

TJ.

Pedig vannak, sokan, akik tudják a mikéntet. Gondoljál csak a szkópodra. Egy frankó erősítő, ráadásul két csatornás. De nem duál monó. Az igaz, hogy nincsen benne globális visszacsatolás, de gyakorlatilag színtiszta kommersz alkatrész, meg színtiszta tudatos tervezés. Csillagpont nélkül. Etalonként tekintesz rá, amikor a szkóp kommersz alkatrészeivel méred a FeketeKapu hullámzását és a csillagpontokét.

OFF!

Vannak olyan emberek akik pl. a CERN, vagy a NASA alkalmazottai, és munkájukban a méréstechnika csúcsát képviselik.
De ez egy audiofil, higend topik, csak az annak megfelelelő témakörrel
TJ.

ON!

Azért a szkópot említem, mert van olyan szkópom, amit egy itteni fórumtag tervezett és épített. Nem mentem túl messzire.
Míg egy szkópban gyakorlatilag egy tranzisztort nem merünk kicserélni azon okból, hogy azt nagyon gondosan és tudatosan tették oda, addig egy audiofil készülékben "vakteszt" módon cserélgetünk mindent, hátha jó lesz.
Tudom, hogy te tudatosan tervezel és építesz. De van olyan, aki teljesen a tudattalan hatására másol le valamit, amit aztán mindenféle elméletek hatása alatt módosít. A módosítás miértjére a válasz pedig az, hogy "az én személyiségem olyan".
Szerintem nem ebbe az irányba kellene menni, hanem abba, ahol magyarázata van a dolgoknak. Meg persze a hibáknak is.

Az miért jó példa, hogy az Accuphase-nél nem tudnak rendesen bevezetékezni egy erősítőt?

Mindig a tapasztalat visz előre...
Az érdekes lenne, hogy valaki mindent mindig jól csinálna...

Ebben a témábanBagoly mondja a verébnek, hogy nagy a feje!

Tudtommal tanult ember vagy. Nézz utána...

Ezt így magában vitatnám. A gyerekek a családban úgy tanulnak, hogy szinte ellesnek dolgokat. Magam is emlékszem, hogy melyik családtagom mennyiben járult hozzá a személyiségemhez. Igaz, akkor senki nem a neten csüngött, hanem jelenlétes beszélgetés volt jellemző.

A mai napig vannak olyan dolgok, amiknek nincs konkrét magyarázata! És azt sem kellene elfelejteni, hogy sok minden lett előbb tapasztalati úton, és csak a dolgok utáni kíváncsiság vezetett később a valós magyarázatokhoz. És ahogy írod lehetséges a tévedés, de ez a magyarázatokra jellemző.

Sejtettem, hogy gőzöd sincs róla, csak hablatyolsz valami "izgalmasat".