Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Digitális forrasztóállomás
Lapozás: OK   85 / 94
(#) Skori válasza toto hozzászólására (») Okt 2, 2022 /
 
Amikor először írtam itt a forrasztóállomásomról, és feltettem a kapcsolási rajzot is, nagyjából megkaptam hogy: alkatrésztemető (mert nem csak egy MCU ami egy triakot vezérel), drága (mert 2db 300Ft-os opamp van benne, ami mostmár 450Ft), bonyolult, és teljesen felesleges ilyen precíz szabályzás, minek bele zárlatvédelem, csak felesleges plusz alkatrész, minek a standby, ha nem forrasztok úgyis kikapcsolom, minek a rendes FET meghajtás 3 tranzisztorral, amikor kevesebbel is megoldható, és még sorolhatnám, hogy mi miért is felesleges, és drága benne (néhány fórumozó szerint). Persze ettől én még nyugodtan fogok aludni
Aztán volt aki nem kritizált, és nem is írt ide, hanem inkább megépítette, talán a 4. garnitúra NYÁK-ot tettem most fel az apróba, az elsőt nem is kellett hirdetnem, mert többen megkerestek ezzel kapcsolatban, mint amennyi panelem volt akkor. Az iskolában egy tanévnyi nyúzópróbán van túl, a 3db általam épített forrasztóállomás, mindegyik két pákával - tehát gyakran 6 tanuló dolgozott ezekkel egyszerre.
Szerintem tottechnika2 barátom hasonló okok miatt, már ez előző, PIC-el vezérelt állomásának dokumentációját sem tette fel ide - talán csak egy fotó erejéig mutatta be.
(#) Skori válasza Ge Lee hozzászólására (») Okt 2, 2022 / 2
 
Szerintem nem kevés időt tudtam megspórolni, azáltal, hogy gyorsabban bírtam dolgozni a pákával, mondjuk egy másik típushoz képest. Engem sem hajt a tatár, de 25db panelt már nem feltétlenül szórakozásból ültet be az ember, ha gyorsabban megy, akkor több szabadidőm marad másra - ilyen egyszerű.
Eladni még idézőjelesen sem akarok semmit, csak tapasztalatokat osztottam meg. A forrasztóállomásom paneljének az eladása sem akkora biznisz, hogy kicsit is számottevő összeget keressek vele, de arra igenis büszke vagyok, és örülök neki, hogy sokan, sikeresen, és megelégedéssel használják.
A hozzászólás módosítva: Okt 2, 2022
(#) meslac válasza Skori hozzászólására (») Okt 2, 2022 /
 
Sajnos sokan vannak itt akik, ha valaki valamit közzé tesz akkor csak kritizálni tudják. Nem kötelező megépíteni, ha nem tetszik, de az alkotó kedvét nem kellene elvenni a közzétételtől. Ép ezért egyre kevesebb érdemleges dolog jelenik meg itt sajnos. Mindenkinek elötte áll a szerinte jobbat közzé tenni és majd az után építők eldöntik melyik kel nekik, de könnyebb dumálni mint produkálni valamit.
(#) sdrlab válasza tothtechnika2 hozzászólására (») Okt 3, 2022 / 1
 
Én rendkívüli mód kíváncsi lennék valami mérési adatsorra, vagy videóra, vagy akármire, ahol a 0,4sec/350C fűtési sebességet lehet látni! Ha van ilyened, azt megköszönném...

Idézet:
„De pid-t nem most kellett kitalálnom, mert már az előző pákákba az elég jól ki lett találva, itt csak átmásoltam”

Akkor te valamit nagyon tudsz..., mert nálam minden típushoz, ami eltérő idő alatti fűtésre van gyárilag kitalálva, erősen egyedi paraméterezésű PID szabályozó kellett eddig! És minél gyorsabb hőemelkedésre képes hegy volt terítéken, annál nehezebben tudtam beállítani azt, hogy gyors legyen a reakcióidő, az az minimális túllövéssel álljon meg a kívánt hőmérsékleten, de ugyanakkor ne is gerjedjen be...

Viszont...nem nagyon találtam adatlapot erről a típusról. Pedig kíváncsi lennék, mi a gyártó által megengedett teljesítmény, amivel javasolja a fűtést?! A neten hirtelen rákeresve nem láttam olyan állomásokat, ahol 2sec alatti felfűtést ígértek volna...!
Nyilván nagyobb teljesítménnyel csökkenthető ez az idő..., de kérdés, ez mennyire viseli meg hosszabb távon a hegy élettartamát?!
(#) tothtechnika2 válasza sdrlab hozzászólására (») Okt 3, 2022 /
 
Idézet:
„Én rendkívüli mód kíváncsi lennék valami mérési adatsorra, vagy videóra, vagy akármire, ahol a 0,4sec/350C fűtési sebességet lehet látni!”
Rendben, ha újra előveszem a projektet, talán hétvége felé, akkor levideózom szkóppal a felfűtését.

Idézet:
„Akkor te valamit nagyon tudsz..., mert nálam minden típushoz, ami eltérő idő alatti fűtésre van gyárilag kitalálva, erősen egyedi paraméterezésű PID szabályozó kellett eddig!”


A PID szabályzó ugyanaz, a paraméterezése más, de a paramétereket meghatározni pár perces folyamat kb.

Idézet:
„És minél gyorsabb hőemelkedésre képes hegy volt terítéken, annál nehezebben tudtam beállítani azt, hogy gyors legyen a reakcióidő, az az minimális túllövéssel álljon meg a kívánt hőmérsékleten, de ugyanakkor ne is gerjedjen be...”
Nyilván minél gyorsabb a hegy, a P paraméter úgy kisebb. (Nálam van pár trükk ebbe a PID szabályzóba, nem sima pid.)
Kb 3-5 fokot lendül túl jelen esetben a kis heggyel, 60%-os fesz korláttal, ami azt jelenti, hogy 15V-al tud fűteni, ami kb 90W.

Idézet:
„Viszont...nem nagyon találtam adatlapot erről a típusról. Pedig kíváncsi lennék, mi a gyártó által megengedett teljesítmény, amivel javasolja a fűtést?!”

Én sem találtam ilyet, csak azt, hogy RMS 20W-os a páka, meg hogy 24V-os. Mivel 2ohm a fűtőbetétje, ezért nagyon nagy teljesítményt tud 24V-on (majdnem 200W).

Már kb 8 hónapja forrasztok a 210-es pákával a Skori féle állomással 22V tápfeszültség mellett, eddíg egy hegy sem ment tönkre. (erről teszek fel videót: Bővebben: Link). Előtte a saját állomásommal használtam kb 3-4 hónapot. Azzal lényegesen rosszabbul működött. De most ezért is készült ez az új, hogy mindegyik pákámhoz jó és optimális legyen.

Jah és ami még fontos itt:A Skori féle állomáson még nincs a 210-es pákára optimaliálva sem a mérési időköz, se a PID paraméterek!!!
A gyári állomás is kb fél másodperc alatt felfűt nézve a youtube-s videókat. De amúgy nekem mindegy is, kinek mennyi idő alatt fűti fel, nekem ilyen, és nem fogom a pákahegy kedvéért ennél lasabban felfűteni, az idő számomra a legdrágább!

Nagyon szépen lehet ezzel a rettenet kicsi pákával eszméletlen nagy felületeket felmelegíteni többrétegű nyákokon is. Tudom, nem metcal , de nekem megteszi
A hozzászólás módosítva: Okt 3, 2022
(#) sdrlab válasza tothtechnika2 hozzászólására (») Okt 24, 2022 /
 
Nekem a videó alapján - már amennyire meg tudtam ítélni lassítva - inkább olyan ~1 sec volt a felfűtés sebessége, 22V-ról. Ez azért nem az általad korábban említett 100-150msec/24V sebesség! De kétség kívül, még ez az 1 sec is igen gyors!!
Viszont, a pákahegy nem 24V-os. Nincs is meghatározva(legalábbis én azóta sem találtam erről semmit) ez, viszont a legtöbb állomás a c210-es hegyeket nem 24V-os, közel 300W-al fűtögeti, hanem inkább 12-15V-al. Ez is 72-112W teljesítményt jelent. Amiket én láttam, azok mindegyike >2 sec alatt fűtötték fel, bár láttam egy olyan állomás reklámját, ami 1 sec-et ígért...

Mindenesetre, sikerült elcsábítanod egy ilyen pákára...így rendeltem is nyelet meg hegyet is hozzá
Viszont, ehhez az új hegyhez, új állomást is tervezek akkor már. És úgy akarom megcsinálni, hogy a meglévő T12-es hegyeket is kezelje..., esetleg, ha valami csoda folytán úgy érezném, C245-ös hegyek nélkül sem élet az élet, akkor nyilván azokat is...

Itt fel is merült egy kérdés azzal kapcsolatban..., jól emlékszem, hogy egyes gyári állomások a JBC hegyeket két vezetékes módban használják??! Csak mert a T12 <-> JBC átjárhatóság miatt nekem ez lenne a jó...
(#) Ge Lee válasza sdrlab hozzászólására (») Okt 24, 2022 /
 
Régebben vitatkoztak rajta ha jól emlékszem, olyanok, akiknek gyári JBC állomásuk volt, hogy akkor most 2 vagy 3 vezetéken dolgozik, és nem volt egyetértés. Ha visszalapozol párat, tettem be ide (is) kérésre egy kínai T12 szabályozó rajzot, filléres és egyszerű az egész (LM358+FET), azzal 2 vezetéken lehet használni a T12 és a JBC fűtőbetétet is (én büszke ugyan nem vagyok rá, de annak igenis örülök, hogy több embernek nyújtott jó és olcsó alternatívát a visszajelzések alapján).
Teszek most be 2 képet is, ezeket is azért mert többen érdeklődtek email-ben róla. Az első kép bal oldalán labortápról van hajtva, a jobb oldalon egy 40VA-es trafóról 3300µF-dal pufferelve. Látszik, hogy kb. 21-22 alkalommal kapcsol ki és "nézi meg" másodpercenként a hőelem feszültségét, és ami még látszik a kitöltésből az az, hogy gyakorlatilag ha a veszteségektől eltekintünk akkor akkora teljesítmény megy a pákára amit a táp ki tud préselni magából, a sima pufferelt tápon látszik is a nagy ripple. A második képen meg a fűtés mellett a felfűtött állapot van, amikor már beállt a pwm. Természetesen minél nagyobb a feszültség, annál kisebb lesz a kitöltés, szándékosan adtam csak 12V-ot neki.
Egy szó mint száz, fel lehet fűteni akár 2-3 másodperc alatt is (ezzel a primitív szabályozóval is), csak egyrészt ugye minek, másrészt azt hosszú távon nem fogja szeretni. Mutattak nekem túlhajtott (hőmérsékletben és vagy teljesítményben) hegyeket, nem szép látvány, nem is hosszú életű. Viszont ha normálisan van használva akkor kb. a kattogós weller kategória, otthoni használat mellett úgy 20-30 évet is elmegy egy fűtőbetét.
Még egy infó azoknak akik variálni akartak vele mert nem találtak hozzá combosabb P fetet, van, pl. az 53P06 vagy az IRF4905.
Nem tudom ki tervezte meg ezt az egyszerű kis kapcsolást, a kínai, vagy csak valami japán rajzot koppintottak, de le a kalappal előtte.
Utóitat: ha minden igaz, akkor a gyári állomás 16,5V-ról megy, de majd megerősíti/cáfolja akinek van olyan.
A hozzászólás módosítva: Okt 24, 2022
(#) Skori válasza sdrlab hozzászólására (») Okt 24, 2022 /
 
Nincs gyári JBC állomásom, tehát amit írok azt különféle netes infók, ill. rajzok alapján szedtem össze: A gyári állomás a termoelemen keresztül fűti a 245-ös pákahegyet, és a harmadik vezeték csak a páka földelése, viszont a hőmérséklet mérésekor ehhez a földeléshez képest méri a termoelem feszültségét. De mint előttem írták működik két vezetékes módban is - én is kipróbáltam a saját állomásommal is így. Annyi az eltérés, hogy a fűtés bekötésénél is kialakul egy kicsi termoelem, ami két vezetékes módban kicsit módosítja a mérhető feszültséget (nem drasztikus, csak kicsi változásról van szó) - de végülis ehhez a bekötéshez is lehet kalibrálni a mérést, ill. az állomást és akkor nem probléma.
(#) sdrlab válasza Ge Lee hozzászólására (») Okt 25, 2022 /
 
Annyira ismerem szerkezetileg a JBC hegyeket, hogy tudjam, a hőelem itt is szerves része az áramútnak, tehát nagy valószínűséggel elbírja a fűtés áramát anélkül, hogy bármi gondja támadna! Inkább a "hivatalos" álláspontra voltam kíváncsi, hogy nincs e esetleg valami olyan buktatója, ami ránézésre nem evidens...?!
Abban teljesen igazad van, hogy az a kis primitív szabályozó is teljesen jól teszi a dolgát! Sőt, ha precíziósabb alkatrészekből lenne megépítve, lényegében semmivel sem lenne rosszabb, a komolyabb társaitól, kényelmi funkciókat leszámítva...
De itt ugye vagyunk egy páran, akik szeretünk többek között pákaállomásokat is tervezgetni..., ki ilyen, ki olyan okból kifolyólag. És az sem feltétlenül baj, ha egy egy ilyen egyedi fejlesztés nem abban merül ki, hogy a legalapibb funkcióját nyújtja csak egy állomásnak. És ha közben nem csak csili-vili, "haszontalan" funkciókat valósít meg, hanem ténylegesen jobb, kezelhetőbb, univerzálisabb tőle az állomás, az szerintem csak egy jó dolog/irány lehet...
(#) sdrlab válasza Skori hozzászólására (») Okt 25, 2022 /
 
Nem teljesen értem, milyen plusz hőelem kialakulására gondolsz itt?! Első ránézésre ha 2 vezetékes módba kötöm a JBC hegyet, az elektromosan olyannak tűnik, mint amilyen a T12 alapbekötése is. Ott nem tudok olyan hőelemről, ami ne párban alakulna ki, s így ne oltaná ki egymás hatásait!
Viszont, pl amit sosem értettem a JBC nyeleknél, ha jól tudom, a külső hőmérséklet mérése ezeknél nem a nyélben történik. Viszont ugye a hidegpont az a pákahegy érintkezőinél van itt is. Tehát csak akkor pontos egy JBC pákahegy hőmérsékletének a mérése, ha ott van mérve, nem pedig egy ettől eléggé elvont, környezeti levegő hőmérsékletével van kompenzálva a hőelem feszültsége.
Még, ha feltételeznénk, hogy igen jó a hegy hőszigetelése, és a hidegpontok nem melegednek fel üzem közben, akkor sem túl jó ez így, mivel kézben tartva, a kéz melegétől is jó pár fokot tud változni a hidegpont hőmérséklete....
(#) Ge Lee válasza sdrlab hozzászólására (») Okt 25, 2022 /
 
Nem tudom hogy a gyári JBC állomásban van-e egyáltalán hidegpont kompenzáció, nem vagyok benne biztos. Egyébként, van a JBC-nek gyáriban is egy újabb, fejlettebb állomása, a neve nem jut eszembe de vannak róla videók, olyanok is, ahol a Metcal-lal versenyeztetik, nem is sokkal marad alul.
(#) Helios hozzászólása Nov 27, 2022 /
 
Sziasztok.

Van egy hatalmas problémám. Az Ersa Digital 80A típusú pákám tövében megtörtek a vezetékek. És sajnos nem találtam meg hogy melyik hova való. A pákán magán 4 "hely" van, a kábelben viszont 5. Tudtok segíteni megjavítani?
(#) Ge Lee válasza Helios hozzászólására (») Nov 27, 2022 /
 
Csatolom a rajzát. Nem néztem meg, de elvileg az 5 érből 2 a fűtés, 2 a hőelem és a maradék az ESD. Ha a rajzból nem igazodsz el akkor be kell kapcsolni rövid időre az állomást, megnézni műszerrel hogy a fűtés ami elvileg AC melyik két szálon jön ki az állomásból, a pákán pedig utána megméred hogy melyik 2 kivezetés a fűtőbetété. A hőelem már macerásabb, mert ott a polaritást is el kell találni. Az ESD pedig értelem szerűen a páka fém részére csatlakozik.
(#) Helios válasza Ge Lee hozzászólására (») Nov 27, 2022 /
 
Szia. Maga a páka műanyag, és 4 szál vezeték van kivezetve. Zöld és fehér színnel jelölt oldalon van 1,3 Ohm. A piros és fehér színnel jelölt oldalon pedig 2,1 Ohm köri értéket mérek. A páka csatlakozója 8 pin-es, nem férek hozzá a műszer tűjével.

A zöld és fehér oldalon AC 2V és 2,3V között mérekt, DC-t nem. A piros és fehér oldalon AC mérhető, növekvő mértékkel, gyanítom az a fűtőszál.

Kaptam a pákát, volt már javítva, szóval az se biztos hogy ez a bekötés jó.
A hozzászólás módosítva: Nov 27, 2022
(#) Ge Lee válasza Helios hozzászólására (») Nov 27, 2022 /
 
A páka nem műanyag hanem fém, csak a nyele műanyag. A képekből nekem annyit sikerült csak kivennem, hogy van 4 szál drót meg 4 forrszem, ezekből kettő van leszakadva, a másik két drót a helyén van. Tehát, a másik két szálat kell visszaforrasztani a helyére, ennyi. Ha az a fűtőszál akkor annak tökmindegy hogy hogyan, ha meg a hőelem akkor vagy így vagy úgy, azt kell csak kideríteni.
(#) Helios válasza Ge Lee hozzászólására (») Nov 27, 2022 /
 
Az stimmel, csak 5 szál vezeték jön a pákához és csak 4 forrszem van.
(#) Ge Lee válasza Helios hozzászólására (») Nov 27, 2022 /
 
Már leírtam, az ötödik az ESD, annak ha nincs külön bekötési pontja, akkor a négyből arra kell kötni amelyik a legkisebb (szinte nulla) ellenállást mutatja a fűtőbetét fém részéhez. Mondjuk mezei multiméterrel nem egyszerű kis ellenállásértékeket mérni. Másik oldalon ugyanúgy, annak a szálnak elvileg galvanikus kapcsolatban kell lennie az állomás földelő vezetékével, már ha 3 pólusú dugvillája van és nem kettő.
(#) Helios válasza Ge Lee hozzászólására (») Nov 27, 2022 /
 
Végig mértem mindent. Ujra forrasztottam a vezetékeket de így sem jó. Melegszik a kábel, a páka maga nem.
(#) Ge Lee válasza Helios hozzászólására (») Nov 27, 2022 /
 
Ha előtte működött és csak annyi történt, hogy a 2 vezeték leszakadt, akkor összesen 2 lehetőség van azok visszaforrasztására, vagyis egyik esetben működni kellene, ennél többet innét nem tudok erre mondani. Egyébként az az erek elhelyezkedéséből, tekeredéséből is szokott néha látszani, hogy melyik hol volt.
Amit még el tudok képzelni az az, ha a páka esetleg tönkrement, hogy a hőelem vezetéke szakadt le, a fűtés meg ment kontrollálatlanul és szétégette a fűtőbetétet ami belül zárlatos lett. Bár ilyen esetben ki kéne olvadni az állomásban a biztosítéknak ha van. Nekem az az 1,3 ohm és a 2,1 ohm gyanúsan alacsony érték, a pikonak is 3,5 ohm körül van.
Ha van labortápod adj rá pár volt feszültséget csak a páka fűtőbetétjére, az állomás ne legyen rákötve. Ha nem melegít akkor fűtőbetét csere.
(#) Helios válasza Ge Lee hozzászólására (») Nov 27, 2022 /
 
Sajnos nincs labortápom. Gyanitom hogy tönkre mehetett.

Meg igzitottam a csatlakozót, fűt, de nem szabályoz. Ahogy írtad, a legalacsonyabb értékre kötöttem a vezetéket, így kiverte a biztosítékot.
A hozzászólás módosítva: Nov 27, 2022
(#) Helios válasza Ge Lee hozzászólására (») Nov 27, 2022 / 1
 
Én barom. Elfelejtettem le ellenőrizni a kábel épségét. Találtam egy szakaszt, ahol az egyik ér sérült volt. Kivágtam a hibás részt, bekötöttem újból és feléledt. Így ki is tudtam mérni, hogy melyik melyik és meglett az 5. szál helye is.
(#) erik001 hozzászólása Dec 24, 2022 /
 
Sziasztok
Elkezdtem megépíteni Arduino vezérlésű forrasztót. De nekem a Hakko páka hő elem értéke eltér ami a rajzon van és igy nem érzékeli. Meg mértem enyémet ezek az értékek vannak:
- 27 celsius fokon 46,4 ohm
- 100 celsius fokon 120,2 ohm
- 525 celsius fokon 120,2 ohm
Valaki tudna benne segíteni hogy Lm358 körül az ellenállásokat mire változtassam ,számolgattam próbáltam más értékűre cserélni de nem sikerül sajnos össze hoznom. Csatoltam képeket
Köszönöm szépen előre is a segítséget.
(#) proli007 válasza erik001 hozzászólására (») Dec 24, 2022 /
 
Hello!
Valamit elírtál vagy elmértél. Ha 100°C-on és 525°C-on is ugyan az az ellenállás, akkor nincs mire szabályozni/számítani.
Ha 5V az LM258 tápfeszültsége, akkor maximum 3,5V-ra lehet számítani az OPA kimenetén.
(#) erik001 válasza proli007 hozzászólására (») Dec 24, 2022 /
 
Elnézést elírtam 100 celsius fokon 59,9 ohm
(#) proli007 válasza erik001 hozzászólására (») Dec 24, 2022 / 2
 
Ha 470Ω soros ellenállást használsz, és 525°C-ig mérsz, akkor ezen a hőfokon a termisztoron
U=Ut*(Rth/(R1+Rth))=5V(120.2R/120.2R+470R)=1.02V mérhető.
Ezt a feszültséget lehet maximum 3.5V-ra erősíteni. Tehát Au=Uki/Ube=3.5V/1V=3.5
A neminvertáló erősítése Au=1+(RV2/RV1) Így az ellenállások aránya Au-1=RV2/RV1= 2.5 lesz.
Tehát ha a GND felé 1k ellenállást választasz, akkor a visszacsatolóra 2.5k jut.
Ezzel az erősítéssel lehet tovább számolni a dt/dV feszültség változást és abból az egy bitre jutó hőfok felbontást.
(#) sdrlab válasza erik001 hozzászólására (») Dec 24, 2022 / 1
 
Sehol sem láttam még ennyire kis erősítéssel működő termisztor meghajtást...., bár az a kb 8mW nem tűnik soknak így sem... Biztos ami biztos alapon, én vagy egy nagyságrenddel kisebb áramra és így nagyobb erősítésre állítanám be. Akkor már tutira nem szól bele a hőellenállás saját fűtése a mért értékbe...
(#) mateatek válasza erik001 hozzászólására (») Dec 24, 2022 / 1
 
Érdekes. Az én Hakko klónomban K típusú hőelem van és annak megfelelően is működik.
(#) erik001 válasza proli007 hozzászólására (») Dec 24, 2022 /
 
Kicseréltem ellenállásokat arra amit kiszámoltál, Kijelző azt irja :
Actual T : Cool
Preset T : OFF
Próbáltam felcserélni sensor 2 vezetékét de semmi változás, megmelegítettem pákát öngyujtóval de akkor se változik a hőfok idő után elekezd vibrálni Cool, alatta meg hőfok össze vissza értékeket ír.
(#) erik001 válasza erik001 hozzászólására (») Dec 24, 2022 /
 
Meg találtam a hibát, próba panel másik fele nem kapot +,- igy a lm358 nak se volt tápja se a szenzornak - .De viszon most jól is mutat csak annyi a gond hogy 23 fokos a páka vége de a kijelző 112 celsius fokot mutat. Megmelegítettem szépen megy felfele . Ezen hogy tudnák állítani ?
(#) proli007 válasza erik001 hozzászólására (») Dec 24, 2022 / 1
 
Ja, hogy Te úgy gondoltad, hogy kicserélsz két ellenállást és bedugod a pákádat a másik helyett?
Sajnos ez így nem működik. Elsősorban azért, mert a két érzékelő %-os ellenállás változása a hőfok függvényében más és más.
Egy mikroprocesszoros rendszernél az elsődleges feladat, hogy meghatározzuk a bemeneti paraméter tartományát. (Tehát illik tudni milyen hőfoktól, milyen hőfokig méri majd a jelet.)
Majd a bemeneti jelet az A/D átalakító értelmezhető tartományába erősítsük (vagy gyengítsük). A további feladatot a szoftverből célszerű megoldani.
Ráadásul, ebből a pár adatból is látható, hogy az érzékelő hőfokfüggése nem lineáris és a két érzékelő vélhetően más karakterisztikán fut.
Analóg módon a jeltartomány illesztése megvalósítható, de lineararizálása aligha. Ha érdekel leírom hogy, de engedelmeddel, nem most..
Következő: »»   85 / 94
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem