Csak SC-t csináltam eddig. Különbség lehet a pólustávban (talán nem törvényszerű), meg a hídira jellemzően több menetet tekernek. Meg aztán olyan különbséggel csinálhatod, ahogy jólesik, drótvastagság/menetszám, mágnes fajtája, stb. Sok-sok kísérletezésre ad módot.

Ahogy előttem írták: A házi készítés a kísérletezésről szól.
A minőség legfeljebb a kivitelezésre értelmezhető. A hangja lesz valamilyen, ami vagy tetszik, vagy nem. Érdemes utánanézni, milyen jellegű hanghoz milyen alapanyag (pl. mágnes) és menetszám kombinációk tartoznak.
Amit dedikáltan a hídhoz készítenek, ott lehet nagyobb a pólustáv (nem törvényszerűen) a húrok nagyobb távolsága miatt, és nagyobb a menetszám, mivel ott kisebb amplitúdóval rezegnek a húrok, a nyakival azonos hangszedő ott halkabb lenne (viszont a húrokhoz sokkal közelebb teheted a hangszedőt, ezzel kompenzálhatod a jelszint különbségét).

Kivitelre is lehet megfelelőt csinálni, főleg ha megveszi az ember a kész csévetestet, mágneseket, stb. Sőt, azt mondanám, kivitelre egyszerűbb megfelelőt csinálni, a hang viszont tényleg úgy van, ahogy írtad, vagy tetszeni fog, vagy nem. Sőt, mivel az igencsak szubjektív dolog, lehet, hogy valakinek tetszik, másnak meg nem jön be.

Minimum a csévetestet érdemes készen megvenni. Azokat vadtekercseléssel megtekerni valamely ismert humbuckerre jellemző menetszámmal. Mágnesnél lehet gondolkodni a DIY készletektől független beszerzéseken is. Alaplemezt és pólusvasakat egyéni lehetőségektől függően akár el is lehet készíteni.
A kivitelezés minősége a tekercs stabilitására, viaszolására, szigetelésére, szálak stabil bekötésére, az összerakott szerkezet mechanikai stabilitására, stb. értendő.
Ha nem nyilvánosan és/vagy zenekarban játszik, akkor bőven elég, ha Neki tetszik a hangja.
Ha csak azért merül fel a kérdés, mert nem akar sokat költeni, akkor nézegesse a Wilkinson-okat.
Én is azt teszem. Beszerzésük egy kompresszor ( SSM2166 : kompresszor+zajkapu+limiter) megépítése után csak halasztódik, használhatóvá váltak az olcsó gitár (Sq. Aff. Strat. HSS) gyári single hangszedői is. Családtagom vett egy EMG 81/600 készletet (mert x, y és z is olyanokat használ, meg nem mondom melyik EB. húrkészlettel), kb. annyiért, mint korábban a gitárját. A látatlanban is elvárható előnyöket hozza (durván javuló jel/zaj viszony), a hangja nekem nem tetszik. Jobb baltába szerelve biztosan jobban "élne".

Hát azért elég sok gyártó használja ma is azt a nagy kapcsolót..konkrétan a neves gyártók mindegyike:
Bővebben: Link
Bővebben: Link
Bővebben: Link
Bővebben: Link
Bővebben: Link
Bővebben: Link
és még sorolhatnám a 100-200ezres pedálokig bezárlólag a t-bone-okat, stb.

Így van, egyetértek.
A mágneseket végül én inkább komplett készletben rendeltem külföldről, mindenképp alnico rudas megoldást akartam, itthon csak 1 db rúd 500 ft lett volna, egy strat készletbe meg kell ugye 18, a garnitúra felébe-harmadába került kb.
Ha csak azért merült fel a kérdés, mert nem akar sokat költeni, akkor jobb elvetni az ötletet. Mindenképp drágább lesz, mint egy olcsó kategóriás hangszedő, a végkimenetel meg bizonytalan. Szóval különösebb előismeretek nélkül (ahogy én is tettem), csak a készítés öröme miatt érdemes. Én saját készítésű gitárokba csináltam, úgy illett, hogy a hangszedő is saját legyen
Sok infót lehet vadászni a neten méretekről, gyári paraméterekről, mágnesekről, tekercselésről, viaszolásról, mágnes polarizálásáról, szóval össze lehet szedegetni az alapvető ismereteket, mindenképp ezzel érdemes kezdenie.
Nekem nagy hasznomra volt pl. a stewmac.com oldal, dióhéjban le vannak írva a leglényegesebb dolgok.

Szia!
Elég sok hangszedőt készítettem már, konkrétan most minden gitáromban saját készítésű hangszedők vannak, egy dimarzio humbuckert kivéve.

Alapvetően 2 dolog, összetettebben meg elég sok.
Ránézésre a méret(a mágneses testek távolsága) és a DC ellenállása.
Ha mélyebben belemerülsz, más az induktivitása, a mágnese, és a rezonancia frekvenciája is általában. Elég ritka, hogy egyforma paraméterű szedők kerülnek egymással össze, de nem kizárt. Vannak ilyenek, pl a vintage gibson PAF-ok között előfordulnak egy gitárban szinte tök egyforma változatok.

Lehet e olyan jó?...sőt, még jobb, csak tudni kell mi mitől van, mit miért és hogyan kell valamint rá kell szánni az anyagot, meg az időt.

"A hangja lesz valamilyen, ami vagy tetszik, vagy nem. "


Ez a gyári szedőkre is pont igaz, nem?...

Önmagában a DC-ellenállás sem ad túl sok infót szerintem. A telémben az egyik hangszedő 8,4k körüli, a másik pont 4k, hasonló jelerősséget ad mindkettő.

Mert nem egyforma huzallal lettek tekerve. AZ egyik legfontosabb(a rengeteg közül) a huzalkeresztmetszet.
Egy awg 42-vel tekert tekercs 5000 menettel lényegesen kevesebb ellenállással bír, mint egy awg43-44 -es tekercselésű bobbin.
Ehhez számold hozzá az induktivitásváltozást is, aztán láthatod miért egyforma a kimenete RMS.
AZ megint más kérdés, hogy tök más lett a rezonancia frekijük, tehát ha értelmes megjelenítő eszközön hallgatod, simán más a hangjuk..


nem mindegy, hogy awg 42- vagy awg44-el tekercselsz 4kOhm-ot...Az indukciós törvények alapján annak lesz nagyobb kimeneti RMS-e amelyiknél nagyobb a menetszám. Az pedig a 42-es lesz

Igaz. De a gyári azért kevésbé zsákbamacska. Ott van esély olyan hangmintákat találni, ahol ha nem is azonos, de jellegében-anyagában-minőségében hasonló gitárba építve nyúzzák a kiszemelt típust.

De a kísérletezés viszi előre a világot.

Így van. Ezért írtam, hogy önmagában a mért ellenállás nem árul el sokat a hangszedőről. A menetszám mindkettőnél 8000, egyik 0,05-ös, másik 0,08-as dróttal. AWG42 (0,063) és AWG43 (0,56) lett volna a gyári méret, ezekhez jutottam hozzá. A vastagabb drótnál jóval több magasat tapasztaltam, mint a vékonynál, csak hát azt a helyszűke miatt nem lehet bárhol használni.

Lehet, hogy kicsit rosszul fogalmaztam meg Mondjuk úgy, hogy több neves gyártó az elektronikus átkapcsolót erőlteti (sokak bánatára). De van itt olyan is, ami a true bypass-t relével oldja meg.

Azért írtam én meg, hogy kétféleképpen lehet tekinteni a dologra, felületesen, meg belemerülve.
Felületesen a mérete más, meg a DC ellenállása.
Belemerülve meg kb mindene.

Stimmel. Épp azért tartom viccesnek, mikor használt PU-k kótyavetyéjénél egyedüli infóként beraknak egy fényképet egy tizen-húsz kohmot mutató multiméterről, bizonyítandó, hogy milyen fasza hangszedőről van szó.

Ezt szerintem nem vitatja senki. Nem véletlenül írtam beszerzendőnek a csévetestet. Az szól bele a legkevésbé a dolgokba. A többit készíti, beszerzi, vagy bontja, amire lehetősége van.
Az említett családtagommal ellentétben, aki inkább gitározik, nálam nem eldöntött a fontossági sorrend. Mármint a gitározni tudás vagy a technikai hátterével való ismerkedés fontossága közötti sorrend Se nem HiFi, se nem PA (a legszorosabb értelmében még is az), amik technikájával hobbistaként közel két és fél évtizede ismerkedem, mindig valahogy úgy tekintettem az egészre, mint valami "különc", sehova nem sorolható dologra (ellenben az így előállított zenét mindig szerettem). Aztán tőlem várták, hogy építsek effektet. Azt ki kellett próbálni, eljátszogattam vele egy kicsit. Mondjuk úgy, hogy kísérleteztem. Azóta is azt teszem, ha tudok rá időt szakítani (meg persze minél mélyebben megismerni a téma elméleti hátterét).

Wilkinson pickup van a gitáromban... Igazándiból csak a kísérletezés miatt csinálnám. Csak nem tudom, hogy megérné-e szétszedni a gitáromért, ha úgy sem lehet jót csinálni.

Már majdnem kész az előfokom. Már csak a Marshall hangszínkört kell bekötni. Egyébként Fender Bassman, Soldano Hotrod, Marshall Plexi. Választható Fender, Marshall hangszínkörrel (hátul kapcsoló). Kétszínű ledet használtam(piros, zöld), ez jelzi melyik van bekapcsolva. Elsőre tökéletesen indult. Semmi brumm, semmi zizz. Viszont az EL84 SE kifog rajtam. Pedig az csak 5 alkatrész.

Nem kell szétszedni, ha nem akarod.
A hangszedő építésnek a legdrágább alkatrésze a huzal lesz, esetleg valami spécibb mágnes. Korábbi tájékozódásaim során már találkoztam DIY kitekkel, tekercselőhuzal kivételével minden benne van (most bezzeg nem találom). Menetszámmal, máshonnét beszerzett különféle mágnesekkel már ennél is lehet variálni. Nézegetni kell az aprókat, néha kínálnak eladásra hibás (szakadt) hangszedőt is. Ebay-en szinte apróért vannak noname hangszedők. A dolog alapanyag részét a piac megoldja.
A többi rajtad múlik.
Csak úgy általánosságban: Ismerkedni kell a különféle konstrukciók és azon belüli típusok részleteivel. Mi, mitől, miben különbözik, ezek hangjai között milyen különbségek vannak stb. Témáról szóló cikkeket, fórumokat olvasgatni. Ha építésnél fő vonalakban követsz egy tetsző hanghoz tartozó építési-anyaghasználati elvet, túl nagy meglepetés nem érhet, ha részleteit előre nem is ismerheted, alapjaiban a tervezett (zúzósabb, fényesebb stb.) lesz.

Bővebben: Link

sziasztok!
Ebben a kapcsolásban hol keresnétek a hibát, ha:
Bővebben: Link

A bemenetre kapcsolt szinusz feszültség a 68k-ohm os ellenállás túlsó végén jelentősen kisebb, kb ötöde az lején levő jelnek, illetve a megfelelő tápfesz megléte mellet a drain lábon nem erősített szinusz jel jön ki.(az 1Megás ellenálláson az eredeti jel mérhető)
A fet elvileg jó, új, illetve kicseréltem másikra, ugyan az a jelenség.
A második FET-et kiszedtem, a jelenség megmaradt. A drain feszt a trimmerrel 4.5-4.7Voltra állítottam.
LT spice szerint ebben az esetben 6x-os erősítése kéne lennie.

A probléma mindenképp a FET körül lesz. Lábak jól vannak bekötve? Mit jelent az elvileg jó? (csak szimplán új, vagy tesztelted is) Kínából szerzett FET? Nem sütötted meg a FET-et? (ESD és hő - nagyon érzékeny) A 68k az mérve is annyi?
Miért kérdezem ezeket? Azért, mert a gate lábnak nem lenne szabad így "elnyelnie" a jelet. Máshová meg nem megy a jel.

Kínából vannak, igen.
Nem teszteltem őket, csak újak. Gondoltam 20ból csak nem 20roasz, ugyan azzal a hibajelenséggel. Holnap összerakok egy kis teszt ák-t.
A lábak jol vannak beültetve, az ESD-re figyelni szoktam, használtam már j201-et gond nélkül(meg más feteket is) megsütésre se gyanakszom, kézzel fogok mindent mig beültetem,minimális ideig forrasztom.
A 68k közel 68k, picit kevesebb csak.

Keresek holnap 2n5457-et, beteszem a helyére.

A legegyszerűbb az I_DSS ellenőrzése, ahhoz nem kell semmi "extra" áramkör.
Hangfrekvencián a 68k FET felőli végén annál nagyságrendekkel nagyobb belső ellenállású műszerrel nem lenne szabad jelentős feszültségesést mérni.
Kínából vett félvezetőkön a legalapvetőbb (DC) teszteket elvégzem beépítés előtt. A látszólagos jó működés sem garantálja a problémamentes használhatóságot. Félvezetőnél (és néhány egyéb dolognál) nem is erőltetem a kínai beszerzést.

Helló!

Én ezt a kapcsolást j202-vel szoktam készíteni, itthon(L@mex) is kapható fillérekért és nem Kínából jött hamisítvány. Tuti jól működik vele az emulátor!

Kivéve ,ha több tíz kHz-en vagy MHz-eken történt a mérés, a Miller kapacitás és a 68k jelentős csillapítás akkor! Amúgy mennie kellene, igen! Zs.

Akkor ne 100MHz-es generátorral hajtsam?:O
Amúgy az az érdekes, hogy hiába elnyeli a FET Gate-je a jelet, ha mindent feltekerek maxra, halkan azért szól a gitár a végén. Próbálom cserélgetni a feteket, hátha lesz valami belőle.

Kicseréltem megint az első FETet,
2voltos méréshatár mellett:
input
Gate
drain

-helyeken mért feszültségek és jelalakok.
A második FET ki van forrasztva, így az már tuti nem befolyásolja a mérést.
A drain láb 4.7Volton van, Direkt zárlat nincs, tehát elvileg nem az ülteti le a jelet.

A jelalak változása mire utalhat?

Itten hangfrekvenciás tartományról értekezünk Sőt, annak is az elejéről-közepéről.