A projektem célja volt, hogy inverter, MPPT nélül hozzak létre egy olyan rendszert, ami rövid idő (max 4 év) alatt megtérül. Úgy érzem, sikerült. Ha van értelmes, másoknak is használható javaslata, ami megfelel az eredeti célkitűzéseknek, kérem adja közre. Előre is köszönöm a többiek nevében is!

Olyan hibával találkozott valaki, hogy a kondi feltöltődik, a tirisztor ki is süti a tekercsre, de viszont az áramkör (tirisztor) továbbra is zárva marad, tehát az inverter rövidzárba dolgozik ? Triakkal próbáltam, azzal is ugyanez.

Lehet igaz, de ez a készülék pont az inverter alatt van 15cm-re. Az is zavar rendesen gondolom én.
A téglafal túloldalán meg mégis csak erősebb a jel.

Az biztos, hogy a hagyományos kivitelű, kényelmesen használható rendszerek (napelem-inverter-akku) sosem térülnek meg. Mire megtérülne addigra akkupakkot kell cserélni, meg lehet, hogy már invertert is. Illetve, a napelem panelek is gyorsabban degradálódnak ha nincsenek rendszeresen takarítva. Épp ma reggel mostam le az enyémeket, borzalmasan néztek ki, vastagon ült rajtuk a por, meg tele volt madárkakival. Bogárkakival is, de azt nem tudtam egy hagyományos mosással leszedni, mert ahhoz valami erősebb kefe kellett volna.

Ha én nem tudok neked segíteni, akkor ez a bejegyzésem nem neked készült. Örülök, ha nincs szükséged mások tapasztalatára, gondolataira, ötleteire. Te egy mindenkinél többet tudó szerencsés és valószínűleg boldog ember vagy. Én "csak" szerencsés és boldog. Élvezem azt amit csinálok, és ha valami jót vélek kitalálni, iparkodom megosztani olyanokkal, akiknek ez is segítség. Te már nem szorulsz az én - és feltehetően - mások segítségére. Örülj ennek! Én nagyon elégedett vagyok az általam megvalósított rendszerrel, az általa produkált adatokkal és megosztom családi-baráti körben a tapasztalataimat. Neked további jó napelem- és inverter építést kívánok!

Csekélyke tudásoddal nem sokra mennék,én mér húsz éve napelemezek.Akkoriban a napelemtáblákat is én készítettem az inverterekkel egyetemben.Az aksipakkokat is 18650-es cellákbó raktam össze és nem került milliókba.Én azért haladok a korral 10KW inverter,sziget üzem,lifepo akksik 48V 200Aó szinén 200Aó elektromos uató akuk. 4Kw napelem.A termelést megetetem a hőszivattyúmmal füttési idényben,mikor már nem kell rákapcsolom a bolylereket,kettő is van és alig várom hogy meleglegyen mert ekkor túltermelek hogy bekapcsolhassam a klimát.Kb februártó novemberig nem használok hálózati áramot.A téli idő idén nagyon borus volt.
Ja eggyik részét sem sikerült megértenem biztos nincs alapismeretem.Elektromos végzettségem van lehet azért nem értem.

Köszönöm az építő jellegű hozzászólásodat! A célom az volt, hogy mindenféle drága MPPT és inverter nélkül találjak megoldást, és érzésem szerint ezt el is értem. Én a napelemek darabjából 173 W-ot szedek ki (április közepe). Lehet erre azt mondani, hogy gazdaságtalan, akkor azt javaslom, hogy ne építsd meg. Neked javaslom az MPPT-t és az invertert egy jó drága akkuval, de előbb számold ki, mennyi idő alatt fog megtérülni a befektetésed. Az enyém 5 éven belül. Ha tudsz jobbat javasolni rövidebb megtérülési idővel, ne tartsd magadban! Szívesen fogadom a jótanácsokat tőled is, de tartok tőle, ha leülsz számolni, az enyémétől csak gazdaságtalanabb megoldásokat fogsz tudni "javasolni". Itt a lehetőség, hogy rám cáfolj és bizonyítsd az igazadat! Előre is köszönöm a 20 évvel előre mutató javaslataidat ...

Üdv!

Szerintem jól látható/elválasztott az inverter és a nagyfeszültésgű rész. Vagy a trafó kioperálásával vagy durva módon panel vezetősáv megszakításával leválasztva lehet próbálni 230v ráadásával, hogy a nagyfeszrész egyáltalán működik-e? Megállaőítható éesz, hogy hol keresni a hibát tovább...

Szia cseréld ki az inverter kis trafót benne.Nem tudom ki kiről másolt de ugyan ez a kapcsolás és a hiba is a pálmonostorai készülékkel is.

Bocsánat, egy ideje nem tudtam ránézni a bejegyzésekre. Részletezné, hogy pontosan mi az amit nem ért? Addig is megpróbálom bővebben kifejteni az elképzelésemet. A kiindulási alap egy olcsó, inverter és akku nélküli melegvíz előállítás lehetősége volt. 20°C-ról 55°C-ra gondoltam felmelegíteni a vizet 12 óra alatt a 80 literes, 16,7 Ohm körüli fűtőbetét ellenállású bojlerben, 70 V-os tápegységről. Az azóta megvalósult tervem az volt, hogy az esti fürdéshez legyen kész a melegvíz, azaz este 8-ra. Ehhez egy elektromechanikus kapcsolóórát használtam, ami reggel 8-kor bekapcsolja a tápegységet és így áram jut a bojlerre. A termosztát egy 230 Vos relé 6 mA-es áramát kapcsolja csak, így szinte örökéletű. Az így kapcsolt táp leosztott feszültsége működteti a MOSFET-et, ami a fűtőszál áramát engedélyezi. Ezzel a tápegységgel kerül párhuzamosan beüzemelésre a 3 napelem, amit diódás "vezérlés" enged a fűtőszálra, ha a napelemek feszültsége több, mint a tápé. Ha bármilyen kérdése maradt, szívesen válaszolok. További szép napot!

Nem, egyáltalán nem, nagyon kevés infót kaptunk, az alapján pontos választ nem lehet adni.

Nem tudom milyen tapasztalatod, tudásod van a témában, de szerintem nem egy csónakban evezünk. (nem gondolom, hogy én tudom jobban, csak más megoldásokat láttunk (nem egy országban élünk))

Az inverternek azt kell tudnia, mi a jelenlegi állapot a mérőhelynél és ez alapján szabályoznia a termelését.
Amit tudok, nagynevű (nem kínai) gyártó áramváltós smart métere nem olyan pontos mint a közvetlen mérő eszköze. Az áramváltó valamekkora plusz pontatlanságot okoz. A soros kommunikációnak nem kihívás ez a távolság. Ha RS485 (mint írták) ami árammal működik (folyik), az ennek a többszörösét tudja. (gyors keresésre 1200m működési távolságot találtam)

Ahol láttam áramváltós mérést, azok nem ipari áramváltók voltak, egyenest az eszközbe kellett kötni, a mérőáramot végig vezetve. Megfelelő keresztmetszetű vezetékkel nem gond a 25m távolság. Nem arra gondoltam, hogy UTP kábelen vezetni a mérőáramokat!

Ha azt feltételezzük, hogy a mérőhelyen van az áramváltó, onnan 25m vezeték az inverterig az áramjelnek. Az energia a mérőhelyről elmegy a ház biztosítékládájába, onnan tovább a melléképület elosztójához, onnan az inverterhez. Ez a távolság feltehetően több mint az utólag elvezetett 25m valamint több kötést is tartalmaz. Mekkora a feszültség különbség a mérőhely és az inverter között? (ez az áramok függvényében folyamatosan változik és feltételezhetően az előjelét is váltja) Mivel csak az áramváltókról volt szó, feltételezem, hogy a feszültségeket az energetikai csatlakozóról méri. Ez jelentős pontatlanságot tud okozni.
Ezért írtam előzőleg, hogy legyen külön önálló eszköz a mérőhelynél, smart meter, és csak digitálisan továbbítani az információt.

A rendelkezésre álló kevés infóból, meg amit feltételezek mellé, valószínű, hogy ha a napelemek DC áramát végig vezetnéd a mérőhelyig, hogy ott legyen elhelyezve az inverter, akkor szükséges lesz a napelemek mellé DC tűzvédelmi (táv)kapcsoló. A napelem vezetékét átvezetni az épületek között, mechanikai rögzítés, védelem, takarás, stb. további kihívást jelenthet.
Erre írtam, hogy lehet egyszerűbb a mérőhelytől vastag kábellal elmenni az inverter tervezett helyére ott mérni az áramot és visszavezetni a kiindulási helyre, hogy folytathassa útját a lakáselosztóba az AC áram. Sokkal több eszköz van és elérhető ennek a megoldására, tudtommal, mint DC oldalon ezt megtenni (önhordó légvezeték?). Ennek ellenére ezt a megvalósítást nem tartom életszerűnek.
Továbbra is az a javaslatom(hozzáállásom), hogy legyen smart meter a mérőhelynél (villanyóra) és soros kommunikáció az inverterig. Megbízhatóan, elég pontosan tud teljesítményt mérni az okos eszköz, egy helyről veszi az áram és a feszültség értéket is. Vékony, olcsó vezetékkel lehet megoldani a kommunikációt, úgy rémlik, hogy találkoztam már önhordó UTP-vel üzletben.
Ha a tervezett inverter nem támogat külső smart metert, akkor kérni egy másikat.

Visszwattot szerelnek gyárakra is, több épületen sok napelem, több inverter, smart meter a mérőhelynél és megy a kommunikáció az eszközök között hogy jól működjön a rendszer. Ha ott tud jól működni, akkor kicsiben is tud működni szerintem.

Biztos vagy benne?
Arról van szó, hogy a bejövő és kimenő áramokat valós időben kell összehasonlítani és hozzáhangolni az inverter működését. Ehhez az áramváltók mérőfeszültségét el kell vinni 25 m-re. 50 Hz-en nem okozna pontatlanságot, de az inverter PWM frekvenciáján már lehetséges. Áramok nem folynak, mert az áramváltók szekunder oldalát helyben kell a szükséges ellenállással lezárni. De 25 m távolságban, még ha UTP kábellel visszük el a jelet, akkor is csökken a mérési pontosság. Ha helyben volna egy Smart meter, annak a soros kimenete se biztos, hogy 25 m távolban valós idejű vezérlést adna. A gyártótól kellene véleményt kérni, hogy milyen távolságról és módon tudják a legjobb eredményt adni.

Még nincs meg a rendszer. A melléképület tetején lesznek a panelek az oldalán meg az inverter. Az épület elejében van egy elosztó oda lesz becsatlakoztatva az inverter. Az ct gyűrűket meg az óránál lévő kiselosztóba kellene tenni ugyebár. A kettő távolsága kb 25m.

A szolgáltatói eszközöknek (legyen az akár a vonali erősítő, akár a CI+ kártya) semmi köze hozzá szerintem, ahogyan a focinak sem. Viszont a napelemes inverter időszakonkénti betáplálása bezavarhat, ahogyan az egyenetlenül cserélt LED sor is. Ezért vált ökölszabállyá, hogy a LED csíkokat mindig egyszerre és egyformákra kell cserélni mert úgy a legkisebb az ehhez hasonló anomáliák kialakulásának az esélye.

Az a baj ezekkel, hogy csak tapasztalati úton, a használatban derül ki, hogy mennyire jók vagy sem, plusz nagyjából minden "gyártónak" vannak jól és kevésbé jól sikerült modelljei. A gyártót szándékosan tettem idézőjelbe, mert mint gyártó nem sok van, valahol Kínában elkészül a belső rész, aztán néhány cég bedobozolja meg ad neki egy saját nevet.
Nekem Voltronic van, ez a 2,5 év alatt soha nem dobott egyetlen hibakódot sem, de ott van az Easun vagy az Igreen azokra sem hallok sok panaszt. Vagy ha minőségi inverter kell akkor olyan is van, csak nem 150-250 ezerért hanem 1,5 millióért.

Nem tudom, hogy a hibrid működésen mit értesz, de ha off-grid-ként van használva, akkor a hibrid inverter (és üzemmód lehetőség) az egy elég veszélyes téma, mert simán rádolgozhatnak a hálózatra amiből aztán komoly bajod is lehet. Valódi off-grid invertert érdemes venni, de olyan ma már nem sok van, inkább a kisebbek között (2-3kW) vannak csak már. Ezeknél fizikailag sem lehetséges hogy a hálózatra dolgozzon, míg a hibrideknél igen, mert azoknak van is olyan üzemmódjuk, amikor a hálózatból segíti ki magát amikor épp bekúszik egy felhő és éppen nagy a kimeneti teljesítmény igény.

A drótok bekötése "nagyon érdekes" mondhatnám ocsmány tűzveszélyes munka. Érdekes továbbá a Schneider FI-be bekötött kék amin van egy sárba (zöld-sárga?) jelölés szigszalaggal. A zöld-sárga fővonaliba bekötött kék több szempontból érdekes, egyrészt nagyon úgy tűnik hogy a kivitelezőnek nem volt zöld-sárga drótja, másrészt a fotó alapján úgy tűnik az is azonos keresztmetszet a többivel, akkor mit keres rajta zöld (azaz 16mm²-nek megfelelő) érvéghüvely?
A mentavill-es FI meg kb. arra jó hogy foglalja helyet a szekrényben meg komolyabb terhelésen van ami kigyullad. Volt hozzá szerencsém szétszerelve is, igénytelenül összetákolt vacak. Nem is értem hogy engedik még forgalmazni.

Szóval én itt nem az AC-s FI-n aggódnék, amivel amúgy nincs semmi gond egy átlag családi házban. Nincs semmilyen ajánlás ami tiltaná, ott nem ajánlják ahol sok nagy teljesítményű kapcsolóüzemű fogyasztó van esetleg napelemes inverter.

Az már komolyabb gond lehet, hogy a képet elnézve ez egy kültéri szekrény, a Resi9-nek emlékezetem szerint -5°C...+40°C a működési tartománya ami miatt télen kérdéses a működőképessége (gyártói ajánlás szerint legalábbis).

trafó vagy inverter

Üdv!

Érdeklődni szeretnék, hogy egy ilyen
24VDC->>24VAC inverter alkalmas-e a kerti 24VAC-s mágnesszelepek (kerti öntözés) működtetésére?
Vagy inkább transzformátorban kéne gondolkodnom?
Ellene a kisebb teljesítmény és persze a magasabb ár szól.

SB

Márpedig kb annyi ( legalábbis ma ennyivel számolnak) , valamikor 3000 A-re lettek tervezve a sináramkörök, amin mindenesetre át kell folynia valamennyi áramna. Amiota megjelentek ezek az uj jármüvek, sorra kellett korlátozni az áramfelvételt mert égtek a cuccok. Részben emiatt is léptek át az ETCS rendszerbe, mert ott nincsenek sináramkörök ( ami gyakorlatilag visszalépés az eredeti filozofiátol), csak a sinen megy vissza az áram. Az igaz, hogy 39 Taurusnak felelne meg, csak azok átlag számok s nem átmeneti értékek. Hány motor van egy Taurusban meg hány mondjuk egy KISSben. Erröl nem igen lehet hallani, mert a német vasuton soha nem voltak ilyen berendezések ( Westinghouse technika), nálunk se nagyon, de pl az olaszoknál, az északi meg a keleti szomszédunknál ez volt az alaprendszer minden elsö osztályu vonalon meg az állomások többségén. Az osztrákok hegyi vonalain meg duplázni kellett a felsövezetéket, söt azzal párhuzamosan huztak az oszlopokon egy vastag drotot rendszeressen összekötve a felsövezetékkel meg egyébb trükkökkel ( kiegyenlitö trafok a szakaszok között ) igyekeznek biztositani az árramt a nehezebb szakaszokon. Ezek az áramcsucsok aránylag rövidek, és korlátozni kell a jármüveken, mert egyszerüen maga a jármü ezt szerkezetileg nem tudja megtenni. Ha ezek a jármüvek nem lennének korlátozva akkor nagyon csökkenne a feszültség a felsövezetékben meg azt sem lehet kizárni, hogy más jármüvek is vannak ugyanabban a tápszakaszban, igy az egyik indulo nehéz tehervonat két Vetronnal az élen bizony a megengedett határok alá vinné a drot feszültségét amire az automatika megállitaná a valamennyi mozdonyt abban a szakaszban.
Êrdekes modon ezzel a müszaki paraméterekben sem igen foglalkoznak, csak odairják pl a Vectronra, hogy a csucsteljesitmény 6400 kW, majd zárojelben ez a mechanikai teljesitmény a kereken, az elektromos felvett teljesitmény ettöl nagyobb lehet. És ez csak egy mozdony. 6400 kWhoz 25kV-n kb 250A, tartozik 16 kV-n már 400A,3kV-n (Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Lengyelország) meg 2100A. Szoval nem babra megy a játék. A motorokba persze a méretezésük szerinti àram folyhat, de azokon sokkal kisebb a feszültség ( még 1000 V alatti is lehet - nem a Vectronban 3000 V DC az inverter feszültsége de ez változik az igények szerint ) viszont az áramnak még nagyobbnak kell lennie, mint a nagyfeszültségü részben.

Inverter cserés, vagy javítható?

Sziasztok!

Van egy Electrolux EW6F429B inverteres mosógép ami E59-hibát ad. A motor és a driver között az eggyik vezeték nem teljesen volt folytonos. Ezt kijavítva tovabra is E59 hiba van. Az hiba leírás szerint ami elvileg ehhez a géphez is jó, a szerint VFD sebesség szenzor hiba. EnnmoEnnektorján nincs tahogenerator, vagy valamilyen jeladó ami a sebesseg jelet szolgáltatná. Lehet hogy az inverter méri a motor fordulatát, és az adja vissza vezérlőnek az aktuális fordulatot? Talakozoztatok már ilyen hibával? invertert kell cserélni?

Köszönöm.
Üdv.

Olcsón szerettem volna 100W-ot 4ohmra. Ennyiért nem éri meg építeni egy bulidobozhoz végfokot. Az IRS2092-vel szereltek nem szeretnek a segédtáp megoldásaik miatt +-55V-nál kisebbről menni. Ott át lehet variálni, hogy működjön. De erről csak akkor derült ki, hogy nem ilyen, amikor megérkezett. Mivel a visszajelzések zöme amúgy jó (az elégett paneles srácon kívül, aki nem tudjuk mit is követett el), akár elég is lehetne nekem, amire szeretném, még ez a hitvány másolat is. De az átalakítás csak részben lehet jó, az 5,1V-os zéneres rész meg van benne, ugyanúgy párhuzamos ellenállásokkal. Sajnos a 12V-os táp része sem XL7005, így ez is kérdéses. Tudom, már rég megtáplálhattam volna +-35V-al, hangszóró nélkül és megmérhettem volna, hogy mit is csinál, de ez a megoldás a kezdeti elképzeléshez képest is jobban zavart.
Előtte nyomoztam kicsit:
A SOP14-et nem sikerült nekik maradéktalanul lecsiszolni, így mikroszkóp alatt kiderült, hogy CD4069BN, tehát CMOS hex inverter. Az első SOP8 akár LM358, vagy hasonló műveleti erősítő is lehet. A másik SOP8 hajtja a feteket 10ohmos gate ellenállásokon keresztül. A hex inverterek láncba vannak kötve, és az utolsó és az utolsó előtti megy a fet meghajtóba. Van itt még egy SMD PNP tranzisztor, aminek a bázisára egy ellenállás jön a műveleti erősítő 1-es lábáról, ez LM358 esetén kimenet lenne, tehát akár jó is lehet. A tranzisztor emittere egy ellenálláson keresztül a műveleti erősítő 8-as lába, ez ugye a + táp, tehát ezt tudná kapcsolni, ez is lehet jó. Az emittere pedig megy a CD4069 1-es lábára, ez az első inverter bemenete, telán ez is jó lehet így. A CD4069 14-es + tápos lába a +12V-on van, a 7-es lába a panel -VCC, megint jó lehet, hiszen ehhez képest készül a +12V. A SOP8 meghajtó IC felső oldali fet meghajtó kimenete a 7-es láb, az alsó az 5-ös. Egy diódán keresztül kapja a CD4069 tápját (azaz +12V) és a 4-es lába ennek is a -VCC, ez is jónak tűnik. Az utolsó előtti inverter kimenete itt a 2-es lábra jön be és az utolsó inverter kimenete pedig a 3-as lábára. Ez lehet akár egy IR2101 fet meghajtó.
Van még egy SMD tranzisztor, de össze van kötve a BE lába, tehát már csak dióda, azt nem néztem még, hogy mit is csinálhat. További érdekesség, hogy ne legyen egyszerű, a +12V-ot előállító rész sem a megszokott XL7005, hanem egy SOP7 IC, aminek nincs használatban a 3-as lába. Az 5,6,7,8 összekötve, mint az XL7005-nél, ez egy záróirányú diódán keresztül GND-re megy. Az 1-2 is össze van kötve, ez a +12V pont. A 4-es ide megy egy diódán keresztül, meg persze itt van a tekercs is, úgyhogy kicsit lehet, hogy belekavarodtam. De az XL7005-nek a FB lába lenne az, ami ennek hiányzik. Más zéner dióda sem itt, sem a panel másik felén nem látható. Ez még lehet jó hír nekem, a kisebb tápfesz miatt...

LG ArtCool meghibásodás

Sziasztok!
Segítségeteket szeretném kérni az alábbi problémával kapcsolatban:
LG ART COOL inverter klíma C1 hibakódot ír és nem fűt. A hűtés az jól működik. A kód elvileg a belső hőérzékelő hibáját jelenti, de ez nem hibás ( a készülék szét lett szedve ki lett takarítva és az alkatrész és a csatlakozás meg lett mérve, vizsgálva). Ez egy 2008-ban telepített készülék ami a tetőtérben van nálunk. Mivel a felső szintet nem használtuk tavalyig, így a klíma se volt nagyon használva a telepítés óta. Összesen talán egy évnyi használat lehet benne. Ősszel kezdtük használni rendszeresen fűtésre. Teljesen jól működött addig amíg a nagy mínuszok be nem jöttek. Az utolsó napon már nem fűtött hatékonyan, ezért kikapcsoltuk és nem használtuk kb 2 hétig. A nagy hideg elmúltával amikor ismét használni akartuk a bekapcsolás után a szokásos szárítás (mindig ezzel kezdte a fűtést IMG_2739.jpg ) után a fűtés helyett megjelent a C'1 hibakód (IMG_2734.PNG). A hűtés jól működik, de ha fűtésre tesszük vagy automata módban fölnyomjuk a hőfokot, azonnal a szárító módot írja ki, majd egy idő után (4-5 perc) a C1 hibajelzést. Kérdésem, hogy van-e valami ötletetek mi lehet a probléma oka? Illetve tudtok-e ajánlani valakit aki korrekt és ért ehhez a készülékhez? Segítségeteket előre is köszönöm!
Üdv mindenkinek: Levente

A pályázat szerint az inverter csere ( ugyan olyan teljesítményű) nem érinti a szaldót. Amúgy sem kell cserélni, mert elvileg tehető hozzá akku. Az e-autó biztosan jó, de az évi 2-3000km miatt nem nyert.

Ezen felül még más probléma is lehet. Az inverter ami fent van tud kezelni aksit? Ha nem akkor inverter csere. Namármost akkor már a szaldó ugrik ha jól tudom. Tehát elég nagy probléma ez így. Mielőtt belevágsz érdemes ezután is nézni. Amúgy 5 év éved van. Jobban jársz egy e autóval hogy a felesleget beletoljad. Esetleg rendszer kiegészítéssel is. 1-2 millióból komplett napelemes rendszert tudsz telepíteni ami szigetüzemű. Hely függvényben lehet garázstető is.

Akumulátor veszteség

Jön az energia tárolókra pályázat. Kérdés milyen hátránnyal jár a plusz energia tároló beépítése? ( a szaldó 5 év múlva lejár, gondoltam az akkor esedékes beruházást közelebb hozom.) Most a lehetséges buktatókat igyekszem kideríteni. Egyrészről az jutott eszembe lehet az akkuk addigra kifekszenek, ( de talán azt olcsóbb lesz cserélni, mint a rendszert bővíteni) a másik ami buktatóként eszembe jutott, mivel elég jól sikerült kisakkozni a szaldó alá a fogyasztást, nagyjából nullán vagyunk. Ha most elkezdi az inverter töltögetni kisütni az akkukat, az vajon mennyi veszteséget visz a rendszerbe?

2 doboz bms el stb volt 400ezer+ 198ezer inverter + egyenlőre 16db 320ah aksi 500 ezer két doboz tele lesz akkor 48v 640ah 30kw + van 24v 560ah aksim még de az savas targonca

Inverter

Tud valaki ajánlani off grid hibrid inverter 48v , lehetőleg wifi-st . Olcsót mindentudót Pv max 4000W inverter olyan 5-6kw os lenne. Talán 10kw ig. Ha használt az sem gond. Ha jó...

Remélem nincs külső villámvédelem vagy ha van is, akkor a rendszer minden részén be van tartva az "s" biztonsági távolság (kábelek, kábeltálcák, napelemek fém tartószerkezete között). Ebben az esetben elegendő T2 vagy T2+T3 típusú túlfeszültségvédő a DC oldalra.

1. Számold ki a napelemes sztringjeid maximális üresjárási feszültségét, ami az Uoc kapocsfeszültség korrigálva a hőmérsékleti együtthatóval (-20°C-on) és szorozva a napelem darabszámmal.

2. Válaszd ki a túlfeszvédőt az Ucpv legnagyobb tartós üzemi feszültsége alapján, ennél sosem lehet nagyobb az 1. pontban számított maximális terheletlen kapocsfeszültség.

3. Nem mindegy hogy földeletlen a napelemes oldal és szimmetrikus vagy az egyik pólus földelt. Ettől függően kell neked egypólusú vagy kétpólusú szimmetrikus.

4. Olvasd el a TF útmutatóját, ha igényel előtétbiztosítót akkor rakj be neki egyet pl. 10x38mm-es gPV olvadót (a párhuzamosított sztringek sínjétől vagy a túlfeszvédelem leágazásába). Ennek akkor van szerepe ha sok párhuzamos sztringed van és a túlfeszültségvédő meghibásodik és rövidzárlatba megy. Akkor a sok sztring 20-200A-es áramát valaminek meg kell szakítania.
Számold ki a sztringek Isc_max eredő rövidzárási áramának maximumát a hőmérsékleti együtthatóval korrigálva (+70°C-ra) és ez legyen kisebb mint a védelem Iscpv árama.

Ez nem javaslat, ki kell választani a megfelelőt a paraméterek alapján, de pl:

Citel DS240S sorozat, kompakt T2 75VDC-től 350VDC-ig

DEHN DG M YPV SCI 150 FM (952 518) 150VDC T2 szimmetrikus

DEHN DG SE DC 242 FM (972 125) 220VDC T2+T3 egypólusú

Nem kell annyira kicentizni mert szabványilag egy 100V-os bemenetnek is bírnia kellene legalább 800V-os feszültséglökést, egy inverternek meg 2500V-ot is. Persze a kínaiak máshogy mérnek... Ha 250V-ig működik a bemeneted, akkor én lehet hogy eleve olyan túlfeszvédőt raknék elé amivel közel a maximális feszültség kihasználható a későbbi bővítés miatt, a fenti paramétereket is betartva mondjuk 250-300V közötti névleges feszültségűt. Viszont a maximális védelmi feszültségszintet lehetőleg ne 4kV-ra válaszd, hanem lényegesen kisebbet keress.

Az 1. DC túlfeszültségvédelem helye mindig közvetlenül az inverter vagy a töltésvezérlő DC bemenete. Ha a napelemek a világ végéig ki vannak kábelezve +10m-en felül, akkor ajánlott egy ugyanilyen készüléket beépíteni közvetlenül a napelemek mellé egy kültéri kiselosztóba vagy kötődobozba. Bár egy olcsó, néhány napelemes szigetüzemnél szinte elhanyagolható kockázat a 2. eszköz elhagyása.

Legyen jó a meglévő PEN potenciálrögzítő földelésed. Akár lehet egy földelőszonda közvetlenül a napelemes egységek mellett is (inverter helyiségénél vagy mondjuk ha melléképületre van telepítve), csak legyen összekötve az épület fő földelőjével (ha egységes földelőrendszer lenne pl. betonalap földelő több felállással az lenne a legkedvezőbb). Az inverter vagy töltésvezérlő mellett nehogy szétválaszd a DC és AC túlfeszültségvédelmi köröket, egy közös földelősín legyen, amibe csatlakoznak a túlfeszvédelmek min. 6mm2 Cu vezetékkel a lehető legrövidebb úton, ebbe köthető bele a helyi kiegészítő földelő ha van és a sín csatlakozzon az épület fő-földelőkapcsához (PE és EPH rendszeréhez) szintén legalább 6mm2 Cu vezetékkel, de ha nagyobb az sosem baj.

DEHN földelő összekötések struktúrája

WifiMonitor a hangzatos neve az alkalmazásnak. Valami qr kód alapján töltöttem le, az inverter használati utasításából . Nem tudom hogy ide fel lehet e tölteni, de ha privátban elküldöd az email címed akkor továbbítom neked.

Mivel a kommunikációs panelt kivettem és vissza fejtettem, így egyértelmű a lábak bekötése.
Rx és Tx a PC és inverter közt kereszt kötést valósít meg a WiFi -hez adott gyári kábellel is.

Mindkettő van rajta, egy RJ45 csatlakozóra kivezetve. Az RS232 -őt használja a WiFi eszköz, és azon keresztül a DessMonitor működik is. Tehát van RS232 kapcsolat, és mint említettem, a WiFi eszközhöz adott kábel a kézikönyvben található RS232 lábakra van kötve. Ezért is kezdtem ezzel a próbát. RS485 - RS232 átalakítóm meg nincs, hogy azt kipróbáljam. Egyébként a WiFi nyilván le van húzva, mikor a PC -re kötöm az invertert, még mielőtt rákérdezne valaki.

Következő lépésben előszedek valami terminál programot, és ránézek a soros portra, hogy van e valami aktivitás egyáltalán. De mivel az inverter a pincében van, így ide oda járkálok, tehát kissé lassú a folyamat. Ez is már csak holnapra marad, majd jelentkezem még.