Van valódi szinuszos inverter, ennek kimenetén szinusz alakú jel jön ki. Ennek csúcsértéke 325V, effektív értéke 230V. Teljesen megegyezik a hálózati feszültséggel, tehát minden olyan készülék üzemeltethető róla, ami a hálózatról. Természetesen a maximális terhelhetőséget nem haladhatjuk meg.

Módosított szinusz kimenetű invertert kvázi szinuszosnak is említik. Ez nem igazán szinusz forma, hanem olyan négyszögjel, aminek csúcsértéke 325V. Mivel a négyszögjel effektív értéke is 325V lenne, túlterhelés a rezisztív terheléseket, mint például izzólámpa. Ezért a pozitív és negatív négyszög között holtidőt iktatnak be. Ennek nagyságát könnyen ki lehet számolni. Ha szinusz esetén a csúcs/effektív arány rezisztív terhelésre 2, akkor itt is ezt kell elérni. A teljes ciklus első negyedében +325V van a kimeneten, második negyedében 0V, harmadikban -325V, negyedikben megint 0V.
Ilyen hullámformáról majdnem minden működhet, kivéve azok, amik kizárólag szinuszos hálózatra vannak kitalálva. Ilyenek többnyire a villanymotorok, transzformátorok, kondenzátoros előtétű ledes világítások, fénycsövek. Ezek bár működhetnek, viszont a hosszabb távú meghibásodás nélküli üzem nem garantált.
Viszont elektronikus előtétű fénycsövek, vagy tisztességes tápegységű led világítás minden gond nélkül mehet róla.
Gondot okozhat viszont, hogy az olcsóbb inverterek kimeneti feszültsége nem stabil, így ha az kívül esik azon a tartományon amin belül egy készülék működni tud, akkor lehetnek gondok.

Ezt nem ártana átgondolni.

persze hogy használhatod, még akár a TV-t is.
egyébként ma már mindegyik inverter smps' táp, sinus wave t,állít elő, mivel ferrit magos trafó van benne, ez adja a 230V ot is.

A batériák feszültségét nézve ha jól gondolom van lítium-ion, meg nikkel-metál hidrid példány is a kapcsolásban. Pár helyen szoktam használni elemeket, de főleg mosfet előfeszítést céljából. Oda a nagyon kis áramterhelés miatt a legkisebb méretű gomb alakú lítium a kedvencem. Az első ilyen több mint 10 éve üzemel.
Ahol áram is kell, ott két út lehetséges. Online, vagy offline. Tehát szinten tartó töltést kap folyamatosan miközben üzemel, vagy feltöltöm, majd használom.
Az első opció szinpatikusabbnak látszik, de valójában nem az. Az akku ugyanis nem kondenzátor. A kémia működéséhez át kell lépni egy potenciálgátat. Állandósult állapotban amikor a terhelés áramfelvétele nem változik, gyakorlatilag az akku felé sem töltő, sem kisütő áram nem folyik. Az akku belső ellenállása ilyenkor a legmagasabb. Nem tudom mekkora ez az arány a terhelthez képest, egyszer ki kellene mérnem. A mérési metódus megvan, csak idő nem jutott még rá. De akár két szembekapcsolt azonos kapocsfeszültségű akkut egy hangszóró vezetékbe beiktatva meg is hallgatható ez a nemlineáris viselkedés.
A kapcsolásod szerencsére ettől nem szenved.
Az említett viselkedés miatt elvetettem az online akkus táplálást a nagyáramú részben, ott esetleg szuperkondenzátor jelenthet megoldást.
Ez az akkus dolog nem is igazából a hifis vonalból keletkezett, hanem attól messze gyengébb hangtechnikai okból.
Történt ugyanis, hogy lecseréltem a kocsit. Az alsó regiszterek mindig gyengén szólnak a legtöbb járműben, szükség van kiegészítő hangsugárzóra ennek orvoslása céljából. Nem a döngetős tucc-tucc hanem szolíd mélytartomány a cél. Ülés alatti zárt aktív sugárzó korábban is volt, de ezek hatásfok a nem túlmagas. Most nem fogom szétfaragni a villamos rendszert, ezért csak a szivargyújtó nyújt energiát nekem. Az meg legfeljebb 10A. Nos ez átlagban elég is, de csúcsokban kevés. Itt jön képbe az akkus izé. Jelenlegi elképzelés hogy egy 5A körüli áramhatárolt tápegység gondoskodik a szükséges tápfesz előállításáról. Az áramfelvételt a régi szekérben egy hordozható digitális szkóppal mérve az jött ki, hogy 1A alatti az átlag áramfelvétel. Ez szándékosan hangosan hallgatott rock zene mellett mérhető. Csúcsban viszont a 15A-t elérte. "AB" osztályban dolgozik az eredeti erősítő, de teszt üzemben kipróbáltam PWM végfoknál is. Nos, nem sokat nyertem vele. "AB" osztályban a relatív alacsony nyugalmi áramnak köszönhetően a 12/2X35V-inverter a csendes részeknél 100mA alatt terhelte a kocsi akkuját, PWM esetében fél amperrel. Nagy hangerőn ugyanúgy 15A-ig nőttek a csúcsok, csak sokkal keskenyebb voltak. Félhangerőn egyértelműen a PWM volt gazdaságosabb.
Nos erre született az a gondolat, hogy hosszú időállandójú táphidegítést lehet alkalmazni.

Kicsit off volt ez a pár sor, de a problémát legalább felvetettem vele. Az elképzelés továbbra is az, hogy szobai zenehallgatás is üzemelhessen akkuról. A kérdés csak az, hogy online, vagy offline legyen az akku töltése.
Ha offline, akkor az akku kapacitásának elégnek kell lennie egy napi üzemre, éjszaka meg majd töltésre kapcsolhatja magát.
Online módban pedig nincs időkorlát, csak a korábban felvetett problémára kell megoldást találni. Ráadásul a hálózattal való folyamatos kapcsolat miatt éppen elvész a lényegi rész, miszerint nincs a hálózatból érkező zavar.

Ehhez a vizsgálathoz elég kikapcsolni a napelemes invertert. A ma már gyakoribb invertertípus trafónélküli. Ez azt jelenti, hogy a napelemeken megjelenik a hálózati váltakozó feszültség, ami a napelemek és a keret közötti kapacitáson már mérhető áramot küld át. Ez nem okozza az inverter leállását, mert az a DC szivárgó áramot figyeli. Emiatt is kell a napelemes rendszerekhez minél közelebb lehetőleg új földelést kialakítani, de ettől függetlenül össze kell kötni a PE rendszerrel.
Ha a DC táplálást leválasztjuk, akkor már nem kerülhet ki a hálózati feszültség a napelem táblákra. Ha pedig az AC oldali kapcsolót is kikapcsoljuk, akkor már az inverter zavarszűrő rendszereinek a védővezeték felé irányuló néhány mA árama is kiesik.
Ha a napelemekhez közel telepített földelő és bekötésének átmeneti ellenállása megfelelő, nem alakulhatna ki zavaró feszültség a védővezetéken.
A korábbi rajzon nem szerepel a napelem és védelmének bekötése.

Mérd meg a PEN és a napelem földelése közt a napelemnél, majd a PEN és az inverter földelése között az inverternél.
A szomszédnak is van napeleme? Ha igen, jó volna ott is megmérni.

Hova van bekötve a napelemek és az inverter földelése?

Inverter teljesítmény túllépés

Sziasztok!
Mostanában eltűntem egy kicsit, de végre sikerült a rendszeremmel is foglalkozni. A 6 db. ECO delta 285 P-vel sorosan kapcsoltam a télen vásárolt DAH solar 415 W-os napelemet. Most, hogy jó szögben állunk a Nap felé, szépen termel annak ellenére is, hogy a panelek munkaponti árama egy picit eltér. A beépített teljesítmény így meghaladja a 2 kWp-t. Melegben kb. 1,9 kW-ig megy fel, ami nem rossz, de egy-egy szelesebb, hűvösebb napon eléri a 2 kW-ot. A Growatt 2000-S kijelzőjén 2020-2024 W-ot is le lehet olvasni. Ez meghaladja az engedélyezettet, bár nem hiszem, hogy problémázna rajta a hálózatüzemeltető, hiszen rendszerengedélyes az inverter. Még nem mértem le, de volt már valakinél ilyen, hogy többet mutatott a kijelző?
(Meddővel együtt természetesen lehet több mint 2 kVA, de itt a wattosat mutatja.)
Nálam egyébként nem probléma a többlet, mert a garázsban, ahol az inverter működik, van egy reggeltől-estig üzemelő ventilátor 30 W teljesítménnyel. Ezt egy időkapcsoló kapcsolja, és az inverterre fújja a levegőt, mert a hőmérséklet 40 °C felett is szokott lenni a garázsban, ha csukva van az ajtó.
Egyébként a két monokristályos panelhez magam gyártottam a tartót a tetőre, csak a kapcsok gyáriak. Sokkal olcsóbb lett, mintha megvettem voln az alumínium síneket.

Inverter beazonosítás

Sziasztok! A fotókon látható inverter beazonosításában kérnék segítséget, hátha felismeri valaki a panelt, vagy egyáltalán mihez hasonlít. A MÉH telepről kukáztam ebben az állapotban. Az elejét a kezelőszervekkel és a burkolatot már "megmentették", vagy ki sem dobták. Próbálták "javítani" is, mert valamilyen megfontolásból a segédtáp vég FET helyére valaki rakott egy BD241-et és a hálózati diódahíd el volt tűnve belőle. A panel is szét volt gányolva a segédtáp részén. Kapott egy új UC3845-öt foglalattal, FET-et, egy 18V-os zénert, 2 ellenállást és a panel is restaurálva lett nagyjából. A cucc beindult, dolgozik szépen, a feszültséget leadja, viszont nem tudom a szabályzó poti hova volt kötve ill. a ledek. Több a csatlakozó is, mint ami feltételezhető. A "display" felirat rá van pingálva a panelre, de az annyira nem érdekel. A vezérlés egy UC3846D-ből és talán TL084-ből áll(ez utóbbit nem tudom leolvasni). Ha valaki segítene beazonosítani, esetleg egy rajzrészlettel kisegíteni amin hasonló a vezérlés és a potméter is rajta van, azt nagyon megköszönném. Üdv

A "Hegesztő inverter javítás" topicban éppen ilyen IC-vel működő panelt mutat hulala kolléga. LNK626-os.

Szerintem van/lenne jobb megoldás is a megujolok használatára, ha nem kötnék öket egyenesen a hálozatra, hanem a termelt energiával hajtanák a nagy gépeket ( meg mindig kisebb lenne a veszteség mint egy ilyen balhé okozta kár). Azok a forgo gépek ugyanugy viselkednének mint a foszilis-, vizi- vagy atomerömü gépei csak nem göz vagy viz hajtaná, hanem a megulok által termelt energia (Ward - Leonard rendszer) , ami lehet akár sima egyenáram is - azaz még inverter sem kellene, azaz kapnának ezek is egy inercia összetevöt és minden egyébb paraméterben azonosak lennének a hagyományos erömüvek müködésével, azaz ki lenne iktatva a jelenlegi gond és a karbantartás is egységesülne. Persze ez is némi veszteséggel jár, de még mindig kevesebb mint egy blackout és ráadásul egységes lenne a rendszer.
Itt elsösorban nem az inverterek fekvenciájával van a gond, azt lehetne akár kristálystabilitásura épiteni, de összehangolni ezernyi invertert csak szinkronizálva lehet, ami feltételezi, hogy valamennyi folyamatosan müködik, amit sajnos nem lehet garantálni. ( amugy a nagy szélkerekes parkokban már ehhez hasonlo rendszer van, ha megfigyeled, akkor bármilyen szél esetében egyformán forognak és azokban van némi inercia is.

Hát nem, ezért lett balhé Spanyolországban is, mert egy inverter szinte azonnal reagál, ezekhez a gépekhez meg idö kell, azaz pontos tervet kell késziteni mikor melyik megy milyen teljesitmennyel stb. Ezt sajnos a megujulok egyikével sem lehet megoldani, mindegy hogy napelem, szélkerék vagy tükrös erömü.

Úgy nézem az EASUN-ból nincs ilyen kicsi.

A PWM direktbe kapcsolja az akkura a napelemet, ezért elveszik a teljesítmény mert nem hagyja magasabb munkaponti feszültségen dolgozni. Viszont 24V-nál a felső határ 55V körül szokott lenni.
Az MPPT-ben meg buck konverter van, aminél a bemeneti feszültségnek pár volttal legalább nagyobbnak kell lennie, mint a kimenetinek, cserébe a feszültség felső határa sokkal magasabb is lehet, pl 70-150V.
Vagyis mindkettő esetben a napelem munkaponti feszültsége legyen legalább 5V-al magasabb mint a névleges akkufeszültség.

Az akku megvan, ezért nem gondoltam power stationra.

@Ge Lee: Kösz, ezen még gondolkodom. Mivel tényleg csak játszásra kell, ezért nem akarok rá sokat költeni és feleslegesen nagy teljesítményű cuccokat venni. Ha nincs, akkor marad a kamionos inverter.

Újan felejtsd el, 90 alatt nincs, használt meg most épp van egy. Ennél jobb vételt nem fogsz találni.

A hordozhatót úgy értettem, hogy az egész kerekeken gurulna és ezen egy esővédett elosztóba kerülne egy inverterrel együtt minden. Felőlem lehet falra szerelt is, megoldom.

Hát ez az, hogy elkezdtem nézelődni és vagy 12V-ost láttam vagy ezeket a nagyobb 2-3kW-os százezer forint felettieket. A kérdés, hogy nincs-e hasonló kisebb teljesítményben és ezzel olcsóbban?

Elsősorban 24V-ot szeretnék a kisebb áramok és a töltésvezérlő jobb kihasználása miatt. A napelem talán 2db 100W-os lesz amik 12V-os rendszerhez valók, de sorba kötve 24V-os rendszert is tölthetnek.

De ha nincs olcsón, akkor marad a különálló töltésvezérlő és inverter (mppt 20-30 ezer + módosított vagy tiszta szinusz inverter 3-500W-al kb. 20-40 ezer), ha pedig AC csatolás kell akkor kénytelen leszek egy akkutöltőt is venni hozzá. Ezért kérdés, hogy van-e ilyen árban kis teljesítményű kombinált inverter, mert akkor megérheti inkább az.

Egyrészt ezek nem hordozhatók, másrészt nem 50-80 közt van az áruk újan hanem feljebb. Nekem ez van, eddig tökéletesen meg vagyok vele elégedve, de felesleges 24V-ban gondolkodnod akkora teljesítményre, mert a 12V-os rendszer is bőven elég hozzá, egyszerűbb és olcsóbb is. Mint pl. ez. Utóbbinak a más gyártós (green cell) változata felbukkan néha olcsóbban is, én vettem egyet alig használtan kb. féláron, ezekhez elegendő egyetlen solar panel mert 600W-nál nem igen tudnak többet fogadni PV oldalról.

Ha ezeknél a megoldásoknál olcsóbbat akarsz akkor külön inverter és külön mppt bár szerintem összességében lehet, hogy az még drágább lesz, és ahhoz nincs 230V AC bemenet.

Jobban belegondolva nem is olyan egyszerű azt "csak úgy" megcsinálni. Ha több száz voltos a rendszer, sorba van kötve 6 napelem vagyis megpróbálnál a 230V effektív feszültség helyett közel 230V DC-t rákötni az már az életre veszélyes feszültség. És miként is lehet kialakítani, mivel a napelem alapvetően DC-IT rendszer a fémtartályba épített fűtőszál külső háza meg elkerülhetetlenül földelt. Ha a napelem egyik pólusa sem földelt, akkor a szigetelés-ellenőrzőn kívül nincs amivel hatékonyan detektálható lenne a meghibásodás, de ez drága.
Ha pedig a napelem egyik pólusa le van földelve, akkor elméletben a hibaáram detektálás egyszerű művelet, viszont valamennyi áramvédő, még a B típusút is alapvetően váltakozóáramú hálózatba való beépítésre tervezték, hiába képes megszakítani a tiszta egyenáramú hibaáramot is. A Schneider nem is ajánlja a DC hálózatba való beépítést.
A túláram/zárlatvédelem meg elég problémás napelemnél, ami maga is áramgenerátoros. AC-TN hálózatnál úgy működik a hibavédelem, hogy a névleges áramnál több nagyságrenddel nagyobb zárlati áram képes kialakulni, így ez könnyedén tudja működtetni a védelmet, ezzel szemben a napelemnél egyáltalán nem biztos, hogy a munkaponti áramra betett védelem és a legközelebbi magasabb értéke egyáltalán kioldana, vagy nem 1-2 óráig tartana a kioldás.

Ha nagyobb teljesítményed van és több napelemed amik sorbaköthetőek, akkor 100 ezer forint körüli összegért nem is rossz megoldás a napelem DC-ből kimondottan 230VAC-t előállító fűtőbetétek meghajtására tervezett inverter. Ráadásul ez egyben mppt funkciót is ellát, a legjobban hasznosul a napenergiád. De lehet hogy ebben az esetben is szükséges lenne a rendszerbe egy B-típusú áramvédő ha nincs az inverterbe építve, ahogy elektromos autó töltőnél is. Az a lényege, ha meghibásodik a berendezés és a hálózatba kijut a több száz voltos napelemes vagy akkufeszültség, akkor ezt képes legyen érzékelni a B típus és kikapcsolni.

Biztonságosabb lenne 12/24/48V-os fűtőbetéttel kísérletezni és a napelemeket párhuzamosan kapcsolni. Lehet kapni pl. 24V/300W vagy 48V/600W-os betétet, ezek terhelése jobban megközelítené a napelem számára ideális munkapontot ha fixen rá van kapcsolva például egy 400W-os modulra, aminek a munkaponti feszültsége 35V körül van. Egy ekkora napelem STC munkapontban például 3ohm körüli terhelést igényel, a 48V/600W pedig fixen 3,84ohm. Ez nem is lenne olyan rossz párosítás. De ha a besugárzás hirtelen a felére esik akkor máris 6ohm terhelőimpedancia kellene, a fix alacsony impedancia viszont elhúzza a munkapontot a rövidzárási tartományhoz, ahol meredeken lecsökken a teljesítménygörbe. Ezért fontos az mppt szabályzás.
Kismegszakítók vannak DC feszültségre és a kapcsolás megoldható egyenáramú szilárdtest relével, amivel pl. 60V/50A-t simán lehet kapcsolni akármennyiszer, amíg ki nem jön belőle a működtető füst.

Az egyik nagy probléma az egyenáramú vízmelegítéssel hogy semmilyen körülmények között ne idézzen elő vízbontást és ezzel hidrogénrobbanást. Egy időben terjedt egy "ionkazánnak" nevezett átverés, ahol az elektródák közvetlenül érintkeztek a vízzel és a víz ellenállásán keresztül képződött a hőenergia. Na ez eleve nem működne egyenáramról, mert egyből vízbontás lesz. A fűtőbetétnél egy földelt fém cső érintkezik a vízzel és ezen belül van elszigetelve az ellenállás-fűtőhuzal. Ha rossz hőátadás miatt felhasad a külső burok, akkor a fűtőszál is érintkezhet a vízzel, a hálózatnál jobb esetben ilyenkor leold a bojler áramvédője - ha van - vagy a kismegszakító, vagy "rejtélyes" csípés keletkezik a vízhálózatnál.

Amíg földfüggetlen az egyenáramú fűtőbetét rendszere, addig ilyen hibánál nem tud áram folyni a vízen át a földelőrendszerbe, de jó lenne valamivel automatikusan detektálni a hibát és nem csak abból észrevenni, hogy "nem megy a fűtés".

Laptophoz, okos telefonok töltésére nem kell szinuszos inverter. A legolcsóbb, legkisebb is megteszi. Ha igaz, úgyis a 300 W-os a legkisebb. Szünetmentes akad 250 VA-es is, ami úgy 150-180 W.
Itt pl. akadnak kisebbek.
Ha már kínai lúd, legyen soványabb!

Értem. Ezen kívül miket kell szem előtt tartani az inverter vásárlásnál?

ZTECH 12V-os Pb.akkuhoz 230V-os invertert keresek

ZTECH 12V-os Pb. akkuhoz (6-DZM-12) inverter keresek,amely 230V-os váltakozó feszültséget ad. Áramszünet esetén használnám laptophoz,okos telefonhoz. Létezik-e esetleg gyári készülék,hol keressem? Köszönöm.

Erre a célra van kifejezetten bojler inverter (water heater inverter) vagy néha direkt inverterként is emlegetik. Pl. Volt Polska Green Boost 3000W.
A DC nem csak kapcsolási ívek, hanem szivárgó áram korrózió szempontjából sem ideális direktben.

Garázs sziget

A garázsomban szeretnék építeni egy napelemes rendszert, ami a nyári hónapokban el tudja látni a garázsban található eszközöket és a medencéhez tartozó berendezéseket.
Első körben ezt néztem ki. Ehhez választanék napelemeket és akkumulátor szettet.
Ebben az árban jó választás ez az inverter?
Milyen napelemeket érdemes venni?
Milyen akkumulátorokat nézzek?
Válaszokat előre köszönöm.

Üdv!

Kipróbáltam a PC táp trafóval és 2V feszültséget tudtam elérni.
Az inverter trafóval 110V-t de azt is 3sec alatt érte el. Tehát nem túl nagy teljesítményű.
kapcs.táp. ferrit vasmagokból van, csak a szétszedésükkel van problémám. Találtam egy sortrafó magot amiről itt egy kép. A kerek rész átmérője 14.5mm. A kérdésem az lenne hogy ezzel is meglehet csinálni az invertert? Mondjuk 5+5 menet a primer, és 60menet lenne a szekunder.
A primer 2.0-2.5mm2 sodort huzal, a szekunder meg 0.5mm.

Ez működő képes lehet?

Szia ezek az inverter tekercsek vannak hozzá ha érdekel átalakítás miatt maradtak ki.

Csak nyugodtan. Valószínűleg nincs két ugyanolyan, okozhat meglepetést a drága inverter is beüzemeléskor. Most jártunk úgy, hogy a motorvédő kismegszakítóval nem lehetett elindítani a motort, mint kiderült annak a gyorskioldója 7-8x áramnál kezdődik. Csak hagyományos motorvédővel mert, mert azé 14x körüli. Kompresszor indításhoz még nagyobb nyomaték kell.

Esetleg Peltier termoelemes hűtőtáska vagy minihűtő van még.

Nem láttam még abszorpciós hűtőt, hát nem olcsó. Az első találat 110W és 1,9kWh/nap fogyasztású. Ez nem jelent sok jót.

Egy ilyen rendszer sokkal jobban függ a használati szokásoktól, az meg folyamatosan változik, a korlátait könnyű kinőni. Napelemből nem árt a több, mert ha például nappal, feltöltött akkuknál mennek a szivattyúk, akkor közvetlenül tudja fedezni a fogyasztást és az akku sem amortizálódik olyan mértékben. Ha viszont a megbízhatóság és az számít, hogy ugyanúgy működjön minden ha két napig borús az idő és esik, akkor meg az akkut kell sokszorosára növelni.

Az abszorpciós hűtőről mindig a Moszkító-part c. film jut eszembe (Harrison Ford)

Miért vennél 1kW-os invertert, ha nem használod ki? Egy esetben lehet szükséges, ha kompresszoros vagy motorikus fogyasztót hajt. Ezeknek 6-10-szeres indítási árama van. Egy jó minőségű inverter pár másodpercig tud 2-2,5x teljesítményt, ezzel együtt is például egy 150W-os nagy hűtőhöz legalább 800-1000VA-es tiszta szinuszos invertert vennék.

Egyébként kapható 250/375/500/800/1200VA-es. Ha mégis leterheled az 1000W-ost 12V-on az már közel 100A. Esetleg védekezhetsz ellene egy sokkal kisebb biztosítással például a kimeneten max 2A-es kismegszakítóval vagy a DC körben 16-20A körülivel.
Ha nagyobb teljesítményt használsz inverterről, mint közvetlenül 12V-ról, akkor érdemes lehet 24V-os rendszert építeni és a kis dolgokat DCDC konverterrel ellátni.

Persze pár száz wattig bőven elég a 12V-os rendszer is, itt inkább az a kérdés, hogy a napi energiaigényt megtermeld és bele is tudd tölteni. Ezért írtam példát, nem kell sok hozzá hogy mégis több száz wattnyi napelemet igényeljen a kiszámítható működés. Ráadásul a termelt energia csak márciustól szeptemberig igaz, októberben ennek 70%-a, novemberben már csak 35%. Igaz a nyáron meg jelentősen több.

Szia!
ilyen esetben kell egy dc-dc konverter 24-12 V ra.

De PWM tipusu töltés vezérlőben is van ilyen, ami egyből tudja ezt.(bár húzós árban )
Akku;
Legcélszerűbb a 7-10S tipusu Li akkuk közötti lenne .
+DC-Dc konverter 12V 75-100Ah savas akkuval.
Az inverter ? célszerűbb lenne 24-36V -s

De ehelyett ;
Egy Solár Power Station , minden készen van -akkuval , csak a napelemet kell hozzá csatlakoztatni . 12V (néha 24V is ) 230V is + USB ből x db csazlakozás van rajta.
+Ezenfelül tölthető 12-30V Dc vagy 230V ról is .

Az akku maga bekorlátozza hogy mekkora teljesítményű napelemet van értelme felszerelni. PWM-nél és MPPT-nél is ami rá van írva, az a maximális töltőáram. Jó lenne maximum 0,1C töltőáramnál maradni (0,1x110AH=11A), de egyes jobbfajta GEL és AGM akkuk megengedik a 0,2-0,25C töltést (0,2x110Ah=22A). De maradjunk a 11, max 15A-nál, az 14V-on 154-210W.
> Ha párhuzamosítasz még egy akkut, akkor kétszer akkora árammal tölthetsz, de nagyobb áramú töltésvezérlő kell.
> Ha viszont növeled a rendszerfeszt 24V-ra, akkor a töltőáram maximuma marad ennyi, de a kétszeres feszültség miatt kétszeres napelemes teljesítményt alkalmazhatsz. A legtöbb töltésvezérlő egyszerre tudja a 12/24V-os módot.

Az akku védelme miatt ilyen akkuhoz ennyi napelemet tennék fel.
Amennyiben visszakorlátozható a töltésvezérlőn a töltőáram, akkor van értelme még nagyobb teljesítményt feltenni. A csúcsot nem fogja kihasználni, de ha borús idő van és csak 5%-on megy, akkor az az 5% egy 200W-os napelem termeléséhez képest négyszer több 800W napelemnél és később módosíthatod a rendszert.

Gondolom a legolcsóbb PWM töltésvezérlőket találtad meg. A szigetüzemű napelemek úgy vannak összeállítva, hogy kimondottan 12V-os vagy 24V-os rendszerfeszültségre valók és a maximális feszültségük előbbi esetben 18-20V körüli. Ez gond nélkül használható PWM töltésvezérlővel is 10-től 200W-ig. Ami 400W körüli panelt néztél annál viszont nincs a szigetüzemű rendszerre hangolva a kimeneti feszültség ami kb. 35-45V körül lesz.
PWM töltésvezérlőnél pedig be vagy korlátozva, hogy ha 12V-os akkura teszed, akkor a max bemenő napelem fesz 28V, 24V-os akkunál pedig 55V, vagyis egy nem szigetüzemű modult a legtöbb esetben nem tudsz PWM töltésvezérlővel (ki milyet gyárt...) 12V rendszerhez használni, vagy MPPT-t kell használnod vagy növelned kell a rendszerfeszt.

De most abból indultam ki, hogy mit lehet az akku köré építeni. Igazából azzal kell kezdeni, hogy összeírod a fogyasztókat és meghatározol egy napi energiamennyiséget:
LED világítás, 20W/12V, napi 7 óra = napi 140Wh
Szivattyúk, 50W/12V, napi 1 óra = 50Wh
230VAC inverter üresjárat, 10W/12V, napi 24óra = 168Wh
Mivel ezek közvetlenül vannak ellátva, ezért energiaátalakítási hatásfok nincs.

TV, 25W/230V, napi 3 óra = napi 75Wh
Minihűtő, 75W/230VAC, 24h/0,1 szorzó = 180Wh
Ezekhez inverter kell, aminél simán lehet számolni 0,75-ös vagy rosszabb hatásfokkal, vagyis ez legalább 255/0,75=340Wh lesz az akkuból.

Vegyük a legrosszabb esetet, hogy a fogyasztást nem fedezi egyből napelem termelés, azt el kell tárolni és "éjjel" kivenni az akkuból. A kémiai folyamatban energia veszik el, ez egy jobb ólomakkunál kb. 80%. Eddig a napi felhasznált energia 530Wh (az inverter üresjárásit nem számoltam bele, mert azt kézi kapcsolóra teszed). Az akkuba beletöltött energia így: 530Wh/0,8=663Wh/nap.

Az MPPT töltésvezérlő hatásfoka 0,9, vagyis ennyivel többre kell méretezni a napelemet: 663Wh/0,9=737Wh/nap.

Az egészre még legalább egy 1,2-1,5-ös biztonsági szorzó: 737Whx1,5=1105Wh.

A napelem 100W-ként kb. napi 300Wh-át termel, amiből lejönnek a fenti jókora rendszerveszteségek, töltésvezérlő hatásfoka, akku hatékonysága, standby fogyasztás (pl. inverter), inverter átalakítási hatásfoka. Vagyis 1105Wh/300Wh=3,68x100Wp= minimum 370Wp napelemes teljesítmény szükséges a fentiekhez. Ehhez előirányozhatsz egy 410W körüli modult.

Ebből kétféle módon kell ellenőrizni az akkut:
1. Amiről már írtam a töltőáramhoz illesztés, ez kb. 31A, ami 0,1C-nél 310Ah/12V.

2. Áthidalási idő és kisütési mélység.
Az akkuból napi 530Wh-át használsz el. Legyen az áthidalási idő 1 nap (teljes napsütés nélkül). Az ólmos élettartama nagyban függ attól, hogy a teljes kapacitásából te mennyi veszel ki maximum egy kisütési ciklus alatt. 50%-nál többel semmiképpen sem érdemes számolni, de jelentősen hosszabb élettartamú lesz, ha ez csak 30-40%. 50% esetén a névleges kapacitás 2x530Wh lesz, ami 1060Wh. Egy darab 12V-os akkunál ez: 1060Wh/12V=88Ah, vagyis a választott 110Ah-ás akku még meg is felelne egy napos áthidaláshoz a fenti fogyasztókkal, de az első pont miatt a töltőáram meghaladja a megengedett értéket, ezért ajánlott nagyobb kapacitás beépítése, a rendszerfesz növelése, vagy ólmos helyett lítium használata, több szempontból is:
- A lítiumos töltési hatékonysága magasabb (95% körül), vagyis kevesebb napi megtermelt energia, ezzel kisebb napelem szükséges a rendszerhez.
- Nagyobb kisütési mélység engedhető meg pl. 70-80%, vagyis ugyanehhez az áthidaláshoz és fogyasztáshoz kisebb kapacitású akku elegendő.
- Lényegesen nagyobb a ciklusállóssága, ezzel az élettartama
- Nagyobb áramokat bír, tehát kisebb kapacitás elegendő ugyanakkora töltőáramhoz.

Ezek az előnyök megérhetnek 4x árat...

Röviden: talán. Konkrétumok nélkül mit lehetne rá mondani?

Én is kimaxolnám a napelemet, tekintve hogy helyed később sem lesz több. A töltőáramot egyszerűbb visszakorlátozni ha tudja a töltő.
Milyen akkut használnál? Az ólmost nagyon maximum 0,2C-vel lehet tölteni. Két napelem leadhat közel 820W-ot, ami 14V-os töltőfeszültségen 58A. Ehhez illene 290Ah kapacitás. A fekvő helyzet miatt ritkan fognak STC teljesítménnyel menni, ha az áram is korlátozva van akkor mondjuk 2/3 teljesítményen 520W/39A/195Ah.
A LiFePo akku kibírja a 2C töltést is, de 0,5C ajánlott az kb 78Ah. Mondjuk 2db 50Ah 24V-os rendszerben. A folyamatos terhelés elvinné az áram egy részét, de ezzel alapesetben nem számolnék. Ez a napelem teljesítmény teljes kihasználása és az akku biztonságos töltése.

Aztán meghatározhatod az akkukapacitást abból is, hogy mennyi legyen a minimális autonóm/ áthidalási üzem. Fogyasztók listája teljesítménnyel, napi működési idők, feszátalakító hatasfoka ha lesz és a tervezett autonóm működés napokban. Ha ez többre jön ki, kint a fentiek, akkor egyszerű dolgod lesz.

Rendszerfesz mi legyen? 12V vagy kisebb áramokkal és nagyobb feszültséggel dolgoznál? 12V-os fogyasztókhoz meg használsz DCDC konvertert? 230Vac inverter lesz, ha igen mekkora csúcsteljesítményre?

A nagyteljesítményű modulokat nem éppen szigetüzemhez tervezték, persze megfelelő töltésvezérlővel alkalmazható. Én korszerűbb MPPT- t néznék.
Talán egy MPPT 100/30-al elketyeg 24V- os rendszerben és soros napelemmel vagy egy 100/50 12V-hoz.

Szia! Egy kis összefoglaló az inverter IC-k védelmének kiiktatásához: Bővebben: Link.