Szia Alkotó! Akkor jól értem, egy 10k-s poti a durva, egy 1k-s poti a finom állító és ezek sorba vannak kötve.

Úgy vélem rossz ajtón kopogtatsz, mert én kimondottan a helipot ellen próbáltam érveket felsorolni.
Azt vélelmezem, régebben azért voltak kapcsolgatós tápok, mert ritkaság volt a mérőműszer, ezért másképpen kellett "tudni" a beállított értéket. Ma már ilyen gond nincs, csak az kérdés milyen pontos mérőegységet válasszunk. Illetve két potméter biztosan olcsóbb mint egy-két aretáló kapcsoló, és sokkal univerzálisabb állítást tesz lehetővé. Nekem bevált a durva-finom potméter páros, nem látom okát másra cserélni.

Nem feltétlenül kell potméter. Sőt! A régebbi Fok-Gyem tápokban például Yaxley előválasztók voltak. Az egyikkel x1V-ot a másikkal x0,1V-ot lehetett állítani. Az esetek 99,9%-ában bőven elég és gyorsabb, mint a helipotot tekergetni. Jól bírják a strapát is (több évtizedes tápok is mennek). Én már megbántam a 100 fordulatú helipotot, mert mire átállok 3,4V-ról 40V-ra eltart egy darabig. Utána meg vissza..... Ráadásul a Yaxley másik óriási előnye, hogy műszer nélkül is pontosan ugyanarra az értékre pár mozdulattal beállítható. Az enyémnél pontos ugyan, de mindig kicsit játszani kell a potival.

igen, nekem is azt ajánlották, hogy az IC-ket tokkal ültessem be a lapba ilyen balesetek miatt is. illetve ha később kell, ki lehet cserélni az IC-t jobb gyártói minőségűre, pl. NTE-re

ezt a trafós változatot még nem is láttam. nekem olyan "gyengécskének" tűnik a trafó, nem írják, mekkora a szekunder teljesítmény, bár 3A-t tud, tehát ~72VA lehet. de nekem szemre olyan kicsi az a trafó, de az is lehet én látom rosszul. Lehet hiperszil?

Igen, igazad van. A régi levelezés között így név alapján már meg is találtam a leveleket. Kösz a segítséget.

Szia, a nyákon az ő neve van, vagy tervezte vagy csak készítette, lehet nála érdemes érdeklődni.
Bővebben: Link

Sziasztok. Lenne egy kérésem, kérdésem. Egy fórumtársunkkal bizniceltem vagy több mint tíz évvel ezelőtt a fényképen látható Alkotó féle labortáp paneleket. A fórumtárs nevére már nem emlékszem de a cucc most került a kezem ügyébe újból. Gondoltam foglalkozni kellene vele már ennyi idő múltával és szétnézve itt a fórumon ugyan megtaláltam a kapcsolási rajzot de a fényképeket átnézve nem találtam hasonló paneltervet. Jó lenne befejezni de magamtól biztosan nem sikerül mert csak az alapokat értem az elektronikában. Örülnék ha valaki ránézne és véleményt mondana róla.

Köszi!

Végül is még is csak az LPSU lesz utánépítve.

Örülök neki ha még mindig jól működik a tápegység. Mostanában már rövidebb időre tervezik az eszközöket.
Képzeld el mennyi kérdést vetne fel, ha az LPSU-hoz olyan potmétert tevezett volna Proli007, mint amit a Te készülékeden látok.
Senkit nem akarok se lebeszélni se rábeszélni semmire. A kétféle megközelítésnek vannak sajátosságai (költség, méret, hely, beszerezhetőség, kényelem, stb), amik alapján mindenki eldönti melyiket látja számára kedvezőbbnek .
Az LPSU elő van készítve a 2 potméteres durva-finom szabályozásra. De ez nem kötelező, csak egy felkínált lehetőség.

A nyolcvanas évek közepe táján építettem ezt a labortápot. Csatornánként 1-1 BOURNS helipot, ( órapoti ) vezérli a kimenő feszültséget. Szinte tized volt pontossággal tudom állítani a voltmérő nélkül is.
Kicsit már köhögős, ezért is fogom megépíteni az LPSU tápot, amihez vettem tőled paneleket.

Ez az egyik lehetőség a finomszabályozásra. Hátránya, hogy sokat kell forgatni mire beáll a jó értékre, nem biztos, hogy elég finoman szabályoz, az ilyen eszközök nagyon drágák, és meghibásodás esetén szinte pótolhatatlanok.
De van egy másik irány is, amikor 2 (vagy akár 3) potmétert használnak a feladatra. Ez a megközelítés az előbb felsorol hibák mindegyikét megoldja.
Egy gondolat a "finomság" szemléltetésére.
Ha mondjuk van egy 10 körülfordulásos helikális potméterünk, akkor az 10x360° fordulaton szabályozza a teljes értéket. Pl. 50V-os feszültség szabályozásánal 50/3600 = 13,9 mV-ot szabályoz 1°-os elfordulásnál.
Ha két potméterrel ügyeskedünk, és a durva átfogja az egész tartományt, a finom pedig pl. 2 V-ot (nálam általában ez a nagyságrend vált be), és tudjuk a normál potméterről, hogy 300°-ot fordul, akkor a finom szabályzóval 2/300 = 6,67 mV szabályozás jut 1°-ra.
Utóbbi kb. a fele az előzőnek, azaz kétszer olyan finom állítást lesz lehetővé. Valamint azt is érdemes mérlegelni, lehetséges-e 1°-ot fordítani a potméter tengelyén. Talán kijelenthetjük, hogy ez nagyon nehéz feladat, mert ha éppen csak hozzáérünk már akkor is 2-3°-ot mozdul. Ha ezt elfogadjuk, akkor az előbbi 1°-ra vetített szabályozási értékeknek mindjárt a 2-3 szorosával szembesülünk, ami már akár át is lépheti az elvárt beállítási pontosságot.

A finom szabályozás itt kezdődik.

Talán ez az: Bővebben: Link. Nem tudom van-e belőle újabb. (A lay file a nyákterv)

Köszönöm!

Az EM-1es tetszik.
Holnap megpróbálok hozzá keresni egy nyáktervet itt a fórumon. Hátha valaki tett közzé.
Az SMD-s változatot megtaláltam, de számomra szimpatikusabb lenne ha furatszerelt lenne.

Az LPSU idő közben több helyen is változott. Pl. elkülönült a fő és segédtáp, kiszolgál több FET-et is, az áram és feszültségállítás is kapott finom-szabályozási lehetőséget (ehhez lineáris monó potméterek kellenek csak), került a panelre hőfokfüggő ventilátor vezérlés, stb.
És ami talán szintén nem mellékes, tudok hozzá panelt és dokumentációt küldeni.

Érdemes visszaolvasni a fórumban. Az egyik EM-1 a másik LPSU néven fut.
LPSU kapcs rajz: Bővebben: Link. Ha nem 50V-ra építed meg hanem csak 30-ra akkor még egy áteresztő FET is elég lehet. Ha a trafódnak csak egy szekundere van akkor zenerrel is működik ugyanez a kapcsolás: Bővebben: Link. Az LPSU online (Falstad) szimulátorban: Bővebben: Link
EM-1, meg 723-as táp: Bővebben: Link

Áhh, értem.

Akkor nem erőltetem ezt a kapcsolást.
Esetleg egy linket kaphatnék az általad említett két kapcsolásról ?

Ha jól látom akkor ez az electronics-lab.com-on megjelent kapcsolás: Bővebben: Link
Ez talán a legtöbbet módosított, feldolgozott, átalakított táp az interneten: Link1, Link2, Link3, Link4
Ha végigolvasod mindezt, akkor láthatod hogy az alapkapcsolás elég sok sebből vérzik. A sok gond közül pl az egyik ilyen probléma az IC-k tápfeszültsége, ami maximum 36V lehet. A cikk amit te linkeltél ott 25V szekunder feszültségű trafót ír. Az terheletlenül kiad 27V-ot. Tegyük fel hogy nálad mondjuk a hálózati feszültség is magasabb, és már mindjárt 29V-nál járunk. Ez egyenirányítva, pufferelve már 39V fölött van, ami megsüti az IC-t. 75VA trafó amúgy nem is elég 30V/3A-hez.
Én a helyedben mást választanék, van pl. az elektoros, meg a proli007-féle, mind a kettőröl jókat olvasni (nekem az utóbbi meg is van építve).

Itt is látható egy módosított kapcsolás.:Bővebben: Link

Sziasztok!

Ez a kapcsolás használható bármiféle módosítás nélkül ?
Vagy esetleg valami javítás történt vele kapcsolatban ?
Bővebben: Link

Hát, ha ez pontosabb, vagy van olyan jó, mint a mostani 18 bites amit használok, akkor tényleg kár vesződni. De érdekes módon az 12.000 ft pénz, szóval valami különbség biztosan van, pedig az csak 18 bites. Egyébként nem titok most a MAX1402-t használjuk a jelenlegi labortápunkba. Ennél szerettünk volna valami sokkal kedvezőbb árú megoldást kitalálni. Ez a MAx nagyon jó. Pontosan együtt fut a digitmultival és nincs hőfokfüggése és hosszútávon is pontos. Ez már kiderült, mert már lassan több éve mennek a tápok és még mindig az utolsó digit is stimmel.

Szerk: Amúgy jobban megnézve az adatlapot, ez nem jó nekem, mert ez biztosan nem valami preciziós cucc. Eleve nincs benne 1x-es erősités, nem lehet kihagyni a belső pga-t. Normális szoftveres leirása sincs, hogy hogy kell kommunikálni vele. Persze biztosan találni hozzá leirást. Referencia bemenete sincs. Ez biztosan elég messze van egy preciziós adc-től.

Hx711?
Ha nem miért?
Kb 500 pénz akár itt is.
Semmi extra nem kell , csak fesz meg áram mérés , a 24 bit bőven elég lehet...

Mi is ilyesmi megoldáson kisérletezünk, csak nem célic-vel, hanem megpróbáljuk összerakni mi, alkótóelemeiből. Úgy lényegesen olcsóbb lehet a végeredmény.

Ha már lúd, el lehet gondolkodni a multi slope megoldáson is, bár így lassabb a mérés, de jobb lehet a zajelnyomás. Nekem pl. MAX132 van itthon, de nem sokat játszottam vele, nincs igazán tapasztalatom.

A labortáp szabályzása több hurokból áll. Bővebben: Link (Tömbvázlat)
A rövid reakcióidőt egy gyors opamp biztosítja. Az említett a nagy erősítésű, precíziós opamp pedig a belső hurok maradék hibáját szabályozza ki. Összességében nagyon nagy az erősítés.
Erre épül(het) még egy külső "szoftveres hurok" (kellően pontos mérés esetén), ami elvileg akár az apróbb hibákat is korrigálhatja, némi finomszabályzással.
A zajt eddig rel. sok volt, csak később jöttünk rá, hogy az eredeti D/A-ból jön a nagy része (1..2mV a kimeneten), a nemrég megépült D/A deszkamodell, (ami lényegében egy ügyesebb PWM szűrő) sokkal kisebb zajú, így már lehet, hogy lesz értelme a zaj kérdést is elővenni.

A manapság létező legkisebb zajú OPA-k kb 1nV/sqr(Hz) kategóriájúak(tudom, van kicsit kisebb is). Ha legalább 10kHz-es sávszélességgel számolunk(szerintem ennél csak gyorsabb reakció idő jöhet számításba), akkor is 100nV zaj lesz a bemenetre vonatkoztatva. Ha ezt felszorozzuk egy kb 100x zárt hurkos erősítéssel(nem tudom mennyi a referencia feszültség), kapásból 10uV zaj lesz a kimeneten, pusztán csak ezen oknál fogva is! Ha nem kis zajú az OPA, akkor ennek lehet simán a 10x-ese is... Plusz, az egyéb úton keletkező zajok... Ebből az jön ki, kb 100uV alatti kimeneti zaj már elég nehezen érhető el reálisan...

Az eszmefuttatásod igaz lenne ha egy labortápról beszélnénk. De munkám során nekem legalább 5-6 ilyen preciziós labortápra is szükségem van. Ahhoz, hogy akkor mindegyiknek elhihessem a mért áram értékeit vennem kellene 6db 6,5 dgites műszert, az már nem reális. Főleg ha tudok fejleszteni hasonló pontosságú műszert. Igy inkább marad a kicsit több tökölés, forraszgatás, szimuláls, és a végén kapunk egy nagy pontosságú mérőműszert is a labortáphoz.

A labortáp szabályzása jelenleg sem mászik el tized mV-okat sem még 10A terhelésre sem, 160-170dB-s opa dolgozik benne, az már elég ekkora pontossághoz. Erre mi is gondoltunk fejlesztéskor, sőt, még régebben ebbe bele is futottam személyesen, hogy kis erősítés miatt be tud esni a labortáp kimenőfeszültsége, szóval az észrevételed mindenképp jogos!

A "diszkrét" megnevezés elég relatív egy mikrovezérlőre (is) épülő áramkör esetén, de egy integrált ADC-hez képest valóban nevezhetjük így.

Ja értem, tehát diszkrét ADC Ügyes elgondolás, és rugalmas is...