Azt jól teszed, mert a Co nem olyan mint az MMA inverter, hogy munka végeztével fogom és beviszem az előszobai szekrénybe. A Co-nak kint kell lenni a műhelyben fagyban és kánikulában is, megy bele a por, a köszörű korong szemcséi, pára, stb., amit egy nyák hosszú távon nem fog szeretni ha csak telibe nincs mártva vagy fújva lakkal mindkét oldala.
Nekem félkész volt a Co inverterem, aztán mégis inkább trafós lett. Van a műhelyben egy szerelőakna ami nincs betonozva, föld alja van és tégla fala. Hogy e miatt-e azt nem tudom, de mindig van nedvességtartalma a műhely levegőjének, elektródát sem lehet otthagyni mert utána nem akar begyújtani. A védelmüktől megtisztított acél idomanyagok néhány hét után már korrodálnak, pusztán a műhely levegőjétől.
Nehéz a képek alapján bármit mondani mert nincs a méreteket mihez viszonyítani, de nekem mindhárom elég gyengusznak tűnik, de elrendezését tekintve az első a legjobb.

Ok, köszi. Ez a Hetra inverter, kb 2éve jelent meg ha jól emlékszem.

Sok jelentősége nincs, mert még így is nagyon kicsi 40uH-nek ekkora áramra. Ha tényleg ezen folyik keresztül az inverter betápja, akkor ott többszáz mA folyik, akár 1A. Az 4uH-nek is necces, bár az már elképzelhető. Mekkora biztit tettél bele?

Szerintem sok lenne az 40uH-nek. Kb. 0805 meretu 40uH, amin az inverter egesz aramfelvetele atfolyik? Nem hiszem.

A Google a barátom:
1 fázisú inverter

Szia

Nem kell ahhoz rajz.. Keresd meg a tirisztort, annak is a gate-jét. Rálesz akasztva egy ellenállás, a másik végén meg egy diak szemben egy kondival. Nos ennek a kondinak a feltöltési ideje határozza meg az impulzus sűrűséget. Azt viszont tudnod kell, ha csökkented a kondi értékét, akkor a diak hamarabb fogja elsütni a tirisztort, így a nagyfesz kondi sem töltődik arra a feszültségre mint eddig ( kevesebb lesz ) Így csökken a kimeneti feszültséged, és a Joule érték is!

Amúgy olvasgatom itt a hozzáoszlásokat leválasztós trafó témában és csak a fejem fogom...

A nagyfeszültségű trafó tökéletes leválasztást biztosít, ha sor szigetelt és galvanikusan el van választva a primer és a szekunder! Nyilván az autó gyújtótrafó nem ez a kategória, így azzal direkt hálózati egyenirányítással készített villanypásztor kb egyenértékű a házilag készített villamosszékkel..

Viszont a gyártók - és most felsorolhatnám az összes nagy nevet - kivétel nélkül csak a nagyfesz trafóval választják le galvanikusan a hálózatról a készülék kimenetét. Értelemszerűen a hálózati típusokról beszélek...És ennek semmi köze a gazdaságossághoz. Egyszerűen nincs további leválasztásra szükség!

Egy 20kV/mm szigetelésű műgyantával kiöntött, vákuum impregnált trafón a hálózat fázisa még akkor sem jut át ha kis balták potyognak az égből. Eleve a zománchuzalon ott a 2Z-s lakkozás ami minimum 2kV-ig szigetel.. Aztán a primer, és a szekunder között kb 3 -4 réteg , rétegenként 4kV-os szigetelés, majd a szekunder szintén 2Z-s zománchuzala.. ami mivel vékonyabb, így már csak 1kV szigetelést biztosít. Ezután jön a poliuretán gyanta, a maga 20kV/mm-es szigetelésével. És ez a sortekercselésű trafó.. a Kamrás elrendezésnél, még hozzá jön a primer és a szekunder közti kamra szigetelése, ami közel 6-8 kV-ig nem üt át...A primer szekunder közötti szigetelés 1000x jobb mint bármelyik otthon használt trafóé.. Nem beszélve pl a telefon vagy laptop töltőkről, amiben egy két kockacukor méretű inverter trafó választja le a hálózatot a kimeneti testpontról... És a szekunder és primer ág között kb egy cellux vastagságú szigetelés van...

Sziasztok,

Egy DELL LCD monitort próbálok életre kelteni. A probléma elméletileg az inverteren van. Az inverter panelon van három trafó amiből kettő 4001R7 41002-es és egy pedig 4001R7 41013-as. Az utóbbinak a két oldal nem egyforma és ahol a nagyobb ellenállás mérhető ott a teszt cső is csak éppen egy kicsit a cső vége kezd világítani. Sajnos nem találtam pont ugyan olyat csak egy hasonló értékű trafó áll rendelkezésre -4006A613 104<GP>- (ennek a két oldala egyforma). A próba során itt már minden cső egyformán világítani kezd de sajnos az új trafón lévő két cső csak halványabban de egyformán.
Volna esetleg valakinek egy 4001R7 41013-as trafója?

Segítségeteket előre is köszi.

Nem 12VAC-t csinál a hajtás, csak a trafót hajtja meg négyszöggel, ami 12VDC még mindig. A 12/230V trafó az inverter trafó(ami leválasztó is egyben, ahogy a linkelt rajzodon is látszik), aminek a 230-as oldalán kapsz egy 100-300VAC-t, attól függ, hogy milyen a hajtás és a trafó áttétele... amit egyenirányítasz és töltögeted a kondit, amit majd a gyujtótrafóra sütöl ki. A gyújtótrafó közös ponton van, ahogy az a linkelt rajzodon is van, így az nem minősül leválasztásnak, de ha mégis külön kivezetéses lenne, akkor se szabad arra hagyatkozni.
Ezt az egészet meghajtod egy dugasztápról, trafóról vagy akkuról és így mehet a villanypásztor.
A nagyfesz és a földelés a kimeneten nem azonos a betáp GND-jével vagy a védőföldeléssel!
Amennyiben a hálózati üzemű verziónál maradsz, úgy ne is várj semmilyen formában segítséget, mert nem kapsz! Senki nem asszisztál ekkora baromságokhoz. A képek között találsz sok-sok megbízható elektronikát, leírással, tervekkel, kapcsolási rajzokkal... biztos találsz Neked megfelelőt is.

Dupla frekin járatva majd egy külső 2es osztóra vezetve.Az osztó flipflop Q és ~Q kimenetei adják a 2 fázisú jelet.
Vagy ha az egy kapuidőnyi késés belefér a fázis hibába akkor csak egy inverter kell akkor mehet alapfrekin is.
Persze ez nem szoftver , vasból van megcsinàlva.Igen ez Fixen 180 fokos eltolás lesz.

Őszintén nem számolgattam, de most megtettem, kb 10ms utánégést hozhat létre a kondi (Q=CU=It |delta10V, 50mF, 50A). Hasra ugyanennyit tudhat a fojtó, meg ugyanennyit a mágneskapcsoló késleltetése, összesen 30ms körül lehet csak úgy járulékosan.
Ezalatt a drót az előtolással megtett volna pár mm-t (ennyit fogyott volna hegesztéssel, de mivel áll, így visszaégéssel fogy, valamivel persze kevesebb hosszat).
(2mm-t |20ms, 100mm/1000ms) (a huzalsebeséget érzésre határoztam meg).
(A huzal is utánfut, kompenzálva a visszaégést, de ez most tegyük fel, hogy elhanyagolható).
Szóval így meghasalva nagyságrendilag pont olyan visszaégési hossz adódik, ami határeset, vagy eléri az áramátadót vagy nem, mikor hogy (rövid huzalkinyúlással tövig ég, hoszabbal meg éppen nem).
Faggyút kipróbálom (van egy tégely vízszerelési marhafaggyú a polcon, illetve nem ide tartozik de aluba menetfúráshoz is állítólag jó, jobb mint a növényi olaj, alkohol, meg az üregelsőspré.)

Olyan hibás gépre gondoltam aminek megvan a kasztija csatlakozói csavarjai a főtrafója meg a tolóműje. Az egyeirányítót a fojtót az elektronikát a fokozatkapcsolót azt megoldom.
(de fontolgatom, hogy veszek egy komplett szettet palackkal reduktorral kocsival inverterrel 170e-ért (régebben volt itt belinkelve emagról, de több hegesztőwebáruházban is láttam azt a kombót. Csak az inverter képességeinek kellene utánajárni))
Ja, végülis hibás inverteres gép is érdekel, sőtt...

Emlékszem mennyire vártam az első lapos TV-met, mert az majd nem villódzik. Természetesen az LCD panel elég lusta hozzá, de a háttérvilágítás az nem. A CCFL csövekre különösen jellemző, hogy mint minden fénycső, ennek sem csökkenthető a fényereje. Legfeljebb valamekkora nem túl magas frekvenciával meg lehet szaggatni a működést. de ez sem lehet túl gyors, mert azt nem tolerálja az inverter. Eddig ez rendben is van, de most LED háttérvilágítás van a mostani TV-m LCD-je mögött, és az is PWM modulált. Bár a ledek nagyobb frekvenciával is szaggathatóak lennének, mégis megmaradt az 50-200 Hz közötti érték. Talán csak azért, mert felhasználták a maradék modulátor IC-ket a régebbi CCFL korszakból.

Van egy 23 inches monitorom, amit ledesítettem. Ebben is megmaradt az 50-200 Hz körüli (nem mértem meg a valós frekvenciát, csak az inverter halk kerregéséből saccoltam) szaggatású szabályzás. jelenleg egy mosfetet kapcsolgat PWM üzemben a vezérlő az inverter engedélyező bemenete helyett.

Gondoltam egyet, integráltam ezt a szaggatást, így végül is analóggá tettem a ledek fényerejét. Teljesen villódzásmentes lett a kép, viszont felmerült egy probléma. Lecsökkentve a fényerőt, a színhőmérséklet is változott. Mintha kissé zöldben erősödött volna. Olyan műszerem nincs amivel meg tudnám mérni a fény spektrumképét, de valami változás történik, ha más árammal hajtom őket. Visszaállítottam az eredeti PWM vezérlést, mert ha leveszem a fényerőt, így legalább megmarad az eredeti szinhőmérséklet. Majd később csinálok hozzá egy nagyobb frekvenciás modulációt.

Tehát a ledek sem üzemelhetnek tetszőleges árammal, mert a színe változhat. Na nem pirosról kékre, csak a fehéregyensúly borul fel. Próbáltunk mi is világítást dimmelni (1000W-os színházi lámpa, másnéven fejgép), de jobb volt a gyári mechanikus fényrekesszel, mert a triakossal vörösödött a színe. Nem is élőben volt csúnya, hanem videón, meg fotókon. De amint írod, az interferencia még nagyobb gond. Gondolom igazán profi studiókban szinkronizálni lehet a világítás, és a videó frekvenciáját. Valahogy úgy, mint hangtechnikában, ahol a mintavétel, meg miegyéb nem készülékenként változik, hanem van egy mester órajel generátor, és minden erre szinkronizál. Így nincs interferencia.

Az enyémet teljesen a nulláról építettem, úgy, hogy kaptam Phile80 fórumtárstól egy komplett mechanikát. A trafóm egy hiperszil U vas, ami nem erre a célra készült, a primer és a szekunder adott volt rajta, csak kellett hozzá egy több fokozatú előtét mert a primer tekercs 165V-ra készült, valami inverterben volt.
Ebben az ívfeszültség valahol 20V alatt van, pontosan nem emlékszem, de olyan 17-18V körül lehet, és 60000µF kondi van benne. Az egyenirányított és pufferelt szekunder fesz pedig 28-29V, de erre sem emlékszem pontosan. Ezért írtam múltkor, hogy a 30V körüli ívfeszültség nagyon sok, szerintem az nem annyi.
Az 1 fázisú gépekkel az a baj, hogy lehetne ugyan 1 fázisra is jó trafót készíteni, de az olyan lesz amit nem fogsz tudni ki-be kapcsolgatni csak lágyindítóval, különben minden bekapcsoláskor le fogja nyomni a kismegszakítót. Amit meg tudsz az meg olyan lesz, hogy nem igazán lesz benne kraft, szóval nem igazán lesz jó Co hegesztőnek. Ezért 1 fázisról az egyetlen értelmes megoldás az inverter, már ha 1 fázisról is jó Co hegesztőt szeretnél. Van nekem is erre a célra egy félkész inverterem, csak egyelőre nincs kedvem bajlódni az átépítésével.

Ha érdekel mértem gyári 3 fázisú trafót, ebben ugye nincs kondi, a 3 oszlopos vas keresztmetszete 32cm², a szekunder feszültség 15 és 32V között állítható, meg nem mondom hogy ez most AC effektív, vagy már egyenirányított DC feszültség. Ezeket primer átkapcsolással valósítja meg, amihez 1-1,65T gerjesztés párosul.

Jó munkát kívánok !

Bevált NYÁK rajzot azért nem fogsz kapni mert az nálad nem lesz ugyanilyen. Neked más alkatrészeid lesznek, éppen ami beszerezhető főleg igaz ez trafó vasmagjaira és szinte mindenre, Ki mihez fér hozzá, és ettől függően újra kell tervezni az egészet. Maga trafó tervezés is több körös.
Ahogy mondtad nincs tapasztalatod (sokunknak nem volt mielött nekiáltunk) inverter építésben. Sokat kell tanulnod és ha megépíted fogsz is.
És egyetértek fastaction fórumtárssal, hogy "az élvezet , hogy működik felbecsülhetetlen ".

Sziasztok!! Segítséget szeretnék kérni.Gysim 160 inverter egy 14 lábú ic-je ledobta a kupaja közepét. Annyi látszik rajta hogy 386D alatta lévő sorban pedig 7739. Ha ismeri valaki kérem legyen szíves segitsen .Előre is köszönöm!!

Igen erre gondoltam nem megy az inverter rendesen ez biztos.

Sziasztok!
Ez a készülék ismerős valakinek?
Kb. 5 mp-ként ad csak szikrát, de az is elég kicsi. Kondenzátora megvan 25uF. Azt, hogy mennyire tölti az inverter még nem tudtam megmérni. Van ötletetek a hiba kereséséhez?
A hűtőbordán BD243 van.

Pedig vannak kapcsolások, elsősorban inverter (DC/DC), amik a nyitott FET-en eső feszültséget mérve korlátozzák az áramot.

Sziasztok! Fimer1100x inverter javításában szeretnék segítséget kérni. Eddig elért eredmény: lágy indító ellenállás,inpulzustrafó utáni 18v-os zéner,IGBT-k,duál dióda és vezérlő IC-k cseréje után 100w-os égővel sorba kötve, a kimeneten 36v az égő nem világított . ezért bedugtam direktbe a kimeneten 42v-volt ,de kb 10mp múlva a főtrafó utáni IGBT kipukkant. Segítségeteket előre is köszönöm!! Üdv Imre

A hetra mert trafó működni fog.Az inverter adatlapját meg kell nézni hogy szerepel rajta a generátoros működtetési lehetőség.Ha nem,akkor simán hazavághatja a gépet.

Alaplapi elem halott volt cseréltem majd bios default settings visszaállítás volt. Rádugott monitor nélkül nem ad képet egy másik KOMPLETT kijelző egységen sem. Két db teljesen komplett (kijelző kábel inverter ) megjelenitőegységem van, egyikre sem ad képet. 1x sikerült alt+F4 kombinációval átváltani külsőről saját kijelzőre, akkor a kép hibátlan volt. Nem volt sem cső sem inverterhiba.

Sziasztok!

Miért van az, hogy egy ilyen inverterbe Bővebben: Link, csak "fázishelyesen" lehet csatlakoztatni notebooktöltőt? Fordítva bedugva nem működik.

Meg fogsz lepődni te is. Ennél a kapcsolásnál és ebben az alkallmazásban ( amiről nem tudjuk még, milyen spéci dologhoz kell ) úgy is szépen "billeg", léptet Q0 és Q1, ha a P2 bemenetre 4.5 és 7 volt közötti nagyon lassú fűrészt vagy háromszöget vezetek, ami sok másodperces is lehet ( vagy még több ). Triggerel valamennyire a clock utáni belső inverter.
12 voltos tápnál 6.5 volt kb. a billenési pont.
Csupán a hecc kedvéért próbáltam ki, a sok huzavona miatt.
Megjegyzem, én se gondoltam volna, mert adatlapokból szoktam dolgozni.

Készítettem egy invertert IR2130 FET meghajtóval Bővebben: IR2130

IRFP460 MOSFET-et hajtok meg vele, az a probléma hogy terhelés nélkül is nagyon melegednek, pedig katalógusadat szerint az IC 2,5us deadtime-ot ad meg, ezekhez a közepes teljesítményű FET-ekhez 10 ohm körüli gate ellenállással simán jól kéne működni, sőt már azt is megcsináltam hogy 120 Ohm ellenállással kapcsolom be, és 10 Ohm + dióda kapcsolom ki, de nem nagy javulást értem el, az inverter olyan 20kHz körül megy a frekvencia sem olyan nagy. Mi lehet vajon a probléma?

Tisztelt Fórumozók! Egy problémám volna, ha valaki segiteni tudna. Tápegységet kellene készitenem, kb 40V és 15A teljesítményre. Van egy transzformátorom, ami egy toroid trafó elvileg 800VA-s eredeti gyári trafó, de forcsa adatok vannak a cimkéjén. Az adatok PRIMER: 2x26V 50Hz!!!! secunder 235V 800VA!!! Ebból az adattáblából azt szürm le, hogy ez valami féle talán inverter trafója lehet ( vadonat uj, soha nem volt használva) Kérdésem: Mi a véleményetek, "fordítva" vagyis a 235V tekercset primernek és a 2x36 V ot szekundernek használna lehet e gond belőle. A saját logikám szerint lehetséges hogy a most már szekundenr feszültség nem 36 V lesz hanem több vagy kevesebb, de tulajdonképpen más problémát nem vélek a dologból Kérem szives hozzászólásotokat üdv lacusska

Nem hinném,hogy ez lehet a gond.

Kösz, ezt holnap kipróbálom.
Az nem lehet, hogy túl nagy teljesítményű az inverter trafó? (10V 0.8A)

Igen, az süti ki, a diac bekapcsolva marad amíg ki nem sül alatta a kondi, és az energiát megeteti a tirisztor gétjével.
Inkább a másik dolog lehet, hogy a tirisztort bekapcsolva tartja az inverter.
Milyen tirisztort tettél bele?

Sziasztok!
Megépítettem az alábbi villanypásztort, de 4-5 szikrázás után gyújtva marad a tirisztor, és melegíti az inverter részt. Ha a tápot elveszem-visszaadom, akkor megint 4-5 szikra és gyújtva marad. Mi lehet az oka?
(bár nekem az is fura, hogy a tirisztor rövidre zárja az inverter kimenetet, az meg lehet, hogy szolgáltat elég áramot a gyújtva tartáshoz)

Ezek csak jelképes részletek. Természetesen a gate meghajtó, meg a szint illesztő sem hagyható el, mindössze ara akartam rávilágítani, hogy az R+D megoldástól talán ez korrektebb. Olyan elképzelés is volt, hogy az RC tag helyett 4-10 darab buffer vagy inverter is használható lehet, mert ezek együttes késleltetése elég a holt idő beállítására. A logikai fokozatokat a lehető leggyorsabbra kell választani, de az áramköri parazita lengések miatt valószínűleg kell trigger fokozat is. A gate meghajtást meg kellően nagy árammal kellene megoldani. Ezen is múlik a hatásfok, mert hiába a gyors fet, ha a meghajtást szándékosan lassítjuk. Még az is javulást eredményezhet, hogy a fet source lábára tőben ráforrasztunk egy negyedik kivezetést, gyakorlatilag létrehozva a lehető legrövidebb hozzávezetést a source lábra. Ehhez a ponthoz képest hajtanánk meg a gate elektródokat. Így mivel nem szól közbe a source kivezetésen eső drain áram okozta feszültség, gyorsabb lehet a meghajtás. Persze ennek az az ára, hogy az alsó fet meghajtása is lebegő lenne, hiszen nem közös a negatív tápsínnel. Cserébe akár hosszabb lábbal is beforrasztható a fet, mindössze 4 lábú alkatrészként kell kezelni. A hosszú lábak okozta probléma ugyan is két részből tevődik össze. Először is a túllövések okozta túlfeszültség, ami a fetek épségét veszélyezteti, ami a fetekhez illő tápfesz kiválasztásával kordában tartható, valamint a source elektródon eső negatív visszacsatolás, ami pedig lassítja a be- illetve a kikapcsolást. Erre vagy a nagyobb meghajtó tápfesz a gyógymód, vagy az említett plussz láb kiépítése.

Ebbe teljesen igazad van! Csak nem tudom megoldani a hálozati táplálást, maximum akku plussz inverter!
De nem hiszem hogy kifozetődő lenne!
70 € már lehet venni Ryobi és Ridgid márkájú akkusokat!

Nekem főképpen 4-8mm réteglemezhez 5-8mm plexihez kellene havonta egyszer ketszer!
Ezért vivodok azon hogy érdemes e beruházni egy 140-160 € Makitába vag Bosch ba.

Na jo nem csak asztalba menne.. néha néha kivenném kézbe is az biztos!