Fórum témák
» Több friss téma |
Úgy néz ki az átfúrás még működhet is, csak a tű beleszúrása ami nem tett jót mivel nagyon hegyes volt ás átszúrta a lemezt.
Fúrtam a tetejére egy nagyobb 4mm-es lyukat, így most látszik hova hatolt a tű, csatolok róla képeket. Egyébként most ha az alsó lemezhez teszem a multiméter pozitív vezetékét akkor még a kis lyuk ellenére is tudok 1voltot mérni azaz máködőképes is lehet a cella. Arra gondoltam ha becinezném azt a kis lyukat lehet még használható is lenne a cella, bár gondolom nem túl biztonságos a kis lyuk miatt mivel nyomás ha képződik majd kilövi a cindugót és jobb nem feltölteni. Még annyit kipróbálok, hogy 3voltra óvatosan fel tudnám-e tölteni egy rézdrótot bedugva a nagyobb furatba, hogy hozzáérjen az alsóbb lemezhez és rácinezve a tetejére. Ha ez működhet akkor a többi cellát is megfúrom de nem tűt szúrok aztán bele, csak drótot ami leér az alsóbb lemezig és rácinezem. Leteszteltem közben a Sony cellákat is, betöltésre (0.6Amper kezdeti árammal) kb. 2150mAh töltődött beléjük, úgy 5.5órán át mivel hamar kisebbre váltott a töltőáram. Merítettem őket 0.8Amperrel, de úgy már mindössze 600-700mAh kapacitás kinyerése után 3Voltra eseta feszültségük és így a merítés lekapcsolt. Hagytam őket pár órát pihenni majd 0.2Amper merítéssel folytattam tovább, úgy már további 1Ah kinyerése sikerült bár beletelt 5órába ez is aksinként... A teljes kapacitás és teljes lemerítés akkor pontos amikor kisebb árammal terheljük, ezt jó tudni, mert az is lehet merültnek gondolunk egy cellát, de csak a feszültsége esett le hamar 3voltra és a töltés nagy része még benne lehet. Nagyobb árammal merítés után ha pihentetjük még akár újra használhatunk régebbi litium cellákat rátöltés nélkül is. Tanulság, hogy a régebbi celláknál az eredeti kapacitás nagy része újra kinyerhető viszont csak kis áramú terheléssel bírják, azaz ha egyesével vagy sorba kötva nem is, de párhuzamosítva őket még akár pár ampert is bírhatnak, legalábbis remélem mivel akészülék amiben használni szándékozom folyamatosan 4ampert vesz fel néha kicsit fölé is ugrik.
Kifurtam a maradék 4 SAMSUNG cellát is, de már vigyáztam a belső lemez ne sérüljön és tűt sem szúrtam bele.
Van benne valami kis védőáramkör vagy bimetál vagy nyák, ez alatt van a valódi pozitív pólus. 3millis fúróval annyira fúrtam be, hogy szétroncsoljam azt a kis nyákot és mellé betudjak még ékelni egy millis vastag rézdrót darabot. Így már mindegyik cellán tudokmérni 1-2volt körüli feszültséget, illetve pár percre 3Voltra tettem őket és fel is kúsztak 3 voltra. Most már csak ügyesen rögzítenem kellene a réz drótdarabot és odacinezni aztán lehet is töltögetni. (Szerintem ha csak beékelem a réz drótot az idővel majd oxidálódni fog vagy rézgálic válik ki ezért lehet jobb lenne eleve rácinezni a belső pozitív lemezre, de annyira most nem vagyok ügyes, félek túlmelegíteném.) Sajnos most elég zizis képet tudok csak csatolni a fúrás eredményéről, mivel már alig volt fény. A hozzászólás módosítva: Okt 22, 2012
Sanos a belső pozitív lemez nem olyan erős mint a külső amit átfútram, viszonylag könnyen benyomható, így a keményebb rézdrót betömködése nem mindig járt sikerrel, mert beljebb "horpasztotta" azt a belső lemezt ami ráadásul nem is nagyon forrasztható.
Valami hasonló "zsák" lehet mint a polimer cellák külső tokja csak kicsit erősebb mint valami 1-2tizedmillis acél lemez. A hőtágulától stb. néha érintkezett a réz drót néha nem, így inkább kicseréltem pár cellánál vékonyabb sordrott hangfalkábel "bélésre" amit csiga alakban betuszkoltam a két lemez rész közé majd jól megcineztem. (Vigyázni kell mert a negatív pólus az elér egészen a cella tetejéig, ha lebontjuk a felső kis szigetelő gyűrűt akkor látni is és mérhető, a kis dróttal nem szabad rövidrezárni ami könyen megtörténhet ha kilógnak a kis szálak felső pólus oldalsó résein.) Így már jobban vezet a puhább kábellel betuszkolva. Most "storage" módban töltöttem fel az így életrekeltett aksikat azaz 3.8Voltig töltve majd addig csökkentve áramot míg az nulla nem lesz (500mAh ment kb. bele így). Kövekező kísérletezésemig hagyhatom őket így pihenni.
Ezen a 4dolláros kis 1Amperes töltőáramkörön gondolkodtam:
Bővebben: Link Ugye jól sejtem, hogy ha a miniUSB aljzatot leszedem róla, vagy/és ha csak a "IN+" és "IN-"-re kötöm az 5voltos stepdownom kimenetét akkor fog tölteni, nem kell neki adatkapcsolat pc-vel? Ha átmenetileg kevesebb áramot tudok szolgáltatni töltés közben vajon tölt-e kevesebbel vagy a kimenő feszültsége esik le, nem az áram? A hozzászólás módosítva: Okt 25, 2012
Nem kell adatkapcsolat. A csip fali áramforrásról is működik. Ha a programozott áram tizede alá csökken a töltőáram, megszakítja a töltést. Adatlap.
A hozzászólás módosítva: Okt 25, 2012
Idézet: „vagy a kimenő feszültsége esik le, nem az áram?” A szabályzó a kimeneti feszültséget szabályozza, azt pedig az akku dönti el, hogy az adott feszültségszinten mekkora áramot vesz fel - általában alacsonyabb feszültségszinthez kisebb áram szokott tartozni. Mivel a kimenő feszültséget a lineáris szabályzó esetén a bemeneten kapcsolt feszültség korlátozza, így ha csökkented a bemeneten a feszültséget, akkor tuti, hogy mind a feszültség, mind az áram csökkenni fog a kimeneten.
Sziasztok,
A kérdésem nem töltéshez kapcsolódik, hanem li-polymer telefon akksi védelméhez. A mellékelt kapcsolás szerint építettem meg a LED-világítást a kerékpáromra. A LED-ek feszültségét magam is kimértem. Az akkumulátor feszültségét 22mA terhelésnél mértem. A GND jelenleg maga a váz. Rövidzár ellen szeretném védeni az akksit. Mekkora biztosítékot kellene elhelyeznem, ami nem okoz túl nagy feszültségesést, de megfelelően véd? Köszönöm a segítséget. Most elkezdtem regenerálni azokat a cellákat amiket fúrással sikerült csak újraéleszteni, de a legtöbbnél nem lesz siker. 3.8Voltra töltöttem fel őket első körben, de egy nap állás után leesett a feszültségük 3 volt alá.... Most 4.1Voltos korláttal állítottam be a töltőt, de olyat is látok, hogy eléri a 4voltot majd leeseik töltés közben 3.98voltra, úgyhogy inkább leszedtem a töltőről. Ez nem hiszem, hogy normális, ilyenkor hagyni kell ezeket a cellákat ugye mert már a végüket járják, vagyis nem zombik hanem gyakorlatilag halottak?
Li-ion akksit 3V alatt nem nagyon kéne használni. Ha töltés után használat nélkül is leesik 3V alá, akkor az szerintem kuka. Márminthogy veszélyes hulladék gyűjtőpont...
Értem, akkor ezekkel már sokat nem kísérletezek,
pedig nem is régiek kb. 1éves SAMSUNG cellák voltak. Ami pedig 10éves Sony cella azt gyakorlatilag elsőre felélesztettem 0-1Voltos állapotból és továbbra is tartja a feszültségét és elég jól teljesít, ha kisebb árammal terhelem de ezek az újabb samsungok úgy látszik nem olyan strapabíróak. Még megnézem mennyit esik a feszültségük a napokban a mostani rátöltés után, azután ha megint leesik 3voltig akkor hagyom őket későbbi tesztekhez. (pl. majd ha kisüt a nap akkor napelemről "közvetlen" töltés teszthez ezeket használom, hogy figyeljem a feszültségesést a napelemen, nem a jobb állapotúakat, nehogy a jókat nyírjam ki aztán majd mehetnek a gyűjtőbe. Addig pedig kint tárolom hűvös helyen, az erkélyen, persze csak fagypont fölötti időkben.) Még egy kérdés: tudtok esetleg valami 4.2Volt kimenetű könnyen beszerezhető/olcsó lowdrop drowdown IC-t ajánlani, amivel tudnék tesztelni közvetlen napelemről (egy védődiódán át) lithium cella töltést? Azaz csak korlátozná max 4.2voltra a feszültséget, de mást nem igen csinálna mert én figyelném, hogy ne töltsön túl. A hozzászólás módosítva: Okt 27, 2012
Az MCP738xx szériát nézegesd szerintem. Vannak köztük igen barátságos árúak.
A hozzászólás módosítva: Okt 27, 2012
Értelek, ez egy li-ion töltő IC, már korábban ajánlottad és igen okos végig vezérli a töltést, de én arra gondoltam hátha van egyszerű low-drop feszstab IC is 4.2 voltra, csak feszültség korlátozás céljából, de végülis ez sem egy borsos ár meg ha többet tud mint egy feszstab az sem árthat.
Arra viszont akarok még feszstabot találni, ami nem töltés téma, de egy celláról meghajtani 3voltos alkalmazásokat (pl. van egy okos ceruzaakku töltőm aminek 3V 2A stabilizált tápja van), az LD1117 széria 3voltos változatán gondolkodtam, de az csak 800mA-t enged át és 1Vol a feszültségesése, így 3.6voltról nem könnyű 3voltot előállítani, nekem meg 2amper kellene 3volton... majd keresek erre valami topicot és ott utánaérdeklődök.
TL431 + IRFZ44N?
Valami ilyesmi? Standard LDO-kból 1A felett nehezen találni értelmes árú értelmes cuccot. Pláne, ha nagy áram mellett kéne tudni pár tized Voltos dropout-ot. Ezzel szemben 30-60 Voltos FET-ből nagyon könnyű venni pár tíz milliohmos Rdson-út, az meg ugye 2Ampernál nem fog nagy feszültséget ejteni.
Hát ez tényleg nem egy egyszerű dolog, bár itt már off-topicnak számít, lehet inkább sorba kötök a cellával egy erősebb Si diódát és reménykedek, hogy ejt annyit a feszültségen, hogy nem megy tönkre az a mikrokontrolleres töltő amit használnék róla, persze az is pont kis áramon az csak 0.3voltot ejt méréseim szerint és csak nagyobb terhelésném megy 0.7Volt irányába a feszültségesése.
Nincs valami korlátja annak, hogy hány cellát köthetek párhuzamosan?
Neten még alig láttam olyat, aki 3 cellánál többet használt párhuzamosítva, de én 8cellás akkupakkot akarok most építeni párhuzamosan kötött 18650-ös cellákból amiket 4amperrel merítenék és töltenék. Így elvileg 0.5amper jutna csak egy cellára (negyed C töltésnyi), de mi van ha a kisebb ellenállásbeli különbségek miatt máshogy merül/tölt valamelyik cella? (4cellás használattal eddig még nem volt gondom.)
Én kettőt se kötnék párhuzamosan. Bagóért lehet kapni töltő IC-t (lásd MCP738xx), akkor minek pusztítsam a legdrágább alkatrészt, az akksit?
Már megrendeltem az általad javasolt töltő IC-ből párat, de nekem azért kell párhuzamosan tölteni és meríteni mert egy hosszabb utazáshoz gyártok nagy teljesítményű akkupakkot amiről az egyik készülékem akarom majd használni.
Ahova megyek ritkán lesz hálózati áram a töltéshez, jó sok párhuzamos cella kell majd, hogy kibírjam egy darabig velük illetve a készülékem átlag 4amperes terhelése miatt is sokkal jobb ha nem egy cellát terhelek egy időben, hanem legalább 4et. Szeretem volna tudni 8 párhuzamos cellánál lehetnek-e veszélyek, mert eddig annyit még nem párhuzamosítottam, korábban itt azt írta valaki, hogy nincs nagyobb rizikó mintha egy cellát használnék, de azért jobb itt is utánakérdezni mielőtt bumm lenne. Az MCP738-at majd akkor használom, ha az 5wattos napelememről tudok tölteni pár száz milliamperrel, csak az egy hónap alatt se tölti majd fel a pakkot, ahol lesz áram ott majd rendes töltőről tölteném több amperral.
Én multifuse regenerálódó biztosítékot kötök sorban a cellákal az akkupakkom kimenetére, hogy védjem a túlterheléstől és a külső rövidzártól. (pl. 5ampereset.)
Nem tudjátok esetleg ez jár-e jelentősebb teljesítmény veszteséggel, vagy bezavarhat-e töltés közben ha ezen keresztül töltök? Eddig még nem tapasztaltam vele problémát, töltöttem rajta keresztül is. Mintha azt írták volna valahol, hogy mivel ezeknek is van kicsi ellenállása illetve bizonyos szinten melegednek kisebb áramokon is mint a korlátjuk így már sok helyen nem használják a pakkokba építve. A hozzászólás módosítva: Okt 31, 2012
Megépítettem a MCP738xx alapú töltőt, de mivel a legkisebb SMD méretben kaptam csak, hát rendesen megizzasztott mire a nagy pákámmal ráforrasztottam a többi alkatrészt a mikro lábacskákra.
Annyira már összeforrasztottam, hogy tudjam tesztelni, nem lett-e zárlatos a lábaknál stb. a legkisebb 4,7mikrós elkók lábaira rögzítettem, majd ezután megy egy kis dobozkára és kap egy nagy áramszabályozó potmétert ami akkora az IChez képest mint a Nap a Földhöz képest... Legközelebb tuti inkább megveszem készen, ha egy ezresbe kerül is mint ezt öszeforrasztani... Bekapcsoltam stabil 5volt tápról, 4,23 Voltot mért rajta a multiméterem üresjáratban és amikor rátettem egy telefon lithium cellát tesztelni a töltést, el is kezdte tölteni 4,16Voltra ugrott a feszültség (mivel a cellákat nemrég feltöltöttem) és a LED világítani kezdett. Képeket csatolok.
Sajnos ma amikor beszereltem végre tokba és elláttam potméterrel is, véletlen fordítva kötöttem be a tápra és elfüstölt
 Valami nagyobb kiszerelésű töltő IC kellene ami tud 1-2ampert is de állítható akár 200mA-re is és strapabíróbb.
Mégis csak újraforrasztottam egy másik ugyanilyen IC-vel, de most felhasználtam egy másik SMD IC-hez gyártott nyákot, amit kis trükkel ennél a lábköznél rá tudtam forrasztani.
Ugyanúgy működik mint az előző példány, most már óvatosabban kötöm áramra. Tettem oda egy potmétert, hogy a töltőáramot tudjam vele korlátozni 1amper és kb 300mA között. Sajnos azt tapasztaltam, hogy hiába hagyom 1amperen (1K-s ellenállás) akkor is leszabályoz még üres cellánál is 400mA környékére. Amikor rádugom a cellát még van, hogy 800mA környékén kezd de csak 1 másodpercig, aztán leszabályoz. Ezt úgy teszteltem, hogy az 5volt bemenetre sorba kötöttem egy ampermérőt. (Mivel kimenetre nem szabad azt írták is.) Lassú töltéshez jó lehet, de nekem van 16amperórás egycellás pakkom is... ahhoz ez kevés. Képek csatolva. Idézet: „Amikor rádugom a cellát még van, hogy 800mA környékén kezd de csak 1 másodpercig, aztán leszabályoz.” Felmelegszik. Ki lehet számolni, hogy mekkora teljesítmény alakul rajta hővé - I*(Ube-Uki) - az pedig kiderül az adatlapjáról, hogy ettől mennyire fog melegedni (kb. 150-200Co/W szokott lenni ezeknél a pici tokoknál, szóval 1 Wattot már nem tud elfűteni). Ahogy melegszik, úgy fogja magát vissza (hogy meg ne süljön). Az áteresztő stabilizátorok már csak ilyenek.
Az smd alkatrészek általában a hő nagy részét a lábain kersztül a nyák fóliának adják át. Sok esetben az elfűthető hőmennyiséghez megadják a szükséges fólia méretét is.
Egy légszerelt smd alkatrész jelentősen kisebb mértékben terhelhető, mint egy rendesen nyákba beforrasztott.
Köszönöm,
erre is gondoltam, viszont csak ilyen tokozást kaptam, akkor megpróbálok még odaforrasztani kicsit nagyobb vezetőket vayg rézlemezt a sarkon lévő lábak környékére. Végülis már jobban hozzáférek a kicsi nyák miatt mint amikor nyák nélkül forrasztottam a kondik lábaira. A föld láb (GND) pont középen van és arra nehezebb odaforrasztani, pedig annak kellene még vastagabb vezetékkel rendelkeznie szerintem, majd odabillentek óvatosan egy ellenállás lábat a középső lábra mert annak a legkevesebb most a nyák fólia része is
Közben még átgondoltam a dolgot és a melegedés az nálam akadály, mivel főként arra használnám az IC-t, hogy amikor csak napelemről tudok tölteni akkor is legyen mivel tölteni minél kevesebb veszteséggel viszont akkor meg eleve a melegbe lesz a töltő a tűző napon, egy fekete műanyag dobozban...
Arra gondoltam más megoldást kellene alkalmaznom, de nem tudom melyik lehetne működőképes: A) mivel a napelem cellasor után step-downt akarok kötni, lehet nem 5voltra kellene beállítanom a kimenetet, hanem mondjuk 4.9 vagy 4,3voltra esetleg 4,2voltra és úgy menne erre a töltő ICre, kevesebbet kellene így eldissszipálnia hővé. Itt az lehet abökkenő ha lowdrop-os is az IC akkor is 0,7volttal több kell neki legyen a bemeneten mint a kimeneten az üzemeléshez, azaz hogy 4volton tudjon tolteni 4,7volt kellene gondolom a bemenetre. B) esetleg köthetném közvetlen az egycellás litium pakkot a stepdown-omra és vezérlő IC nélkül a stepdown kimenetét 4,2voltra beállítva tölthetném egy darabig, úgyis a töltés elején mehet még a több áram. Előbb ki is próbáltam (kis dugasztöltővel megtáplálva astepdownt napfény hiányában) de azt tapasztaltam, hogy a cella feszültségét túl gyorsan felvitte 3voltról 4voltra, így inkább nem mertem aztán úgyhagyni pár másodpercnél tovább. Lehet a stepdown túl durva mert a kimeneti feszültséget mindenképp tartani akarja. C) esetleg kihagyhatnám a stepdownt is és valami egyszerű 4.2v feszültségkorlátot összeállítani majd erre kötni a töltendő cellákat vezérlő ICvel vagy anélkül, hisz a napelem az áramgenerátor, úgyis esne a feszültsége... Még tanácstalan vagyok melyik lenne a legjobb megoldás ahol 1 watt sem vész kárba. Ha mindenképp vesztek legalább 1wattot akkor meg inkább használom az imaxB6 gyári töltőmet, ugyanis annak az üresjárati fogyasztása 1watt körül van és bármit tölt amit kiválasztok menüjében (kapcsolóüzeműen állítja be a kimeneti feszültséget elég jó hatásfokkal). Ki tudja, még talán annak is lehetne tovább csökkenteni a fogyatását ha az LCD háttérvilágítását le tudnám szabályozni.
Most kipróbáltam úgy, hogy 4,75Voltra állítottam a stepdownom kimenetét és úgy tudott az IC tölteni 1amperrel is! Legalábbis a bemeneten 1,1Ampert mértem!
Lehet elég neki 4,75Volt is és akkor nem szabályoz majd le. Melegedést annyira nem tapasztaltam, bár forrasztottam a lábakra kisebb lemezeket űtés végett, de nem melegedtek, talán a kisebb feszültség segített. Idézet: „Lehet elég neki 4,75Volt is és akkor nem szabályoz majd le.” Olvasd már el az adatlapban, és megtudod, hogy mennyi elég neki (én valami 0.2V körüli értékre emlékszem). Ugyanakkor az is igaz, hogy pont akkor akar nagyobb árammal tölteni, amikor alacsonyabb feszültségen van az aksi. Szóval akár olyanra is meg lehetne csinálni az előtét fokozatot, hogy a kimenő feszültséghez képest állítson elő mondjuk egy Schottky-diódanyitásnyival magasabb feszültséget...
Nem igazán találtam számomra értelmezhető minimum bemeneti feszültséget az adatlapban.
Van sok utalás hőmérséklet függvényére pl.: Idézet: „Unless otherwise indicated, all limits apply for VDD= [VREG(typ.) + 0.3V] to 6V, TA = -40°C to +85°C. Typical values are at +25°C, VDD = [VREG (typ.) + 1.0V]” de itt akkar nemtudom 0,3Volt vagy 1Volt-al kellene többnek lennie. Vannak grafikonok is de főleg 10kohm és 2kOhm-és PROG értékek között amelyek max 500mA-re állítják be nem 1amper kezdeti áramra. Még van egy shutdown áramkör is említve ott csak 50-150mV-ot írnak: Idézet: „the input supply must rise to a level 150 mV above the battery voltage before the MCP73831/2 become operational. ” A grafikonokból úgy tűnik ha kevesebb a feszültség azaz 4,5-4,75V közötti akkor tud a legtöbb árammal tölteni. A diódás módszer jó ötlet, én mondjuk arra gondoltam, hogy a bemenetre sorba kötnék egy Schottky-t és az nagy áramnál amikor a cella feszültsége még leginkább 4volt alatt van akkor ejtene többet a feszültségen, és amikor meg már kicsi az áram mert közelít a 4,2volthoz akkor meg kisebb feszültség esne és így követné valamennyire a bemenő feszültség a töltöttségi szintet és a töltőáramot. Lehetne ekkor is 5volt alatt a bemenet, hisz a Schottky-diódán amúgy sem esne több 0,34 volnál kis áramon amikor 4,2voltnár jár már a töltés. Ha jól olvasom ki az 1N5819 adatlapját ezek a feszültségesés adatok: 0.1A 0.34V 1.0A 0.6V 3.0A 0.9V Idézet: „de itt akkar nemtudom 0,3Volt vagy 1Volt-al kellene többnek lennie.” Ha van legalább +1V, akkor igazak a "typical" oszlop értékei. Ha van legalább +0.3V, akkor a minimum és maximum oszlopokban levő értékeket betartja az IC. Idézet: „Vannak grafikonok is de főleg 10kohm és 2kOhm-és PROG értékek között amelyek max 500mA-re állítják be nem 1amper kezdeti áramra.” Előrébb, a táblázat szerint a minimum értéke az ellenállásnak 2k, ahhoz pedig ~500mA tartozik. Nem írja az adatlap, hogy tudna ennél többet az IC... Idézet: „A grafikonokból úgy tűnik ha kevesebb a feszültség azaz 4,5-4,75V közötti akkor tud a legtöbb árammal tölteni.” Ez azért van, mert akkor kevesebb hőt kell disszipálnia, különben az emelkedő hőmérséklet miatt vissza fogja venni az áramot. A "Figure 4-2" mutatja az összefüggést. A Schottky-knál az emelkedő hőmérséklet csökkenő feszültségesést eredményez, úgyhogy a 25 fokos értékekhez képest akár 0.1-0.2 Volttal keveseb is lehet üzem közben. A hozzászólás módosítva: Nov 19, 2012
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
