Hello mindenki.

Egy tápot szeretnék építeni az olcsó kategóriás akksis fúrógépek akkumulátor tokjába. Szerintem sokan vagyunk így, hogy van itthon egy esetleg több gépünk, aminek semmi baja, de az akksija miatt ne használjuk.
Erre szeretnék valami kompakt megoldást. Kellene mondjuk 12V 25A hogy ereje teljében lehessen újra a gép. Annyira szerintem nem kell stabil táp, de szeretnék olyat csinálni, amelyiknek lehet valahogy állítani a feszültségét, mert sok féle feszültségű gép létezik. Jó úgy is, ha a trafót úgy tekerem meg.

Szerintem ez lenne a legideálisabb(kevés alkatrész így kis helyen elfér,olcsó,egyszerű):
http://skory.z-net.hu/rezonanstap2/reztap2.html

Pedig szerintem a D osztály azon előnyei, hogy jobb a hatásfoka, ezáltal kevesebb bordát igényel, így jobb lehet a méret/teljesítmény aránya, számomra adja az alapelképzelést, hogy kapcsolótápot neki. Egyébként a gyári, esetenként több ezer wattos Class D végfokokban is szerintem kapcsolótápok ketyegnek.

Persze, ezzel én is így vagyok, az erősítőm is (ami egy önrezgő class-d) egy zvs rezonáns tápról megy. De nem bírtam még rendesen belőni a cuccot, ha közös tápról megy akkor nem jó, zajos, ezért kényszermegoldásként két külön szekunder, egyenirányító meg pufferkondik vannak. Mostanában viszont időm sincs, meg kedvem se kisérletezni vele, főleg hogy így működik.

A B osztályú végfokok a legócskább kapcsitápról is elmennek minden gond nélkül. A problémák a D osztályban jönnek elő, mert ugye ott a táp is meg a végfok is szorgosan kapcsolgat, és ebből adódhatnak anomáliák amik aztán valamilyen zaj formájában megjelennek a hangszóróban. Eddig ezt rezonáns táppal sikerült a legkisebb értékre szorítani, azóta nem foglalkoztam a dologgal. Vannak erre jó kis leírások pdf-ben, de lusta is vagyok és az angolom sem túl jó.

Üdv.

Belekezdtem cimopata rezonáns kapcsolóüzemű tápegység után építésébe. Vannak dolgok amik nem tiszták, mindjárt a betáp elején van egy 5,6ohm-os ellenállás annak milyen szerepe van? A T3-as hálózati szűrő tekercset hogyan kell méretezni esetleg használható-e kész szűrőáramkör? A vezérlő ic 3-as lábán milyen fetet érdemes használni?

Az az 5,6 ohmos ellenállás egy NTC, lágyindítás gyanánt van az áramkörben, lecsökken az ellenállása ha "bemelegedett". T3-at méretezni fogalmam sincs, hogyan kell de használhatók kész darabok is oda(pl robosztusabb PC tápból). Oda az IC-hez akármilyen kis FET alkamazható (túláramnál a kondit kisüti, az IC ekkora leáll), én CEP703-at tettem oda mert van egy nagy rakásom belőle, de a cikkben lévő nyáktervhez passzol pl. az IRLL014, gyakorlatilag bármilyen min 0,2A és 40Vos N csatornás fet jó oda.

Nem tudja valaki hogyan kell méretezni az LC kört a kimeneti egyenirányításhoz? Forward táphoz kellene, 40V 3Aes kimenő áramra 1000µF-os puffer kondi van benne.

A fojtótekercs értéke a trafó szekunder áramának (és ezzel primer áramának) meredekségét határozza meg. A Fairchild AN-4134-ben találsz hozzá segítséget. Minél kisebb az induktivitás, annál nagyobb az áram hullámossága (ripple factor).

Köszi. 100 - 130kHz körül fogok járni, ahhoz gondolom a sárga PC-s vas már nem jó, viszont kicsit jobb minőségű tápokbol van ismeretlen világos zöld magom, az jó lehet ide. Szekunder oldali fojtónak volt használva eredetileg is, a + és - ágra külön tegyek tekercset vagy tegyem bátran egy magra, csak fordított tekercskezdetekkel?

Marha jó ez a "FPS Design Assistant"

A skori honlapján lévő saccoló progiról lenne kérdésem.
Erről: Bővebben: Link
Nem tudjátok mi pontosan az a kappa faktor? hogy tudok közelíteni a különböző magoknál a valósághoz?

Ugyan nincs teljes magyarázat, de talán segít:
Bővebben: Link

Igen azt olvastam, de nem ír konkrét típusokat, hogy lehessen tudni a hozzá tartozó értékeket. Csak azt írja, hogy mindenki küldjön neki infókat a magtípusokból kivett teljesítményről.

A gyártók közölnek hozzávetőleges adatokat egy egy adott típusról, de nekem úgy tűnt hogy annál még a Skori saccolásai is pontosabbak. Azért nem lehet ezt így meghatározni (de ez le van írva a saccolósdiban is), mert egy adott tápban általában sem a freki, sem a gerjesztés, sem pedig az áramsűrűség nincs kihegyezve. Ha ki akarod hegyezni akkor bizony kísérletezni kell, de nem sok értelmét látom mert egyszerűbb venni egy számmal nagyobb magot, ami költségben nem sokkal több, viszont nem kell csúcson járatni. A huzal dolog is érdekes, Skori 3-6A-es áramsűrűségről beszél, végfok tápban simán használok 8A/mm²-t, és max. 42 fokos a huzal. Hegesztőnél meg ennél jóval többet is lehet a szakaszos üzem és a ventillátor miatt. Nyilván folyamatos ohmos terhelés esetén ez már nagyon sok lenne.

Nem akarom csúcsra járatni a magot csak találtam itthon egy PQ2625 magot. Anyaga: PC30 TDK Az kb ugyanolyan mint a 3C80 vagy az N27. Ezt szeretném bele gyúrni egy kompakt félhidas rezonáns tápba. Konkrétan egy Akksis fúrógép akksi tokjába.
Én 5A/mm² áramsűrűséggel szoktam számolni. Majd a terheléses teszt megmondja mire lesz elég. Jó lett volna kihozni 300W-ot, viszont a magra csak durván 200W-ig fért el a huzal. Valószínű nem is fog sokkal többet bírni. A keresztmetszete 1.12cm² Ezt megmértem. A gyári adatlapon kicsit több szerepel.
55KHZ-en fog menni. A táp kimenetén 18V 10A körül fog tudni. Jó lenne legalább 15-18A, mert a gépet ha vissza fojtom (agyon terhelem) akkor föl tud venni ennyit.
Mindegy egy próbát meg ér.

Ilyen lett a trafó:

Bővebben: Link

Fúróhoz nem lett volna jobb egy szabályozott táp? Vagy egy sima önrezgő? A rezonáns pont a nagyobb terhelésnél fogja ejteni a feszt, amikor leginkább nem kéne. Azt tapasztaltam, hogy ezekhez a 10A kevés, annyival nem tudtam az éger deszka élébe az 55-ös pozdorjacsavart betekerni (mert ezt nekem néha kell).

Én az első 1T forward tápomhoz méreteztem 5A/mm2 körül a huzalt, 5A-es kimenőáramra lett tervezve a trafó. A tesztek során azonban kiderült, hogy 10A-t is röhögve le tudott adni a táp hosszú időn keresztül anélkül, hogy különösebben melegedett volna.

Minek annak szabályozott táp? A gyári akksik is le merültek.

A rezonáns tápnál nem zártam ki hogy önrezgő legyen. Azt fogom hozzá megépíteni. Egyelőre van itthon egy kísérleti tápom egy IR2155-el. Azzal csináltam meg deszkamodellen. Fetek IRF840-ek. Van hozzá egy 36uH-s soros induktivitás, mert a trafót nagyon szoros illesztéssel tekertem meg.
A kimeneten 2 dióda, a kondik és egy elő terhelés ellenállás.

Tök jó lett. El bírnék még vagy 50-100W-al erősebb tápot,de ezzel is van olyan erős mint az akksijával volt. Egyszer rá tettem egy ilyen gépet egy autó akksira és olyan erős lett, hogy el se hittem. Valószínű most is azt szeretném tőle elvárni, de szerintem nem kell maximalistának lenni, mert a gép bele fog halni.
Üresjáratban 19.6V van a kimeneten.
Aztán megterheltem. 8,2A-nél 16,4V volt a kimeneten. Aztán rátettem a gépet. Megterheltem mint állat. az árammérő éppen amikor ki akadt (Ami 20 ampert jelent) a kimenet 10,5V-ra esett be. Na ez már sok egy kicsit neki.
A 200W-ot simán bírja ez a kis mag.
Néztem üresjáratban a fogyasztást. 4W körül volt. Ez természetesen az IR2155 kapcsolás technikájából eredt. A magon nem mértem veszteséget. Nem is kell, mert 0.136T indukció mellett szinte nem is melegedett.
Hosszútávú terhelés még nem volt, de egy 10 percig kiszedtem belőle 135W-ot. Attól se izzadt. Jó lesz ez.

Viszont volna kérdés.
Mivel tudom megfékezni a primer fesznél a bekapcsolás után a túllövéses lengést? Nagyobb gate ellenállás?
Nem csináltam róla képet. Majd estére.

A másik a primer áramot egy soros 0.25 ohmos ellenálláson mértem. Annál is voltak ragyák a 0 átmeneteknél. Az áram különben szép szinuszos. Erről is csinálok képeket.

A kapcsolás különben egy sima gyári ajánlás két rezonáns kondival és egy soros induktivitással.

Valaki segítsen egy kicsit. Köszi.

A tápocskám már tök jól kezdett működni, csak hát a rezonáns kondik 100nF-osak és a soros induktivitás 36uH körül volt. Ezzel annyi a baj, hogy olyan teljesítménynél határolná be a tápot, amire nem képes. Akkor kicseréltem a kondikat 2 db 22nF-osra, az induktivitást meg 186uH-re.
A tápon belőttem egy 135W-os terhelést. Ettől nem tud még behatárolódni.
Beteszek két képet a jelalakról.
Az első a primer kör áramát mutatja egy 0,25 ohmos soros ellenálláson. 8-as kép.
A másik a soros induktivitáson lévő feszültség jelalakja. 7-es kép.

Mi itt a gond? Direkt nem akarok saccolni. Több féle induktivitásnál is ezt csinálja.

A kép alapján az LC rezonancia freki kb. 2x magasabb mint amilyen frekin megy a táp.

Kössz.
Az áram jelalak alapján tényleg annak tűnik, de a feszültség jelalakkal nem tudom mit kezdjek.

Azt szoktam csinálni, hogy beteszem a kondit és az ellenállás helyett berakok ideiglenesen egy potit, amivel ilyenkor eltekerve a frekit szépen látszana hogy mikor lesz jó. Utána pedig kiszámolom hogy az adott frekire mennyivel kéne nagyobb vagy kisebb kondi, azt berakom, és utána finomítom még a potival. Az ábrára én sem tudok mit mondani, nem lehet hogy betelít a soros tag?

A feszültségjelalak a tekercsen átfolyó áram deriváltja minket ez nem érdekel. Az áramot lődd be szinuszosra látszik, hogy alacsony a freki.

A szinuszok elején a kis tüske pedig szerintem a mágnesező áramra ül rá és a szekunder oldali diódák nagy kapacitása okozhatja.

Eddig én is nagyjából hasra meg próbálgatva játszottam a szekunder fojtóval, most viszont végigszámoltam egyet. Leírom a számítás menetét, már csak azért is, mert lehet, hibás valamelyik elgondolásom, és több szem többet lát.
Én PC táp sárga fojtót vettem elő. Én 50kHz-re tervezem a tápom, egy tranzisztoros PC tápban meg 35kHz-en ketyeg a primer oldal, viszont az ellenütemű egyenirányításnak köszönhetően a szekunderen ez 70kHz lesz, így szerintem megfelel. (Megj: 130kHz-en üzemelő 1T forward PC tápban már zöld-kék magot láttam).
Első lépésként konkretizáltam magamnak a következőket:
- 10A szekunder DC áram
- 2A hullámosság csúcstól csúcsig
Így a táp bőven CCM üzemben lesz 10A kimenőáramnál, az áram háromszög jelalakja pedig 9 és 11A között fog mászkálni.
40%-os max kitölrési tényezővel és 15V kimenőfesszel számoltam, a diódán max. 1V esik (legrosszabb esetben), így 16V lesz a tekercs dióda felőli részén. A másik oldalán a trafó szekunder feszültségének amplitúdója a 40%-ot és a CCM-et figyelembe véve 40V kell legyen. Így a 8us-os bekapcs periódus alatt 24V lesz a tekercsre kapcsolva. Ebből, és az I=1/L*integrál(U dt) --> I=1/L*U*t_be képletből visszaszámolva 100uH induktivitás esetén jön ki a 2A-es hullámosság.
Az AL értéket 70nH-nek mrétem, így ezzel a maggal 38 menet esetén jön ki a megadott induktivitás.
Most nézzük meg, megfelel-e a vasmag a dolognak a menetszám ismeretében.
Lemértem a toroid geometriai jellemzőit:
- Ae=0,5cm2 (keresztmetszet)
- l=56,5mm (közepes kerület, ez lesz a tekercs hossza)
A fenti adatokból kiszámoltam a mű permeabilitást az AL=mű*Ae/l képlet szerint, ahol mű=mű0*mű_r, mű0 értéke közismert. A mű permeabilitás értékére 7,84E-5 érték jött ki, a relatív permeabilitás ez alapján 63 körüli.
Az átlagos áram (10A) ismeretében a H=(N*I)/l képlet alapján 6785,6A/m mágneses térerősség jött ki, ami a B=mű*H szerint (lineárisnak feltételezve egyelőre a vasat) 0,532T indukció. E körül fog szaladgálni a mágnesezési görbén.
Korábban néztem egy kínai gyártó adatlapján, hogy ezek a fehér-sárga magok kb. 0,5T indukcióig lineárisnak tekinthetők, tehát az én esetemben ez a 0,5cm2-es AL=70-es mag fog azért már melegedni. Van egy ugyanígy AL=70-es magom, csak kb. 2x ekkora geometriai méretekkel, az már talán optimális lenne. Neked viszont szerintem ez a kisebb is tökéletes.

Ez érdekel.
Addig értem, hogy kiszámoltad a 38 menetet.
Onnan tovább nem értem. Megtennéd, hogy egyszerűen elmagyarázod a mű-s dolgokat?

Köszi.

A Skori számoló progijában csak légréses magokhoz tudok ilyesmit számolni.

Ma méreteztem fojtókat és a zöld piros mag T106-18 Al 70 Jól bírta az igénybevételt. Viszont a Zöld kék mag T106-52 110uH Al 95 már tűz forró lett. Igaz azon több menet volt mint a zöld piroson, de nem sokkal. (módosítottam a rezonanciát.) Furcsállottam. Rá akarok jönni miért volt.

Tulajdonképpen a villamosságtan jegyzeteim bányásztam elő, bár ezek az elektromágnesességi alapösszefüggések fizikából is mentek.
Kicsit akkor kibontom a dolgokat. Tekercsről lévén szó, kiszámolhatjuk a mágneses gerjesztést, amit a szakirodalom teta-val jelöl, és a képlete N*I, ahol N a menetszám, I pedig a tekercsen folyó áram. Én itt az áram középértékét vettem, ami megegyezik az általam tervezett 10A-es DC kimenőárammal. A gerjesztés ismeretében kiszámolható a H mágneses térerősség, ami teta/l, ahol l a tekercs hossza, jelen esetben a toroid közepes kerülete. Ezt összevonva jön ki a H=(N*I)/l képlet. Innen kétféleképpen mehetünk tovább. Amennyiben nincs adatlapunk a vasmagról, abban az esetben lineárisnak és hiszterézis-mentesnek tételezzük fel a mágnesezési görbéjét, ami a kommersz magoknál ugyebár nem igazán teljesül, de támpontnak megteszi. Ahhoz, hogy a mágneses térerősségből (H) mágneses indukciót számoljunk (B), ismernünk kell az eredő mágneses permeabilitást (mű), ami a vákuum permeabilitásának (mű_0=4*pi*10^-7) és az anyag relatív permeabilitásának (mű_r) szorzata. Külön-külön a kettő nem érdekes jelen esetben, csupán az eredő mű, ami kell. A mű-t az Al (fajlagos induktivitás) képletéből lehet meghatározni. Al-t ugye le tudjuk mérni, a vaskeresztmetszetet is (Ae), és a közepes kerületet is ki tudjuk számolni (l). Így tehát mű=(Al*l)/Ae. Ha a mű megvan, akkor a közepes (munkaponti indukció a következőképpen néz ki: B=mű*H. E körül fog mozogni a pillanatnyi indukció a mágnesezési görbén. A maximális indukciót meg úgy lehet kiszámolni, hogy a H képletébe a tekercs áramának középértéke helyett annak csúcsértékét tesszük be. Mivel a hiszterézist elhanyagoltuk, és a vasat lineárisnak tételeztük fel (ami 4-500mT-ig jó közelítés általában), ez csak egy közelítő számítás. Nekem az előbb vázolt esetben 500mT-ra jött ki a közepes indukció, ami azt súgja, hogy az a vas azért már fog melegedni, az általam pár hónapja közzétett kínai gyártó sárga-fehér magjának görbéje 500mT fölött kezd laposodni, és szélesedni.
Másik eset, ha van adatlapunk: a H meghatározása után megkeressük az adott H értéket a H-B ("hiszterézis") diagram vízszintes tengelyén, és leolvassuk a hozzá tartozó indukciót. Ki lehet a max és min áramértékekre is számolni, és így a grafikon alapján hiszterézis-veszteséget is lehet számítani, bár azt még nem néztem át, hogyan kell Watt értékbe áttenni, mindenesetre arányos lesz a hiszterézis-területtel.

Úgy tudom, a zöld-piros magnak kisebb a hiszterézis-vesztesége, mint a zöld-kéknek. Tudomásom szerint a legrosszabbak a sárga/sárga-fehér magok, aztán jönnek a zöld-kék magok, végül a pirosak. Úgy tudom, a piros magokat erőszeretettel használják D osztály kimenő szűrőjeként. (kérdésem: honnan lehet azokat tűrhető áron beszerezni? )

Próbából vettem még régebben piros magot, bár nem zöld piros. Kb D=36mm, d=19mm l=11mm-es 600as Al értékű. 250Ft volt egy kecskeméti boltban. Neten nem találtam róla semmit. Meg nem is próbálgattam még.