Nem elég a gyors fel- és lefutása a négyszögjelnek. Az is kell, hogy a késleltetési ideje is nagyon kicsi legyen.

Nagyon rossz terminológia az, hogy egy UcD is gerjed. Neki az a feladata, hogy rezegjen, szerintem ezt a kifejezést kellene használni. Mint ahogy az önrezgő kifejezés is nagyon jó rá. Ezen felül még gerjedhet is, de annak semmi köze a helyes működéshez.

Az UcD elrendezés a legegyszerűbb, nagyon is jól kézben tartható, ha egyébként sikerült építeni egy nagyteljesítményű, gyors komparátort. Ha ez nincs, akkor tényleg csak kínlódás... Az itteni próbálkozások, megvalósítások pont ezt célozzák meg, mint ahogy a nagy gyártóknál is. Ha ez megvan, akkor már nagyon egyszerű a dolog. Kicsit lapozz vissza, látsz tőlem néhány olyat, ami elég meggyőző tud lenni és hidd el, nagyon kevés kínlódás van mögötte.

Egyébként, az önrezgő kivitelre nemcsak UcD elv létezik, van még jó néhány más is, de az UcD a legegyszerűbb. A fix frekvenciájú elrendezés nekem sosem tetszett, egyrészt akkor is kapcsol a kimenet, amikor nem kellene, másrészt az előző miatt a hatásfoka is rosszabb. Nem véletlen, hogy komoly gyártók önrezgőt gyártanak.

Maga az elv, tehát, hogy a kimeneti rezgőkör és terhelés komplexumon megjelenő jel kövesse a bemeneti jelet önrezgően, az már a 70-es években ki lett találva. Nagyjából, az összes variációja. Nem erősítőbe használták, hanem DC/AC inverterekhez, amikor még nem volt nagy FET, de még BJT sem. Volt viszont tirisztor és annak a kényszerkommutációjához elég nagy veszteséget kellett eldisszipálni. És nagyon nem volt mindegy, hogy egy 50 Hz-es szinuszt hány kapcsolásból rak össze egy híd. Nem beszélve egy tirisztoros inverter dinamikus tulajdonságairól...

Ahogy elnéztem, a 70-es évek végére nagyjából mindenfajta elméletet kitaláltak, legfeljebb nem volt hozzá eszköz. Most viszont van FET, meg IGBT, tehát elő lehetett venni a D osztályú erősítőt is. Amikor lesznek még jobb eszközök, akkor azokkal lesznek ezek a dolgok kivitelezve és még jobbak lesznek.

Nem értek hozzá, de a távolság talán áthidalható lett volna, ha az RF kimeneten ott helyben vissza van alakítva analóg jellé és az adta volna a visszavezetett jelet. ( optocsatolós analóg leválasztóerősítő mintájára )

A vissza alakítás meg is történik, de a visszacsatoláshoz másik, vissza irányú csatorna is kellett volna. Akkor aztán lett volna késleltetés is rendesen, ami a visszacsatolást még bizonytalanabbá tette volna. Így is előfordult, távolvégi áthallás (visszhang) formájában, de ez nem egy pozitív dolog.

Egy két éve kezdtem el figyelni a D osztályú próbálkozásokat itthon és külföldi oldalakon is, mert egyrészt érdekelt, másrészt többen rágták már a fülem egy olyan végfok miatt ami jó nagy teljesítményű (nem csak 1-200W), de emellett nem túl nagy és nehéz, valamint nincs aranyárban.
Aztán az irományokból azt szűrtem le, hogy a hagyományos (nem UcD elvű és nem szűrő után visszacsatolt) elrendezésekkel inkább még több a gond ha tényleg jóra akarják megcsinálni, emellett a mért és egyéb paramétereik is elmaradtak az UcD-től. Állítólag (ezt is csak olvastam) Bruno-nak létezik egy olyan kapcsolása, ami az UcD elv ellenére nagyon sok gyári (köztük audiofilnek titulált) végfokot szégyenített meg a hangjával. De SPafit kell kérdezni, ő csevegett vele e-mailben.

... valamint nincs aranyárban...

Igen, mindenki olcsón akar venni. A baj ott van, hogy a darabszám kicsi, tehát nem éri meg foglalkozni vele néhány darabért. Többet meg nem tudsz belőle eladni, tehát nem gyárthatod nagyban, ergo: nem éri meg. Ez már nem egyedi berendezés, amit kénytelenek megfizetni, ha hozzá akarnak jutni. Engem is legfeljebb a megvalósítás érdekel, talán ősszel odajutok, hogy le is nyákolom... de inkább csak otthoni használatra szánom, hi-fi-re.

Mindenfélét lehet mondani az erősítők hangjára. Aki akar, az a füle alapján vásárol. Én nem foglalkoztam a meghallgatással olyan sokat, így én inkább műszerpárti vagyok. A meghallgatáshoz eleve olyan feltételek kellenek, amiket nagyon nehéz biztosítani. De év végére azt is megteremtem. ( hacsak közbe nem jön valami... )

Egyébként, a többiben egyetértek veled, de én nem UcD-t mondanék, hanem önrezgőt. ( Ezt többféle képen is kipróbáltam, minimális a különbség mind műszeresen, mind meghallgatva. De az egyik ezért jobb, a másik azért, szóval, nem egyértelmű, hogy melyik a legjobb, legegyszerűbb. Pl: ha feszültségszabályozásnak alárendelt áramszabályozás van megépítve, akkor ott van rögtön az áramkorlát. Erre nem kell egyéb dolgot beépíteni. Cserébe, kicsit több alkatrész kell hozzá. Szóval, ez olyan, mint a luftballon: itt benyomom, ott kijön. )

Majd ha megépíti az elsőt, akkor rájön milyen messze van a cél - feltéve ha nem valami előre megtervezettet épít meg.

Anno én is így kezdtem, évek teltek el mire eljutottam a jelenlegihez, ami elfogadható minőséget produkál, de még mindig nem tökéletes. Ha ez idő alatt 100 Ft-os órabérért dolgoztam volna, akkor is ki jött volna pár gyári erősítő

Szia!

"mért és egyéb paramétereik is elmaradtak az UcD-től"

Erre egyáltalán nem vennék mérget!
UCD kapcsolástechnikával sem könnyű jó paraméterekkel rendelkező erősítőt építeni. Nem beszélve a kapott hangról!

Anno próbáltuk Spafival az IRS2092 IC-t UCD-ként működtetni. Felemás eredmények születtek: A torzítás elég alacsony volt, a visszacsatolás pedig rendkívül szoros a stabil működés érdekében. A kapott hang pedig katasztrofális, semmi dinamika, és élet sem volt benne.


Ezért én maradtam a szűrő előtt visszacsatolt verziónál. Első dolgom volt, hogy megépítettem az iraudamp7 gyári panelére a referenciát. Mondanom sem kell, hogy nem nagyon hozta az adatlapban feltűntetett értékeket....
Így az évek során (3 év fejlesztés, számtalan legyártott nyák) sikerült egy olyan konstrukciót összedobnom, ami képes az UCD torzítási paraméterei alá menni (az ncore széria kivétel, mivel nem láttam még THD grafikont), ráadásul a hangja is kiváló. A Referenciához képest oldalanként 3 Wattal sikerült csökkentenem az üresjárati disszipációt is. A sugárzott és vezetett zaj is jóval kisebb.
Még egy érdekesség, hogy mindezt egyoldalas nyákon, furat szerelt alkatrészekkel értem el!

Az IRS-en én is gondolkodtam régebben, de aztán rá jöttem hogy ezek a minden egyben dolgok nekem nem tetszenek (nem lehet belenyúlni, meg egyébként sem). Ami a legszimpatikusabb az a teljesen diszkrét megoldás. Ez első próbálkozásra nem lett a legjobb, de majd ha egyszer nagyon unatkozom nekifutok még egyszer. Ez a Laci féle (diyaudio-s) most megteszi, hangosításhoz tökéletes, de szobai zenehallgatásra is elfogadható. Nem éppen a legszebb hangú végfokom, de a legtöbb kommersz gyári végfoknál jobb.

Van abban is igazság, amit leírtál, de nem az egész igaz. Sajnos nem minden esetben tudod azokat az alkatrészeket beszerezni, amivel tökéletes eredményt érsz el.

Tipikus példa a nagysebességű komparátor. Ez az erősítő lelke...
PRO:
Szerencsére az IRS-ben egy nagyon jó minőségű, 9 MHz sávszélességű transzkonduktancia erősítővel oldották meg.
Diszkrét elemekkel, egyszerű komparátorokkal ez nehezen kivitelezhető, vagy drága.
KONTRA:
Hátrány viszont, hogy sajnos a komparátor referencialába nem hozzáférhető, ráadásul nem földponton van, hanem tápfeszültségek abszolutértékének összegének a felén.
([VAA+[VSS])/2. Míg diszkrét felépítésnél ez hozzáférhető.

Emiatt kompromisszumot kell kötni, mert a jel/zaj viszony rosszabb lesz kicsit (kb. 10dB), cserébe viszont kisebb lesz a torzítás.
Azt mindenki eldöntheti magának, hogy melyik paramétert tartja fontosabbnak, s aszerint járjon el.
(vagy a füle szerint, vagy a pénztárcája szerint)

Üdv, csak elhatároztam hogy 8 ohm ra építek egy pwm erősítőt, az nem baj ha hídba de tudjon +1000 wattot. Önrezgő nem érdekel. Mikrokontrolleres megoldásra is gondoltam, elé majd szeretnék tenni egy csöves, transzformátoros leválasztással rendelkező meghajtót.Ötleteket várok, pénzem viszont nem igen van kísérletezésre. Quad 405 ös sterilitás a célom végfok terén vagy egy nagyon jó csövesé. Mért eredmények is érdekelnek.

Nem szeretnélek megbántani, de egy PWM 1000+W-os végfok nem quad405 kategória. Ha már az ötletelésben is segítséget kérsz akkor azt hiszem kicsit messzire lőttél.

Esetleg kezd valami kisebbel, kísérletezésnek tapasztalódni.

Na induljunk ki ebből: 8 Ohm 1000W
Mindenképpen telejs hidat kell használnod. 130-140 V tápfeszre lezs szükséged, így 150V FETeket használhatsz (amik még kaphatók, lásd lomex FDP2532, építsünk erre a FETre).
Kelleni fog egy háromszöggenerátor. Itt egy egyszerű kapcsolás
Na ezek után kelleni fog egy jó gyors komparátor, ezt ízlésedre bízom, itt nagyon nagy előny ha komplementer kimenetű és extragyors. Néhány ínyenc ajánlat: LT1016, TL3016, TL712.
(megfelelően gyors opampok a hároszöggenretáorhoz és kompartárorok megtaláthatók a TI kínálatában és eetleg termékminta is rendelhető, ha már spórolni akarsz).

Ezek után kellenifog vlamai jó kis gate meghajtó. A TI-nek vannak 120V-os fazsa gate meghatjtói (termékinta, spórolás), de az neked kevés, így IR2010 lenne ideális. Vagy IR2110 az olcsóbb, de ezt be kell bikáznod egy PNP tranzisztorral, mert nem elég a meghajtása.

Ha ez eddig megvan, akkor elvielg van is már egy PWM erősítőnk azonban ennek akvöetkező hátrányai vannak:
- a háromszögjel nem tökéeltes,így a kimenet sem lináris, szóval torzí
- nincs visszacsatolás, így kapacitívc, indukt tehrlésbe (vagyois hangszóróva) szarl fog dolgozni..

Ez után következk a visszacsatolás kiépítése. A visszacsatolást sávszűrni kell (csak a hangfrekvenciás tartomány csatoljuk vissza), és figyelni kell, hogy ne alakuljanak ki másodlagos önrezgő frekvenciák.

Röviden most ennyi.

Komoly céljaid vannak... Azért számíts rá, hogy az ehhez szükséges tudás megszerzése évekbe fog telni. Én egy sokkal szerényebb célt tűznék ki... először is végigolvasnám ezt a topicot, megnézném a képeket, stb.

Az, hogy a Quad működik, nagyon hosszú fejlesztés eredménye. Méghosszabb az, hogy nagyjából akárki megépíti, működik. A D osztály egyenlőre még nem tart ott.

AD konverter- Pic (16-32 biten valahogy) ÉS pwm generátornak használni?

Üdv!

Nem biztos, hogy a kis pikszalámid elég gyors hozzá. Meg a visszacsatolást hogy oldod meg? A mikrokontrolleres ötleted inkább digitális erősítő felé mutat.

Inkább Digit erősítőt csinálnék, mint sem PWM-et. 16Mhz mért is olyan lassú?

Ott van az enyém, 200V-os fetekkel és magasabb tápfesszel elvileg tudja az 1000W-ot 8 ohmon. Van rajz, leírás és nyákterv is hozzá. Ennek ellenére azzal sem biztos hogy boldogulnál, azt pedig ne haragudj de nem nézem ki belőled hogy PIC-el működő végfokot építs (nálad sokkal hozzáértőbbeknek is beletörik a bicskája). Egy adott hangzás D osztályban pedig teljesen más világ mint egy A, AB, vagy csöves konstrukció esetében.

A digitális is PWM. Jó minőséghez GHz (vagy magasabb) sebességű feldolgozó kell.
Ha digitálisat szeretnél akkor vegyél egy TAS5508-at (vagy valami PCM-PWM átalakítót), és már meg is van a PWM jeled amit "csak" erősíteni kell. Utólag pedig rájössz, hogy ez még messze van az általad kitűzött minőségtől...

GHz azért nem kell, de n*100 MHz igen és ARM processzor biztosan, lásd a PKNC erősítőknél.

Ne haragudj a feltételezésért, de a kérdéseid alapján egyértelműen a kezdő kategóriába sorolnálak. Kezdőként senki se akarjon 1000+ wattos erősítőt építeni.

Ennek több oka is van: Ekkora teljesítményeknél nagy feszültségekkel és áramokkal dolgozik az ember. Ez nem olyan, mint a szomszéd betonkeverője, pedig az is van vagy 2 kw...
Egyetlen apró hiba is komoly balesetet okozhat. Nem feltétlenül az áramütés veszélyeire gondolok, hanem egy szétrobbanó FET is okozhat komoly fejfájást.

Kapcsolóüzemnél szinte lehetetlen elsőre ekkora teljesítményű erősítőt (megfelelően) működőképessé és üzembiztossá építeni. Ehhez rendkívül sok tapasztalat, idő, és anyagi ráfordítás szükséges!
Nem véletlenül mondták neked az előttem szólok is, hogy ne kezdj ezzel. Építs egy kisebbet. Legyen 100-200W. Már az sem lesz könnyű feladat.
Azt alapból nem értem, hogy miért vetetted el az önrezgő kapcsolásokat?!?
Gondolod, hogy a Texas, a Zetex /DDFA/, és egyéb nagy gyártók fillérekből oldották meg a "digitális" erősítőjüket? Mert szerintem dollármilliókat költöttek a fejlesztésre. Egyszerűen elképzelhetetlen, hogy egy mezei 16 MHz-es mikrokontrollerrel te valamelyiknek is a nyomába érnél. Már az is kérdéses, hogy egyáltalán működne-e megfelelően.

És még el sem jutottál a nyáktervezésig, és egyéb fontos alkatrészek beszerzéséig.

Félreértés ne essék, nem lejáratni, beégetni akarlak, csak azt szeretném tudomásodra hozni, hogy ezen a fórumon is akadnak nálad jóval! nagyobb tudással és tapasztalattal rendelkező fórumtársak, akik már építettek nagyteljesítményű erősítőket, és tapasztalatból mondom, hogy hobby célokra nem (minden esetben) éri meg a befektetett időt, pénzt, energiát, pláne úgy, hogy az első prototípusok általában katasztrófálisra sikerednek.

Ez valóban nem egy Quad405.

A másik dolog, hogy a fix frekvenciás pwm erősítők torzítása általában nagyobb, mint az önrezgőké.

A mikrokontrolleres megoldásoknál az is gond lehet, hogy szoftver vezérli.
Ne adj Isten, egyszer hibázzon a mikrokontrollerben futó kód. Gondolj bele, mi történne ilyen esetben a kimeneten?
További érdekesség, hogy a nagyobb teljesítmény miatt a sugárzott és vezetett zavarok mennyisége is sokkal több, így azok könnyen megzavarhatják a mikrokontrollert, aminek következményei beláthatatlanok.

Jaja, ilyen esetben én a védelmeket egy külön MCU-ra bíznám vagy legalábbis lenne valami egyéb dolog.
Vegyük megint például a PKNC erősítőket, ott a MCU-k le vannak választva, és eleve a tápra és végre külön van. Ha a vég meghibásodik, akkor is még a táp megfoghatja a dolgot és satöbbi. Mási,, hogy ott ZVT van, meg szoftvers effektek, szóval egyébként nem érné meg az MCU szerintem.
Az önrezgőnek pont az a lényege, hogy egyszerűbb, akár az fázistolásos (UCD), akár a hiszterézises (IR). Kevesebb alkatrész, kisebb torzítás.
Én 1kW felett magától a meghajtástól paráznék, egyértelmű, hogy több párhuzamba kötött FETre lenne szüksége, sok-sok amper össz meghajtással. Ráaádsul 8 Ohmba szeretne 1 kWt.
4 Ohmba 1kW még azért jó lenne, arra talál design example-t az IRF honlapján.

Való igaz, hogy talál mintakapcsolásokat, de tapasztalat nélkül egyiket sem fogja tudni normálisan megépíteni. Ahhoz meg kell fizetni a tanulópénzt!

Előbb meg kellene értenie, hogyan működik! El kellene döntenie, hogy mit is szeretne valójában? Mert szerintem ezzel sincs tisztában.

Persze, fillérekből a legjobbat. Azt én is szeretném...

Nyilván vannak kivételek, mint a PKNC, de azt sem fogja otthon összerakni, erre mérget veszek
Pláne nem zsebpénzből !

Jó jó de akkor csak az öngerjedőset érdemes fejleszteni?

Nyilván nem. Attól függ, hogy milyen paraméterekre akarod optimalizálni az erősítődet, és hogy mennyi szellemi -és anyagi tőkéd van rá.

Anyagi tökét megtudom ítélni, nem sok. Szellemire meg annyit tudok mondani, lehet összeraknám de nem biztos hogy tudnám, mi hajtja.

Azt tartom a legjobb megoldásnak, ha az elejéről kezded az egészet. Olvasgatsz a témában, sokat. Ha meguntad, kezded elölről, addig, amíg meg nem érted.

Segítséget biztosan fogsz kapni, hogy hol kezdjed, és hogyan csináld.
Ki kell találnod hogy mit szeretnél, (szélessávú, netán kifelyezetten csak a szub frekitartományra, mekkora teljesítmény, mekkora terhelőimpedancia, mekkora torzítás, mekkora hatásfok, stb...)
és milyen lehetőségeid vannak a megvalósításra.

Ezeknél az erősítőknél (illetve szinte mindegyiknél) kompromisszumokat kell kötni.

Gondolkoztam. Azt hiszem GeLee tett ki 800 wattos hidas pwm-et, azt ugyan lehetne-e növelni? Kezdésnek egy 2 wattos hangszóróhoz szeretnék egy sztereó cuccot, minél kisebb helyre, paraméterek itt nem számítanak max ne torzítson, meg helytakarékos legyen. Üdv

Akkor nézegess egy IC-s megoldást, pl. a TPA3122D2 -vel, 2x10W sztereóban, egyszerű, jól szól (sokkal szebben mint a hasonló B osztályú ICk), nem kell rá hűtőborda, könnyű megépíteni... Kell ennél jobb?

Nem