Sziasztok! TAS5261 elé keresek valami igen jó de nem túl bonyolult analóg bemenetű megoldást, ami már bevált és nincsenek benne nehezen szerelhető mini SMD vagy programozást igénylő alkatrészek, hanem inkább diszkrét alkatrészekből áll. Bevált üzembiztos megoldást keresek amivel ezt meg lehetne hajtani.

Egyszerűbb lenne egy TAS5630. Bővebben: Link

Már néztem ennek a 300/600W-os változatát, elvileg nem lenne rossz, csak hol lehet beszerezni?

Sziasztok!

Szeretnék a TAS5261 elé egy diszkrét PWM modulátort készíteni. Tudom hogy van készen de hátha sikerül nekem is. Egyelőre szimulálom a dolgot, a 3szögjel 235 kHz. Most még csak Multisim-es analíziseim vannak, mert szerkesztgetem. Kérdésem lenne, hogy ez mennyire jó, kell-e valamin még mindenképpen javítani mert egy kicsit megakadtam vele.

Képek:
A zöld az eredeti szinusz jel 1kHz-en.
A piros egy TTL áramköri kimenet, elvileg erről kellene majd használni a TAS5261-et.
A világoskék ennek a TTL kimenetnek az RLC-vel visszaalakított görbéje.
A sárga a komparátor inv. kimenetének RLC visszaalakított görbéje.
A sötétkék a háromszögjel.
Végül a nagy magas négyszögjel a barnás az a komparátor kimenete.

Mellékelem a kapcsolási rajzot is. A TTL kimeneten néha vannak csúnya törések, a kompatáror kimenete egész jónak tűnik. Kell-e még valamin javítanom, illetve meg tudja-e valaki mondani kb mennyire fedi ez a szimuláció majd a valóságot?

Hát, elég bonyolultra sikerült, de lesz ez még egyszerűbb is...

Nem túl jó megoldás, ha ennyi kapu van egymás után kötve. A késleltetési idők összaeadódnak a végeredmény pedig jó nagy torzítás...Valami egyszerűbbet kell kitalálni.

A decodolásnál nem kell RLC. Miután nincs visszacsatolás a kimenetről, elég egy RC kör is. ( Persze, most nem ettől torzít a kimenet.) Tehát, vagy modellezed a kimenetet is ( pl: feszültségvezérelt kapcsolók, plusz mellé diódák. Ezzel kihagyhatod a meghajtó ic-t, a FET-eket, stb. ) vagy ha nem, akkor elég az RC is.

A szimulációnál problémás lehet a pontosság. Ha túl kicsi a frekvenciája az alapharmónikusnak, akkor könnyen elmehet az egész torzítása, meg kiszáll a programm time step to small üzenettel. Ha tudod, hogy mondjuk 200 kHz-en megy a vivő, akkor az alapharmónikus legyen inkább mondjuk 5 kHz, ezzel gyorsabban végez a szimulátor, pontosabb is lesz, kevéssé valószínű, hogy kiájul. És, könnyebb értékelni a kapott eredményeket.

Sajnos a Multisim van annyira bugyuta, hogy a fekete háttérre sötétkékkel rajzol... de ezt a színt megváltoztathatod, utánna pedig a beállítást elmentheted ( copy, and paste ) Akkor mindíg a megfelelő színt hozza elő.

Annyira fedi a valóságot, amennyire pontosak az alkatrészek modellei. Nekem az a tapasztalatom, ha a Multisimben megy, akkor biztosan megy a valóságban is, tehát túl nagy hibák nem lesznek. Sajnos, a szimulátor nem tud arról, hogy a valóságban vannak szórt induktivitások, meg kapacitások, meg ott is megy az áram, ahol nem kellene, meg vannak feszültségesések, szóval, ha nem megy a valóságban, akkor nem a szimulátorban kell keresni a hibát. A szimulátor arra jó, hogy tisztázd az elvét, egész pontosan tisztázhatod a kapcsolási rajzot, stb. Szóval, ha értesz hozzá, akkor már 80 %-ban sikeres lehetsz a valóságban is!

Köszi, persze még dolgozom vele. A visszaalakításnak ott ahol most csináltam nincs értelme, csak a kíváncsiság miatt tettem. A TTL logikát ki akarom hagyni teljesen, tudtommal a TAS5261-ben van is ilyen irányú védelem, tehát eleve nincs rá szükség majd, csak próbálkoztam, meg az is érdekelt, hogy a multisim meddig tud elmenni egyáltalán bonyolultságban. Ez nem kottyant meg most neki, de pl ha beiktatok egy 7805-öt vagy egy LM317-et akkor már nem működik jól. A komparátorokkal is volt bajom, ezzel a típussal sikerült csak érthető eredményt elérnem, pedig biztos másféle is jó a helyére.

Készítettem még egy analízist szinte csak azért hogy jobban látszódjon az eredmény. A zöld az eredeti, a kék a TTL kimeneten, a sárga a komparátor kimenet visszaalakítás után. Nem tudom ez jó támpont-e arra hogy a komparátor kimenet egész jó lesz majd meghajtani a hidat.

Nagyon érdekelnének PWM végfokok szűrt kimenetének szkópábrái, milyen is a valóságban egy jó és esetleg rossz visszaalakított jel, mi okoz hibákat a visszalakításban vagy a pwm modulációban. Ha valaki végzett szoftveres tranziens analízist és abból vannak jobban/rosszabbul sikerült ábrái az is érdekelne. Igazából már nem tudom eldönteni mi legyen a cél a pontosságot illetően. Nekem a TTL kimeneteken sokat romlik a jel még egy vacak inverter után is, egyelőre csak szoftverben.

Hát nézd vissza ezt a topicot, valamikor tavaly összel tettem fel egy rakás szkópfotót. De ha a téma fotói között körülnézel, akkor ott is megtalálod őket. ( rossz ábrát én nem tettem fel, de találsz olyanokat is )

Mi a cél? Hogy építs egy nagyteljesítményű hipergyors komparátort. Azzal már majdnem kész egy D-class erősítő.

Köszi, jó tanács volt, átnézegettem a képeket. Sok képen vannak jópofa problémák, amiket nekem is kiadott a szimulátor. Lenne egy kérdésem sok helyen láttam hogy a szinusz szabályos de torz, a + vagy a - fele keskenyebb mint a másik. Ezt mi okozza?

Többnyire az, hogy a komparátor bemenetén olyan jelek vannak, amiknek nincs ott a helyük. Vagyis a komparátor rosszul billen a zavarok miatt. ( huzalozási, földelési problémák, stb )

Először ideális, meg matematikai elemekkel csináld meg, hogy jó legyen. Addig nem érdemes továbblépned, mert olyan sok probléma lehet egyidejüleg, hogy nagyon nehéz kibogozni.

Na és ki mit kezd pl a DC eltolódásokkal? Lehet hogy ezt mindenhol egyszerűen leválasztják, de gondolom vannak féltápról működő komparátorok, meg olyan függvénygenerátorok, amelyek eleve DC eltolódással rendelkeznek. Az gondolom egy fontos feltétel, hogy audió jel nélkül 50% legyen a kitöltési tényező a komparátor kimenetén. Ennek eltolódása nem okozhat szimmetria problémát amit elég gyakran láttam a szkópábrákon, sőt nekem is sikerült? Erre hogyan vigyáztok? Méritek-e, utólagos van-e szabályozási lehetőség, vagy eleve kikerülitek ezt a problémát pl szimmetrikus megoldásokkal, leválasztással, vagy valami más módszerrel?

Hello!Valaki tudna küldeni egy nyáktervet és egy beültetési tervet?Köszönöm.

Heló!

Mihez kérsz nyáktervet? Egyébként itt a "Kapcsolások" menüpont alatt vannak komplett leírások, tokkal vonóval! Nézz szét, megéri.

Olvasgattam a témát, és gondoltam talán megnézhetnéd ezt!. Egyébként kipróbálta még valaki a TPA3122-t ?

Üdv m


Bocs hogy közbevágok de hol is lehet elmenteni egész pontosan .Már a Multisim fórumban is feltettem ezt a kérdést de sajnos nem érkezett rá válasz eddig.

Azt tudom hogyan lehet megváltoztatni de ha újra indítom a programot már nem a beálitot színekkel indít.

Az analizis közben megjelenik a Grapher View. Amikor vége az analízisnek, akkor "berendezed" kedved szerint a képernyőn a sugarakat, a cursorokat, színeket, stb. Ezután a legördülő menüből Edit, aztán Copy. Ezzel elmenti a program az előbbi beállításokat. A következő analizis lefutása után szintén megjelenik a Gapher View, akkor Edit/Paste és a gép az előzőekben elmentett beállítások szerint fog megjeleníteni. Sajnos, nem mindent csinál meg így, de azért ez egy egész jó funkció. Arra vigyázz, hogy ha komolyabb változtatást csinálsz, pl: az analízis ideje, akkor a Paste funkció az előbbi beállítást hozza vissza, tehát, nem az új időt mutatja. Ugyanez van, ha még egy sugarat fel akarsz vinni, akkor ez a Paste után hiányozni fog. Ezt a 10.1-es verzió csinálja, lehet, hogy a 11-es már okosabb, de azt nem ismerem.

Ha arra gondolsz, hogy a programból kilépsz, aztán újra meghívod, akkor az előbbi dolgokat nem tudja... sajnos, nem elég okos...

Sajnos nem .Pedig gondolhattak volna arra is .Azért köszi választ.

Most ezzel játszom, ennél egyszerűbbet nem nagyon tudok elképzelni. A két kapcsoló az IR-t helyettesíti.

Jópofa. Milyen a négyszögátvitel?

Ha már kapcsoló, akkor átalakíthanád úgy, mint ahogy az eredeti UcD-ben van a FET meghajtás. Akkor nem kell bele IR ic. Onnan már tényleg csak egy kis lépés, hogy dead time is legyen benne.

Rajzoljak egyszerűbbet? Igaz, abban csak ideális modellek lesznek, ami sajna nincs a valóságban...

Engem nagyon érdekelne, hogy a philips félébe hogy lehetne dead time-ot tenni, erről esetleg van valami rajz, vagy bármi segítség esetleg?

Ilyen 1kHz-en. Mondjuk ez így semmit nem jelent, meg kellene építeni akkor kiderül. A teljes diszkrét megoldást egyszer kipróbáltam, de nem volt az igazi.
Azért gondolkodom ebben, mert "elvileg" jobb paraméterei vannak így mint ha az LM311 az eleje, gyorsabban is megy azokkal az értékekkel. A másik, hogy nem kellene a 12V-on kívül semmilyen plusz segédtáp. Az elég lenne az IR-eknek, meg a védelemben lévő 555-nek. A harmadik, hogy meg lehetne csinálni teljesen SMD-ben az egészet. Mondjuk annyi szépséghibája van (amit nem nagyon értek hogy miért), hogy ahhoz 1mA alatt kellene járatni az áramgenerátorokat hogy az SMD tranyók bírják majd a disszipációt (a cél a 160-170V körüli tápfesz). Viszont ha 2-3mA alá viszem azok áramát, akkor már közepes kivezérlésen is torzít 7%-ot. Mondjuk erre sem nagyon lehet adni, mert a multisim-ben meg 200% felett.
Aztán már csak azt kellene valahogy elérni, hogy a két IR ne akadjon ki (illetve össze) ha ellenütembe vannak kötve, és akkor lenne belőle egy szuper kis végfok, kicsi méretben, jó nagy teljesítménnyel.

Ezt nem nagyon értem. Amit az előbb rajzoltál, abban nem csak egy darab 12 V-os táp van... ?

Én olyat csinálnék, hogy a bemeneten, földszimmetrikus megtáplálással van egy opamp, vagy diff erősítő. Ez a hibaerősítő. Ennek a bemenetére jön a visszacsatolás, meg a bmeneti jel. Utánna jön egy szinteltoló. Ahhoz, hogy ez gyors legyen, viszonylag nagy disszipáció lesz rajta, ez lehet valami TO126-os tokozású tranyó. Szinteltoljuk a jelet a negatív tápfesz felé. A szinteletolás kimenetén ( egy ellenálláson ) lenne kb. 2...3 V, ez pont elég lehetne egy HC14-es meghajtásához, ez lenne benne a schmitt trigger, ennek a kimenetein lehetne megcsinálni a dead time-ot. Sajnos, ezután kell még két szinteletoló, hiszen a HC14 a negatív tápon van és a felső FET-et is meg kell hajtani valahogy. Alulra meg azért kell szinteltoló, hogy egyforma legyen a felső oldallal, egyformák legyenek ( legalább nagyjából ) a késleltetések. A szinteltolók jelét meg emmitterkövetők fogadnák és mehetnek a fET-ekre.
Ehhez kellene mondjuk 2 x 15 V, ezt a főtápból elő lehet állítani. A HC14-nek szintén a főtáp negatív oldalából elő lehet állítani 6 V-ot. Az alsó FET-nek kell 12 V, ezt is elő lehet állítani a fő negatív tápból, igaz, ez már elég veszteséges. A felső FET meg boost úton kapja a lendületet. A nagyrésze alkatrész lehetne smd. Miért baj, ha van benne lábasjószág is? Így nem kellene bele IR ic. Bonyolultabb, de nincsenek problémák!

Igen, a diff erősítővel biztosan sokkal jobbat lehet csinálni. Kicsit csökkentesz a visszacsatolás kondiján, akkor gyorsabb lesz. Így egy kicsit lassúnak tűnik a felfutása a négyszögjelnek. Valamit nem jól állítottál be a Multisimen. Én nem torzításmérő műszert szoktam használni, hanem a display gráfból a Fourier analízist. Ez spectrumot is mér, és számszerű értéket is ad.

Multisimnélbe kel állítani a torzításmérőt rendesen,és várni kell míg kiszámolja a torzítást. Egyre kisebb lépcsőket vesz, és akkor látni fogod, hogy csökken a számolt torzítást.

Konzultáltunk korábban arról, hogy a felső oldali meghajtás tápja fogyhat el nagy kitöltési tényezőknél. Erre találtam egy megoldástebben a Vishay doksiban nézzétek itt a Figure 1-et és olvassátok felette lévő szöveget. Itt leírja hgoy van a bootstrapping megoldás (amit mi alkalamaztunk) és van a charge pump. Ez léynegében egy oszcillátor egy kondi és két dióda. Ez folyamatosan képes kis árammal ellátni a meghajtás. Ez a Vishay IC amúgy nem túl nagy szám, de ez a charge pump ötlet az IR2110-hez is alkalmazható.

Igen, először én építettem meg, itt a fórumozók közül. Ezek után adtam skorynak két darab IC-t (meg is említ az oldalán), amivel ő is foglalkozott, és rendesen kivesézte a dolgot.

Igen itt csak egy 12V-os táp van, de a már elkészült (cikkben lévő híd) LM311-es változatban több is van mert így volt egyszerűbb megcsinálni a nyákot, plusz még ott vannak a 311 segédtápjai, a fázisfordító OPA segédtápja és még egy az 555-nek. Ehhez meg kellene majd összesen 1db 12V, ami elég lenne a 2db hídba kötött IR-nek meg az 555-nek.
A lábassal nincs bajom, sőt jobban szeretem mint az SMD-t csak a tranyók lábai elég sok zavart szednek össze. Multisimben pl. látszott hogy a bemeneti fokozaton még 1MHz körüli harmonikusok illetve zavarok is vannak elég nagy amplitúdóval.
Az IR-t nem szeretem, de jó lenne ha úgy működne ahogy elvárom tőle mert nem szeretem a bonyolult dolgokat. Ez így elég egyszerű lenne, és ha az IR-ek működnének normálisan akkor még jó is.

Az nekem is eszembe jutott már, hogy ha a felső oldalon jó nagy a kitöltés az alsón meg kicsi, akkor elfogyhat a bootstrap kondi töltése mert a felső oldal kivesz belőle jó sokat, alulról viszont nem tud után töltődni a kis kitöltés miatt. De ettől inkább leállni kellene a felső oldalnak az undervoltage miatt és nem kiülni tápra. Az is érdekes, hogy a legtöbb doksiban (pl. az IR-ében is) is csak 1µF-ot tesznek oda, míg a teljesen diszkrét megoldásokban 10-100µF is van, illetve ott még a felső tápról is kap töltést egy RD tagon keresztül. Mondjuk a túl nagy kondi meg nem biztos hogy feltöltődik annyi idő alatt. Tinába be van rajzolva a diszkrét is, majd azon megnézem.

"De ettől inkább leállni kellene a felső oldalnak az undervoltage miatt és nem kiülni tápra."

Hát ez az! Miért nem áll le úgy, hogy kikapcsolja a felső FET-et? Semmi sem tökéletes...

Viszont, lehetne csinálni egy kis áramkört az IR ic elé, aminek az lenne a feladata, hogy a bejövő nagyon keskeny impulzust meghosszabbítsa. Ez csakakkor szól bele, ha túl van vezérelve, vagy nagyon keskeny impulzus akar kialakulni. Tehát, csak szélsőséges helyzetben hat, különben meg a hangjába nem szól bele. ( Na ezért szeretem jobban a diszkrét elemeket, mert ott minden ilyesmit meg lehet csinálni... Próbáltam ennek a fordítottját is, tehát amikor nagyon kihajtjuk a végfokot, akkor nagyon lemegy a kapcsolási frekvencia és ez belecsipog a hangszóróba. Tettem rá egy kis áramkört ( egy kapu, néhány diszkrét alkatrész ), ami nem engedi, hogy túl hosszú impulzusok jöjjenek ki a gate-ekre, vagyis ne menjen a freki mondjuk 50 kHz alá. Nagyon jól működik, de aztán nem hagytam benne, ugyanis, én nem hallottam sosem azt a belecsipogást, valószínű attól, hogy nekem vagy már vág az erősítő, vagy nem megy le 80 khz alá a freki. )

Kitöltési tényező limiter
Szóval ekvilanes ha bemenő jelet direkt diódákkal levágja, hgoy csak modnjuk 80 vagy 90%-ig vezérelje ki.
Diszktrét doglokkal sok mindent meg lehet oldani, csak szenvedősebb. Most már én is bizonyos dolgokban hajlok a diszkrét felé, H-osztályú erősítőm tervezésénél elég sokat gyakorlatoztam velük.

Hello!Lenne egy kérdésem mekkora induktivitású tekercs kell?és hol lehet olyat szerezni/rendelni
és még egy kérdés:milyen feteket alkalmazzak hogy kijöhessen rajt a 300W//4 ohm ha kijön?Köszönöm