Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Villanyszerelés
 
Témaindító: kumpl, idő: Júl 16, 2008
Témakörök:
  1. A témában tilos, a villamosenergia termelésének, elosztásának, nagyipari alkalmazásának kitárgyalása! A mélyreható szakmai kérdések, magyarázatok kitárgyalása: Szakmai.
  2. A forrasztott / rossz a wago / jó a wago kötés témakörök többször kitárgyalásra kerültek, ezért arról kérjük ne nyissatok új vitákat. Műszaki tény, hogy gyári vezetékösszekötők (pl. rugós/csavaros kapcsok, stb) a szabvány megfelelősség miatt kerülnek alkalmazásra (MSZ EN 60204-1:1995 15.1 szakasza, illetve MSZ HD 60364-5-52:2011 szabvány 526.2. pontjának 1. megjegyzésében felsorolt követelmények/indokok a forrasztott kötés elkerülésére épületvillamosság esetében) mert tanusítottak, míg a forrasztott kötés alapesetben nem tanusított, csak és kizárólag akkor ha külön bevizsgáltatod az adott forrasztott kötést. Ide kapcsolódó általatok írt hozzászólások: #1, #2, #3, #4, #5
Lapozás: OK   230 / 994
(#) fordkapcs válasza pucuka hozzászólására (») Júl 21, 2012 /
 
Idézet:
„...egy ívnek jelentős negatív ellenállása van, ezért...”

Ez igy nem teljesen igaz. Az elektromos iv ellenállása nagyon is pozitiv, legfeljebb a dinamikus (differenciális) ellenállása, tehát dU/dI lehet negatív.

Az alagutdióda, diac, és hasonlók esetében szintén ez a helyzet.

Az izzó kiégésekor egyszerüen kisebb volt a kialakuló ív ellenállása, mint az izzószálé, ezért oldott le a bizti - negatív ellenálláshoz semmi köze a dolognak.
(#) mugab válasza pucuka hozzászólására (») Júl 21, 2012 /
 
[OFF]NTK ellenállás?
(#) fordkapcs válasza pucuka hozzászólására (») Júl 21, 2012 /
 
Idézet:
„Szerinted az mi, ha egy áramköri elemnek növekvő áramnál csökken az ellenállása?”

Ugyan nem tölem kérdezted, de: bármely nemlineáris alkatrész tudhatja ezt.
Még egy mezei dióda ellenállása (U/I) is csökken ha az áramot növeljük...
(#) pucuka válasza fordkapcs hozzászólására (») Júl 21, 2012 /
 
A dinamikus ellenállás is ellenállás. Javaslom az idézett dokumentum elolvasását.
Az izzó kiégésekor a megszakadt izzószál végei között keletkezik az ív, így az izzószál ellenállása még mindíg benne marad az áramkörben, és ezzel együtt keletkezik a túláram.
(#) (Felhasználó 46585) válasza pucuka hozzászólására (») Júl 21, 2012 /
 
Ezt csak az E14-es foglalatnál tapasztaltam. Igaz, akkor az izzó beleégett a foglalatba, tehát látszott, hogy nem az izzón belül volt nagy áram, hanem kívül. Aztán kicseréltem az összeset nagyobbra.
(#) Moderátor hozzászólása Júl 22, 2012
 
Urak! Nagyon szépen levezettétek az elméleti fizikát, de ha kérhetem, maradjunk a gyakorlati részénél, mint ahogy a téma címe is mutatja! Köszönöm!
(#) ötfelezős válasza (») Júl 22, 2012 / 1
 
Ezzel a megjegyzéssel csak az a baj, hogy akkor marad a helytelen kijelentés-csokor az örökkévalóságnak.
De én nem bánom, legyen. Igaz, hogy ebéd előtt minden mondatomhoz már megkerestem a neten anyagokat, de Mohácsnál több is veszett.
(#) fordkapcs válasza ötfelezős hozzászólására (») Júl 22, 2012 /
 
Hát igen, egyetértek, talán majd törölve lesz. A negatív ellenállás nem keveredö a neg. dinamikus ellenállással. Ha így lenne akkor máris lenne ingyenenergia forrásunk De nem akarok senkit meggyözni, ha valaki tévhiteket akar terjeszteni, mert ez a meggyözödése, hát tegye Ha tilos kijavítani mert OFF akkor nem hozok fel további érveket... nem lenne értelme.
(#) Pigi hozzászólása Júl 23, 2012 /
 
Sziasztok

Lenne egy kérdésem; Sima vagy "csattos" Wagoba dugható aluminium vezeték? Vagy az idő megeszi?

Mert úgy e a réz és az aluminium megeszi egymást. Viszont nem ismerem a Wago belesejét, nem tudom milyen anyagból van.
(#) kadarist válasza Pigi hozzászólására (») Júl 23, 2012 /
 
Szia!
Igen, beledughatod, nem lesz baja.
(#) Pigi válasza kadarist hozzászólására (») Júl 23, 2012 /
 
Köszönöm a Válaszod.
(#) fulcsii válasza Pigi hozzászólására (») Júl 23, 2012 /
 
Szia!
Nekem simában sajnos már égett el. Pedig nem volt túlterhelve. Véleményem szerint, ha 4, 5 A-nél nagyobb a terhelés a sima nem jó! Ha csak alu vezetékeket akarsz összekötni, a kupolos megoldások jobbak!

Ez tapasztalat!
(#) SzAndras00 válasza Pigi hozzászólására (») Júl 23, 2012 /
 
Szia, a simába dughatod, de kell használni hozzá kontaktpasztát. Erre gondoltam Enélkül garantáltan elég, ezzel pedig nem fog. Ráadásul az ára sem egy nagy tétel.
András
(#) Pigi válasza SzAndras00 hozzászólására (») Júl 23, 2012 /
 
Lehet, hogy akkor sorkapocs lesz belőle.
(#) SzAndras00 válasza Pigi hozzászólására (») Júl 23, 2012 /
 
Az sem örökös!
(#) Pigi válasza SzAndras00 hozzászólására (») Júl 23, 2012 /
 
Milyen kötést javasolsz? 2.5mm2 Alu-ra kell rákötnöm 1.5mm2 Réz vezetéket.
(#) SzAndras00 válasza Pigi hozzászólására (») Júl 23, 2012 /
 
A Wago + kontaktpaszta a megoldás, úgy még sohasem volt problémám!
(#) rockersrac válasza Pigi hozzászólására (») Júl 24, 2012 /
 
Nagyfesz kábeleknél ha alut és rezet kell ,,házasítani" akkor ónozott rézharisnyát használnak, azzal tekerik körbe 2-3 soron a kábelt! Ez nyilván 230-ra is használható!
(#) Pigi válasza SzAndras00 hozzászólására (») Júl 24, 2012 /
 
Köszönöm a válaszaitokat.
(#) ötfelezős válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Júl 25, 2012 /
 
Az, hogy te látsz valami jelleggörbét, nem sokat jelent, mert azt értelmezni is kellene.
Ejnye már! Én eddig még nem hülyéztelek le.
Javaslom nézd át az RL körök működését...
Megvolt már.
Hálózati feszültség esetén egyáltalán nem biztos, hogy egy félperiódus alatt kialakul a zárlati áram, hiszen van induktivitás a körben!
Hát már dehogynem. Még sosem hallottál róla, hogy szinuszosan változó feszültségű hálózatban az áram az induktivitáson is szinuszosan változik, 90 fokot késve? Az egyetlen probléma az, hogy melyik időpillanatban következik be a zárlat, mert esetleg még egyenáramú összetevő is lesz. Akkor nagyobb is lesz az áram, mint hinnénk. Nemhogy kisebb. Ezen a 37. oldali ábrán lehet látni a zárlati feszültség és áram jellegét induktív körben.
azt írod, hogy ugyanakkora, mint az ellenállás, meg 41%, meg ilyenek... szerinted ez hogyan hanyagolható el?
Megírtam.. Úgy, hogy sem kábelnél, sem vékonyabb légvezetéknél nem jelentős az induktivitás az ellenálláshoz képest, mert a legvastagabb használt légvezetéknél is csak 41% impedancianövekedést okoz. 41% áramnövekedés az majdnem túró egy zárlatszámításnál.
Az induktivitás egyáltalán nem arányos a vezetők közötti távolsággal.
Hát dehogynem, itt írják a 26. oldalon a képletet.
keress rá, hogy hogyan működik egy biztosító, mit jelent az ikvadrát t fogalma, stb. Az, hogy te látsz valami jelleggörbét, nem sokat jelent, mert azt értelmezni is kellene. Esetleg be is csatolhatnád ide.
Hát, én tudom, hogyan működik, és az ikvadrát-t-ről is van fogalmam, és itt van a 10. oldalon a zárlatkorlátozási jelleggörbe, ahonnan a példát vettem. Maga a árlatkorlátozás megitt értelmezhető. Felmerül a kérdés viszont, hogy vajon te mire gondoltál, mert szerintem ha én azt írtam, hogy "zárlatkorlátozó jelleggörbesereg", meg "a színusz félhullámba belevág", akkor már szakember csak erre gondolhat, amit linkeltem...
(#) (Felhasználó 46585) válasza ötfelezős hozzászólására (») Júl 25, 2012 /
 
Nem hiszem, hogy érdemes lenne vitatkozni... inkább rádhagyom.
(#) tomikapc hozzászólása Júl 27, 2012 /
 
Üdv. Adott egy műhely. 3 fázis jön be, mindegyiknek külön kismegszakító. A következőre lettem figyelmes. 0 darab fogyasztóval, ha az első kettő kismegszakítót felkapcsolom, akkor az óra nem forog, tökéletes. Ha felkapcsolom a harmadikat is, akkor elkezd pörögni az óra (fogyasztó nélkül!) és hangot is ad (tipikus villanyóra hang). Ezt akkor is produkálja, ha csak az az egy kismegszakító van felkapcsolva. Van felszerelve 3 fázisú dugalj is. Minden dugalj mellett van kismegszakító is, a kábelek a falon kívül mennek (sajnos sok kötés van gipszkarton alatt). Ez normális jelenség vagy nem? Gondolom nem. Nem sokára mellékelek egy videót is. Köszönöm.
(#) granpa válasza tomikapc hozzászólására (») Júl 27, 2012 /
 
Annak a kismegszakítónak jól nézd át a vezetékezését, kötéseit, valahol megy a strom!
(#) tomikapc válasza granpa hozzászólására (») Júl 27, 2012 /
 
Köszi a választ. Remélem a gipszkartonon kívül van valahol gubanc...
(#) tomikapc válasza tomikapc hozzászólására (») Júl 27, 2012 /
 
(#) kadarist válasza tomikapc hozzászólására (») Júl 27, 2012 /
 
Szia!
De itt nem látunk pörgést, csak kicsit remegve meg-megmozdul a tárcsa.
(#) steve25 hozzászólása Júl 29, 2012 /
 
Sziasztok szép napot mindenkinek!
Szeretnék információt kérni mégpedig van egy egyenáramu Amper mérő (deprez) onnan gondolom hogy egyenáramu hogya hátulján + - jelölés találhatóazt belehet kötni valahogy váltó áramu Ampermérésre? vagy dobjam ki?
(#) dcsabi válasza steve25 hozzászólására (») Júl 29, 2012 /
 
Szerintem ne dobd ki, esetleg akku töltőhöz jó lehet.
Egyébként meg biztos, hogy meg lehetne vele oldani a váltakozó áram mérését, de szerintem többe kerülne, mint maga egy másik ilyen műszer. (AC-re)
(#) proli007 válasza steve25 hozzászólására (») Júl 29, 2012 /
 
Hello!
Deprez műszer, csak egyenáramot mér. A műszerek alapérzékenysége, 100uA és 5mA között szokott lenni, ezért nagyobb áramok méréséhez, Shunt ellenállást használnak.
Váltóáram méréséhez egyenirányításra van szükség. De a passzív egyenirányító karakterisztikája miatt, másik egyedi skálát kell készíteni hozzá.
Megoldás lehet még áramváltó plusz egyenirányító, valamint aktív egyenirányító használata (Visszacsatolt erősítő fokozattal szüntetik meg az egyenirányító torz karakterisztikáját.)
Kidobni, semmi esetre nem érdemes, egy ellenállással kiegészítve hasznos kis feszültségmérő készíthető belőle. De nagyobb váltóáramok méréséhez egyszerűbb beszerezni egy lágyvasas műszert. Az egyen és váltóáramot egyaránt mér. Igaz annak sem lineáris a skálája.
üdv! proli007
(#) steve25 válasza dcsabi hozzászólására (») Júl 29, 2012 /
 
és ha be kötnék elé egy kész egyenirányitó hidat? kb 35 A est? ilyet
35A 1000V GBPC3510

20-00-68.png
    
Következő: »»   230 / 994
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem