Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Magas feszültség
 
Témaindító: Dr.Megavolt, idő: Máj 31, 2007
Lapozás: OK   1 / 1
(#) Dr.Megavolt hozzászólása Máj 31, 2007 /
 
kene egy egyszeru aramkoru magasfeszultseg generator rajza.Kis amperrol menjen es kb 1800 voltot hozzon ki folyamatosan . Amiket en talaltam egyhez se volt tranzisztorom
(#) PCB válasza Dr.Megavolt hozzászólására (») Máj 31, 2007 /
 
Szia !

Akkor valszeg tranzisztor után kellene nézni.
Itt sem a kulcshoz csinálják a zárat

Üdv!
(#) sturbi hozzászólása Máj 31, 2007 /
 
Mihez kellene KS-csőhöz ?
Régen csináltam - 2000 V stabilizáltat valami gyalog germánium tranzisztorokkal valamelyik RT évkönyvből.
1800 voltra is lehetett állítani, úgy emlékszem . Azt hiszem 2 mA-es volt és OC26 vagy ASZ1017 vagy ilyesmi volt a vége. Malomkerékkel ment, csak a primert kellett megtekerni sorkimenő vasra. 12 V DC-ről működött. Ha érdekel megkeresem a rajzát.
(#) Dr.Megavolt hozzászólása Jún 3, 2007 /
 
KOszi a tippeket majd utanna nezek!
(#) fúró hozzászólása Aug 23, 2007 /
 
csá van nekem egy trabant gyujtó trafóm abbó szeretnék csinálni egy nagyon egyszerű sokkolot a trafó 12voltos
(#) Georgee hozzászólása Aug 23, 2007 /
 
szerintem ennyi. ez 100%ra működik én is használom a trafó az tv sorkimenő

kapcsrajz.JPG
    
(#) fúró válasza Georgee hozzászólására (») Nov 10, 2011 /
 
helló ez a kapcsolás biztos jó?
(#) HA3GX hozzászólása Okt 14, 2012 /
 
Sziasztok,

Keresem ennek a kapcsolásnak a Mosfetes változatát.
A hozzászólás módosítva: Okt 14, 2012
(#) ares9281 hozzászólása Jan 22, 2013 /
 
Sziasztok , kitaláltam egy magas fesz.-et generáló áramkört s az lenne a kérdésem h müködhetne-e? Vagy ha nem is akkor valamilyen módosítással igen - e?

sokkolo.png
    
(#) fecameca válasza ares9281 hozzászólására (») Jan 22, 2013 /
 
Szerintem vegyél 200 Ft-ért egy ilyet: Szerintem nem sokkal többől megépíthető erősebb változatban is.

SAM_2195.JPG
    
(#) ares9281 válasza fecameca hozzászólására (») Jan 22, 2013 /
 
Ilyenem mar van, es ez csak egy szikrat ad , nekem folytnos kellene
Ha jol latom a kepen akkor ez egy szikrat ad , utanna kigyullad egy lang amivel meg lehet gyujtani a gaztuzhelyet. De azert koszi a valaszt
A hozzászólás módosítva: Jan 22, 2013
(#) Josy hozzászólása Ápr 6, 2013 /
 
Sziasztok,

Be kell vallanom, hogy egyelore semmi kozom az elektronikahoz, de erdekelne a dolog.
S maris lenne 1, valoszinuleg, buta kerdesem.
Az egesz csak elmeleti sikon ertendo.
Letezik-e olyan keplet, amivel atszamitasokat lehet vegezni a magasfeszultseg es alacsony feszultseg ertekeire. Megprobalom megmagyarazni mire gondolok. Ha keverem a kifejezeseket es fogalmakat - elore is elnezest, meg nem vagyok ismeros az elektronika berkeiben. ;o)
Legyen X a magasfeszultseg Volt megfeleloje es Y az Amper erroseg megfeleloje.
Ez lenne a keplet egyik oldala.
A masik oldalon pedig az alacsonyfeszulteg Volt es Amper megfeleloje van (mondjuk Z es A).
Szoval arra lennek kivancsi, hogyha ebbol a negy valtozobol ismerek harmat, akkor a keplettel meg tudom hatarozni a 4.-et.
Nos, ha valaki megmondana, hogy ez lehetseges-e vagy nem, azt megkoszonnem.
(#) Bakman válasza Josy hozzászólására (») Ápr 6, 2013 / 1
 
Ha a két oldalt egy transzformátor köti össze, akkor lehetséges az átszámolás úgy, ahogy te gondolod. Ha a transzformátor veszteségeit nem számoljuk, akkor a felvett és leadott teljesítmény megegyezik. A teljesítmény a feszültség és az áram szorzata:

P = U x I

Az egyik oldali feszültség és áram legyen U1 és I1, a másik oldalon U2 és I2. Tehát:

P1 = U1 x I1 és P2 = U2 x I2 ahol P1 = P2 --> U1 x I1 = U2 x P2

Igazábol bármilyen tápegységnél lehet ezt használni, de a veszteségeket is figyelembe kell venni.
A hozzászólás módosítva: Ápr 6, 2013
(#) Ghoost válasza Bakman hozzászólására (») Ápr 6, 2013 /
 
Altalanos iskola -az en idomben- 7.osztalyos FIZIKA.
Adok egy ZOLD bumedlit

S igen, igy van! Igy a legegyszerubb szamolni, max a veszteseg miatt pluszosan szamoljuk a gyakorlatban U2 erteket
A hozzászólás módosítva: Ápr 6, 2013
(#) _BiG_ válasza Bakman hozzászólására (») Ápr 6, 2013 /
 
Idézet:
„P1 = U1 x I1 és P2 = U2 x I2 ahol P1 = P2 --> U1 x I1 = U2 x P2”

A P2 a végén az szerintem I2...

Összefoglalva (és a veszteségeket nem számolva): ahányszorosára nő a feszültség, annyiad részre csökken az áram a szekunder oldalon.
Ha az áttétel 10-szeres, akkor a szekunder feszültség 10-szer nagyobb, az áram viszont a tizede lesz - mármint a terhelhetőséget figyelembe véve. Túlterhelve több áram jöhet ki, de a feszültség akkor leesik.
(#) Bakman válasza _BiG_ hozzászólására (») Ápr 6, 2013 /
 
Idézet:
„[quote]P1 = U1 x I1 és P2 = U2 x I2 ahol P1 = P2 --> U1 x I1 = U2 x P2”
A P2 a végén az szerintem I2...[/quote]

Jogos, elírtam!
A hozzászólás módosítva: Ápr 6, 2013
(#) Josy hozzászólása Ápr 7, 2013 /
 
Koszonom szepen a segitseget mindenkinek.
A keplet ismerosnek tunik, de az altalanos mar a mult szazad volt es sosem foglalkoztam a temaval...
Jelentos-e a veszteseg, mondjuk 10-15e Voltot 300 Voltra alakitva, vagy mitol fugg?
Ha hulyeseget kerdeztem, javitsatok. Koszonom.
(#) Sebi válasza Josy hozzászólására (») Ápr 7, 2013 /
 
A veszteségek - transzformátornál - a vas minőségétől és a rézhuzal ellenállásából adódnak. Egy jól méretezett minőségi trafó vesztesége néhány százalékos.
(#) Josy válasza Sebi hozzászólására (») Ápr 9, 2013 /
 
Koszonom szepen Neked is a valaszt Sebi.
Következő: »»   1 / 1
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem