Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Labortápegység készítése
Egyéb népszerű labortáp témák:
- SMPS labortáp
- Labortáp javítása
Lapozás: OK   527 / 841
(#) kaqkk válasza Alkotó hozzászólására (») Dec 4, 2013 /
 
Arra még nem gondoltál hogy a trafó szekunderét két három megcsapolással készítsd ? Akkor jobban kézbentartható lenne a melegedés ,triakkal vagy akár relével is kapcsolható lenne a kimenő fesz függvényében
A hozzászólás módosítva: Dec 4, 2013
(#) Ferrari1 válasza Alkotó hozzászólására (») Dec 4, 2013 /
 
Értem, mondjuk csak 20 voltig használnám a tápot mert jelenleg csak egy 22v szekunderü 8A trafòm van.
(#) Alkotó válasza kaqkk hozzászólására (») Dec 4, 2013 /
 
Dehogynem, csak akkor már egy más szinten vagyunk. Azért ez a táp nem egy végtelenül kifinomult valami, hanem egy nagyon egyszerű felépítés, és éppen abban látom a zsenialitását, hogy még így is milyen sokat ki lehetett hozni belőle, mert nagyon széles körben felhasználható, képes az igények jelentős részét lefedni.
Proli007 tápját át is tervezte ilyenre, amit meg is építettem, 4 fokozatban szabályozza a főtápot egy 2 relés logika segítségével. Az előszabályzót is Proli tervezte meg.
(#) Ge Lee válasza Alkotó hozzászólására (») Dec 5, 2013 / 1
 
Mielőtt egymásnak esnétek azért azt nem árt tudni, hogy tulajdonképpen ugyanaz az áramkör van dicsérve és szapulva is. Működését tekintve teljesen ugyanaz a kettő, még majdnem a rajz is, csak a régiből hiányzik a 2db 1nF-os kondi.
Egy kollégám 25 éven keresztül használta úgy, hogy reggel amikor bement a műhelybe bekapcsolta, és csak délután lett kikapcsolva amikor hazament. Az áramkorlát pedig ugyanúgy állítható rajta, 1db normál LED-el rövidre lehet zárni a kimenetet, anélkül hogy a LED-nek bármi baja lenne, tehát túl nagy áram folyna rajta.
(#) Alkotó válasza Ge Lee hozzászólására (») Dec 5, 2013 /
 
Részben igazad van, a kapcsolás működik és használható (nekem is van/volt). Az a kérdés, hogy a kimeneti áramkorlát értékét hogyan állítsuk be.
Pioneer átdolgozása -több más mellett- ezt a kérdést oldotta meg, illetve egy bevált paneltervvel megtámogatva, szerintem minden szempontból korrektebb modifikáció született, tehát az idejét múlt eredetit, érdemei elismerése mellett nyugdíjazni célszerű.
(#) btoti válasza Ferrari1 hozzászólására (») Dec 5, 2013 /
 
Magam is nyakig tápépítésben (is) vagyok, így az eredeti kérdésedre - "...megépítettem a lent látható labortápot. A 2N3055 nagyon melegszik..." reagálnék:
Az is csoda, hogy nem szált el az 1 db 2N3055. Szélsőséges esetben, nulla közeli kimeneti fesz. és 5 A - ~150...160 W-t kell eldisszipálnia! Katalógus szerint Pd,max~115 W. Így szerintem helyes az elgondolásod a duplázással és a hűtőventillátorral. Ezt a hőt el is kell szállítani folyamatosan a hűtőbordáról is. Párhuzamosan kötött tranzisztorokat illene H21-re párba válogatni, de ennek hiányán valamit segít az emitter köri 0,1 Ohmos ellenállás. Talán célszerű közös hűtőbordára tenni a jobb hőegyüttfutás miatt.

Többen írják, hogy megépítve, jól működik - ezen nincs mit kételkedni. Magánvéleményem, hogy, ha már analóg, akkor miért nem a jó öreg 723-s. Biztosan van oka.
(#) scooby_ válasza Alkotó hozzászólására (») Dec 5, 2013 /
 
Arról nem is beszélve, hogy a komparátor a főtápról táplálkozik, így nem biztos, hogy az előszabályzó nagyon jó választás lenne ehhez a táphoz, hacsak a segédtáplálást nem választják le.
(#) Ferrari1 válasza btoti hozzászólására (») Dec 5, 2013 /
 
Rendben, köszönöm a segítséget így fogok tenni.
(#) szili83 válasza btoti hozzászólására (») Dec 5, 2013 /
 
Mekkora a kijövőm egyenirányított feszültséged?

Én 2N3442-re cseréltem, mert nekem eldurrogtak, igaz ott feszültség probléma volt. És akkor durrant el, mikor nekiállt melegedni.
(#) btoti válasza szili83 hozzászólására (») Dec 6, 2013 /
 
Bocs, de ezt a fesz. kérdést nem értem. Én más tápot építek.

Igen, a félvezető választásnál minden esetben figyelembe veendő szempontok a max. feszültségek és max. áramok és a Pd,max együtt. Tápoknál a határfrekvencia kihagyható.
(#) Ferrari1 hozzászólása Dec 7, 2013 /
 
Valaki tudna abban segíteni, hogy a képen zöldel bekeretezett rész mi célt szolgál? Meg a BD249 kiváltható 2N3055-el?
A nyák megszerkesztéséhez csak gratulálok, széppen elrendezett, kiváló munka.

Új kép.jpg
    
(#) Alkotó válasza Ferrari1 hozzászólására (») Dec 7, 2013 / 1
 
Itt megtalálod ugyanennek egy többedik generációs változatát, amihez egyéb látványosság is tartozik.
Eredetileg is TO3 tokos tranyóhoz gondoltam ki, amihez egy csomó dolgot találsz itt, meg itt, és itt, illetve méretezési leírást, és egy csomó tapasztalatot is.
Javaslom, ha már építesz, akkor mozdulj el a fejlettebb irányba. (Ezek a tervek is jól beváltak.)
A hozzászólás módosítva: Dec 7, 2013
(#) Ferrari1 válasza Alkotó hozzászólására (») Dec 7, 2013 /
 
Nem semmi munka, gratulálok hozzá. Azt hiszem meggyőztél, hogy melyiket is fogom megépíteni.
Köszönöm.
(#) Ge Lee válasza Ferrari1 hozzászólására (») Dec 7, 2013 /
 
És még mindig lehet javítani rajta, pl. kiváltani azt a marék tranyót 1-2 fettel. Ezt nem azért mondom mert az enyémek kivétel nélkül fetesek voltak, hanem mert annak nincs másodlagos letörése mint a tranyónak, jóval biztonságosabb.
(#) Tonybacsi hozzászólása Dec 8, 2013 /
 
Ha már a javítás szóba került...

Engedtessék meg néhány észrevétel. A labortáp fórumot régóta figyelemmel kísérők, többször találkozhattak kisebb nagyobb átalakításokról, módosításokról egy-egy tápegység esetében.

Ennél a labortápnál (2.7.4-v2) is több módosítás került már a kapcsolási rajzra.
Viszont (máig ) nem látom a negatív segédtápot előállító áramköri résznél Z2 anód és katód közti szűrőkondit (itt most nem a C3-ra gondolok). Ez tudatos, vagy csak elsiklott fölötte mindenki?

A másik, hogy a kimeneti feszültség ugrás (DC-On/Off) megszüntetéséért, bekerült az áramkörbe jó pár alkatrész (feszültség osztók, tranzisztor, stb...) Ez, kapcsolás technikailag biztos sokkal kifinomultabb megoldás, de amatőr körülmények között fölmerülhet a kérdés, megéri-e, ha már eleve benne van az áramkörben ez a kis anomália.
Arról nem beszélve, hogy ha C-E zárlatos lesz valamelyik áteresztő tranzisztor, akkor a DC-On/Off kapcsoló sem menti meg a rákötött egységet a biztos haláltól.
Ilyen esetben csak a kimenetet (is) kapcsoló egyszerű kapcsoló lehet a megoldás. További előnye még, hogy lekapcsolt (DC-Off) állásban azonnal látni az előre beállított feszültség értéket a DVM-en (meg a zárlatot is!) és így elkerülhető a táplálandó áramkör meghibásodása.

Én úgy gondolom, ez egy amatőr igényeket (is) kielégítő egyszerű áramkör, ennek megfelelően kell kezelni, használni.
A hozzászólás módosítva: Dec 8, 2013
(#) szili83 válasza Tonybacsi hozzászólására (») Dec 8, 2013 /
 
Ha a darlingtonban a végtranyó elszáll, akkor miért lenne megoldás a kapcsoló? Valami olyan kellene, ami ezt észreveszi, de mi kapcsolja le? Én kísérletezés közben több 2N3055-öt is hazavágtam. És volt amikor két sorba kötött izzó felrobbant a hirtelen megemelkedő feszültség miatt.... Mi lett volna, ha egy több 10e ft értékű áramkör lett volna ott. Annak vége lett volna sajnos. Tényleg jó lenne valami, ami megóvja az ilyen problémákat. Akár egy több lépcsős varisztor feszültség lépcsőkkel.... De ezt jó lenne valami msás áramkörrel megoldani.
(#) Attila86 válasza szili83 hozzászólására (») Dec 8, 2013 / 1
 
Nagyon egyszerű; úgy kell az áramkört méretezni hogy a lehetséges legszélsőségesebb körülmények fennállása esetén se mehessen tönkre az áteresztő tranzisztor, és máris nincs probléma. Nem kiegészíteni kell az áramkört olyan dolgokkal amik a tönkre menetel esetén megvédik a fogyasztót, hanem olyanná kell alakítani a konstrukciót hogy ne mehessen tönkre.
Az a tápegység amely üzemszerű körülmények közt tönkre tud menni, az kérem rosszul van megtervezve!
(#) Tonybacsi válasza szili83 hozzászólására (») Dec 8, 2013 /
 
Egyszerű tápegységhez, egyszerű megoldás kell(ene).
(#) bakos13gab válasza Tonybacsi hozzászólására (») Dec 8, 2013 /
 
Nekem olyasmi jutott eszembe, hogy mondjuk egy komparátor figyelheti a kimeneti kapcsokon lévő feszültséget és az áteresztő tranzisztor bázisára jutó feszültséget és ha ez jelentősen eltér, akkor egy relével bontja a kimenetet. Megtervezni hirtelen nem tudnám, de ötletként ez ugrott be.
A hozzászólás módosítva: Dec 8, 2013
(#) Tonybacsi válasza Attila86 hozzászólására (») Dec 8, 2013 /
 
Itt csak az a baj, hogy egy tápegységet (mindegy, hogy most melyikről beszélünk) sokan, sokféleképpen, és másként használnak. Így hát, a szélsőséges körülményt hamar el lehet érni.
(sok-sok olvasmányt találni itt a labortáp fórumon, ami azt igazolja, hogy az ördög nem alszik) A legjobban megtervezett, megépített tápegység is tönkre tud menni. Az üzemszerű szó mindenkinél mást jelent(het).

De itt most épp, nem pont ez volt a kérdés lényege...
(#) Tonybacsi válasza bakos13gab hozzászólására (») Dec 8, 2013 /
 
Nekem is ez jutott az eszembe.

Elméletileg a relé nem alkalmas bontásra (nem elég gyors), viszont egy nagy áramú tirisztor biztosíték "kombó" már talán.

Esetleg a kimeneti feszültséget állító poti lehetne akár egy kettős kivitel is, és arról venni a jelet.
(#) Alkotó válasza Tonybacsi hozzászólására (») Dec 8, 2013 /
 
A DC-off funkcióhoz csak az R7 ellenállás lett ketté véve (már a legelső verziótól), más módosítás ehhez nem kellett.
A többi módosítást jelöltem, és alul a céljuk is olvasható.
(#) Attila86 válasza Tonybacsi hozzászólására (») Dec 8, 2013 /
 
Az hogy az adott tápegységnél mi az üzemszerű, a tervezőjének kell meghatároznia. Onnantól a táp használója a meghatározott paraméterekig használhatja bátran, nem fog tönkre menni. Az üzemszerűtlen használat okozta esetleges meghibásodás onnantól a felhasználó hibája.

És igen, a relé sajnos nem jó mert lassú. Minden egyéb megoldás elektronikus, azzal pedig gyakorlatilag még egy soros áteresztő elemet teszünk a körbe aminek gyors reagálásúnak kell ugyebár lennie. Gyakorlatilag lesz két szabályozó körünk, ezeket összehangolni hogy normálisan működjenek, ne kavarjanak be egymásnak, nem egyszerű feladat.

Bár eszembe jutott valami!
A feszültség-állítás ahogy nézem a rajzot feszültség-vezérelt. Ez jó, mert akkor betehetünk egy osztót a kimenetre, amely a feszültség-állító poti szintjére osztja le a kimeneti feszt. Utána ezt a leosztott feszt és a poti csúszkáját rá kellene vezetni egy kivonóként működő műveleti erősítőre, majd ezt egy komparátorra melynek a komparálási szintjét egy trimmerrel állítanánk a referenciából. A komparátor kimenete egy szigorúan totál lezárt/tövig kinyitott üzemmódban működő teljesítmény-fetet kapcsolna ami sorosan lenne a pozitív tápágban.
Így ha a kívánt és a tényleges kimeneti feszültség eltér egymástól akkor a FET bontaná a kimenetet, ráadásul kellő gyorsasággal.

Persze sajnos ez így önmagában hiába hangzik jól, egy marék dolgot még meg kellene vele kapcsolatban oldani... Ezek közül a talán legegyszerűbb az áramgenerátoros üzem támogatásának megoldása, aztán ott van a reteszelés ami igazából még egyszerűbb mint az előző, na de a tranziens viselkedések lekezelése már komoly fejtörő lehet.
(#) riddler17 hozzászólása Dec 9, 2013 /
 
Ezt a 2.7.-es labortápot én is tervezem majd megépíteni. Egyszerűsége és nagyszerűsége fogott meg, már régóta olvasom itt a hozzá tartozó hozzászólásokat és elteszem a kedvencek közé azokat a dolgokat, amiket majd építéskor és üzemeléskor figyelembe kell vennem. Az üzemszerűség kérdése engem is érdekel, hogy az mit is takarna? Jelen elképzeléseim szerint 12V-os 500-1000mA áramigényű kapcsolásokat, esetleg 2 ilyen tápegységgel előállított +-15V táplálást szeretnék. Gondolom ez még bőven a biztonságos határértéken belül van.
(#) Kovidivi válasza riddler17 hozzászólására (») Dec 9, 2013 /
 
Szerintem ami a legjobban tudja gyilkolni a tápokat: -fordított polaritású akkumulátort kötnek a kimenetre, induktív fogyasztó, ami lehet pl. egy 12V-os fúró, aminek az indulási árama óriási. Mondok egyet, amitől néhány ember el fog borzongni: Szeretnél egy csavaron még kicsit húzni (vagy kicsavarni), de a tokmány már (még) nem fordul tovább. Erre az egész fúrógépen fordítasz egy kicsit, azt gondolván, hogy majd a tokmány is fordul vele. De nem fordul. Ekkor negatív feszültség keletkezik egy egyébként is szinte rövidzárlatban levő tápban Nekem van egy számítógép tápom, ami ilyenkor csak simán lekapcsol. Áldom is érte, senkinek oda nem adnám! Ezek azok a felhasználási módok, amiket nagyon nehéz kitalálni
(#) szili83 válasza riddler17 hozzászólására (») Dec 9, 2013 /
 
Duplája minimum fesz amiről jár.
(#) sny válasza Kovidivi hozzászólására (») Dec 9, 2013 /
 
Szerintem elég egy normálisan méretezett szupresszor dióda a kimenetre.....
Induktív terhelés esetén több kV is megjelenhet a tápegység csatlakozóin, amikor kikapcsolod a tápfeszt. Ez meg simán átütheti az áteresztő tranzisztort.
A hozzászólás módosítva: Dec 9, 2013
(#) Ge Lee válasza sny hozzászólására (») Dec 9, 2013 /
 
Ha több kV nem is, de néhány száz V simán van ott olyankor amikor egy induktivitásban tárolt energia a táp kimenetén keresztül alakul vissza feszültséggé. Természetes hogy egy 2N3055 ettől hanyatt vágja magát. Ilyen helyekre legalább 200 de inkább 400V-os fetet szoktam rakni, eddig még nem ment tönkre belőle egy sem, mondjuk nem is nagyon aggatok több száz W-os motorokat a kimenetre.
Egy LM317-et pl. egy pici magnó motorjával simán tönkre lehet tenni.
(#) bakos13gab válasza Tonybacsi hozzászólására (») Dec 9, 2013 /
 
A kettős poti megoldásnál ott van az együttfutási probléma, amivel Attila tápjánál már foglalkoztam (két oldal együttfuttatása). Lehet, hogy szerencséd lesz, de az is lehet, hogy 3-5
% eltérés lesz, ami már elég sok. Az nagyban leegyszerűsítheti a dolgot, ha csak az áteresztő tranzisztor zárlatára készülünk fel. Ha ennek a vezérlését figyeljük és a bázist/gate-et hasonlítjuk az emitteréhez/source-ához, akkor az áramgenerátoros mód nem probléma, mert azt az előtte levő kör szabályozza. Viszont ekkor csak ez ellen védekezünk, a referenciafeszültség és a vezérlést létrehozó áramköri rész hibájával nem.
(#) Ghoost válasza szili83 hozzászólására (») Dec 9, 2013 /
 
Szia Szili!
Ha a 24V-os Zener helyett 12 vagy 15-ost epit be a megfelelo aramkorlatozo R2-vel, akkor
elkettyeg az ugy is. Nalam is 24V alatt van Umax erteke az egyik tapomnal.
A nyerstap 17VAC talan.
Következő: »»   527 / 841
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem