Fórum témák
» Több friss téma |
Sziasztok!
Telefonon szeretnék Oszcilloszkóp programot futtatni. Hogyan tudnék olyan védelmet készíteni ami biztosan megyéi a telefon áramköreit. Előre is köszönöm.
Androidos Samsung telefonra töltöttem le egy szót programot és ha jól tudom 1v nál nagyobb feszültséget nem célszerű rá engedni.
Például egy (kompenzált) feszültségosztó, majd 2db (vagy 4db) dióda antiparallel bekötésben.
A feszültségosztó arányosan osztja le a feszültséget, a dióda pedig nem engedi a nyitófeszültsége fölé emelkedni.
Köszönöm az infót. Tudnál egy ilyen kapcsolási rajzot küldeni?
Köszönöm
Nézz át ebbe a topikba, amúgy is oda tartozik.
Sziasztok!
Szeretnék készíteni egy USB-s digitális oszcilloszkópot, két csatornás és legalább 20Msps (/csatorna) mintavételezési frekvenciával. A megvalósításnál a legfontosabb szempont a költség, szeretném a lehető legolcsóbban megoldani, ezért valamilyen PIC mikrovezérlőt használnék (tudom, hogy FPGA-val sokkal jobbat lehetne csinálni, de azt egyelőre hanyagolnám, talán majd később ha nem sikerül másképp). Nem tudom eldönteni, hogy 16 vagy 32 bites mikrovezérlőt használjak (pl: dsPIC33EP256MU806 és PIC32MX440F512H, mindkettő kezeli az USB-t), mert eddig csak a 16F, 18F családokkal foglalkoztam. Mennyire bonyolult a programozásuk? Ahogy nézegettem a páldákat a 32 bitesnél szinte nem is láttam hasonlóságot a 8 vagy 16 bites változatokkal, itt csak mind valami függvények vannak meghívva, fogalmam sincs hogy honnan... Ezt is lehet regiszter szinten kezelni mint a 18F szériát? Az ADC 8 (esetleg 10) bites lenne, párhuzamos kimenettel és ez csatlakozna egy külső 32/64 kbyte-os (SRAM) memóriához vagy esetleg a mikrovezérlő belső RAM-ját használnám helyette. Ha a dsPIC-el kezelném az SRAM címzését (csak a címzést mert az adatvonalak az ADC-től jönnek), akkor azzal elvileg 20MHz-ig is felmehetek (3 utasítás ciklus címzésenként, 70MIPS-en), ha a belső 28kB-os memóriájába menteném a mintákat akkor a címzés és beolvasás miatt már igencsak lecsökkenne a frekvencia... PIC32 esetén gondolom ez kb kétszer gyorsabb lenne, mivel az kb 120MIPS-en megy. Szerintetek melyik megoldás lenne a legjobb, hogy a lehető legnagyobb frekvencián tudjam eltárolni az adatokat, majd aztán ha megtelik a memória akkor USB felküldöm a PC-nek és minden kezdődhet előlről. Esetleg még az is szóba jöhet, hogy a memória kezelésére valami digitális számlálót, PLD-t, esetleg CPLD használjak, így a mintavételezés sokkal nagyobb frekin menne, de ekkor már majdnem lényegtelen a PIC típusa, lehetne akár 18F is, mert az már csak az adattovábbítással foglalkozna. Bármilyen ötleltet, javaslatot, tapasztalatot szívesen fogadok  Üdv, Atti A hozzászólás módosítva: Jan 22, 2014
Senkinek semmi ötlete az előbbi hozzászólásomhoz?
Azt elfelejtettem írni, hogy az analóg rész (a bemeneti fokozat, OPAMP, PGA) és a PC szoftver most nem annyira lényeges, inkább a hardver szíve legyen jól megalkotva, aztán a többit már lehet arra építeni. A PC szoftvert C#-ban írnám, csak nem tudom, hogy az tudja-e elég gyorsan kezelni az USB-n érkező adatokat, mármint a számításokat és az ábrázolást, gondolom ez két külön szálon kellene menjen... Köszönöm előre is!
Köszönöm a javaslatot!
Tapasztalat szerzés céljából mindenképpen megéri, mivel ez lenne a diplomadolgozatom  Tudom hogy lehet vásárolni is, de amit saját magad készítesz az azért mégis csak másabb
Szia !
Korábban már elég sokszor felmerült a témában az SRAM és ADC mikrovezérlővel való címzése. Sebesség tekintetében ez nagyon lassú. A 40MIPS-s dsPIC-el és a 80DMIPS-es PIC32-vel 3-4MSPS mintavételi sebességet lehet elérni és ez idő alatt a mikrovezérlő más feladatot nem tud végezni. Esetleg a Microchip új PIC32MZ sorozatával érdemes próbálkozni. Ez 330DMIPS-s. Címzésre én FPGA, CPLD, CMOS-ic t javaslok. Mivel a saját projektem parkoló pályán van már régóta és az elképzeléseiddel egyezik, ezért úgy döntöttem hogy a kapcsolási rajzokat és a VHDL forrást nyilvánossá teszem. Mintavételezési problémáim voltak. Négy verzió készült, de mindegyiknél ugyanez a probléma merült fel. A tápellátási hibára gyanakodtam, de egyre inkább azt gondolom a CPLD panellal van a probléma. Pontosabban az áramkorlátozó ellenállásokkal. Akkor kezdem a CPLD panellal. A kapcsolási rajzon a lábakat átneveztem. Sajnos ma már nem tudom beszkennelni. Láthatóan más célra készült
Az utolsó, azaz négyes verzió. Szétbontottam a panelt két részre hogy az autorouter külön huzalozza.
Kettes verzió a neve ellenére.
simpi:
Köszi, nézegettem, jó cucc, valahogy elkerülte a figyelmem, csak azt nem értem, hogy ha 48MHz-ről megy minden akkor hogy képes 48MSPS-os mintavételezésre, úgy, hogy azzal a sebességgel el is tudja tárolni a memóriában. Még utána nézek. bbatka: Köszönöm a sok anyagot és segítséget! Egész nap azon agyaltam, számolgattam, hogy melyik mikrovezérlővel (dsPIC33 @ 70MIPS, PIC32MX @ 80MIPS) mekkora sebességet tudnék elérni. A 32 bitesel elvileg 40MHz-en lehet kapcsolgatni a portokat, de ezzel is csak megcímezni lehetne a RAM-ot, de arra is nagyon kellene ügyelni, hogy szinkronban legyen az ADC mintavételezési órajelével, különben kiszámíthatatlanná válhat. dsPIC-el elvégeztem ezt a szimulációt MPLAB-ban C-ben de azon a kritikus helyen aszamblerben, azon is 3 ciklus az inkrementálása a portnak egy végtelen ciklusban, ezzel 70 MIPS-ről máris egy harmadára esik címzés sebessége. Mikor megtelik a RAM azt ki is kellen olvasni belőle, de itt már nem kell éppen annyira időkritikus legyen (vagyis nem lehet, mert több portot kell kezelni és ezzel értelemszerűen lecsökken a sebesség is). Ezzel a kiolvasással csak az a gond, hogy az adat vonalak nem csak az ADC és RAM között vannak, hanem a PIC is és ha az elkezdi olvasni az adatokat akkor az visszafolyik az ADC felé is, ezt is ki kellene védeni valahogy... Ha külső memória helyett a PIC belső RAM-ját használnám, egy jó nagy tömbben tárolva az adatokat akkor azt indexelni és beolvasni a megfelelő címre a portról az adatokat az legalább 9 utasítás (megint csak a szimulációra alapozva) így ez sóba sem jöhet, mert akkor nincs értelme az egésznek. Nézegettem az új PIC32MZ-ket is mert igen csak szemet szúr a 200MHz (330DMIPS), csakhogy az sem éppen annyi, vagyis ott is csak legfeljebb 200MIPS a PIC sebessége (a DMIPS, Dhrystone-MIPS, csak egyfajta teljesítmény tesztelés által elért érték, vagyis a különböző műveletek elvégzésének sebessége másabb, ahogy értettem) így olyan nagyon sokat azzal sem nyernék, azokra még példák se nagyon vannak, meg még az MPLAB-ban sem jelennek meg, nem tudom, hogy a PICkit2/3 is felismerné-e egyáltalán... Azt hiszem, hogy csak a CPLD-nél maradok, és akkor már mindegy a PIC típusa (csak legyen elegendő a lábszáma és kezelje az USB-t). A hozzászólás módosítva: Jan 23, 2014
Jó döntés. A CPLD a legegyszerűbb ha a CMOS számláló IC-st nem vesszük figyelembe.
A szkennelt CPLD panelem lábkiosztását csatoltam. A PIC32MX-re megírtam régebben a program részletet. A 4MSPS sebességet sem lehet elérni, mert a lábakra lassabban lehet kiküldeni a jelet mint a dsPIC lábaira. Végig szimuláltam lépésről lépésre.
Köszönöm!
Még tanulmányozgatom, számolgatok, megpróbálom kihozni belőle a maximumot a lehető legkisebb ár mellett, ugyanis ez benne a lényeg Majd, ha sikerül megvalósítani akkor közzé teszem én is, hogy még sok hozzánk hasonló hobbista vehesse majd hasznát. A hozzászólás módosítva: Jan 23, 2014
"Majd, ha sikerül megvalósítani akkor közzé teszem én is, hogy még sok hozzánk hasonló hobbista vehesse majd hasznát."
Előre is köszi. Akartam kérni. Ha a feltöltött munkáimban találsz hibát akkor légyszíves jelezd. Főleg a VHDL programról érdekelne a véleményed. Úgyis bele fogod ásni magad.
Rendben, mindeknéppen szólok, ha valamit találok.
A következő két hétben nem fogok tudni annyira foglalkozni vele, mert most éppen szeszió van és még van néhány vizsgám, de utána csak ezzel foglalkozok egész május/júniusig, mivel hogy addig kész kell legyen Csak azért érdeklődtem még most itt a HE-n, mert holnap kell beszéljek még a témavezető tanárommal is, hogy beszéljük meg, hogy akkor hogyan is legyen a végleges (remélhetőleg) verzió.
Akkor minél előbb állj neki, mert kevés az idő.
Tudom, és sajnos ez a baj, eddig nem nagyon volt időm foglalkozni vele, mert dolgozok és még egyetemre is járok, de a második félévben már nem lesznek óráim így minden időmet arra tudom szentelni
Ha nem ragaszkodsz a CPLD-hez, akkor a bbatka által is említett számlálós megoldás is szóba jöhet. Én is azzal kezdtem el, és nagyon egyszerűen meg lehet valósítani a kívánt funkciókat velük (más okból inkább leálltam az egésszel, és vettem készen egy analizátort). Ha felépítesz egy számlálóláncot, akkor az órajelet egy multiplexerrel tudod állítani, és a mux "némító" módjával meg van oldva az indítás/leállítás is. Ha a számlálók utolsó bitjére kötöd a némítást, akkor a ciklus végén automatikusan le is áll. Az a pár ic nem tétel forintálisan, és nem kell hozzá programozni sem. Aztán a vezérlése meg már mehet a mikrovezérlővel. Egyszerű mint a faék, pontos, gyorsan kész van, kevés a hibalehetőség. Ha nincs más szempont ami lezsűrizi, én inkább ezt javaslom.
A hozzászólás módosítva: Jan 24, 2014
Ez is egy jó ötlet, mindenképpen olcsóbb és egyszerűbb megoldás, lehet, hogy én is ezzel kezdem majd. A sebességük is jó (50-100 MHz), ennél nagyobb mintavételezési sebességre nem is nagyon számíthatok, de mindenképpen megpróbálom kihozni belőle a lehető legnagyobbat
Köszönöm a tanácsokat, segítséget!
Sziasztok, nem tudom, feltette-e valaki a qdso doksiját, innen le lehet tölteni , alkatrészeket megrendelem , ha érdekel valakit a dolog.
Bővebben: Link A hozzászólás módosítva: Ápr 3, 2014
Szia! Köszi jól néz ki! Pálcikával most tanulok enni, /fogyókúrás recept/ na-de belőlük olvasni????
Kemény Dió! A hozzászólás módosítva: Jún 16, 2014
Sziasztok!
Vegyünk példának egy mondjuk 100MHz 2-csatornás digitális oszcilloszkópot, ami semmi extrát nem tud, csak mondjuk van single shot lehetőség, tehát hogy egyképernyőnyi jelet be tud fagyasztani a képernyőn. Szerintetek mennyibe kerülhet az előállítása cakli-pakli? Anyagok, nyákok legyártása, szerelés. Nagyon kíváncsi vagyok mit gondoltok erről! Idézet: „Nagyon kíváncsi vagyok mit gondoltok erről!” Én azt gondolom, hogy ennél a projektnél inkább az időráfordítás a számottevőbb. Persze az is számít, hogy milyen konstrukcióban gondolkodunk. Ha a számlálóláncos TTL-es megoldásból indulunk ki (ami nem tudom meddig tud elmenni mintavételezésileg, de gondolom tudhat pár tíz MHz-et), akkor mondjuk 5-10k dobozolás nélkül. Feltéve, hogy a készülék másik végén egy PC csücsül, és nem LCD-re megy a kép, valamint a mikrovezérlő csak szinkronizál, a sebesség dolgokat nem ő intézi. Az is jól jöhet ha van jó sok bontás cuccod. Természetesen határ a csillagos ég! Ha érdekel a költsége, akkor gondold át, hogy milyen rendszerben gondolkodsz, és ahhoz milyen részegységek kellenek. Ebből már be tudod lőni az árat, de ettől csak több lesz A hozzászólás módosítva: Júl 3, 2014
Kipróbáltam hogy tényleg lehet-e ilyen alacsony költségű digitális szkópot építeni.
Próbáltam PIC18F kontroller és 64x128 kijelző, kicsit lassú ezért megnéztem pár kontrollert amit a fiókban találtam mit tud az xmega kivételével azt majd később: PIC18F452 32MHz órajel saját A/D: 25kS/s azaz kb 3kHz szinusz jelig még láttam a kijelzőn. A többi eset csak mérések: PIC18F452 32MHz órajel paralel A/D: 300kS/s PIC32MX saját A/D: 210kS/s paralel A/D 10bit: 3500kS/s Paralax P8X32A propeller chip: 50kS/s Na ez volt egy csalódás a mérőciklus spin nyelven írva valahogyan biztos tudna többet is. A PIC32-re is hasonló értéket olvastam itt mint mértem bár lehet tudna többet majd még megnézem. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
