Jól értelmezed, de eléggé szokatlan, hogy a rezgés fenntartásához nem egy kis külön gyűrűn vannak a gate-tekercsek..1 menet a főtrafóval sorban + 2 x 6-10 menet..- elszigetelés miatt leginkább.

Nekem is ez szúrt szemet. Mekkora frekin mehezt ez?

Közben el is végeztem a tesztet. Sajnos csak délelőtt munkaidőben ,ha a meló engedi, van lehetőségem mókolgatni)
Most olyan 65 fokra ment fel a trafó hőmérséklete. Viszont érezhetően melegebb lett a két Fet és a kettős dióda is. Eddig az IRF730 abszolút nem melegedett, most langyos, a dióda meg langyosról olyan 45C-ra felkúszott. Úgy érzem kap egy kis perforációt a doboz. Pedig olyan kis pofás lett...

... önrezgő...

Ja, hát eléggé reménytelen lenne teljesen bezárva.. írtam: azon az 1-2 watton nem érdemes variálni az 50-100 mellett...

Ahogy elnézem, pont rossz helyen van a trafó, mert ha megfújod, tovább megy a meleg levegő a lemezre, nem kifelé.. esetleg beteszel föléje egy vékony üvegszálas lemezt légterelőnek és a trafó bal, jobb oldalánál perforáció a tetőig, + fölül is, hogy a hűtőlemez is "szabadon" legyen.

.. mintha egy URH fojtót látnék a lemez felett?

Sajnos nagyon sok variációt nem tudtam kitalálni, a méret adott volt. Jó robosztus vasdoboz. Eltörpölök még, valahogy csak meg tudom oldani ezt a hűtés dolgot.
Pironkodok, kellett egy átkötés a táppanelen. És az a fojtó pont megfelelő méretű volt. Már nem tudom, hogy honnan is került hozzám. Ez a páka induláskor is olyan 2,5A-t vesz csak fel. Azt csak át bírja engedni magán.

Lorylaci!
A stabilizált kimenetű rezonáns tápot hogy keltetted életre? Hasonlóan méricskéltél, mint Cimopataa saját tápjával?
Én először úgy, mint ő, de csak nem akart kijönni a fűrészjel. Aztán miután legyűrtem az agyf**t, rájöttem, hogy ebben nincs is trigger, vagy csak nem a 3-as lábon, mint az ő IC-jénél. Szóval akkor hogy kezdjem a méréseket?

Nincs semmi gond azzal az "átkötéssel", csak ismerős volt.. . ... kibírja, persze..
A vasdobozt nehezebb fúrni, de kénytelen leszel...

Szerintem az is segítene a hűtésen, ha a trafó feletti hűtőlemezt megfurkálnád, biztosítva a természetes levegőáramlást. A doboz aljára is tehetsz lyukakat.

Ha megnézed az eredeti tervet, akkor a vezérlés szándékosan kis külön panelen van. Ez azért jó, mert ha fogsz egy 12V-os kis segédtápot, akkor szépen be tudod méricskélni.
Az IRS2795x lábkiosztása nem egyezik meg az IR215x sorozattal, erre a cikkemben is felhívtam a figyelmem.

A mérést célszerű úgy kezdeni, hogy fogod a kis küln pelét és a felső FET source-hoz menő lábat (félhíd) lekötöd a közösre (negatív táp). Majd fogsz egy szkópot (legtutibb ha kétcsatornás), és rárakod a gate kimenet(ek)re. Majd szépen ráadod a tápot.

Ha a szkóp tárolós, akkor állítsd a tiggert kb 5V-os szintre, a trigger bemnentet az alsó FETre kapcsolt bemenetre, majd SINGLE triggerre. Majd add rá a tápot. Ekkor a következőeket kell látnod:
- az alsó FET gate kezdi a jelet egy széles impulzussal, majd mindkét gate megy, és a lángyindítási frekvenciára jellemző impuzlusokat küld
- az impulzusok hossza nő, frekvncia csökken, és lassan az egész szépen felveszi a beállított minimum frekvenciát. Ekkor érdmes a frekit leolvasni, valamint a holtidőd is megmérni
- ha a Rmax ellenáshoz tartozó kimenetet (ahova megy az optó) lehúzod a közösre, akkor meg tudod mérni a maximális frekvenciát

Digit tárolós szkóppal a legjobb az egészet csinálni, én egy Tektronix TDS3032-t használok, és azzal nagyon szépen be lehet mérni a dolgot.
Amennyiben nincs tároló funkciód, úgy a a kezdeti indulást úgy tudod megnézni, hogy csutkára tekered a fényerőt, single módba kapcsolsz, majd a segédtápot rá érintgeted. Így meg lehet figyelni az indulást.
A minimális és a maximális frekvnacia, valamint a holtidő tároló nélküo, CONT tirgger módban leolvasható szépen. Jó nyújtásokkal a holtidő is szépen leolvasható az osztásról. (legalább 20MHz szkóp kell, 10x nyújtási funkcióval, vagy 100ns osztással)
Amennyiben analóg szkópot használsz, és nem valós egysugaras, figyelni kell ara, hogy a két sugár ne váltott, hanem chopper módban menjen, különben nem tudod a holtidő leolvasni. Ekkor rondább a kép, és pláne szar az elektronkapcsoló, vagy kevés a sávszélesség, akkor benga a mérés is.

Remélem elég részletes leírást adtam

Üdv fórumozók!
Volt bátorságom megépíteni életem első kapcsolóüzemű tápját (Bővebben: Link), kettős szekunder kivezetéssel. Annyi változtatás esett benne, hogy a rezonáns kondik 39 nF helyett 35 nF-osak lettek. A NYÁK elrendezése szinte ugyan az mint, Skori ehhez a táphoz készült terve, annyiban más, hogy én ETD 49-es magot használtam. A probléma ezzel a táppal, hogy a trafó szekunderjét már vagy 3-szor újratekertem, sőt már nem is tudom hányszor és mindig az a hiba: a negatív oldalban bő 5V-al nagyobb feszültség van, mint a pozitívban és bár ez terheletlenül néztem csak, de lassan növekszik a feszültség(ez annyira nem lényeges). Mi okozhatja ezt a fajta hibát? Esetleg meghallgatnék magyarázatot a lassú felállásra is, ha nem teher annak, aki válaszol
Köszönöm előre is!

Hogyan tekerted a trafót? Osztott cséve, egyik oldalt primer, másik oldalt szekunder bifilárisan tekerve? Nem ártana egy-két fénykép.

Bifiláris tekerés esetén nem lehet különbség, hacsak nem mérési hiba (van offsethibás multiméter, sőt olyan is, aminek más a lineritás + és - ágon).

Kíváncsi lennék a hullámformára a primeren és a szekunderen is ( de legalább az utóbbin, a középhez képest).... a 35 nF-os kondik nagyjából egyformák?
Multiméteres mérés nem mond semmit sem.
Tegyél rá egy közepes terhelést is, mert így nem egyértelmű az indulás... a leírásban is van erre utalás.

A probléma azért érdekes, mert HA graetz-cel egyenirányítasz, (egyik) sánta félperiódus esetén is egyforma lenne a kimenő DC, mivel váltakozna egy kisebb és nagyobb félperiódus, pl. 20 és 25 volt csúccsal, ami átlagolódna az elkók miatt, ill. terhelés nélkül 25 volt lenne, terhelve meg kevesebb, de egyforma.
Viszont... ha egyutas mindkét fél, akkor bármi is lehet... de ezt a megoldást furcsállanám.

Feltehetted volna a szekunder oldal rajzát külön a tisztánlátás kedvéért, ha már nem az eredeti a megoldásod.

Multiméter... furcsa lenne ez a feszmérés hiba, de egyértelművé teheted, ha nem a DC középhez mérsz, hanem mindkét csipeszt, tűt arrébb teszed... akkor ugyanaz a mérési irány.

Holnap próbálok képet feltenni, és megkeresni a kapcsirajzot, bár az én gépem most szervizes és azon van minden doksim ehhez az áramkörhöz is de megpróbálok szétnézni. Köszi előre is mindenkinek!

A kapcsrajzot belinkelted, nem?
Én csak az egyenirányítás részre vagyok kíváncsi, adódhat-e abból az aszimmetria..
Ezt "fejből" is fel tudnád rajzolni.. utána lehet továbblépni esetleg.

Talán túl részletes is. Igazából rájöttem, hogy nem tudok szkópot használni. BME-n töltött laborjaim kb sz@rt sem értek ilyen szempontból.
Szóval ha elmagyaráznád, hogy a lenti képeken lévő szkópont mit hogyan kell majd használnom, nagyon hálás lennék. Trigger állító kettő is van rajta, de nemtom melyikre gondolsz.

Látszik, hogy nem megy a szkóp, hisz BME-re mentél. Kandóra keleltt volna menned.
Sokat mondják ezt a kandósók, amúgy ott sem tud mindneki szkópot használni. De tapasztatlatom, hogy a BME-seknek sokkal kevesebb a gyakorlati tudásuk.
Ha ELTE-re jöttél volna vegyésznek, mint én, akkor biztos menne

Régen ehhez hasonló szkópot használtam EMG 1568/1A volt az enyém.
Ez egy nem valós kétsugaras szkóp, elektronváltós. De a célra jó lesz:
- jobb felső sarokban van a Single trigger komb (alatta van a reset). Ez kell az indulás méréséhez. A féynerő poti abal alsó, ami egyben bekapcsoló gomb is.
- Az "ADDED" rész alatt van a CHOP. gomb, ami kell a két csatorna egyszerre méréséhez. (ekkor a két csatornát egyszerre rajzolja, mondhatni rámultimplexálja a függőleges eltérítőre. Alternáló módban kirajzol egy sor 1-es csatornát, majd egy sor 2-es csatornát, így az ide nem jó)
- Rögtön az added-től balrva van az X1/X5 gomb, ami 5x nyújtást tesz lehetővé. A leggyorsabb időskálája 0,1us, szóval 5x nyújtásban 20ns osztással tudsz vizsgálni. Ezt tudod a holtidő vizsgálatára használni.

Ha ez után sem megy, akkor keress egy oszcilloszkóp használata témát, illetve a videótárban is találsz neked valót!

Igazából volt használható labor a BME-n is, de nem vettük végig az összes funkcióját a szkópnak. Csak belekóstoltunk. De amúgy igen, az egész BME-re jellemző, hogy 6 méter távolságból mutatják be az összes olyan gépet, ami egy mérnöknek kéne. Ha itthon nem tanultam volna meg eszterga gépet kezelni a régi orosz szörnyetegünkön, akkor máig fogalmam nem lenne, mi az az előtolás, vagy leszúró kés. És ez csak a jéghegy csúcsa...

Na, hát ma friss aggyal újra átnéztem, amit először írtál. Viszont nem állítom, hogy teljesen világos.
Először is, ha a jobb felső gombot Single módba kapcsoltam, akkor nem csinált semmit. Így most REP állásban volt.

Nemtom ezt jól hámoztam-e ki, de a Volt/cm feliratú gombokat állítottam, ez 0,5-re lett beállítva. (Na most mióta az utóbbit írtam, újra mértem, de most nem is tudom, hogy milyen feszültségre állítottam a szkópot... Viszont gondolom ez lényegtelen is.)
A Time/cm-t 1us-on volt, és 5szörös nyújtást használtam. Vszont mintha egy kicsit nagy lenne a frekvencia, és a lapka is iszonyat melegszik.
Itt vannak a képek a mrésről:

Sajnos totál nem, szóval még nem megy ez még neked közel sem.
Kezd mondjuk először ezzel a videóval!

Sajnos addig hiába hadoválok, hogy mit kellene megmérni, amíg nem tudod egyáltalán hogyan.
A témát pedig nem szeretném tovább OFFolni azzal, hogy a szkóphasználatot tanítok.
Ha nem megy, akkor próbálj megkereseni valakit, aki közel lakik hozzád, elviszed a szkópodat, ő is mutatja a saját szkópján, és mondjuk 1-2 óra alatt elmagyarázza a dolgokat.

A képeken látható az áramkör képe. A szekunder oldal ennek a kapcsolásnak a szekundere, így oldottam meg én is. A trafót nem osztottan tekertem, először primer a csévén végig, majd a szekunder is a csévén végig és a legkülső tekercs az egy menetes. Nem tudom a középleágazásos szekundernél hogy érdemes a tekercsek kezdőpontját megválasztani, a rajz szerint csináltam, ami a 4-es reztáphoz kapcsolódik ( nekem ez a negatív oldalnál kezdődik ). Szkópos képet még nem sikerült csinálnom, igyekszem ezt is elkészíteni, de mivel nekem nincs szkópom csak egy ismerősömnél tudom megcsinálni, akivel még nem beszéltem.

Két dolgot megemlítenék, azon kívül hogy az a drótozás / nyákterv egy katasztrófa.

Mivel a primer oldali védőföldet a szekunder oldalra is átvezetted (összekötötted), így gyakorlatilag I. ÉV besorolású lett a tápegységed, azaz nem opcionálisan földelt konnektorból kell működtetned.

A másik, hogy a szekunder oldalon egy baromi nagy földhurkot sikerült kialakítanod.

A trafót elrontottad:
- egyrészt így nincs meg a kellő szórt induktivitás, szóval a rezonáns működés kizárt
- másrészt így a két szekunder erősen különbözhet, mivel helyileg eléggé különböznek

A trafót osztott csévére kell tekerni, ráadásul úgy, hogy a két szekunder tekercset egyszerre, bifillárisan tekered. Így érhető el, hogy a két szekunder tekercs teljesen azonos legyen.

Sajnos a nyákterv nem hogy hevenyészett, hanem életveszélyes! A védőföld és a primer részei között nincs meg kellő tisztázás. Ha szerencséd van, és tényleg védőföldet használod, akkor a jobbik eset a földzárlat, és a főbiztosíték lecsapása egy hiba esetén.

Ajajj Akkor hanyagoljam vagy fussak neki még egyszer az egésznek? És dióhéjban mit érdemes tudni a nyák tervezéséről?

Amit leírtak a trafóról és a nyákról, term. "fuss neki mégegyszer", de jól...rezonáns táp trafószerkezete.
Dióhéjban olvass vissza pl. 50 oldalt..primer -szekunder elválasztás.
VISZONT....az eredeti problémád még mindig fennállhat akkor is, ha trafód szekunderei egyformák..
Tudniillik a graetz diódáin át "táplálódik" mind a (+), mind a (-) oldal, tehát egyforma terhelésnél ugyanannyit kéne esni a fesznek, ha az egyik tekercsnél gond van..
De ha egész más a terhelés, akkor pedig félretájékoztattál bennünk már először.

Köszönöm! Erősítőhöz szeretném felhasználni, szimmetrikus terhelés esne rajta, viszont lehet hogy azt mezei trafóval valósítom meg és időt szánok a kapcsolóüzemű tápok megismerésére, hogy legközelebb biztonságosabb és jól működőt rakhassak össze.

És még egy kérdés: több, vékonyabb zománchuzalból összesodrott tekercselőhuzalt hogyan tudok forrasztani? Sehogy nem sikerül.

Először az érintésvédelem:
Kúszóutaknak a fázis és nullavezető között minimum 5mm-t, a védővezetőtől pedig bármely más vezető (ami nincs galvanikusan csatlakoztatva hozzá) minimum 7.5mm távolságra legyen. A transzformátort úgy kell kialakítani, hogy a primer és szekundek kapocspontjai között minimum 25mm szigetelési távolság legyen.

Elgondolkodnék azon, hogy a védőföldet összekoössem-e a szekunder oldallal. Természetesen ennek ALAPFELTÉTELE A primer és szekunder közötti NORMÁLIS SZIGETELÉS.
Ezt a legjobban osztott csévével érheted el, és pl. kaptonszalag és poliészterszalag együttes használatával. A barkács "szigetelőszalagot" felejtsd el.

Az osztott csévénél is figyelni kell, ha túlságosan betekered az ablakot, akkor a vasmag ezen a frekvencián vezetőnek számít, tehát az nem minősül szigetelési távolságnak a kúszóutak számításakor. Tartani kell a primer - szekunder között a 7.5mm-t.

Nagyon egyszerű... minden más ötlettel szemben EGYENKÉNT pucold meg a vezetékvégeket..
Kivétel: ha olyan spéci a "zománc", ami a forrasztási hőfokon eltűnik.
Eredeti litzénél pedig szintén le van írva: felhevíted annyira, hogy el ne égjen és rögtön gyantás
denszeszbe mártod.

Egyébként.... a szimmetrikus terhelés LENNE és a van nem ugyanaz.
Próbálj ki olyan szitut, ha tudsz, hogy egy 50 Hz-es kis trafó leágazásos szekunderére graetz, elkók és tuti = terhelés és mit fogsz mérni...- ugyanezt a formációt próbáld megcsinálni, tehát 9-0-12 vagy hasonlót.