Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Sziasztok!
Sturbi!! Köszönöm a csöveket ![]() ![]() Összeszedem, mit találok hozzá és építem, csak egy rajz kellene :help: ![]() ![]() Jah és arra gondoltam, van 1 - 1 pár magas és mélyközép hangszóróm, 6 ohmossak, ebből készítenék hozzá hangfalat, de akkor változik az ellenállás ![]() ![]() ![]() vagy is.. számokba.. 9K3 : 6ohm ![]() ![]() ![]() Üdv, Szabi ![]() ![]() ez a frissen talált 100E1 (most próbáltam ki, működik ![]() ![]() regards,
Lenne valakinek két egyforma vt tv kimenője? Fel tudnék ajánlani egy használt 6p14p-t egy el84-et és két újszerű jól működő ecc83-at. Vagy van egy 125w-os hálótrafóm 250 egyenhez diódahíddal és 6,3v-os fűtőtekerccsel.
lassabban fűt fel, mint a PCL-ek, nekem ilyen van
:eek2: Ez.......gyönyörű.Szép nagy cső,és ahogy világít....
Bárcsak az enyém is menne.Felfűtőtt csőnél,fűtőfesz gyorsan le,rá a feltöltött kondi az anódra---->egy kicsit szólt(halkan)(1szer)amíg le nem merült a kondi,és ki nem hült a cső.Ja,és amikor felfűtött csőnél lekapcsolom a táptrafót,nem búg(pedig még van a kondiba fesz) ??? Holnap rakok fel képeket,hátha az segít. Ja és a 10n kondik helyett 22n-ok vannak bent.(régebben Imi65 írta,hogy jók bele)
Had ne kelljen kapcsolást beszkennelnem (keserves), tele van a net EL 84-es 6P14P SE kapcsolásokkal (itt a topikban is van alighanem előrébb).
Párat begyüjtöttem google-val: SE1 SE2 SE3 SE4SE5 A legtöbb 8 Ohmos hangsugárzó is csak 6 Ohm körüli impedanciát produkál a sáv nagyrészén. Ha 4 Ohmra méretezett a kimenőd még jobb is lesz 6 ohmos hangsugárzóval, mert a rádiókimenők általában mélyhiányosak egy kicsit ![]()
Gondolom, próbáltad már másik példánnyal is. A leírtakból nekem sem teljesen világos, hogy mit művel az erősítőd. Mérni kéne 1-2 feszültséget. A trióda rácsán nekem kb -0.5V (ez mínusz), a katódon 0,5V, az anódon kb 150V van. A pentóda anódját NE mérd DVM-el, a segédrácson kb 235V, a katódon 5,5-6V feszültség állt be.
Ha megnézed, a csatolókondik értéke elég széles skálán mozog. Amit eddig láttam, a legkisebb 6,8n volt, de ez elmehet akár 470n-ig is. Tehát semmi bajt nem csinálsz, ha a 10nF helyett 22nF-dal csatolsz. Szerintem 1. körben azt kéne csinálnod, hogy leföldeled a trióda rácsát egy legalább 100nF-os kondival. Ekkor teljes csendnek kell uralkodnia. Ha nem, akkor tedd meg ugyanezt egy rövid huzaldarabbal !!! a pentóda vezérlőrácsával is. Ekor már igen nagy csodának kell történnie ahhoz, hogy bármi kimenő jelet generáljon. Ha ilyenkor ( vagy már a trióda rács földelésével) nem lesz csend, a tápáramkörben kéne körülnézned, vagy elkötések után vadászni. Elképzelhető lehet katód-fűtőszál zárlat is, de a csere ezt biztos megoldja. Ha a 22n-csatolót leforrasztod a trióda anódról, kipróbálhatod vezérelni a pentóda rácsát is, halkan akkor is kell neki szólnia. Vigyázz az MP3-asodra, mert még kondin keresztül is megölheti a magas tápfeszültség, tehát mindenképp csak vezérlőrácsra csatlakozz!!!!
Imi65 írta:
A pentóda anódját NE mérd DVM-el Ezt miért mondod ? Lázmérővel mégsem mérheti az anódfeszt. Te mivel méred, mert én mióta világ a világ multiméterrel mérem. Még egyet sem sikerült kinyirnom. ![]() én általában szkóppal mérem, abból még nem volt baj ![]() ![]() regards,
Ok,akkor megpróbálom,amiket írtál.Szerintem nem is veszek 22p kondit(messze van a bolt)elvileg kéne anélkül is mennie.
Sturbi, tőlem bárki mérheti, de ha "megvan" a primer tekercs, akkor felesleges, mert úgyis ott a delej. Mint korábban leírtam, különleges képességeim révén mégis sikerült két vállra fektetnem a Metex M4600 multimétert. Szerencsémre céges volt, de Ricsi valószínűleg nem tudná kivel lecseréltetni, ha mégis sikerülne megismételni a mutatványt.
Én - ha mérem- akkor csővoltmérővel.
A búgás egész biztos nem attól van, hogy nincs ott a 22pF.
cua írta:
én általában szkóppal mérem, abból még nem volt baj ráadásul így azt is 'látom' mit mérek regards, A szkópot az idő függvényében változó mennyiségek mérésére, vizsgálatára találták ki (pl. jelalak vizsgálat). Persze ettől még lehet vele egyenfeszt is mérni (a legtöbbel), de nem a legalkalmasabb eszköz erre. (pláne, ha 450 V-ot kell megmérni és a szkópnak mondjuk 5V/div a legkisebb felbontása és van 6 vagy 10 osztás (előtét nélkül akkor 30 vagy 50 V egyenfesz mérhető) A különböző feszültségmérőkkel és fesz. mérésére alkalmas multiméterekkel praktikusabb mérni, amíg nincs olyan probléma, ami szükségessé teszi a szkópos vizsgálatot vagy konkrétan nem jelalakot akarunk vizsgálni (bár jelen esetben az erősítő hibás működése ilyen probléma, de nem a feszültségérték miatt kell szkópolni, hanem azért, hogy az anódon jelenlévő jelalakból következtetéseket vonjunk le a hiba forrásáról). A DVM-ek, DMM-ek bemenete is hasonlóan védett, mint más műszereké, nem nagyobb a kockázat a meghibásodásra (bármilyen műszer tönkremehet amúgy). Ugyanúgy használhatók a méréstartományukon belül, mint más műszerek a saját méréstartományukon belül. ![]()
Persze, hogy ott van a DVM-ben is a védelem, ami nem tudta megvédeni. Pedig 1000V DC-ben mértem rá az EL84 SE anódjára, már nem emlékszem, milyen megfontolásból. Mivel a DVM mérőzsinórja nem árnyékolt, valamit megszórt, és begerjedt. Azonnal lekaptam a műszert a kimenőről, de már elkéstem vele, meghibásodott. Nem fogom azt ajánlgatni egy fiatal versenyzőnek, aki a zsebpénzét költi alkatrészre, hogy: Mérd Te is így, az enyém is ettől ment tönkre.
van némi rálátásom, hogy mire 'szokták' használni a szkópot
![]() nekem egy tektronix 2246-osom van és bizony ezzel (is) szoktam feszültséget mérni. sok esetben jobb mint a metex 3650d-m és mint említettem, egyből kéznél van ha mégis 'csak' jelalakot akarok vizsgálni. alapból két mérőzsinór van benne, az egyik x100-as (1.5kV-ig jó) és mindig azzal kezdek mérni, csöves környezetben nagyon sokat használom. csővoltmérőt már ritkán veszem elő, inkább csak azért tartogatom mert csöves és tetszik ![]() de ez is olyan mint a 'pap és papné' ![]() regards,
Igazatok van, végülis én valószínűleg az elmult huszonöt évben csöves lokátorok javításával nem tettem szert megfelelő mérési gyakorlatra, így jártam.
![]() ![]()
Már mértem,és semmi baja nem lett.
Vagy a 940uf-es pufferkondi a kevés:Mennyi kéne rá.
Az nemhogy kevés, hanem nagyon is elég. Az hatalmas lehet termetileg is, bár nem valami szabvány érték. Biztos, hogy az annyi?
Kettő 450V-os 470uf-os kondi van párhuzamosan összekötve.(kisebb,mint amiket te adtál)Akkor ez elvileg 450V és 940uf,nem?
Nem lehet,hogy a kusza vezetékek miadt gerjed,búg?Inkább valami kb. 50hz-es drummot hallani.
Ember, dehogy vonja itt kétségbe senki a tudásodat, sőt. Az általad írtak nagyrészt egyetemes igazságnak tekinthetők. De - a saját káromon okulva - inkább a jó öreg csővoltmérőt használom erre a célra.
Aki meg nem akar, az úgysem hallgat rám, és könnyen lehet, hogy ezren megmérik az anódfeszt, és senkinek sem megy tönkre a műszere. És akkor tulajdonképpen feleslegesen jajjveszékeltem. Azért senki ne próbáljon csöves sorvégfokozat PL504-esének anódfeszére rámérni, annak ellenére sem, hogy ott is csak 250-300V egyenfesz van.
Ja, hogy úgy. Úgy igen. Lehetséges. Ha földeled a bemenetet, akkor is búg?
Imi65 írta:
Azért senki ne próbáljon csöves sorvégfokozat PL504-esének anódfeszére rámérni, annak ellenére sem, hogy ott is csak 250-300V egyenfesz Látod Imi, akkor mégiscsak kétségbevonod a szakértelmemet, ha ezt hozod fel példának, nekem ilyen álmomban sem fordulna meg a fejemben. Ez nem hasonlítható egy vezérlés nélküli csöves erősítő kimenőtrafóján, vagy anódon mért egyenfeszültséghez. Na mindegy tovább nem kötözködök, mert az idők végezetéig elveszekedhetünk, ha nem akarjuk megérteni a másik mondókáját (persze igazából mindketten tudjuk miről van szó). ![]() Végülis én kezdtem, remélem azért harag nincs. ![]()
Sturbi, megint félreértettél. Mikor megkaptam életem 1. kéziműszerét, egy lengyel LAVO-2-est, kb. annyi idős lehettem, mint Ricsi. Hát én rámértem, ugyancsak DC 1000V-ban. A többit- gondolom - kitalálod.
Ricsi1992 írta:
a 940uf-es pufferkondi a kevés:Mennyi kéne rá. Kétutas egyenirányításnál a minimális pufferkondenzátor igény: C=30*(I/U) I= maximális áram mA-ben U=egyenirányított feszültség V-ban C=pufferkondi kapacitása µF-ban Ha az egyenir. fesz 250 V, a max.áram 100 mA, akkor a minimális puffer C=30*(100/250)=12 uF, tehát 22-47-100 µF-os kondi elég. A búgófeszültség 100 Hz-es természetesen, mivel kétutas az egyenirányítás. A trafóból szórt mágneses térből a vezetékek által összeszedett búgófeszültség viszont 50 Hz-es. A trafónak bírnia kell az erősítő áramfelvételét, a puffer növelése nem segít ha gyenge a trafó, mert az nem termel energiát, csak tárol (amit az erősítő kivesz, az a trafóból pótlódik). A szűrés hatékonyságát úgy lehet növelni, hogy több lépcsős (C-L-C, C-R-C) szűrőkört készítünk. Esetedben pl. 50 µF-100 Ohm 5W-50µF megfelelő kell legyen. A jelvezetékeket úgy kell elrendezni, hogy sem a hálótrafó, sem egyéb váltóáramon lévő vezetékek ne tudják megszórni (ilyen a fűtés vezetékezése, vezetékek a trafótól a diódákig, a 230-as betáp, kimenőtrafó vezetékezése is). Azt is meg kell akadályozni (elrendezéssel), hogy a hálótrafó megszórja a kimenőtrafót. ![]()
Van két el34-es és egy 6H8C csövem , lehet e ezrkből összehocni valamit? Bevallom őszintén csöves erősitőt még nem épitettem.
A Te 940 mikród még RC-RL szűrés nélkül sem adhatna rossz eredményt. Ennek ellenére tehetsz a 2 kondi közé egy 100-150 Ohm-os ellenállást, hisz azért kaptad őket. Természetesen az nem baj, hogy jóval nagyobbak a pufferok, mint a minimális szükséglet. A csöves építési gyakorlat szerint a pufferról járhat a (kevésbé érzéketlen) végpentóda, a 2. szűrésről pedig az előfok. Természetesen minél több tagot használsz, annál kisebb lesz a brummfeszültség.
szarka írta:
Van két el34-es és egy 6H8C csövem , lehet e ezrkből összehocni valamit? Bevallom őszintén csöves erősitőt még nem épitettem. Nem is akármilyet ![]() SE-be kijön belőle egy komplett igencsak jó sztereo erősítő, komoly hangerővel, PP-ben egy nagyteljesítményű mono (ha megküzdesz a kimenőtrafó készítése vagy beszerzése problémakörrel) Az erősítő csak erősítő, csövest semmivel nem nehezebb építeni, mint tranyóst vagy ic-st, csak másképp kell tapogatni (a magas feszültségek miatt). ![]() |
Bejelentkezés
Hirdetés |